Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-04-01 / 13. szám

kiállítások rendezése, faiskolák alapítása, esetleg árucsarnok felállítása által törekedni, végül a haltenyésztés, továbbá az utak és kopár terek befásítása érdekében gyakorlatilag és irodalmilag működni. Az irodalmi szakosztály feladata: 1) a közgyűlés alkalmával megjelenő évkönyv szerkesztése, 2) bel- és külföldi hírlapok által a Balaton-vidéket mennél ismertebbé tenni s iránta az érdeklődést fentartanis fokozni. 12. A szakosztályok a kirándulási szakosztályon kivül, melynek két elnöke és két titkára van, állanak : egy-egy elnökből, a titkárból, kiket a közgyűlés választ, továbbá határozatlan számú tagokból. A választmány tagjai tetszésük szerint iratkoznak be a szakosztályokba. 13. §. A szakosztályok működésükben a választmánytól függetlenek s csak utólagos felelőséggel tartoznak, kivéve az egylet vagyonának terhére történendő állandó befektetések esetét, melyekre nézve a választmány határoz. (Vége köv.) Helyi, megyei és vegyes hirek. Lapunk mai számával új évnegyedbe lépyén, hízalo

niinld~f'clkérjiik lapunk nagyrabecsiilt pártol

óit, kiknek előfizetése lejárt, az előfizetés mielőbbi megú

jítására, hogy a nyomtatandó példányok száma iránt tájékozva lehessünk s a lap szétkiildéséhen fennakadás ne támadjon. Azoii t. előfizetőinket, akik hátralék

ban vannak, felkérjük a hátr

alék mielőbbi szives beküldésére. — A lap kiadó-hivatala. Hirdetmény. A megyék háztartásáról szóló 1883. évi XV. t. c. 16 §-a rendelkezéséhez képest, az ezen törvényben az egyes megyékre nézve meghatározott javadalmazási összegekre vonatkozó kimutatás alapján, a megyének járások szerinti beosztása, valamint a tisztviselők-, a segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet számának és illetményeinek meghatározása iránt törvényhatósági szabályrendelet lévén alkotandó, a nmlgú belügyminisztériumnak az érintett szabályrendelet elkészítése tárgyában folyó évi március 22-én 18231. sz. alatt kelt rendelete folytán Zalamegye törvényhatósági bizottsága folyó 1883. évi április hó 9-én d. e. 1(1 órakor Zala-Egerszegen a megyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést fog tartani, melynek tüzetes tárgyát a fent idézett törvény alapján alkotandó szabályrendelet elkészítése és a nmlgú m. kir. boliigyminisztériumnak folyó évi március 22-én 18344 szám alatt az uzsorára és káros hitelügyletekre nézve életbe lépő törvény értelmében a korcsmai hitel iránt alkotandó szabályrendelet tárgyában kibocsátott kürrenelete, — végre a Nagy-Kanizsa város területén átvonuló Pécs-varazsdi állainutszakasznak kongó téglával leendő kiépítése iránt a városi képviselő testület részéről kötött szerződés jóváhagyása képezvén, erről a törvényhatósági bizottság tagjai tisztelettel értesíttetnek s az ügy kiválló fontosságánál fogva szives részvételre felkéretnek. Kelt Zala-Egerszegen 1883. március 29-én. Glavina Lajos s. k. főispán. Majláth György országbíró meggyilkoltatásának lesújtó hire városunkban március hó 28-án délután terjedt el egy Budapestről érkezett magán távirat nyomán. A szebb halálra érdemes férfiú március hó 28-án éjjel a budai várban, a dísztéren levő palotájában megfojtatott. Majláth az estét a palotában lakó vejénél, gróf Pallavicininél töltötte s éjjel '.,11 órakor tért hálószobájába. Huszárja levetkőztette, azután eltávozott. A mellékszobába rejtőzött gaz gyilkosok, midőn az országbíró lefeküdni akart, először száját zsebkendővel betömték s azután megkötözték s ugy fojtották meg. Majláth erős ember volt, hevesen védhette magát, az itt ott látható vérnyomok azt bízonyitják, hogy gyilkosait az élet-halál tusa közben megkarmolta s azok véreztek. Megfoghatatlan, hogy az oly nagy személyzettől lakott palotában senki sem volt, aki e hajmeresztő tett zaját hallotta volna s a gaz gyilkosokkal küzdő országnagynak segítségére ment volna. Hogy a gyilkosság csakugyan '11 és 11 óra közt történt, abból állapitható meg, hogy az országnagy ágya érintetlen volt s igv a gyilkosság közvetlenül a lefekvéskor az ágybafekvés előtt történhetett. A gyilkosok elvitték az országbíró értékes aranyóráját, óraláncát, az éjjeli szekrényen levő pénztárcáját, melyben mintegy 1000 -2000 forint lehetett; hiányoznak a YVertheini-szekrény kulcsai is s igy valószínű, hogy a rablók a szekrényt felnyitották s tartalmát magukhoz véve, ismét bezárták s a kulcsokat magukkal vitték. A borzasztó tett elkövetése után a gyilkosok kötelek segítségével lemásztak a bástya falára s onnan az Albrechtutra, Nagyon alapos a gyanú, hogy a házi cselédek egyike a borzasztó tettbe be volt avatva s a gyilkosokat az országnagy szobájába bezárta. Mivel az országbiró huszárja zavart magaviselete, tettetett ijedtsége s azon körülmény által, hogy a hálószoba mellett feküdvén, nem hallott semmit a dulakodás zajából, arra a gyanúra vezette a bíróságot, hogy a gyilkosság elkövetőivel összejátszott, miért is elfogatott. A vizsgálat ez ideig positiv eredményre nem vezetett. — A fényes múltú férfiúnak tragikus sorsa villámgyorsasággal terjedt el a fővárosban s a társadalom minden rétegében a legnagyobb részvét nyilvánul. Budapest fájdalmába osztozik az egész ország, mely egyik oszlopától lett megfosztva. A vendek es a magyarság cím alatt olvassuk a „Pesti Napló

u-ban a következő, megyénk vendajkú lakósságának hazafíságát kedvező szinben feltüntető sorokat: A csángók hazatelepítésére Karabély os Elek a.-lendvai, köztiszteletben álló, a magyarság ügyéért hőn lelkesedő járásbiró jelentékeny összeget (190 frt 13 krt) gyűjtött, melyhez mint elismeréssel konstatálhatjuk, igen tekintélyes részben járultak a lendvai járásban lakó derék hazafias érzésű, de vendajkú lakósok is. A vendek lelkesedéssel ragadták meg az alkalmat, hogy ragaszkodásukat a magyar fajhoz kimutassák s a legnagyobb készséggel járultak a csángók hazatelepedési költségeihez, azon óhajukat fejezve ki, vajha minél több magyar érkeznék visssza hazájába, minek ők örvendenének legjobban, mert igaz magyar hazafiaknak érezik magokat. Különösen buzgólkodtak Karabélyos Elek járásbiró felszólalására a gyűjtés érdekében a lendvai járásbeli vend községek körül főleg a derék katli. lelkészek, mint Vugrencsics Bódi cserencsóczi. Szalag István turnisai Rujszár István hagotiyai derék lelkészek, valamint a hazafias szellemű körjegyzők. Általában csak teljes elismeréssel emlékezhetünk meg az egész zalamegyei vend lakosság hazafias érzéséről s búzgó magyarosodási törekvéseiről. Nem csak jó polgárai a hazának, hanem nyelvre nézve is igaz magyarokká akarnak válni s hőn óhajtanak, készségesen támogatnak min len magyarosodási mozgalmat. Egyedül a lendvai járásban 17—18.000 vend lakosság él. derék, munkás vagyonos nép, mely őszintén ragaszkodik a hazához s melyet a népiskolaügy kellő szervezésével aránylag rövid idő alatt nyelvre is meg lehetne magyarosítani. Hogy a buzgalom és hazafiság e téren minő gazdag eredményekre vezet, azt már gyakorlatban megmutatta egy ottani derék hazati, a vend születésű Markovics János alsóJendvad néptanító, ki hívei közt a magyarosodás egyik legbuzgóbb apostala s tanítói működésében öt év alatt az összes vend iskolás gyermekekkel elsajátíttatá a magyar nyelvet. — A népiskolák magyarosításával és javításával kiváló sikert lehetne elérni. Első sorban óvodák felállítása szükséges. A vendek körében a magyarosítási törekvések meleg támogatásra találnak s mint haljuk, pünkösdre nagy népgyűlés fog összehivatni, hogy kérvénvileg forduljon ez ügyben a képviselőházhoz s a közoktatási minisztériumhoz. A ma gyar társadalom bizonyára a legmelegebb érdeklődéssel fogja e mozgalmat kisérni s anyagilag is kész lesz támogatni, hogy egy idegen ajkú, de érzelemre igaz hazafias népeleni magyarosodási óhajai mielőbb kielégítést nyerjenek. Kitüntetés. U felsége a király Hérics Antal cinfalvi plébános, szentszéki ülnök és országgyűlési képviselő urnák a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseid a Ferencz József rend lovagkeresztjét adományozta. Városunk szülöttét, a széles körben ismert derék férfiút a legfelsőbb helyről jött eme kitüntetés alkalmából őszinte szívvel üdvözöljük. Örömmel jelezzük, hogy illetékes helyről nyert szives és lekötelező Ígéret folytán ezután azon kedvező helyzetben leszünk, hogy a szombathelyi egyházmegyében felmerülő változásokat, valamint általában az egyházme gye ftdő papságát érdeklő egyházmegyei híreket egyidejűleg közölhetjük az egyházmegye székhelyén, Szombathelyen megjelenő lapokkal. Hymen. Parragh Gyula kénesei 111. kir. postamester úr, f. hó 27-én esküdött örök hűséget Nagy-Lengyelben Strausz Sándor nagylengyel! földbirtokos úr kedves leányának Orzse kisasszonynak. Tartós boldogság koszorúzza frigyüket! A keszthelyi önk. tűzoltó-egylet főparancsnokává a volt pártfelek kölcsönös megegyezése folytán a f. évi március hó 26-án tartott közgyűlés alkalmával egyhangúlag Trsztyánszky Lajos ügyyéd úr választatott meg. A keszthelyi országos vásár, mely mult csütörtökön tartatott meg, igen lanyha volt, melynek oka a folytonos esőzésnek tulajdonítható. Eljegyzések. Gózony Sándor nagykanizsai kir. tlkv. vezető úr húsvét napján jegyet váltott Darázs Zsigmond nagykanizsai ügyvéd úr kedvesés müveit lelkű leányával, Margit kisasszonynyal! Ugyan ezen napon jegyezte el Nagy László andráshidai földbirtokos úr névedi Botka János újfalusi földbirtokos úr kellemdús leányát Róza kisasszonyt. Gyászhir. Vettük a következő gyászjelentést. < >z vegv Háry Sándorné született Nagy Flóra maga, ugy fia Háry Dezső valamint rokonai nevében fájdalommal jelenti forrón szeretett édes atyjának hóttói Nagy Józsefnek 184%-iki honvédfőhadnagynak és Zalamegye volt szolgabirájának f. é. március 31-én reggel 7 órakor 56 éves korában történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hiilt tetemei f. é. április 2-án délután 4 órakor fognak a bonczodföldi rom. kath. sírkertben örök nyugalomra letétetni. — Az engesztelő szent mise pedig ugyanazon nap reggel 9 órakor fog a bonczodföldi templomban megtartatni. Hóttón 1883 március 31. Áldás és béke poraira. A Zala-Egerszeg szen-iváni útvonalnak a kaszaházi hídtól a nekeresdi majorig eső része, mely útvonal esőzések alkalmával valóságos sártenger szokott lenni, köztiszteletben álló alispán urunk szives és erélyes intézkedésé folytán legközelebb ki lesz kövezve. Az e célra szükséges kőmennyiségnek a gróf Festetich Tassilo úr tulajdonát képező kemendi kőbányából való beszerzése iránt a tárgyalás már folyamatban van. Üdvözöljük alispán urat ezen célszerű intézkedés foganatba vétele alkalmával. Sok panasznak eleje lesz véve ezáltal a szent iváni vasúti állomástól városunkba utazók részéről. A városi tanács figyelmét felhívjuk az utcákon a sár összehordására és eltakarítására, mely eljárásra az idő most legkedvezőbb s nem kell talán attól tartanunk, hogy a hetek számra összehordva hagyott sárkupacot egv ujabb eső szétmossa. Ha már a városi közmunkát fizetjük, szeretnénk egy kis eredményt látni és némi intézkedést arészben. hogy a sár- és a portengertől megmenekülhetnénk. Célszerű volna egyúttal, ha a közmunka leszolgálásánál a figyelem oda is irányulna, hogy a legtöbben kikkel szolgáltatják le a közmunkát; mivel tapasztalatunk szerinte célra leginkább 10—12 éves gyerkőcéket alkalmaznak, akik azután egész nap mást sem tesznek, mint élhetetlenkednek, pajzán és szemérmet sértő beszédükkel a járó kelő közönséget boszantják. Nem csuda azután, hogy habár a nagy közmunka le is lesz szolgálva, de eredményt nem látunk. Szégyenből magat felakasztotta. Horváth József 18 éves gyitlakeszii lakós március hó 22-én a szőlőhegyen magát felakasztotta. Pár nappal előbb tyúklopáson rajta kapták s e miatti szégyenében követte el a gyilkosságot. A zala-egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgvű lését f. évi május hó 10-én tartja Alsó-Bagodban a következő tárgysorozattal: 1.) Számtani gyakorlati előadás Kovács Győző alsó-bagodi tanitó által a Ill ik osztály tananyagából, mialatt a többi osztályok csendes foglalkozással láttatnak el. A tanítás megbirálása. 2.) A körés központi választmányi jegyzőkönyvek felolvasása. 3.) Papp László nagy-kutasi tanitó értekezése: a „vallási érzelemről:- 4.) Az országos néptanítói nyugdíj- és gyámalap intézetről értekezik Udvardy Ignác zalaegerszegi polgári iskolai igazgató. 5. Az Eötvös alap és a néptanítók országos árvaházának kérdését tárgyalja: Bődy József zalaegerszegi polgári iskolai tanító. 6.) „Mit vár a népiskola az óvodától" ? Értekező Záborszky Imre zalaegerszegi elemi iskolai tanító. 7.) A történelem és az alkotmánytan tanítására nézve minő módszerek alkalmazandók. Előadó Veisz Joel zala-egerszegi elemi iskolai igazgató. ÍS. A kézimunka tanítása fölött értekezést tarPapp László tanító, ü.i Az iskolai fegyelem elérésére nézve mi szükséges ? Tárgyaltatik PÖllák Pál zalaegerszegi tanító által. 10. i ' Az iskolai takarékpénztárak meghonosításának kérdését tárgyalja Sárváry József szepetki tanító. 11.) A járásköri' tänszergyiijternény felállítása. 12.) Az ifjúsági'és népkönyvtárak ügyei 13.) A járásköri könyvtár megalapítása. 14.) Pénztári kimutatás. 15. Az 1^83. év I-ső felére szóló tagsági dijak lefizetése. Ili. Az őszi közgyűlésre egy gyakorlati tanítás tárgyának megválasztása, és az iparágból minő tárgy vétessék elő? 17.) Uj tagok felvétele. IS. „A magyar paedagogiai szemle" és „Tanító-egyleti Közlöny eszméje" című lapnak ajánlása. 19. Indítványok: a) Az előadott tárgyak a központi választmányhoz való beterjeszthetés végett lehetőleg röviden beadatnának. b) Az alsó-lendvai jkör módosítványa az alapszabályok némely pontjainak megváltoztatására nézve, c) A járáskörnek nincsennek-e indítványai az országos képviseleti tanítói gyűlésre küldendő képviselőink mihez tartása végett? d) Nem kiváu-e a közgyűlés valamely tárgyat a megyei közgyűlés elé terjeszteni, hogy azt az elnökség a központi választmányhoz a tárgysorozatba leendő felvétel végett kellő időben beadhassa? e) Egyéb indítványok. Kelt Zala-Egerszegen 1883. év március hó 17-én tartott járásköri választmányi ülésen. Páukoviek György járásköri elnök. Félholtan talaltatott. Március hó 23-án délután 4—5 óra között a dabrónai réten egy kis pocsolyában egy ismeretlen ember félig fekve találtatott, fején három helyen súlyosan megsebesítve. Még ugyan élve beszállít tátott a hetyei majorba, azonban ott pár óra alatt meghalt. Az agyonvert egyéu ismeretlen, állítólag jánosházi illetőségű és a bögötei majorban kanászbojtár volt; a tettes nyomozása foganatba vétetett. A zala-egerszegi mészáros ifjúság által f. március hó 2ó-án a zöldfa vendéglő termében tartott jótékonycéúl táncmulatságon a belépti jegyekből befolyt összeg a kidásokat csak részben fedezte, azonban a rendezőség a felüfizetéseket egészen a jótékony célra ajánlotta fel. Felülfizettek: N. N.'áO kr., Tretter Viktor No kr., Vass Ferenc 50 kr., Simnier József 50 kr., Hajmásy János Í)0 kr., Koronya József 50 kr., Fitos Imre 20 kr., Ka nicska Ferenc 50 kr., Pécsi György 40 kr., Leidly Gábor 50 kr., Zsömbölyi József 50 kr., Házas Sándor 50 kr., Gündőes Antal 50 kr., Horváth György 20 kr., Gecsovics Ferenc 50 kr., llodosy Dániel 50 kr., özv. Rozer Györgyné 1 frt, Antal István 50 kr., Nagy József 50 kr., Nagy Károly 50 kr., Hajmásy Imre 50 kr., Koronya Antal 50 kr., Kováts Ferenc 50 kr., Szedmák Gyíila 50 kr., Ileigli István 50 kr., Hajmásy István 50 kr., Somody József 50 kr., Élesíts Ignác 50 kr., Lázár Antal 2 frt összesen 15 frt 60 kr. Ezen összeget itj. Hajmásy István és Koronya József rendező urak az ujonan építendő kórház építési költségeinek fedezésére átadták, melyért a rendezőségnek a városi tanács köszönetét fejezi ki. Gyászhír. Rigó Ignác, városunknak több éven át volt birája, március hó 29-én lioszas szenvedés után elhunyt. Béke poraira! Hármas ikrek. Március hó 27-én Csebovecz (Muraköz) községben Kráraár András földmives neje délután 3—4 óra között egy kis újszülöttet hozott a világra; dacára e szerencsés szülésnek fájdalmai nem akartak szűnni úgyannyira, hogy másnap 28-án orvosi segélyhez kellett fordulnia. Az orvos a beteg állapotát megvizsgálva mindjárt felismerte a veszély nagyságát és azonnal alkalmazott szerencsés operatio folytán, az első szülést követő 18 óra után, — még két élő gyermeket vett ki a nő méhéből. — A kis újszülöttek közül kettő fiú, egy pedig leány, kik éde- anyjukkal együtt friss egészségnek örvendeznek. Márcin 28-án a hármas keresztelés is megtörtént a tüske-zt.-györgyí plébánia templomban. Kozséqi elöljái ik pazdálkodasa. Turnischa mezővárosából Barbarits István ottani lakós és megyei biz. tag úrtól hosszabb közleményt kaptunk, mely a turnischa. elöljáróság gazdálkodását szomorú szinben tünteti felNevezett " város körülbelül 3000 frt évi jövödelemi nek örvend, úgy hogy a rendes kiadások fedezésével évi 1000 frt pénztármaradványnak kellene lenni, azonban rendszerint a számadások lezárásakor a kiadások a bevételeket teljesen fedezik. Tekintve, hogy a községek költségtervei csak a megye részéről történt jóváhagyás után érvénvesek, más részt figyelembe véve, hogy az évi számadásokat a községek felülvizsgálat végett a megyéhez tartoznak beadni, csudálkozásunkat fejezzük ki atfelett, mikép lehetne a községi elöljáróknak a számadásokba oly tételeket felvenniök, melyek a költségvetésben előirányozva nem voltak s ép ez okból az igazságfelderítése és'az ügy tisztába hozatala végett erélyességéről ismert alispán urat felkérjük, szíveskedjék ezeu ügyet bölcs figyelmére méltatni. Nem akarjuk egy község elöljáróságát érdemetlenűl megszólásnak kitenni, de más részt kételyünket sem titkolhatjuk el, hogy a felszólalásnak valami alapja lehet; mert másként nem tehető fel. hogv egy megyei bizottsági tag saját neve alatt oly közleményt kénytelen napvilágra bocsátani, melynek valóságáról a felelősség csak is őt ílletis így éppenséggel nem gondolhatjuk, hogy személyes ellenszenv vagy boszú vezérelte volna e tettében.