Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-04-08 / 14. szám

II. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1883. április 8. 14. szám. _IL Előfizetési dij: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévi-«- I ft. .; Hirdetmények: '.) hasábos petitsor egyszi;r 9 kr., többszöri hirde­tésnél 7 kr., Bélvegdij 30 kr. \yilttér petitsora 12 kr. társadalmi, Mmlái és gazdászati hetilap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szer­kesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket esak ismert kezektől fo­gadunk el. Kéziratokat nem killiliiuk vissza. A Z a 1 a 111 e g y e i gazílasági egyesület hivatalos köz 1 ö 11 ye. Megjelenik minden vasárnap. Kataszteri Ugy. A kataszteri ügy gazdaközönségünket nem csak megye, de országszerte most a legközelebb­ről érdekelvén, nem teszünk talán felesleges munkát, ha a folyamatban lévő és a kataszteri hatóságok által tárgyalás alapjául kibocsátott táblás kimutatásokra a gazda közönség figyelmét felhívjuk. Midőn törvényhozó testületünk 1875. év­ben a VII. törvényt, melynek feladata a földadó­nak alapját képező kataszter rendezése, meg­hozta, szeme előtt kétségkívül azon nemes cél lebegett, mikép a kataszter alapját képező tiszta jövedelem az, melynek arányos fölosztása feszi lehetővé jövőben az adónak igazságos alapon való kivetését. E végből a törvény alapján szer­vezkedtek a kerületi, járási és községi kataszteri bizottságok, mely bizottságok mindegyikének kö­rül van írva és tüzetesen meg van állapítva a maga joghatásköre. Hogv ezen bizottságok meny­nyire feleltek meg magasztos hivatásuknak, azt majdan az országos föld-adó kataszteri bizottság lesz hivatva megbírálni és eldönteni; mert sze­retjük hinni, hogy a kerületi bizottságok kebe­léből kiküldött illetve kinevezett kir. becslőbiz­tosok túlkapásai és az ezeknek eljárását istápoló kerületi bizottságok eljárása az országos bizott­ságok által lesznek módosítandók, mely módo­sításoknál irányadó elvül kétségkívül a járási bizottságoknak a községi bizottságok felszólam­lása alapján hozott határozatai szolgálnak; mert hogy a törvény által kitűzött céltól eltérőleg jártak el a királyi becslők s ezek munkálatai alapján a kerületi kataszteri igazgatóságok is tévútra vezettettek, a következőkben fogom vi­lágosan kimutatni. A szombathelyi kataszteri kerület, melybe Zalamegye is tartozik, következő járásokból áll: szombathelyi, kőszegi, sárvári, vasvári, körmendi, szent-gothárdi, mura-szombati, z.-egerszegi, keszt­helyi, nagy-kanizsai, tapolczai, sümegi, csáktor­nyai, alsó-lendvai, letenyei, veszprémi, pápai, devecseri. zirczi, győri, szent-inártoni, soproni, kapuvári, nagv-ezenki és csepregi. A ki ezen csoportosításra csak egv futó pillantást vet. azonnal belátja, hogy ezen cso­portosítás már maga igazolja azt. hogv Zalame­gye, melynek sem fekvése, sem földjeinek termő képessége Vas, Győr és Sopron megyékhez nem hasonlítható, a csoportosítással már szerencsétlen helyzetbe hozatott. Sokkal igazságosabb lett volna Zalamegyét a pécsi kerületbe osztani, mert ha­tára, termő-képessége a vele szomszédos Somogy megye területével leginkább azonos, így avval hasonlítva egybe, az igazságos arányt leginkább meg lehetett volna állapítani. Állításom igazolásául szolgáljon a követ­kező példa. Vasmegyében a szombathelyi járás­ban az összes növelési ág alatti birtok után előirányzott átlag tesz 5 frt 8 krt, a kőszegiben 3 frt 73 krt, sárváriban 4 frt 77 krt, vasvári­ban 3 frt 76 krt, körmendiben 3 frt 59 krt, szent-gothárdiban 3 frt 11 krt, mura-szombati­ban 3 frt 31 krt; egybevéve az egész Vasme­gye területét, a fő átlaga tesz 3 frt 89 krt. Za­lamegyéből a zala-egerszegi járás átlaga 3 frt 31 krt,, keszthelyié 4 Irt 79 krt, kanizsaié 6 frt 18 krt. tapolczaié 4 frt 17 krt, sümegié 4 frt 62 krt, csáktornyaié 4 frt 89 krt, alsó-lendvaié 3 frt 43 krt, letenyeié 3 frt 99 krt tesz. Zala­megye összes átlaga tehát 4 frt 42 kr. Veszprém megyében a veszprémi járás átlaga 4 frt 47 kr, pápaié 5 frt 17 kr, devecserié 4 frt 35 kr, zir­czié 3 fi-t 17 kr, tehát Yeszprémmegye összes átlaga 4 frt 29 kr. Győrinegyében a győri já­rásban 5 frt 25 krt, a szent-mártoniban 5 frt 32 krt tesz az előirányzót átlag- s igy a megye J O c? J (DJ összes átlaga 5 frt 48 kr. Sopronmegyében a soproni járásban az előirányzott átlag 6 frt 83 kr, a kapuváriban 6 frt 03 kr, a nagy-czenki­ben 4 frt 65 kr, a csepregiben 6 frt 59 kr. és így Sopronmegye előirányzott átlaga 6 frt 02 kr. Somogymegye marczali járásának átlaga 5 frt 03 kr, a csurgói járás átlaga 3 frt 56 kr, tehát Somogy megye összes átlaga 4 frt 24 krt tesz. A részletesen felsorolt járásonkinti fokoza­tok kimutatása — azt hiszsziik eléff-ffé isra­, oc n zolja a nagy aránytalanságot; mert az itt kimu­tatott átlagok tanúsága szerint Yasmegye átlaga 3 frt 89 kr, Xalamegyéjé 4 frt 42 kr, Veszprémé 4 frt 24 kr, Győré 5 frt 48 kr, Soproné (i frt 20 kr, Somogy megyének átlaga pedig a felho­zott két járás kimutatása szerint 4 frt 24 kr. Joggal kérdezhetjük ezek után, váljon a méltányosságnak legkisebb mérvben megfelel-e s az osztó igazsággal legkevésbbé is összeegyez­tethető-e ama visszás körülmény, hogv Zala- és Veszprémmegy ében, minta szombathelyi 1 katasz­teri kerületben a leghegyesebb, következőleg a legterméketlenebb talajú vidéken az előirány zott átlag összeg magasabbra van felvéve, mint a kitűnő búzatermő földekben gazdag Yasmegye, főleg ha figyelembe veszszük ama fontos körül­ményt is, hogy \ asmegyét hosszában és széles­ségében vasút szelvén keresztül, a bécsi és ál­talán a magyar termény piacához közelébb esik s igy kevesebb költséggel szállíthatja terményét; e mellett jobb és biztosabb utakkal rendelkez­vén, a szállítást minden időben eszközölheti, mig Zalamegvében az utak oly jó állapotban nem lévén, a szállítás időhöz van kötve s így korlá­tozva van, s e mellett a vasút mivel csekélyebb mértékben szeli át, ép ez okból a termény el­szállítása költségesebb s így a befolyó haszon ehhez képest egyenlő termés esetében is cseké­lyebb, mint a szomszédos Vasmegvében, mely körülményt az átlag megállapításánál minden esetre figyelembe kellett volna venni. De más baj is van. A hivatkozott törvény elrendeli, hogy a felállított járási mintaterek állandó jelvénynyel jelölendők meg. Ily en mintaterek legalább a ka­nizsai becslő-járásban nincsenek, noha bár ezen jelvények felállítása érdekében a járási bizottság a ker. igazgatóságot kellő időben figyelmeztette, a mennyiben jegyzőkönyvi határozattal ezen in­tézkedés foganatosítására felhívta; továbbá az erdőkre nézve járási minta terek fel sem állít­tattak. a mint maya az erdő-becslő már két íz­„Zalamegye" tárcája. KINDERBAL. — Karcolat — Irta: J e íi v a y <« é z n. Nagy dolgok vannak készülőben Kallóséknál kin­derbál lesz! Az egész farsangon kérte az Iluska a papát, az egész farsangon könyörgött, duzzogott, pityergett, hizel­gett, durcáskodott, mig végre megengedte a kegyetlen óh; mert azok a papák farsangon mindig olyan ke­gyetlenek szoktak lenni hogy a mama bált adhas­son a zöldfarsangon. Van tehát most üröm. Iluska azonnal átfutott a kis Miliczához s boldogságtól ragyogó arccal mondta el neki. hogy a papa „megengedte", hogy mit, azt természete­sen nem kellett mondani, tudta azt már nagyon jól Mi­lieza, ki azután szintén nem késett besúgni az örömhirt a kis Pistikának, ez ezután ismét tovább adta a hírt a gymnasiumban, ugy hogy másnap már a tánciskolában, a kötő-iskolában, otthon és mindenütt csak a kinder­bálról beszélt a ..fiatalság- s a kis leányok alig tudtak hova lenni örömükben. Kinderbálról ábrándoztak nappal s arról álmodoztak éjjel. Szóval a „jövő nemzedék" egészen fel lett izgatva, villanyozva. A kis Lajcsika elhanyagolta leckéit s a kegyetlen professor ur már háromszor becsukatta. A Matiezával nem bírt a gouveruante. A zongora-tauító majd megpuk­kadt mérgében a Lilieza mellett. Ferike elnegligálta a hegedű órákat. Tónika rettenetesen meg apprehendált Boriskára, a kis Laczi összekapott Gyuriezával és mind ennok oka — a kinderbál és — Kallósék kis Uuskája volt. Mert hát szó a mi szó, Iluska nem is valami min­dennapi kis leány. O neki szokott legszebb bábuja lenni az egész városban. Toiletté-ja mindig a legelegánsabb, nagyon jó „Ízlése" van s e tekintetben a mamának egy hajszálnyit sem szokott engedni. Hanem azért mind a mellett nagyon kedves, okos kis teremtés, szereti a köny­veket — sőt ugy titokban már regényeket is olvas; de különösen él-hal a táncért, bálokért. De nem is csuda hisz a kinderbáloknak mindig ő a királynéja s a kis ga­vallérok csak ugy rajongnak érte. Ki boldogabb tehát ma nálánál!? Ma, midőn végre valahára elérkezett a kinderbál napja! ez az oly nehe­zen. epedve várt est! tíiles mosolylyal nézi végig magát a nagy arany rámás tükörben, hogy lássa — bár ma már talán száz­szor is látta — jól áll-e az a szép eamelia ébenszínii fürt­jeiben s hogy jól veszik-e ki magukat a fehér ruhán a kék nefelejtsek ? azután mert már kezdenek szállin­gózni a „hivatalosok" és ..választottak" — siet fogadni a bálra érkező barátnéit, az elegáns táncosokat, kik a mosolygó arcú papák és mamák száruvai alatt, egymás után érkeztek Kalló-ék fényárban uszó szalonjába. Majd karjára fonja kebel-barátnéját; a kis Miliczát s fel-alá sétálva, szemlét tart a táncosok felett, kik félén­ken, vissza vonulva a terem egyik szögletébe, minden biztatás dacára sem hajlandók még a hölgyek közé vegyülni. — Ah mily fadeok ezek a mai fiatal emberek! — sóhajtott IIluska, kényesen lebbegetve maga előtt, páva tollas-tükrös legyezőjét. — Csak már jönne egyszer Arthur és Dezső. Ah Dezső! — reppent el Milicza ajkairól. S az oly szivesen emlegetett Dezső és Arthur nem is sokáig várakoztattak magukra, még ott repkedett Milicza ajkáról elszállt sóhaj a teremben, midőn két 1 rebélyes öreg ur karján két még terebélyésebb tensasz" szony lépett a salonba, magukkal hozva reményteljes csemetéiket, a várva várt Dezsőt és Arthurt. A két gavallér azután ki közben legyen mondva, egész „bálmassíg": frakkban claque-al jelent meg, udvariasan kezet csókolva a háziasszonynak, miután egyet-kettőt igazított volna fehér nyakkendőjén, azonnal sietett üdvözölni a hölgyeket. Mert ők csak a nők kö­rében érzik jól magukat s Arthur különösen nagy tisz­telője a szép nemnek, de legfőkep a szép kis Ilnskának ! kivel már hosszabb ideje „viszonya van" s lépten nyo­mon igyekszik meggyőzni a kis hamist szerelmének igaz és önzetlen voltáról. Mindennap haza kiséri a táncisko­lából s ha Iluska az ablaknál méláz, ő folyton Kallósék háza előtt promenádiroz, titokban csókot hányva az „imádott angyal" felé, igv akarva kijátszani a kegyetlen mamákat, kik határozottan ellenzik a „viszonyt". Sőt mi több! a múltkor még serenaddal is megakarta lepni szíve választottját, de a papa megtudott mindent s elég kegyetlen volt dugába dönteni a szerelmes lovag szép terveit. Hanem hát meg kell vallani, a kis Dezső is van olyan gavallér mint Arthur — ugyan még csak a nor­mális iskolába jár, hanem azért könnyen kitesz holmi kis gymnasistán. Kitűnő táncos, jó ..kurmacher", müveit, elegáns fiu s minden harmadik szava: csókolom kezeit nagysád. Szóval, mint a kis leányok mondják - „ked­ves fiatal ember." Előbb a kis Miliczának udvarolt; de mióta meg­látta a Jolánkát, feledett mindent, azóta nincs nyugta, szíve csak a kis szőkéért eped s várva várja az alkal­mat, hogy feltárhassa azt ujabb iniádottja előtt. Ah Jolán nagysád — sóhajt a kis dandy, az első négyes alatt — én nagyon beteg vagyok ! Beteg? — mosolygott a kis hamis — bizonyo­san meghűtötte magát, forduljon a papához, az orvos zonyára fog segíthetni baján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom