Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-05-13 / 19. szám

mond árvaszéki hely. ülnök, a kanizsai szolgabirói állomásra pedig egyedül Merkly Antal helyettesített kanizsai járási segédszbiró jelentkeztek és jelöltettek ki. — kik is és pedig Zarka Zsigmond 'árvaszéki ülnökké, Merkly Antal pedig" kanizsai járási segédszbiróvá egyhangú felkiáltással megválasztattak. Farkas Dávid, Ruzsits Károly és Farkas Ferencz bizottsági tagok indítványa Kossuth Lajos kitűnő hazánkfia érdemei elismeréseid 80 éves jubileuma alkalmából küldendő üdvözlet tárgyában. Az indítvány elfogadtatván elhatároztatott, hogy Kossuth Lajos kitűnő hazánkfiának 1848. évi és azt megelőző működése és maradandó alkotásai által szerzett nagyérdemei elismeréseid, 80 éves jubileuma alkalmából a megye öröme és jókivánatai hozzá küldendő üdvözlő-irat utján tolmácsoltassanak. Miután a törvényhatóság a felügyeletére bizott alapítványok kezelését nem közvetlenül, hanem a nemesi és magán alapítványokra felügyelő-választmány által gyakorolja, a megye felügyeleti hivatásának érvényesítése céljából felkéretik a tettes alapítványi választmány, hogy a meo-ye megbízásából kezelt alapokról jelentését és vezetett számadásait jövőre a közgyűlés elé beterjeszteni szíveskedjék. Főispán ur őmltsga dr. Szekeres József n.kanizsai lakos orvostudort tiszt, megyei főorvossá, — Varga József b.-füredi lakost pedig balatonfüredi fürdŐbiztossá kinevezte. Ezen kinevezések tudomásul vétetvén, dr. Szekeres József ur a törvényben előirt tiszti esküt letette. Megyei élet. Központi vdlasztmányi ülés. Zalamegye központi választmányának f. évi május lió 7-én tartott ülésén felolvastatott m. kir. belügyminiszter ur ő nagy méltóságának f. évi április hó 18-án 23,4ő6. II. sz. alatt kelt leirata, melyben a megyebeli országgyűlési képviselő választók állandó névjegyzékeinek az 1874 évi 33-ik t. e. 39 §-a szerint megszabott eljáráshoz képest jövő lHS4-ik évre történendő kiigazítása iránti intézkedések megtételére oly kijelentéssel figyelmezteti a központi választmányt, hogy az e részben szükséges munkálatok a törvényben megszabott határidőkben s annál pontosabban teljesíttessenek, minthogy azok illegnem tartása a választók jogainak csonkítását is vonhatja ín aga után, és arra annál nagyobb súlyt kell fektetni, minthogy a folyó évben kiigazítandó választói névjegyzékek, az 1 SH4-ik évben megejtendő általános képviszelőválasztásoknak alapul fognak szolgálni. -— , A központi választmány a megyebeli országgyűlési képviselőválasztók jövő 1884-ik évben érvény nyel bírandó névjegyzékeinek folyó évben eszközlendő kiigazítására a választókerületek nagy kiterjedése miatt az 1876 évi 18-ik t. c. 1-ső §-a értelmében minden választókerületbe egynél több és pedig a célszerűbb csoportosításnak megfelelő számú küldöttséget s egyúttal az elnök és két rendes tagból álló minden küldöttséghez még két póttagot is választott. Az 187li évi 18-ik t. c. 1-ső §-a értelmében a kiigazítási eljárás befejezésére és az összeirási iveknek a központi választmányhoz leendő beterjesztésére véghatáridőül folyó évi junius hó 3-ik napja tüzetett ki. A megyében létező választókerületbe kerületenként község illetve körjegyzőségek szerint csoportosított összeíró küldöttségek elnökei: I. Tapolcai választókerületben. Tapolca, Kapolcs, Diszel, Gulács, Tördelnie és Nyirád községekben Sááry István Diszel. H.-Füred, < >rvényes, Csopak, Ns. Pécsely és Felső()rs községekben Ecsy László B.-Füred. Köveskálla, Kővágó-Örs, Kékkút, Szt.-Antalfa és Talián-lHirögd községekben Gvörffy Pongrác Köveskálla. II. Keszthelyi választókerületben. Lesence-Tomaj, Nemes-Vita, Keszthely mváros, Keszthely pváros, Vonyarc-Vashegy és Zsíd községekben Töreky Aladár Puszta-Törek. Páhok, Sármellék, Galambok és Kis-Komárom községekben Ilánnv Andor Balaton-Magyarod. Szántó, Karmaes, Csánv, Zala-Apáti, Z.-Szt.-László és Rezi községekben Botka János Zala-Ujfalu. III. Szent-Gróthi választókerületben. Sümeg, Rendek, Káptalanfa, Bazsi és Rigács községekben Takách Alajos Sümeg. Gógánfa, Ohid és Tűrje községekben Simony Ferene Mihályfa. Szent-Gróth, Aranyod, Zalakoppány, Z.-Szt.-László, Zalabér és Csánv községekben főt. Pály .János Görbő. I\ . Nagy-Kanizsai választókerületben. Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú városra nézve Hertelendy Béla Nagy-Kanizsa. Szent-Balázs, Greise Lángviz községekben Inkey László Nagy-Récse. Pacsa, Szentpéterur. Zala-Apáti és Bucsu-SzentLászló községekben főt. Ujlaky József Pacsa. Bakónak, Sárszeg, Dióskál és Orosztony községekben Nunkovics Vilmos Gétve. V. Zala-Egerszegi választókerületben. Andráshtda, Ságod, Bagód, Bocföld és Nagy-Lengyel községekben Erdős Géza Zala-Egerszeg. Hahót, Söjtör és Tárnok községekben Tarányi Ferenc P.-Szt.-László. Zala-Egerszeg, Szent-Iván és Bucsu-Szent-László községekben Hajik István Zala-Egerszeg. Kapornak,' Nemes

7Apáti, Szepetk, Zala-Koppány és Csánv községekben Árvay Lajos Zala-Egerszeg. VI. Alsó-Lendvai választókerületben. Lendva, Gyertyános, CserencsÓc, Kerka-Szent-Miklós, Dobronak, Bellatinc és Turnischa községekben Isóó Ferenc A.-Lendva. Rédics, Lenti, Páka, Szécsi-Sziget, Szemenye és Lispe községekben főt. Balaton József Páka. Dekánovec, Beliea, Mura-Szent-Márton, Vratisinec, Muraszerdahely és Podturen községekben Zárjeczky Vince Alsó-Lendva. VII. Baksai választókerületben. Zala-Lövő, Kustánszeg és Nagy-Lengyel községekben főt. Farkas Sándor Háshágy. Nova, Tárnok és Páka községekben főt. Tornyos Gábor Nova. Baksa és Csesztreg községekben főt. Kiss Pál CséSztreg. Dobronak, Nemesnép, Bellatinc, Turnischa, Bagonya, Szent-Györgyvölgy, Rédics és CserencsÓc községekben főt. Dr. Berger Ignác Szent-György völgy. VIII. Letenyei választókerületben. Szepetnek, Sormás, Becsehely, Tót-Szent-Márton és Letenye községekben Erdélyi Mihály Tót Szerdahely. Puszta-Magyarod. Bánok-Szent-György, Tárnok, Páka és Lispe községekben Schmidt Emil Póla. Kottori, A.. Domború, Légrád, A.-Vidovec, SzentMária és Dráskovecz községekben főt. Gadó Mátyás Légrád. IX. Csáktornyái választókerületben. Csáktornya, Csáktornyái külfára, Nedelie és Felső-Hráscsán községekben Kónyári Mihály Csáktornya. Stridó, Felső-Mihályovec és Vizi-Szent-György községekben főt. Varga János M. Szt.-Márton. Dráskovecz, Alsó-Krályovecz, Goricsán, Hodosán, Perlak és Szobotieza községekben főt. Molnár István Szoboticza. A tekintetes alispáni, hivatal által a m. kir. csendó'rséghez való felvétel tárgyában 51)55. sz. a. kiadott hirdetmény: A közbiztonsági szolgálat szervezéséről szóló 1881. évi III. t. c. alapján a m. kir, 5-ik és 6-ik számú csendőrparancsnokságoknak 1884-ik évi január hó l-ére való felállítása elhatároztatván, a nagyméltóságú magy. kii-, belügyminisztériumnak e tárgyban f. évi április hó 10. 22236. szám alatt kelt rendelete értelmében ezennel közhírré tétetik, hogy mindazok, kik az 1881. II. t. c. 1-ső §-a alapján a magy. kir. csendőrséghez való felvételre igényt tarthatnak és a csendőrséghez belépni szándékoznak, ez iránti kérvényeiket, melyek ez esetben mellékleteikkel együtt bélyegmentesek, az illetékes járási szolgab Íróság (Nagy-Kanizsa város tanácsa) utján ezen alispáni hivatalhoz nyújtsák be. Az utóbb idézett törvénycikk a csendőrség legénységi állománya kiegészítésének feltételeire nézve határozott szabályokat tartalmaz ugyan, tekintettel azonban azon sokoldalú képességre, ismeretre és képzettségre, melyei birnia kell, — enuek elérése céljából még különösen megkívántatik, hogy a jelentkező: 1) magyar honos legyen; 2) feddhetlen jellem és megfelelő szellemi képesség mellett tisztességes és ildomos magatartással bírjon; 3) 20 évnél fiatalabb és 4U évnél idősebb ne legyen; 4) nőtlen, vagy gyermek nélküli özvegy legyen; 5) hadiszolgálatra való tökéletes képessége mellett legalább |63 centiméternyi testmagassággal bírjon; 6) a szolgálati magyarnyelven kívül lehetőleg még azon vidéken dívó nyelvek egyikét is ismerje, a melynek területén mint csendőr működni hivatva leend; 7) az olvasás, írás és számvetésben lehetőleg jártas legyen; 8) felvétele csakis a legalsóbb rendfokozatban mint csendőr (tizedesi jelleggel) történik. Kiskorúak, kik akár polgári állásból, akár a cs. kir. közös hadsereg tartalékából, akár pedig a m. kir. honvédségből a csendŐiséghez belépni szándékoznak, e célra atyjuk, vagy gyámjuk beleegyező nyilatkozatát tartalmazó okmányt tartoznak előmutatni. A hadseregből vagy a honvédségből a csendőrséghez önkénytesen belépő egyének az 1881. évi II. t. c. értelmében következő kedvezményben részesíttetnek: 1. hogy három évi szolgálati kötelezettségük teljesítése után évről évre továbbra is folytathatják ottani szolgálataikat; 2. azoknak, a kik a hadseregből, vagya hondvédségbol lépnek be a csendőrségbe és abban négy évig szolgálnak, összes véd kötelezettségi idejükből a honvédségnél töltendő két utolsó év elengedtetik. Az ilyenek tehát két évvel előbb bocsáttatnak el a hadi kötelékből; 3. az időnkinti fegyvergyakorlatok és ellenőrzési szemlék s általában a tényleges szolgálatra való behívás alól fel vannak mentve, sőt mozgosítás esetén is a csendőrségnél hagyatnak; s végül 4. az 1881. évi III. t. c. 10-ik §-a értelmében minden csendőr nyugdíj képes. Az említett folyamodványok következő okmányokkal szerelendők fel: a) a közös hadsereg vagy a honvédség kötelékébe tartozó ilv egyének katonai, illetőleg honvéd igazolványával; b) a polgári életben tanúsított erkölcsi maguktartására vonatkozó bizonyítványokkal. Ezen bizonyítványokban határozottan kiteendő, hogy a jelentkező nőtlen-e vagy gyermektelen özvegy ? c) minden jelentkező lehetőleg a legközelebbi honvéd vagy megyei orvos által megvizsgálandó, hogy hadi szolgálatra tökéletesen alkalmas-e, mivel csak ilyen vétethetik föl a csendőrséghez, a kiállítandó bizonyítvány szintén a kérvényhez csatolandó; végre d) ha a folyamodó nem lenne képes folyamodványát (betegség vagy más ok miatt) sajátkezüleg irni, azon esetben egy nyolcadívnyi lapra írt háromsoros próba-írást mellékeljen folyamodványához. Mindazon kérelmezők, kik a fentebbi követelményeknek mindenben tökéletesen megfelelni nem képesek, vagy pedig kérvényeik az előirt okmányokkal nincsenek kellőleg felszerelve, azonnal elutasíttatnak, illetőleg utóbbi esetben a hiányzó okmányok utólagos bemutatására fül hivatnak. Az V-ik számú (pozsonyi) csendőrparancsnoksághoz jelentkezők felvétele, a m. kir. I-ső (kolozsvári) és IV. (kassai) csendőrparancsnokság által, — a 6-ik számú (székesfehérvári) esendői-parancsnoksághoz jelentkezők felvétele pedig a ni. kir. Ili ik számú (budapesti) és a 1 l ik számú (szegedi) parancsnokság által fog eszközöltetni. Kelt Zala-Egerszegen, 1883. évi április hó 30. Svastits Benó alispán. A zala egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlése. A járáskör egyik legnépesebb közgyűlését tartotta f. hó 10-én A.-Bagodon. Mint vendégek megjelentek Sipos János a.-bagodi plébános és iskolaszéki elnök, Farkas József f.-bagodi birtokos és világi iskolaszéki elnök, Hosotf József bonczódfoldi plébános, Menyhárt Mór a.-bagodi és Németh Imre zala-egerszedi segéd lelkész urak. Körünkben üdvözöltük Krób Pál és grf. Festetich Benó tanfelügyelő urakat. A gyűlést megelőzőleg a járáskör tagjai a templomba mentek, hol Sípos János plébános úr ünnepélyes „Yeni Sancte"-t mondott, mely után a jelen voltak az iskolában egybegyűlvén, Kovács Győző a.-bagodi tanító a növendékekkel a számtan köréből sikerült gyakorlati tanítást tai'tott, melynek végeztével a növendékek elbocsáttattak s a tulajdonképi közgyűlés kezdetét vette Paukovieh György járásköri elnök talpraesett s lelkes elnöki beszédével, melyben a tárgysorozatba felvett fontos tételekre hívja fel a tagok figyelmét és kéri őket, hogy higgadtan s a tárgyhoz illő komolyság- és alapossággal vitassák meg azokat. — Ezután a mult közgyűlésről szóló jegyzőkönyvek felolvastatván, észrevétel nélkül elfogadtattak. Papp László nagy-kutasi tanító a „vallásos érzeleméről értekezett. A vallási magasztos eszmék nézete szerint a növendékekkel csak akkor volnának közlendők, midőn azok felfogására többé kevésbbé képesek. Udvardy Ignác polg. isk. igazgató felolvasott értekezésében elősorolja a tanító nyugdíj törvény egyes, a tanítóságra nézve sérelmes pontjait, valamint ezek orvoslását célzó javaslatait. A közgyűlés az ajánlott módosításokat magáévá tette s a központot megkeresni határozta, hogy e tárgyat a nyár folyamán B.-Füreden tartandó ált. tantestületi közgyűlés tárgysorozatába vegye fel. Bődy József polg. isk. tanító szóvirágokban gazdagbeszéddel hivta fel a járáskör tagjait az Eötvös alap s a néptanítók orsz. árvaházának támogatására, megkapó vonásokban tüntetve fel a tanítói állás fény- és árnyoldalait. Felszólalására 16-an lettek az Eötvös alap évdijas tagjai. E tárgygyal kapcsolatban a központ megkerestetni határoztatott, hogy illetékes helyen tegyen lépéseket a célból, hogy az Eötvös alap s a tanítói árvaház ügye egybefoglaltassék s e kettőnél legyen egy frt tagsági díj. - _ i Záborszky József z.-egerszegi taritó „mit vár a népiskola az óvodától

1- cimű értekezésében részletesen elősorolja, mikre a kis gyermekek felfogásukhoz képest egy jól szervezett óvodában taníthatók. Javaslatát a közgyűlés csak városi óvodákra nézve véli elfogadhatónak, míg faluhelyekre egyszerűen menházak volnának szervezendők, melyekben a gyermekek kellő felügyelet alatt lennének, míg szüleik a mezei, vagy más multával vannak elfoglalva. Weisz Joel népiskolai igazgató értekezésében elősorolja azon módszereket, melyek a történelem és alkotmánytan tanításánál a népiskolában vezérelvül tartandók. Végül indítványára az alkotmánytan tanítására nézve az első orsz. tanítói gyűlés által proponált elveket a járási köri közgyűlés magáévá tette azon megjegyzéssel azon' ban, hogy illetékes helyen lépés teendő egy, az alkotmánytan tanítását célzó okszerű olvasókönyv létesítése érdemében. Papp László n.-kutasi tanító a kézimunka tanítása felett tartott értekezésében ezen nemzetgazdászati szempontból oly fontos ügy sikeres és egyöntetű kivitele céljából óhajtandónak véli házi ipar tanfolyamok szervezését. Egyúttal a közigazgatási bizottságot felkérni indítványozza, hogy hasson oda, miszerint az iskolaszékek a háziipar tanításánál használandó eszközök és anyag előállítására szükséges összeget előlegezzék, míg ezen öszszeg a gyermekek által készített és eladott tárgyak árából lassanként visszafizettetnék. Az indítványt a közgyűlés egész terjedelmében magáévá tette. Políák Pál z-egerszegi községi tanító az iskolai fegyelem elérését célzó eszközöket adta elő. Sárváry József szepetki tanitó az iskolai takarékpénztárt ismerteti, előadja röviden az okokat, melyek őt ezen intézmény pártolására késztették s egyúttal röviden ismerteti az isk. takarékpénztár kezelésénél általa alkalmazott módszert. A célnak teljesen megfelelő módszer követését a közgyűlés ajánlja a járáskör azon tagjainak, kik az isk. takarékpénztárt iskolájukba behozzák. A járásköri tanszergyűjtemény fellálítását mint kivihetetlent a közgyűlés nem pártolja, hanem megkeresni határozta a központot, hogy az küldjön ki kebeléből egy szűkebb körű bizottságot a megyei tanszermúzeum felállítása és kiviteli módozatainak tüzetes megvitatása végett s eljárásának eredményét terjeszsze az ált. tantestületi közgyűlés elé. Az ifjúsági és népkönyvtárak ügyében a t. kir. tanfelügyelőség felkéretik, hogy a közigazgatási bizottságnál szíveskedjék oda hatni, miszerint a községi iskolákban e célra a miniszteri rendelet értelmében minden tanuló után 25 kr. szedessék ; a felekezeti hatóságok pedig hason intézkedés behozatalára a központ utján kérendők fel. A járásköri könyvtár felállításának szükségét nem látja helyén a közgyűlés; legyen az a központban. A központi könyvtár 11 részre felosztva megállapított sorrendben a járási körüknek küldetnék s bizonyos határ-