Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-01-21 / 3. szám

II. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1888

. február 21. (>. szám Előfizetési dij : Egészévre 4 ft., Félévre 2 f't,. Negyedévre 1 t't. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer ükr.. többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyilttcr petitsora 12 kr. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. ! társadalmi, közivftí és gaászati hetilap. Köziratokat in ni küldünk vissza. Nyújtsunk segélyt! Néhány nappal ezelőtt megkondult a vészharang szívszaggató hangja s a velőtrázó kétségbeesés drága otthonából iizé ki honfitársaink ezreit. A romboló ár széttöré az emberfölötti erővel elé görditett gátot, megsemmisité az önfeláldozással küzdők éjjel-nappal szakadatlan tartó munkáját s vad kedvteléssel sodorta el a csak előbb virágzó falvakat! Győr város és Gvőr vármegyének a Duna, líába és Rábcza partjain elterülő vidéke e fékvesztette folyóknak lett szomorú áldozata. A legmagyarabb megyék egyike, az ország első s történelmi nevezetességben <>lv gazdag múltú városa Szeged szomorú sorsára jutott! Mintha átok súlya nehezednék hazánkra, hogy csapás csapásra torlódik felettünk. A bősz ár elől kétségbeesve menekül a nép; elhagyja családi tűzhelyét, hol csak imént a boldogság s megelégedés honolt, mig most a szétdiilt falak között hömpölygő viz a pusztulás siralmas képét tünteti elé. Hidegtől didergő szülők keblükön legdrágább kincsükkel, édes gyermekeikkel sietnek a magasabb helyekre, liogv megmentsék a kegyetlen sors elől egyetlen megmaradt tárgyukat ... a puszta életet ! Keserii gtinvja a sorsnak! Nem kinósabb-e reájuk nézve megsemmisítve látni hosszú évek keserv es verejtékei között szerzett vagyonukat?! Nem lett volna-e jobb nekik önfedeliik romjai alá temetkezniük, mint a folvton gyötrő nélkülözés, ;t földhöz ragadt szegénység közepett száz i s száz halált halmok s mintegy élő-halottaknak megmaradniuk ? ! Nem lett volna-e áldás reájuk a halál, mint szembeszállni a lépten nyomon előttük áll«'» nyomor- és Ínséggel ? ! Oh még sem! A csüggedést nem ismerő kitartás csudát miivel. A lankadást nem ismerő szorgalom évek veszteségeit képes lielvrepótolni. A fájdalom alatti lcroskadástól megment a a résztvevő kebel. A léleksujtó fájdalmat elviA Z a 1 a m e gyei gazdasági egyesület hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. egyrészt boraink kivitelének egészséges alapokon vált') szervezése, másrészt azoknak külföldön való tömeges megismertetése által, hazánk bortermelését első sorban lesz hivatva előmozdítani. Szükségesnek tartom tehát e részben a mélyen tisztelt gazdaközönség figyelmét már előre is fölhívni, hogy ezen hazafias vállalat létrehozását csak is azon esetben helyezhetjük kilátásba, hogy ha a hazai bortermelők, saját érdekükben is, mint részvényesek, a szövetkezet kötelékébe belépnek; felkérem tehát mindazokat, a kik az ügy iránt érdeklődnek, méltóztassanak ezen szándékukat velem mielőbb tudatni. a melv esetben az ideiglenes alapszabály tervezetet és a belépésre szolgáló nyilatkozatot, kitöltés végett, azonnal megküldendőn. Döbréte, 1883. január 17. Skublics Jenő, közgazt]at<iii(i előadó. A sümeghi polgári önképzőkör. Korunk mindinkább érvényesiti azt a közmondást: „Többet észszel, mint erővel;" de talán akkor sem tévedünk, ha azt á Ili tjük, hogy az egész emberiség egyetlen egy aristocratiát kezd becsülni mint ezt egy igen tisztes, tapasztalt öreg úrtól is hallottam az ész aristokratiáját. Egyeseknél ugy mint, nemzetiségeknél és államoknál erősen nyilvánul a műveltségre való törekvés; mert hiszen régi igazság, hogy őket nagygyá, de sőt boldoggá csak is az erkölcsös műveltség teheti. Sajnos azonban, hogy sokan vannak még, kik csak belátják, kik tán törekvésüknek is adnak kifejezést, de tettekben keveset, eredményben pedig épen semmit sem bírnak felmutatni. Annál inkább jól eshetik minden magyar szivnek, midőn Sümegben a reáliskola eolossalis épületével szemben egy igen csinos modern Ízlést eláruló emeletes háznak imponáló homlokzatán öles betűkkel kifestve ezen szó: „Önképzőkör" arra hívja fel figyelmét, hogy ötezer lakossal biró városunknak van polgári önképzőköre, mely nemes feladatának: „Magán és közügyekben eligazító műveltségre szert tenni," megfelel; mely — bár nem régen áll fenn, bár az iparosok száma csekély s az ipar nem valami virágzó állapotban vau, mégis az önfenntartás ezen nehéz küzdelmében képes volt verejtékkel szerzett filléreiből annyit összerakni az önművelés oltárára, hogy 1882. évi december 31 -én 8001) frtba került saját épületébe bevonulhatott. Nein nagyzásnak, de céljának megfelelő ténynek tekinthetjük, mi selhetővé teszik a rokon szivek, melvek azt velünk készséggel megosztják s annak elviselését édessé teszik! S midőn mindenből kifosztva zokogó fájdalmaid között a pillanatnyi szükség kielégítése felől aggéidol: feléd szállá felebaráti szeretet angyala s mig reszkető ajkaid hálát akarnak rebegni, ismét a jótékonyság áldó keze nyújtja feléd, a mit részvevő emberbarátok nyomorod enyhítésére legnagyobb kézséggel felál. cT

1 » no dozának. A magyar nép elégszer megmutatta, hogv egyesülni tud a vész idején. Egyesüljünk most is a jótékonyság terén s a felebaráti szeretet szent tüzétől vezérelve siessünk drága otthonuktól, minden vagyonuktól megfosztott honfitársaink segedelmére s ezáltal segítsük nekik elviselni a súlyos csapást, meh önhibájukon kívül reá juk nehezült ! Ezrek fá jdalom sajtolta panaszkiáltása gyú jtsa lángra szivünkben a felebaráti szeretet tüzét s ez égi láng ösztönözzön bennünket filléreinket o megosztani szorongatott testvéreinkkel ! Emberbaráti kötelességünket teljesítjük, midőn a győrvárosi és győrvidéki szerencsétlen árvízkárosult polgártársaink segélyezése érdekében a n. é. közönséget adakozásra fölhivjuk. A szeretet találékony.! Keressünk különböző módot és alkalmat a nyomor envhitésére ! Részünkről a gyűjtést két forinttal megkezdjük s a begy ülendő összeget nvugtatványozni s azonnal rendeltetési helyére juttatni fogjuk. Xujtsunk segélyt az ínséggel küzdőknek! A szerkesztőség. Felhivás Zalamegye bortermelőihez. Keglevich István gróf kezdeményezésére az országos gazdasági egyesület kebeléből megindult a „magyar bortermelők országos szövetkezetének'

1 létesítését célzó mozgalom, — mely „Zalamegye" tárcája. Párisi levelek, í. Paris. 1883. január 3. A karácsonyi és újévi vásári zajba belevegyült két nevezetes újdonság. Meghalt Gambeita és öngvilkos lett Wimptfen gróf. Epen a nagy boulevardokon sétáltam és bámultam e tengernyi tömeg sürgését forgását, midőn nagy hanggal kiáltják a erieurök : Wimpffen gróf öngyilkossága egv sous! Nem is bed ritettem rá. ismerve e reelam csinálok szokását, kiktől számtalanszor hallhatni hasonló kiálltásokat. mint például: Viktor llugo meggyilkoltatása! V. Henrik proclamatiója! Louise Michel férjhezmenetele!

u Azonban a lárma mind nagyobbá lett. Egy szerkesztőség előtt elmenvén, ott megtudtam, hogy Wimpffen gróf csakugyan öngyilkos I tt. A lapok a következőképen közölték a hihetetlen valóságot: A rue Galileiben egy elegáns külsejű ur erősen gesticulálva és gondolatokba merülve haladt; majd bement egy vespassiennebe, mely helyről rövid időre rá egy revolver eldördülése hangzott. s rá egy test erővel kilöké ezen helyet bezáró ajtót, ráesett a trotoirra, melyről egy fatüvébe gurult, hol kőműves anyagok voltuk odadobálva. A népség azonnal összefutott, a rendőrök is körülvették a helyet, majd a testet egy padra helyezték. Ezalatt futottak a rendőri biztosért. A biztos megjelenvén. kinyitá ruháját és levéltárcájában látogatójegyet talált, melyre a gróf címe föl volt irva. Lakását illet^Pcg a követségi épület helyét .,7 nie Las Gases*- ceruzával irta föl. Roppant rémület fogta el a hivatalos zemélyeket. Az orvos constatálá, hogy a golyó a jobb halántékon be és a bal fül alatt kijött, keresztülmentéIjl'ii ÖsszerombÖlvan az agyat es így halalt okozó volt A holttest fehérruhájában \Y betű fölött a 9 águ gról korona volt. Kétség az azonosság fölött nem lehetett csak az volt megállapítandó, öngyilkosság vagy gyil kosság forog-e kérdésben, mert nem volt a lehetőségi kizárva, hogy mig a gróf az alacsony ajtónak háta fordított, valaki őt agyónlőhette. Azonban a forgó pisz toly tokja is megtaláltatván, Zichy gróf követségi titka és (Vimeseasse rendőrfőnök jelenlétében megállapittatott hogy az osztrák-magyar nagykövet öngyilkos lett 1882 december 30-án. Az öngyilkosság okaiul majd elmebajt majd pénzzavart, majd titkos diplomatiai okokat enile gettek, azt is, hogy egy bekövetkezendő szembajtól rettegésből eredt kétségbeesése okozta. Levelet hagyot hátra nejének, titkárjának, Káinok v külügyminiszternél és bankárjának. A nagy zajt ütött eset még terjedőben volt, midői uj év napján köztudomásra jött, hogy Gambetta Lec a mai köztársaság szelleme, a nagy államférfiú, a bámu latos szónok kimúlt 3 perccel az ÍX82-ik év utolsó éjjelének 12-ik órája előtt Yille dAvayben 1 'áris mellett villájában. Az előttevaló éj csendesen mult el, a követ kező napon javulást vártak és reméltek, ti órakor u lázroham jelentkezett. Az orvosok a legroszszabbtól fél tek. Midőn 10 óra után a láz erősebb lett, kijelenték a/, orvosok, hogy tudományuk elérte határát és Franciaországot nagy veszteség fogja érni. Gambetta maga ú tudá, hogy végéhez közelédik. Lassú haldoklása alati folyton vizet kért. 12 és fél órakor behunyá szemét — jobb szemét már 8 éves korában elveszté és helyette mesterségeset viselt mintha aludnék. Lélekzete nehezebb lett. Végre Gambetta utoljára kinyitá szemét végső pillantást vetve környezetére. Lasssan-lassan majd nem észrevétlenül állott el lélekzete. Az orvos megtapintó üterét, végig nézett a testen és kijelenté Gambettf körülálló barátainak, hogy élettelen test fekszik előttük Üzeme halála után felnyillott. (iambettának nem csak azon golyó okozta halálát, mely ezelőtt másfél hóval oldalába nyomult. < >tt volt még különféle mell- és bélbetegség, asthma és peritiphlitis, melyek mind közreműködtek 45 éves korában sírba döntésére. Gambetta halála nagy esemény és lehet, hogy majd ha a jövőben a kimaradhatlan kísérletek bekövetkeznek, az ő egyénisége hiánya az alkotmány válságot is lehetővé teendi. A tőzsdén a berlini cégek eladják a francia papírokat. Kormány-körökben is nagy hatást keltett halála. Minden ismert személyiség meglátogatta őt. Mától fogva ravatalon fekszik a Bourbon palotában. Temetése államköltségen, pénteken azaz 1883. január ő-én lesz.*) Wimpffen grófért a gyászmise a szent Clotilde templomban tartatott meg tegnap délben. Hivatalos volt a magyar egylet is, mely a gróf közbejött halála miatt Sylvester éjjeli mulatságát elhalasztá. A gyászszertartásra következő meghívók bocsájtattak ki: Felkéretik uraságod megjelenni Wimpffen Félix gróf ő excellentiájáért tartandó gyászszertartáson. Kamarás és belső titkos tanácsos, O császári és apostoli királyi felségének a francia köztársaságnál alkalmazott rendkívüli és teljhatalmú követe, Lipót-rend nagy keresztese és az első rendű vaskorona-rend lovagja, a Legion d'honneur (becsületrend) nagykeresztese, stb. A szertartás 1883. január hó 3-án pont 12 órakor leend a szent Clotilde templomban. Az összejövetel is ott lesz, De Profundis. A templom teljesen feketébe volt vonva és váltakozott W betii és a gróf címere. A templom közepén volt a nagyszerű ravatal emelve. Minden gyertya égett, az oltár fényesen meg volt világítva. Az oltár előtt ültek fekete székeken a különféle követségek tagjai. A ravatal egyik felén volt a magvar-egylet Ili taggal képviselve, másik felén az osztrák-magyar-egylet. K szertartáson láttam közöttünk Munkácsy Mihályt, Türr tábornok herosi alakját, Huszár *) Mint a napi lapokból tudjuk, utóbb 6-ikára elnapoltatott. Szerk.