Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-04-08 / 14. szám

II. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1883. április 8. 14. szám. _IL Előfizetési dij: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévi-«- I ft. .; Hirdetmények: '.) hasábos petitsor egyszi;r 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélvegdij 30 kr. \yilttér petitsora 12 kr. társadalmi, Mmlái és gazdászati hetilap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket esak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem killiliiuk vissza. A Z a 1 a 111 e g y e i gazílasági egyesület hivatalos köz 1 ö 11 ye. Megjelenik minden vasárnap. Kataszteri Ugy. A kataszteri ügy gazdaközönségünket nem csak megye, de országszerte most a legközelebbről érdekelvén, nem teszünk talán felesleges munkát, ha a folyamatban lévő és a kataszteri hatóságok által tárgyalás alapjául kibocsátott táblás kimutatásokra a gazda közönség figyelmét felhívjuk. Midőn törvényhozó testületünk 1875. évben a VII. törvényt, melynek feladata a földadónak alapját képező kataszter rendezése, meghozta, szeme előtt kétségkívül azon nemes cél lebegett, mikép a kataszter alapját képező tiszta jövedelem az, melynek arányos fölosztása feszi lehetővé jövőben az adónak igazságos alapon való kivetését. E végből a törvény alapján szervezkedtek a kerületi, járási és községi kataszteri bizottságok, mely bizottságok mindegyikének körül van írva és tüzetesen meg van állapítva a maga joghatásköre. Hogv ezen bizottságok menynyire feleltek meg magasztos hivatásuknak, azt majdan az országos föld-adó kataszteri bizottság lesz hivatva megbírálni és eldönteni; mert szeretjük hinni, hogy a kerületi bizottságok kebeléből kiküldött illetve kinevezett kir. becslőbiztosok túlkapásai és az ezeknek eljárását istápoló kerületi bizottságok eljárása az országos bizottságok által lesznek módosítandók, mely módosításoknál irányadó elvül kétségkívül a járási bizottságoknak a községi bizottságok felszólamlása alapján hozott határozatai szolgálnak; mert hogy a törvény által kitűzött céltól eltérőleg jártak el a királyi becslők s ezek munkálatai alapján a kerületi kataszteri igazgatóságok is tévútra vezettettek, a következőkben fogom világosan kimutatni. A szombathelyi kataszteri kerület, melybe Zalamegye is tartozik, következő járásokból áll: szombathelyi, kőszegi, sárvári, vasvári, körmendi, szent-gothárdi, mura-szombati, z.-egerszegi, keszthelyi, nagy-kanizsai, tapolczai, sümegi, csáktornyai, alsó-lendvai, letenyei, veszprémi, pápai, devecseri. zirczi, győri, szent-inártoni, soproni, kapuvári, nagv-ezenki és csepregi. A ki ezen csoportosításra csak egv futó pillantást vet. azonnal belátja, hogy ezen csoportosítás már maga igazolja azt. hogv Zalamegye, melynek sem fekvése, sem földjeinek termő képessége Vas, Győr és Sopron megyékhez nem hasonlítható, a csoportosítással már szerencsétlen helyzetbe hozatott. Sokkal igazságosabb lett volna Zalamegyét a pécsi kerületbe osztani, mert határa, termő-képessége a vele szomszédos Somogy megye területével leginkább azonos, így avval hasonlítva egybe, az igazságos arányt leginkább meg lehetett volna állapítani. Állításom igazolásául szolgáljon a következő példa. Vasmegyében a szombathelyi járásban az összes növelési ág alatti birtok után előirányzott átlag tesz 5 frt 8 krt, a kőszegiben 3 frt 73 krt, sárváriban 4 frt 77 krt, vasváriban 3 frt 76 krt, körmendiben 3 frt 59 krt, szent-gothárdiban 3 frt 11 krt, mura-szombatiban 3 frt 31 krt; egybevéve az egész Vasmegye területét, a fő átlaga tesz 3 frt 89 krt. Zalamegyéből a zala-egerszegi járás átlaga 3 frt 31 krt,, keszthelyié 4 Irt 79 krt, kanizsaié 6 frt 18 krt. tapolczaié 4 frt 17 krt, sümegié 4 frt 62 krt, csáktornyaié 4 frt 89 krt, alsó-lendvaié 3 frt 43 krt, letenyeié 3 frt 99 krt tesz. Zalamegye összes átlaga tehát 4 frt 42 kr. Veszprém megyében a veszprémi járás átlaga 4 frt 47 kr, pápaié 5 frt 17 kr, devecserié 4 frt 35 kr, zirczié 3 fi-t 17 kr, tehát Yeszprémmegye összes átlaga 4 frt 29 kr. Győrinegyében a győri járásban 5 frt 25 krt, a szent-mártoniban 5 frt 32 krt tesz az előirányzót átlag- s igy a megye J O c? J (DJ összes átlaga 5 frt 48 kr. Sopronmegyében a soproni járásban az előirányzott átlag 6 frt 83 kr, a kapuváriban 6 frt 03 kr, a nagy-czenkiben 4 frt 65 kr, a csepregiben 6 frt 59 kr. és így Sopronmegye előirányzott átlaga 6 frt 02 kr. Somogymegye marczali járásának átlaga 5 frt 03 kr, a csurgói járás átlaga 3 frt 56 kr, tehát Somogy megye összes átlaga 4 frt 24 krt tesz. A részletesen felsorolt járásonkinti fokozatok kimutatása — azt hiszsziik eléff-ffé isra, oc n zolja a nagy aránytalanságot; mert az itt kimutatott átlagok tanúsága szerint Yasmegye átlaga 3 frt 89 kr, Xalamegyéjé 4 frt 42 kr, Veszprémé 4 frt 24 kr, Győré 5 frt 48 kr, Soproné (i frt 20 kr, Somogy megyének átlaga pedig a felhozott két járás kimutatása szerint 4 frt 24 kr. Joggal kérdezhetjük ezek után, váljon a méltányosságnak legkisebb mérvben megfelel-e s az osztó igazsággal legkevésbbé is összeegyeztethető-e ama visszás körülmény, hogv Zala- és Veszprémmegy ében, minta szombathelyi 1 kataszteri kerületben a leghegyesebb, következőleg a legterméketlenebb talajú vidéken az előirány zott átlag összeg magasabbra van felvéve, mint a kitűnő búzatermő földekben gazdag Yasmegye, főleg ha figyelembe veszszük ama fontos körülményt is, hogy \ asmegyét hosszában és szélességében vasút szelvén keresztül, a bécsi és általán a magyar termény piacához közelébb esik s igy kevesebb költséggel szállíthatja terményét; e mellett jobb és biztosabb utakkal rendelkezvén, a szállítást minden időben eszközölheti, mig Zalamegvében az utak oly jó állapotban nem lévén, a szállítás időhöz van kötve s így korlátozva van, s e mellett a vasút mivel csekélyebb mértékben szeli át, ép ez okból a termény elszállítása költségesebb s így a befolyó haszon ehhez képest egyenlő termés esetében is csekélyebb, mint a szomszédos Vasmegvében, mely körülményt az átlag megállapításánál minden esetre figyelembe kellett volna venni. De más baj is van. A hivatkozott törvény elrendeli, hogy a felállított járási mintaterek állandó jelvénynyel jelölendők meg. Ily en mintaterek legalább a kanizsai becslő-járásban nincsenek, noha bár ezen jelvények felállítása érdekében a járási bizottság a ker. igazgatóságot kellő időben figyelmeztette, a mennyiben jegyzőkönyvi határozattal ezen intézkedés foganatosítására felhívta; továbbá az erdőkre nézve járási minta terek fel sem állíttattak. a mint maya az erdő-becslő már két íz„Zalamegye" tárcája. KINDERBAL. — Karcolat — Irta: J e íi v a y <« é z n. Nagy dolgok vannak készülőben Kallóséknál kinderbál lesz! Az egész farsangon kérte az Iluska a papát, az egész farsangon könyörgött, duzzogott, pityergett, hizelgett, durcáskodott, mig végre megengedte a kegyetlen óh; mert azok a papák farsangon mindig olyan kegyetlenek szoktak lenni hogy a mama bált adhasson a zöldfarsangon. Van tehát most üröm. Iluska azonnal átfutott a kis Miliczához s boldogságtól ragyogó arccal mondta el neki. hogy a papa „megengedte", hogy mit, azt természetesen nem kellett mondani, tudta azt már nagyon jól Milieza, ki azután szintén nem késett besúgni az örömhirt a kis Pistikának, ez ezután ismét tovább adta a hírt a gymnasiumban, ugy hogy másnap már a tánciskolában, a kötő-iskolában, otthon és mindenütt csak a kinderbálról beszélt a ..fiatalság- s a kis leányok alig tudtak hova lenni örömükben. Kinderbálról ábrándoztak nappal s arról álmodoztak éjjel. Szóval a „jövő nemzedék" egészen fel lett izgatva, villanyozva. A kis Lajcsika elhanyagolta leckéit s a kegyetlen professor ur már háromszor becsukatta. A Matiezával nem bírt a gouveruante. A zongora-tauító majd megpukkadt mérgében a Lilieza mellett. Ferike elnegligálta a hegedű órákat. Tónika rettenetesen meg apprehendált Boriskára, a kis Laczi összekapott Gyuriezával és mind ennok oka — a kinderbál és — Kallósék kis Uuskája volt. Mert hát szó a mi szó, Iluska nem is valami mindennapi kis leány. O neki szokott legszebb bábuja lenni az egész városban. Toiletté-ja mindig a legelegánsabb, nagyon jó „Ízlése" van s e tekintetben a mamának egy hajszálnyit sem szokott engedni. Hanem azért mind a mellett nagyon kedves, okos kis teremtés, szereti a könyveket — sőt ugy titokban már regényeket is olvas; de különösen él-hal a táncért, bálokért. De nem is csuda hisz a kinderbáloknak mindig ő a királynéja s a kis gavallérok csak ugy rajongnak érte. Ki boldogabb tehát ma nálánál!? Ma, midőn végre valahára elérkezett a kinderbál napja! ez az oly nehezen. epedve várt est! tíiles mosolylyal nézi végig magát a nagy arany rámás tükörben, hogy lássa — bár ma már talán százszor is látta — jól áll-e az a szép eamelia ébenszínii fürtjeiben s hogy jól veszik-e ki magukat a fehér ruhán a kék nefelejtsek ? azután mert már kezdenek szállingózni a „hivatalosok" és ..választottak" — siet fogadni a bálra érkező barátnéit, az elegáns táncosokat, kik a mosolygó arcú papák és mamák száruvai alatt, egymás után érkeztek Kalló-ék fényárban uszó szalonjába. Majd karjára fonja kebel-barátnéját; a kis Miliczát s fel-alá sétálva, szemlét tart a táncosok felett, kik félénken, vissza vonulva a terem egyik szögletébe, minden biztatás dacára sem hajlandók még a hölgyek közé vegyülni. — Ah mily fadeok ezek a mai fiatal emberek! — sóhajtott IIluska, kényesen lebbegetve maga előtt, páva tollas-tükrös legyezőjét. — Csak már jönne egyszer Arthur és Dezső. Ah Dezső! — reppent el Milicza ajkairól. S az oly szivesen emlegetett Dezső és Arthur nem is sokáig várakoztattak magukra, még ott repkedett Milicza ajkáról elszállt sóhaj a teremben, midőn két 1 rebélyes öreg ur karján két még terebélyésebb tensasz" szony lépett a salonba, magukkal hozva reményteljes csemetéiket, a várva várt Dezsőt és Arthurt. A két gavallér azután ki közben legyen mondva, egész „bálmassíg": frakkban claque-al jelent meg, udvariasan kezet csókolva a háziasszonynak, miután egyet-kettőt igazított volna fehér nyakkendőjén, azonnal sietett üdvözölni a hölgyeket. Mert ők csak a nők körében érzik jól magukat s Arthur különösen nagy tisztelője a szép nemnek, de legfőkep a szép kis Ilnskának ! kivel már hosszabb ideje „viszonya van" s lépten nyomon igyekszik meggyőzni a kis hamist szerelmének igaz és önzetlen voltáról. Mindennap haza kiséri a tánciskolából s ha Iluska az ablaknál méláz, ő folyton Kallósék háza előtt promenádiroz, titokban csókot hányva az „imádott angyal" felé, igv akarva kijátszani a kegyetlen mamákat, kik határozottan ellenzik a „viszonyt". Sőt mi több! a múltkor még serenaddal is megakarta lepni szíve választottját, de a papa megtudott mindent s elég kegyetlen volt dugába dönteni a szerelmes lovag szép terveit. Hanem hát meg kell vallani, a kis Dezső is van olyan gavallér mint Arthur — ugyan még csak a normális iskolába jár, hanem azért könnyen kitesz holmi kis gymnasistán. Kitűnő táncos, jó ..kurmacher", müveit, elegáns fiu s minden harmadik szava: csókolom kezeit nagysád. Szóval, mint a kis leányok mondják - „kedves fiatal ember." Előbb a kis Miliczának udvarolt; de mióta meglátta a Jolánkát, feledett mindent, azóta nincs nyugta, szíve csak a kis szőkéért eped s várva várja az alkalmat, hogy feltárhassa azt ujabb iniádottja előtt. Ah Jolán nagysád — sóhajt a kis dandy, az első négyes alatt — én nagyon beteg vagyok ! Beteg? — mosolygott a kis hamis — bizonyosan meghűtötte magát, forduljon a papához, az orvos zonyára fog segíthetni baján.