Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-06-10 / 23. szám

II. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1883. junius Ii. 23. szám. \ i ii, mi M' 1 ' ;,d"»i es A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szer­ki-.-/.tőséghez küldendők. Bérnicntetlen leveleket esak ismert kezektől fo­gadunk el. Kéziratokat nem kiililiink \ issza. 1 A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. M< >g jelenik len vasárnap. Közegészségügyünk érdekében. .Most. midőn ;i bekövetkező forr*') időszak is elég- tápanyagot szolgáltat az ezen időszakban uralkodni szokott es könnyen járvá­nyossá váló fertőző kóroknak : ehnulasztliatlan kötelmünknek tekintjük városi elöljáróságunk figyelmét e fontos körülményre felln'vni. Vártunk ez ideig ezen felszólalásunkkal azon remein ben, hogv a télen városunkban alakított közegészség) bizottság áthatva feladatának ma­gasztos voltától. nemcsak a szükséges kezdemé­nyezést fogja c téren megtenni, de sőt SZÍVÓS kitartással fog a közegézségiigA előmozdítását célzó iidvös javaslatainak szigorú következetes­séggel cszközlcndő keresztülvitele érdemében buzogni. Remén viinklien CMalódtunk. Es mivel ége­tően érezzük e téren a célirányos intézkedések szükségességét, nem odázhatjuk cl e fontos ügyet s elérkezettnek látjuk az időt a nvilt felszólalásra. Tcszsziik pedig annál inkáid); mert biztos tudomásunk van arról, hogv a mult évben a l'cnsőbb hatóság részéről ez érdemben városi elöljáróságunk is meg lett keresve. l'gvanis iigybuzgó megvei főorvosunk fi­gyelemmel arra. hogv a közegészségi rendészet­nek legfontosabb feladata a talaj tisztántartása, valamint egészséges levegőről gondoskodás által a járványok kitörését lehetőleg megakadályozni, megkereste a megvei alispáni hivatalt az egész­ségi rendészet körébe vágó és az lSTti. évi XIV. torvénycikk 10, 1 ."> és 14 §-aiban elősorolt, in­tézkedéseknek az egész megve területén azonnal cszközlcndő foganatosítása iránt. Egyúttal felem­1 íté. 1 iog\ a k ö zs é g i elölj á r ó s á g o k e c é 1 b éi 1 különösen kötelmüknek tart­sák az utcák tisztán tartását, napon­kénti söprését, a szemet eltakarítását, öntözését, heti vásárok alkalmával a szemét és ganéj azonnali eltávolítását, főbb utcá kon nemcsak a járdák, de a kocsi utaknak is ni e g ö n t. őz é s ét, ár­n y é k s z é k e k s z a k t a 1 a n í t á s á t. u t c á r a a k i f o 1 y ások betilt á s á t. á r k o k tisztít á s á t. szigorú piaci és hús szemlét, a húsnak nemcsak a vágóhídon, hanem a mészár­székekben is megvizsgálását. Ezen előterjesztésre erélvéről és pontossá­gáról ismert alispán úr azonnal intézkedett, hogv a járási szolgabiróságok az egyes közsé­geket szigorúan utasítsák a közegészségügy elő­mozdítását célzó ezen eljárások foganatosítására. Nem akarunk a multat illetőleg íeerinii­nátioba bocsátkozni, hogv ez üdvös rendeletnek mennyiben lett elég téve, hanem mivel az egész­ségi rendészet annak megtartását minden idő­ben szükségessé teszi, vizsgáljuk, váljon napja­inkban mint teljesítik ez óvintézkedéseket vá­rosunkban ? Ha bejárjuk egyes utcáinkat, szomorúan kell tapasztalnunk, hogv ép mindezeknek ellen­kezője történik és csak a gondviselés különös kegyelnie, hogy ily eljárás mellett járványos betegségek nem keletkeznek. Az árkok majd mindenütt telvék dögleletes iszappal i's mocsárral, melv míg egv részt vész­szel fenyegető miazmáit a légbe elröpíti, azalatt bőven nyer tápot az egVes házakból kifolyó víz által. - Fizetjük a városi közmunkát, hanem hogy miért, azt nem tudjuk, hacsak azért nem, hogy évenként egyszer apró sihederekkel az árkokat kissé kikapartatják. Nem ilv kikaparás kell itt, hanem rendszeres és észszerűen vezetett árkolás, hogy így a viz szabad lefolyást nver­jen. Rég el lett ez a városházán határozva, ne hagyjuk hát csupán papiroson, hanem a meg­hozott végzésnek adjunk lelket is. Tessék csak egy sétát tenni a mellék utcák­ban s liánv házat lehet találni, ahonnan a trá­gyáié' az utcára foly; csak szemes rendőrségünk figyelmét kerüli ki! Mit szóljunk az utca tisztogatásról? Igaz, hogy vannak, kiknek ezt tenniök kellene, de helyivel közzel csak a főutcán láthatók, hol az argusi szemek jobban kisérik. de már a népes mellékutcákon is az utcatisztogatókat csak név­ről ismerik. — l teáinkon egész raktárak találhatók min­denfelé úgy hogy maholnap megérjük, hogv az élelmes házi gazdák a gvalog járdákon és a kocsiutakon is osztozkodnak és a járókelő kö­zönségtől az átjárhatásért vámot szednek. \ árosunkban, hol annyi kut van. alig akad egy két háztula jdonos, aki háza előtt öntöztetne, pedig mily könnyen lehetne intézkedni, hogy na­ponként kétszer a járdákat felöntözzék. Mily könnyen és jutánvosan kaphatjuk a kavicsot és még is milv sok ház előtt nincs murvával meghordva a járda, inelv miatt száraz időben a nagy porban, eső beálltával pedig fe­neketlen sárban vagyunk kénytelenek menni sok ház előtt. De minek soroljunk fel többet! Ennyi csak elegendő annak kimondására, hogy közegészségi rendészeti tekintetben inil\ sok tenni való van városunkban ! Ideje volna, ha a szolgabírói hivatal a vá­rosi elöljáróságnak e részbeni intézkedését élénk figyelemmel kisérné s ha az a ki vállalómnak nem felelne meg, úgv az emlitett alispáni vég­zés szigorú keresztülvitelére egyébként büntetés terhe alatt kénvszerítené. Elég sajnos, hogy még ott is, hol saját egészségünk fen tartásának clengedhetle.ii kellé­keiről van szó, olv künnvelnniek vagvunk s a legcsekélyebb kiadástól is egész zsugorisággal tartózkodunk ! A zala egerszegi ügyvédi kamara közgyűlése. A zala-egerszegi ügyvédi kamara f. hé 2-án tartotta évi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatát lapunk legutóbbi számában közöltük. A közgyűlés által letár­gyalt ügyek közöl fontosabbak voltak, először is a ka marapénztárának állapotáról előlerjesztett jelentés, a melv Szerint az ügyvédi kamara 18K3 4. évre tartozásban van összesen 427'J frtal, melyből ha a látszólagos kamarai vagyont 322(1 frt Ili krt levonjuk, tödözetlen maradna 10Ó8 frt 84 kr. Ámde a 3220 'frt Ki krban kitüntetett kamarai vagyon egész összege valódi vagyonnak nem mondható azon okból, mert „ Zalame gy e" tárcája. Egy diák városból (Folyt.) Barátom egyszer esak megállt és egy kék bársony­ruhás emberre mutatott, ki egy esődület közepében ug­rált és nevetett. zon én is mulatám magamat eleinte. A világ színpadán ugyan esak statiszta lehetett, de a ((uartierban elég nevezetességre tett szert. Neve - \o 1 1 7<>.i. Állása eoiumissionaire. Hivatása íneghalaványodott cipők kifényesitése, ruháknak kikefélése. Műhelye utcán, szabad ég alatt egy kis láda mellett, .lutalma 4 sous. Kötelessége ezt megköszönni. Eletének múltja ? jövője 0. A/ ismeretlen múltú és életének határához elért embernek kevés változatosságot mutató jelenét vegyük szemügyre. A kövérségnek ritka példánya. Lábai egész teste bosszúságának egy harmadát teszik ki. Hogy arcát mi tette oly violaszinüvé, azt csak gyaníthatom, életéről keveset tudván. () azonban büszke rá, mert feltiiné­kedveért teljesen kék bársony ruhát és kék sapkát vi­sel. Szereli a deákokat, ezek viszont védelmezik őt. Ha valami tárgyat akarsz megvenni, minek elárusítási helyét nem tudod. Yiolet bácsi megszerzi azt. Sőt dclicáltabb és simább eljárást követelő dolgokat is jobban megold ő, mint diplomaták a keleti kérdést. Mily boldogság su­gárzik kövér, violaszinii borotvált arcáról, ha különösen az ő számára készített kis vasszékén ülve tisztogathatja pere Yiolet egy deáknak cipőjét, mely elég nyájas volt tulajdonosa akaratából a ládára lépni. A cipő leié]», Yiolet bácsi felkél, siirün neki keménykedett -zemöldökc i alól kikandikálnak piciny szemei és levéve ősz tejéről kék süvegét, megköszöni a kapott dijat. Oda érünk. „Bon jour, perc \ iolet. ('a va bien?" „Merci nionsieur; toujours bien." Mindig jé dolga van. Yiolet bácsi, mint őt a de­ákok épen violaszinii arcáról elnevezték, mindig moso­lyog, sokat nevet és sohasem haragszik. 11a más dolga nincs, gomblyukába akasztott, numerusát jelző réztáblá­ját fényesíti. (Kinek milyen van, olyan érmet akaszt gomblyukába) Vagy pedig bal karát a szék támlájára helyezve, ujjait billegtetve fumigálja a világot. .Majd sunvorítva és mosolyogva gondolkozik és elmereng a járda asphaltján. Csak egy ellensége van. Ez a mellette levő kioszk­ban újságot áruló néni, a quartierban e név alatt isme­retes „la marchaude terrible." Rossz szavakkal nem il­letik, csak passive boszantják egymást. Yiolet bácsi nem jön ki 'phlegmájál/ól, de a másik rikácsol és vörösödik mérgében. Több oka i- van rá. Ha eső esik, a félszá­zados megacra kárörvendve nézi, váljon Yiolet bácsi hogy ázik. Ü okosabb és a szemközt levő kávéház ki­feszített árnyékponyvája alá megy. De ha jönnek a deákok és a „rettenetes ujságárulónőt" egy kicsit szeli­diteni akarják és ennek nincs hova menekülnie, akkor ő az. ki győzelmi mámorba e-ik. Már tudniillik egy kis órával később valamelyik cabaretben. Most már tudom, miért nézi sokszor kárörvendő mosolyával az asphaltot. Cselszövé.nyeket forral az ellen, kit a sors elég gonosz volt arra kárhoztatni, hogy még Yiolet bácsival is hadi lábon álljon. Miért? Valaha a marchande terrible kávéháztulajdonnsnő volt, pere Yiolet pedig ott garcon. K két élet meg-ineg ujuló tragi-komikus harcának színhelyénél befordultunk a tágas szép rue Soufflotba és szemünk előtt feltárult a nagyszerű, Panthéon. Majd az erről nevezett téren elértünk az Ecole de droitlioz, jogi iskolához vagy ha ez tun >án hangzanék, a jogi egyetemhez. Az egyetemes tudományok azonban nincse­nek egy épületben elhelyezve. A jogi facultásnak külön 1771-ben emelt épülete van, mely azonban a többi facultas épületei között utolsó helyen áll. Nagyságra nézve is a legkisebb és akár építészeti modorát, külső alakját, akár berendezését te­kintjük, nem felel meg a várakozásnak. Az orvosi facultásnak szintén külön épülete, van. Ez sokkal nagyobb és különösen az uj rész nagyon szép lesz. Nem elégséges ez épület maga, van ínég kü­lön anipbitheatruma (nagy terein, hol előadásokat tarta­nak) az anatómia és sebészet számára. A theologiai fa­cultas, faculté des Sciences (niatlioinatika és természet­tudományok) és a faculté des Lettres (philologia, philo­sopliia, történelem és földrajz) a Iii res Sorbonnebau, egy 1 (>29-ben Richelieu által építtetett colossalis épületben vannak elhelyezve. Sorbonne megett van a Collégé de France, mely nem az egyetemhez tartozik, hanem egyenesen a köz­oktatásügyi minisztérium alatt áll. Kiterjeszkedik az összes tudományokra. Előadásait nők ís látogathatják és látogatják is, különösen az irodalmiakat. A Collégé de France-beli tanárok között Europa hirtt tudósok vannak, kiknek munkái és neve Magyarországon is ismeretesek. Laboulaye, kit sajnálatomra nem hallgathattam, mint­hogy gyengélkedése miatt ez évben nem tartott előadást. Leroy-Beaiilieu hires nenizetgazdász. Guizot nagyérdemű fáradhatatlan Scbakespcare magyarázó. Desehanel kelle­me- és humoros előadásit irodalomtanár. Boissier az ó kori, különösen római társadalomnak alapos ismerője, ismertetője és magyarázója az idén in speeie Horatius munkáinak nyomán. Végre Renan Ernő, ki elég récla­ineot csinált 7 kötetes munkájával _A keresztyénség kútfőinek története" (Histoire des origines du christi­ani-ine é.- e 7 között különösen az elsővel Jézus életé­vel Vie de Jésus). Az idén a zsoltárokat magyarázza, melyeket oly sokszor énekelt, mikor a Saint-Sulpicci seminárium kispapja volt. Különben ugy veszem észre, hogy a következetességet nem igen tartja meg. Neki szentel másfél évtizedet, hogy bizonyítgassa, melyek és milyenek a keresztyénség kútfői, a munkát befejezi, Jelen számunkhoz egy fél iv melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom