Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)
1883-04-01 / 13. szám
Udvardy Vince és Schmiedt .József zala-egerszegi polgári iskolai tanítók, kiknél a kezelésűk alatt álló takarékpénztárba befolyt 4X betevő' után -> I * 1 frt és Bíró József keszthelyi felső népiskolai tanító, kinél a kezelése alatti takarékpénztárba 11» betevő elhelyezett 24(5 írt 2f> krt. A tanfelügyelőség által meglátogattatott közvetlenül 140 iskola. .Ezen látogatások alkalmával tapasztalt hiányok a helyszínén a körülményekhez képest azonnal, vagy az arra hivatott hatóságok közbenjöttével később orvosoltattak. Az elhanyagolt állapotban volt ismétlő oktatás a tanfelügyelőség intézkedése folytán annyira fölkaroltatott, hogy csak 49 iskolánál nem volt az életbe léptetve; ezen iskolák helyihatóságai annak életbe léptetése iránt újból fölhíva lettek azzal, hogy ennek elhanyagolása esetén, a közigazgatási bizottságban fog ez iránt általam javaslat tétetni. A nmlgú vallás- és közoktatási miniszter úr által taneszközökkel elláttattak az eszteregnyei községi, az ujonan rendszeresített bodorfai és szentpéteruri rom. kth. felekezeti és a füzvölgyi községi iskolák. A taudij fizetések kötelezettsége alól fölmentettek a molnárii, bagladi, csabrendeki és gánicsai állami iskolák szegény tankötelesei. Ő császári és apostoli királyi felsége, Pacsatüttős és Prága községeknek, az ott helvi iskolák épitészeti költségeinek fedezésére legmagasabb magán pénztárából 100-100 frtnyi kegyadományt engedélyezni méltóztatott. A tanév folyamában Horváth János volt alsó-rajki, Csákós György volt aszófői és Horváth József volt szécsi szigeti tanítók özvegyeinek nyugdíjügye nyert elintézést. A Szombathelyen tartott magyarnyelvi póttanfolyamon volt zalamegyei tanítók közül, a magyarnyelvből és annak tanítása módjából képesíttetett Gerics Mari kottorii és (ilád Ferenc mihályoveczi tanítók. Óvoda volt a megye területén ti, ezek közül 4 községi, egy rmkth. felekezeti és 1 magán jellegű; föntartásukra fordíttatott 600 frt álamsegély és 3494 frt egyéb forrású jövedelem összesen 4094 frt. Összehasonlítván az 188''_,-ik tanévi adatokat az azt megelőző tanévi adatokkal, kitűnik miszerint az iskolák egyenlő száma mellett szaporodott a tantermek száma 18-al, a tanítói állomások száma 7-el, a tankötelesek száma 995-el, a tényleg iskolába járók száma 880-al, a szorgalmi időt megtartók száma ll40-el, a tankönyvvel birók száma 3070-el. A felszerelésnél e következő változás észlelhető: a fekete táblák száma szaporodott 23-al, a fali olvasó tábla gyűjtemény fogyott 5-el, a fali térképek száma fogyott CO-al, a földgömbök száma fogyott 1 -el, a természetrajzi ábrák száma fogyott 10-el, a természettani ábrák száma fogyott 8-al, a tanítói és ifjúsági könyvtárak száma szaporodott 9-el, ezeken kivül használatban volt az iskolákban a magas minisztérium által kiadott szemléleti képekből 80 gyűjtemény, rajz- és szépirási gyűjtemény 43, testgyakorió tér 51, szabályszerű testgyakorló eszközökkel fölszerelve 14. Az iskolák bevételi és kiadási összegei szintén fogytak 6206 frtal, mely különbözet annak tulajdonítandó, hogy az 188°/,-ik iskolai évben II, az 188" rik tanévben pedig csak I iskolai épület építtetett újból; a rendes tanítók fizetése azonban emelkedett 9246 frttal, a sesréd , — . " o tanítóké ellenben fogyott 1726 frtal. minek oka abban rejlik, hogy a rendes tanítók száma szaporodott 8-al, a segéd tanítóké pedig fogyott 6-al. Ezt örvendetes eseménynek vagyok bátor jelezni, tűivel ebből az látszik, hogy az iskola föntartók mindinkább kezdik belátni, miszerint a bizonytalan állásban lévő tanító, hivatalos kötelmeinek teljesítésében nem jár el, a mint nem is járhat el oly lelkiismeretesen, mint a rendes tanítói állomáson lévő: a segéd tanítói állomásokat rendesekké változtatják s a rendes tanítókat általában jobban is fizetik. A rendes tanítók átlagos fizetése — ide száinitván a polgári- és felső népiskoláknál működő tanítókat is, kik 600—1000 frtal vannak díjazva 44;") frt, a segéd tanítóké pedig 337 frt s így az átlag úgy a rendes mint a segéd tanítóknál a törvényes minimumot meghaladja. Ez. a kedvező átlag azonban a polgári és felső népiskoláknál alkalmazott tanítók javadalmazásának tulajdonítandó. Fájdalom a megye területén hivataloskodó elemi tanítók köpött van még 78 rendes és 11 segéd tanítói állomás, hol a rondes tanítók fizetése 70 120 150 és 200, a segédeké 80— 150 és 180 frt. közt váltakozik. Ezen törvénytelenség megszüntetése iránt, a helyi körülmények figyelembe vételével, illetőleg az iskola fentartók anyagi helyzetére való tekintettel annak idején meg fogom tenni szabályszerű javaslataimat. A csáktornyai izr. hitközség, az eddig általa fönntartott elemi iskolát az 188' ,-ik tanév végével beszüntette és tanköteleseit az ottani községi iskolába járatja, a hová azok az 188- .-ik tanév elejével be is iratkoztak. 1882-ik évi julius hó 4-én Batykon volt tüz eset alkalmával, az ottani rom. _ kath. felekezeti iskolai épület is a tüz martaléka lett. Újból leendő fölépítése és törvényszerű átalakítása érdemében a tekintetes közigazgatási bizottság 1882-ik évi szeptember hó 19-én tartott ülésében 1003 sz. a. határozatával intézkedett. A tek. közigazgatási bizottságnak " !,: i/is?a- számú határozatával megbízott küldöttségnek, a muraközi iskolákról beadott jelentése folytán a miniszter úr ő nmlga, lH82-ik évi december hó '24-én 41702. szám alatt kelt rendeletével a Muraköz nemzetiségi, nyelvi és tanügyi viszonyainak megvizsgálása céljából egy bizottságot küldött ki, mely bizottság f. évi január hó 29-én tartott értekezletében e következő határozatokat hozta: a magyarul nem tudó tanítók számára, a nagy szünidő alatt nyelvi és módszertani póttanfolyam fog tartatni Csáktornyán; a magyarul nem tudó tanítók mellé magyar segéd tauítók alkalmaztatnak; a horvát szellemű és illyr nyelvű iskolai könyvek helyett, magyar szellemű és muraközi horvát nyelven irt könyvek adandók ki, s erről az illető egyházi főhatóság fog gondoskodni; néhány községben még e tavasz folyamán állami iskolák fognak állíttatni. A téli kedvezőtlen időre való tekintettel csak néhány iskola látogatása rendeltetett el, a többieknek bizottságilag leendő meglátogatása a tavaszszal fog megtörténni. Nem hagyhatom itt megemlítés" nélkül, hogy az új iskolai tankönyvek nyomatási költségeinek ki által leendő fedezése alkalmával folyt tanácskozáskor, tek. Bessenyei Ernő országgyűlési képviselő úr azt az ajánlatot tette, hogy ő 10 muraközi iskola számára szükséges iskolai könyvek nyomatási költségeit sajátjából fogja fedezni. - Gönczy Pál miniszteri tanácsos úr méltóságával meglátogattuk a nedeliczi, alsó-domborui és kottorii rom. kath. felekezeti iskolákat, minek megtörténtével ő méltósága oda nyilatkozott, hogy az általa meglátogatott iskolák szellemi állapota, a közigazgatási bizottsághoz beadott jelentésben, hiveuésa valósággal megegyezőleg van illustrálva, kivéve Alsó-Domborut, hol az illető tanítók szorgalma folytán, a magyar nyelv ismertetésében a tanulók örvendetesebb előhaladást tanúsítottak. Végre van szerencséin jelenteni, miszerint az általam vezetett hivatalos iktató szerint az 1882. évben befolyt 2477 ügydarab, melyek nagyobbrészt el is intéztettek, kiseb részben elintézésük folyamatban van, illetőleg nincs ügydarabunk, melynek elintézése foganatba nem vétetett volna. A jelentéshez szükséges kimutatást ide hajlítva van szerencsém bemutatni. Hivatalos eljárásomban továbbra is a tek. közigazgatási bizottságnak hathatós pártfogását és támogatását kérve mély tisztelettel maradok a tek. közigazgatási bizottságnak Zala-Egerszegen 1K83. évi március hó 6-án alázatos szolgája: Krob Pal kir. tanfelügyelő. A Balaton-egylet alapszabályai. I. Az egylet cime, célja, székhelye. 1. §. Az egylet cime: Balaton-egylet. 2. §. Célja: a gyógyfürdők üdítő hatásának általános emelésén kivid kirándulások, versenyek rendezése, gazdasági érdekek előmozdítása s irodalmi ismertetések által a Balaton vidékét mennél szélesebb körben — belés külföldön — népszerűsíteni. 3. §. Az egylet székhelye május 1-től szeptember 30-ig Balaton-Füred, október "l-től árilis 30-ig Budapest. 77. Az egylet jelvénye és jelmondata. 4. Az egylet jelvénye tojásdad keret e felirattal: Balaton-Egylet; közepén egy sellő, egyik kezében cserágat, másikban nádszálat tartva. A jelvény az egylet pecsétjén és lobogóin is feltüntetendő. A jelvény alatt az egylet jelmondata: „Jó kedv, bőség!" 777. Az egylet tagjai. 5. Az egylet tagjai alapi tó, rendes és tiszteletbeli tagok. Alapító tag, a ki egyszer mindenkorra 25 frtot tizet az egylet pénztárába. Rendes tag mindenki lehet, kit a választmány fölvesz és a ki két forint rendes évi dijat tizet. Tiszteletbeli tag az, kit az egylet céljai érdekében kifejtett érdemeiért a választmány megválaszt. /1 . .1 tagok k'ötelezettséqei és jogai. 6. tj. Az alapitó tag gyakorolja a rendes tagok minden jogát. Rendes tagok kötelezvék ax egyletbe lépésökkor két forint tagilletinén vüket lefizetni; azontúl minden év május l-ig az egylet pénztárnokához beküldeni. A tiszteletbeli tag tagdíjfizetés kötelezettsége nélkül élvezi az egylet rendes tagjainak jogait. Az egylet tisztviselőjévé vagy választmányába azonban nem választható. 7. A rendes tagok jogai: a) az egylet által rendezett kirándulásokban és versenyeken mérsékelt áru jegyekkel vehetnek részt; b) az egylet évkönyvét a bolti ár feléért rendelhetik meg; c) a közgyűlésen indítványozó és szavazati joggal bírnak; tisztviselővé és a választmányba választhatók. 1. A tagság tartama és megszűnése. 8. t;. A rendes tagok aláírása három évre kötelez. 9. Az egyleti tagság megszűnik: aj haláleset, b) a választmány által való kizáratás által. 10. A kizáratás egy választmányi tag indítványára a választmányi tagok legalább egv harmadának titkos szavazata alapján történik oly esetben, ha az illető valamely hazai törvénybe ütköző cselekmény miatt (sajtóvétségek és párbaj kivételével) elmarasztaltatott. I /. Az egylet berendezése. 11. §. Az egylet öt szakosztályt alakit, és pedig; a) gyógyászati szakosztályt, b) kirándulási szakosztályt, c) sport-szakosztályt, cl) gazdasági szakosztályt, ej irodalmi szakosztályt. A gyógyászati szakosztály feladata: 1) a Balaton vidékére jövő, gyógyulást és üdülést kereső közönség egészségügyi igényeinek támogatása; 2) a Balaton mentében sok helyen felmerülő ásványvizek gyakorlati és irodalmi ismertetése; az éghajlati és fürdőzeti viszonyok tudományosan kezelt ismertetésé' meteorológiai kimutatással ; 4) a szőlőgyógymód megismertetése. A kirándulási szakosztály feladata lehetőleg állandó kirándulási összeköttetéseket hozni létre BalatonFüred, Kenese, Almádi, a nosztori-völgy, Tihany és Badacsony közt; továbbá mennél gyakoribb kirándulásokat rendezni a Balaton-partnak Balaton-Füredtől távolabb fekvő érdekesebb pontjaira, a zalai várromokra, Veszprémbe és környékére; kényelmes vendéglátó helyiségeket a látogatásra alkalmas pontokon felállítani. A sport-szakosztály feladata a vizi sportot megkedveltetni s fejleszteni, évenkint a közgyűlés alkalmával nagyobb szabású versenyeket rendszerint s alkalmilag ilyeneket máskor is rendezni, s az egylet lövészet-, vadászat- és halászatkedvelő tagjainak minden tekintetben kezére járni. A gazdasági szakosztály feladata a vidék gazdasági, különösen borászati érdekeit minden tekintetben előmozdítani, a borászat és gyümölcsészet emelésére Egy magyarországi ismerősöm, ki még kevésbbé ismerős Parisban mint én, fölkért, hogy vezessem el őt egy más munkás gyűlésre, elmentünk a Salle de Rivoliba, oda hol március 2-án tartott gyűlésen is voltam. Itt egy kőműves gyűlés folyt. A ,-zokásos lármánál nagyobb nem igen volt, midőn Digeon, a kit az imént hagytunk a Hotel de Yille téren sétálva s magát mutatva a népnek, váratlanul megjelenik s dühösen felhívja a gyűlést, hogy „menjünk a Hotel de Ville elé demonstrálni". A kőműves gyűlésre meg volt híva Yoes Gyot municipiumi tag is. Ez azután felment a szó-székre s inondá, hogy „nem rendzavargással kell a jogot keresni." Valószínűleg Digeon után a gyűlésre ' betolakodott több anarchista is, ezek oda kiálították Yoes Gyotnak, hogy „reactionarius"! Yoes Gyot folytatja erélyes lmngon: „Miért jöttük ide. mikor látjátok, hogy polgárok saját ügyeik felett akarnak békésen tanácskozni, nem mint ti szoktok erőszakkal, mely nálatok a leghathatósabb eszköz. Menjetek el innen és jobban vagytok szerepetekben, ha követitek Cuneo d' ornano (bonapartista) jelszavát." Erre azután az anarchisták neki rontottak a szószéknek és megkezdődött a verekedés, — mi pedig, kik nem akartunk verekedni, nyomultunk az ajfó felé. • ' A gyűlés alatt én és társam magyarul beszélgettünk : egyszer észreveszem, hogy mögöttünk áll egv í^en elegáns, magas termetű, széles vállú ur, szőke nieglelietős nagy körszakállal. Mikor társammal beszélgeténk, láttam, hogy nagyon hallgat és figyel beszélgetésünkre, mire figyelmessé lévén, élesen kémlelő tekintettel néztem rá, mit ő észrevévén, nem szólt semmit, kissé visszahúzódott, hallgatta a szónokot, de azután ismét csak beszélgetésünkre figyelt. Mint mondám midőn megkezdődött a verekedés nyomultunk az ajtó felé, e közben még egy pillantást vetettem a vészes helyre és láttam, hogy ott fenn erősen folyik a verekedés és Gyot véresen" összerogyott. A lárma, a verekedés általános sorává vált már; j"ó lesz innét mielőbb kiszabadulni, mondám társamnak, s tolongtunk a tömeggel az ajtófelé. Ekkor az én ismeretlenem megszólal tiszta magyarsággal: „Vigyázzon fiatal barátom, mert agyon nyomják, csak előttem tartson," jóakaratukig jelezve, hogy erős, izmos magas termetével feltartja mögötte a tömeget. Igaza is volt; a borzasztó tolongásban majdnem agyon nyomtak bennünket, s bent mögöttünk folyt a véres csata. Végre kijutottunk. En, hogy megköszönjem a tanúsított szíves figyelmet, bemutattam magamat. O is: „Széchenyi Imre." Megvárván társamat, kit a tolongás elsodort mellőlünk, felszólított az említett tisztelt ur, hogy vezessem el egy más gyűlésbe, mely felhívására legszívesebb készséggel elvezetéül őt a Bellevillei gyűlésre, melyet meghallgattunk. azután elment a Grande Hotelbe, hol szállva volt, csak azért jött két napra - mint mondá — mert olvasta a lapokból, hogy itt készül valami, hogy láthassa azt. Nagyon derék ur, örültem a szerencsének. Midőn szives volt magát viszont bemutatni, nem mondá, hogy „gróf" de én mégis felveténi magamban a kérdést az óta is, hogy nem-e gróf Széchenyi Imre berlini nagykövetünk volt incognito Párisban, hogy a mozgalmak felől személyes tapasztalatokat szerezzen? A Bellevillei gyűlés különben minden erőszakoskodás nélkül folyt le. A következő egy hét azután a várakozásban és a kormány részéről a készülődésben telt el. Az egész héten nem fordult ugyan elő semmiféle zavargás, de azt gyanítják, hogy a nagy tűznek, mely a március 11-ike utáni napokban Párisban dühöngött az anarchisták voltak szerzői. A március 11-ki zavargások alkalmával elfogattak között volt egy magyarországi is, ki egy havi fogságra már el is Ítéltetett. Különben ő nem volt tagja a magyar egyletnek. Beszélték, hogy Quartier latin-utcáin falragaszok találtattak, melyekben az egyetemi polgárság a mozgalomhoz csatlakozásra fölszólittatott. Ez hiu törekvés, mert az ifjúság, s egyetemi polgárság a köztársaság fel tétlen híve, s ahhoz ragaszkodik. Tehát március 18-ka melytől sokat vártak - a legitimisták, bonapartisták — •< tán mint gyanúsítják — a kormány is, mely mint a ki hite szerint minden esetre diadalmas győztes marad, maga is szeretett volna egy kicsit verekedni,) elmúlt szép csendesen! A gyűlések mind példás rendben folytak le, az utcákon, téreken semmi zavargás, tüntetés nem volt. Es ezt köszönhetni a lapoknak, melyek kivétel nélkül óva intették Páris lakosságát, hogy ne csoportosuljon, ne menjen nézni a semmit, hanem zavartalanul foly tassa napi rendjét, mint máskor. Ezen okos tanács bizonyára jobban hatott, mint azon ötvenezer főből állott katonaság, mely reggel óta csatakészen tartatott. Mert hát a párisi nép, ha neki bőszül, most is ugyanaz, ki lerombolta Bastillet, ki keresztül élt négy forradalmat, kinek barricadejait, ha felépítette — el nem foglalhatják egy könnyen. A kormány igen bölcsen, erélyes intézkedéseket tett: az 50,000 főnyi katonaság, két napra való élelemmel ellátva minden ember, a gyalogság, a cuirassierek, a dragonyosok, a tüzérség, mind csatakészen a kaszárnyákban, hogv az első jelre kirohanjanak, s a lázadást elnyomják. A köztársaság ellenei akcióinak első felvonása most már bevégződött és az eredmény kétségkivül a köztársaság előnyére ütött ki, mely igazolta, hogy a liasonlítlanul aránytalan nagy többsége Páris s bizonyára Franciaország lakosságának a köztársaság hive, s ennek a köztársaságba helyezett bizalma a lefolyt események után még inkább szilárdulván, a köztársaság erkölcsi és anyagi hatalmát hathatósan emeli. A forrongó Páris egyelőre napi rendre tért. Szigethy Zoltán.
