Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-03-25 / 12. szám

255 rom. katk., 20 helv. hitv., 20 ág. hitv. és 21 mózes vallású, összesen 399. A tankötelesek száma volt 6—12 éves 39846, 13—15 éves 15297, összesen 55143. Ezek köziil a Zalamegye területén levő mindennapi iskolákat látogatta 18019 Hu és 16026 leány, összesen 34045, — Vas és Somogy megye, sőt Stájeroszágba járt 48 tiú és 45 leány, összesen 93, — a mindennapi iskolát látogatók főösszege lesz 34138, vagy a mindennapi tan­kötelesek 85.925%; — az ismétlő iskolába járt 5356 fiú 4386 leány összesen 9742, vagyis az ismétlő tankötelesek 63.685°/,,; a felső nép és polgári iskolákat látogatta 457 tiú, 122 leány, összesen 579, vagyis az összes tankötelesek 1.453%; az iskolát látogató tankötelesek főösszege lesz hozzászámítva a más megyebeli iskolákat látogató tan­köteleseket is 44.459 vagyis az összes tankötelesek 80.624%. Nem látogatta eszerint az iskolát az összes tankötelesek 19.376%. A megyebeli iskolákat látogaió 44366 tankötelesek vallásukra nézve: rom. katholikns 39834, görög kath. 4, görög keleti 5, lielv. hitv. 1549, ág. hitv. 744, felek, nélküli 4, mózes vallású 2225 összesen 44366. Nyelvre nézve: magyar 33686, német 662, román 1, vend 2489, szerb 3, horvát 7525, összesen 44366. Télen nyáron járt iskolába 32034, csak télen 12332. Tankönyve volt 40222, nem volt 4144-nek. A tanítók által vezetett mulasztási napló szerint 1 napi mulasztás fordult elő 486,374; ezek közül megbün­tettetett dorgálással 94155, pénzbirsággal 1928, fülmen­tetett 390291. Pénzbirság befolyt 169 frt 0f> kr., - mely összeg­ből tanulók segélyezésére fordíttatott 17 frt, taneszközökre 55 frt 40 kr., tőkésítésre 96 frt 65 kr. A mindennapi iskolából kilépett tankötelesek közül írni és olvasni tudott 4474. A különböző fokozatú és jellegű üsszas népiskolák­nál volt alkalmazva 533 tanító, kik közül tanképe­sitett volt 440, nem képesített 93, — rendes tanító volt 438, segéd tanító 95; ezeken kivül tanítással foglal­kozott 3prot. lelkész, 1 rabbi és 4 nem tanító; tanítással foglalkozott e szerint összesen 541 egyén; üresedésben volt 3 tanító állomás. Az alkalmazásba volt tanítók köziil szolgál: 0—5 év óta 112, 5—10 év óta 76, 10—15 év óta 78, 15—20 év óta 59, 20 25 év óta 52, 25—30 év óta 35, 30—35 év óta 45, 35 —40 év óta 35, 40 éven fülül 41 összesen 533. Halálozás és átköltözés folytán 112 tanítóválto­zás fordult elő. A 6 ovoda és 1 alsó kereskedelmi iskola levoná­sával, marad tisztán népiskola 392; ezek közül saját házában van elhelyezve 373, bérhelyiségben 19; a tan­termek száma 595, ezek közöl legalább 3.5 méter belső magasságnál többel bir 293, kevesebbel 302; egy-egy tanulóra legalább I Qj meter térfogatnál több esik 385­nél, kevesebb 210-nél; helyes padokkal s minden bútorral bir 443, kevésbé célszerű padokkal s bútorzattal bir 141, az iskolai padokat helyettesítik más nemű bútorok 8-ban, rendes pad, lóca vagy asztal nincs 3-ban. Faiskola van összesen 196, iskola kert 64 és test­gyakorló tér 51. A faiskolákra vonatkozólag van szerencsém jelen­teni, miszerint a mihályfai, csáktornyai, tapolczai felső-nép, balaton-füredi szeretetház és felső-népiskoláké kiváló szorgalommal vannak kezelve, — a kursaneczi, magyar­szerdahelyi, bellatinczi és söjtöri elismerésre méltó álla­potban vannak. Sok faiskola még bekerítve sincs, a leg­több igen rosz kerítéssel van ellátva, a miért ezeknél az eredmény alig érdemel megemlítést. Az iskolák e következő taneszközökkel voltak föl­szerelve. használatban volt 694 fekete tábla, a beszéd és értelem gyakorlathoz 80 szemléleti kép gyűjtemény, 370 fali olvasó tábla gyűjtemény, 276 számoló gép, 399 Magyarország, 88 osztrák-magyar monarchia, 281 Európa, 80 a föld üt részének térképe és 33S földgömb, 253 ter­mészetrajzi, 63 természettani és 43 rajz és szépirási gyűjtemény, 86 tanítói és ifjúsági könyvtár és 14 test­gyakorló eszköz gyűjtemény. — Az iskolák évi jövedelme volt készpénzben 215313 frt, terményekben pénzértékre véve 62216 frt, összesen 277,529 frt. — E jövödelem szármozott: 337,502 frt értékű ingatlan vagyonból, melynek jövedelme volt 23859 frt.; 31290 frt tőkéből, melynek kamatai 2630 frt.; tandij­ból 49576 frt, állami segélyből 55611 frt, községi segély­ből 55805 frt, egyházi segélyből 78,809 frt, egyéb forrású jövödelemből 11239 összesen 277529 frt. E jövödelem for­díttatott: rendes tanítók fizetésére 195042 frt, segéd taní­tók fizetésére 32078 frt, fűtés, tisztogatás és javításokra 27477 frt, tantermek fölszerelésére 2803 frt, szegéuy gyer­mekek segélyére 8043 frt, vegyes kisebb szükségletekre 4305 frt, tőkésítés, vásárlás és építkezésre 7781 frt ösz­szesen 277.529 frt. Ez összeget az iskolákat látogató ta­nulók számával 44366-al megosztva kitűnik, hogy az lS8'/ rik tanévben a népiskola keretéhez tartozó iskolák növendékeinek oktatása egyenkint 6 frt 25 krba került. Az 188'/ 2. tanév folyamán reudszeresíttetett 5 uj iskola, és pedig: az arácsi szeretetháznál felső népiskola, Ivánoveczen, Miketán, Pacsa-Tiitősön rk. és N.-Kanizsán ág. hitv. népiskolák; megszűntek a bucsu-szent-lászlói mózes, a kislakosi, streleezi, sztrahonineczi és tormafoldi rk. zugiskolák. Uj iskolaház épiilt Balaton-Edericsen. — A tantermek száma szaporodott 18-al, a tanítói állomások száma 7-el. 1869-től 1883-ig az időközben megszűnt iskolák leszámításával, 69 iskola reudszeresíttetett egészen újból, új iskolaház épült 93, a tantermek száma 189-el szapo­rodott és 158 új tanítói állomás szerveztetett. A tanítói nyelv volt, és pedig tisztán magyar .341 iskolánál, ezek közül 8 állami, 67 községi, 212 romkth. 20 lielv. hitv., 19 ág. hitv. és 15 mózes vallású; tisztán horvát II iskolánál, melyek közül 1 községi és 10 rkth.; német-magyar 8 iskolánál, ezek közül 3 rkth. 1 ág. hitv. és 4 mózes; tót illetőleg vend magyar 10, ezek közül 1 állami és 9 rkth.; horvát-magyar 21, ezek közül 1 állami és 20 rkth. iskola; más háromnyelvű 1 községi. A közoktatási törvényben előirt tantárgyak okta­tásában elért általános eredményről van szerencsém je­lenteni, miszerint a hit és erkölcstan taníttatott 389 isko­lánál, 154-ben jeles, 129-ben jó és 106-ban csekély eredménynyel; az írás taníttatott 390 iskolánál, 145-ben jeles, 185-ben jó és 60-ban csekély eredménynyel; polgári ügyiratok szerkesztése, taníttatott 134 iskolánál, 37 jeles, 65 jó és 32 csekély eredménynyel; olvasás taníttatott 390 iskolánál, 150 jeles, 191 jó és 49 csekély eredménynyel; fejszámvetés taníttatott 371 iskolánál, 157 jeles, 164 jó és 50 csekély eredménynyel; jegyszámvetés ta­níttatott 389 iskolánál, 143 jeles, 175 jó és 71 csekély eredménynyel; anyanyelv taníttatott 327 iskolánál, 110 jeles, 166 jó és 51 csekély eredménynyel; beszéd és értelem gyakorlatok előadattak 359 iskolánál, 118 jeles, 140 jó és 101-ben csekély eredménynyel; hazai földrajz taníttatott 383 iskolánál, 87 jeles, 231 jó és 65 csekély eredménynyel; hazai történelem taníttatott 390 iskolánál, 1 14 jeles, lliti jó és 110 csekély eredménynyel; általános földrajz és történelem taníttatott 254 iskolánál, 89 jeles, 116 jó és 49 csekély eredménynyel: természettan tanít­tatott 150 iskolánál, 47 jeles, 63 jó és 40 csekély ered­ménynyel ; gazdasági és kertészeti gyakorlatok tartattak 190 iskolánál, 69 jeles, 86 jó és 35 csekély eredmény­nyel; polgári jogok és kötelességek taníttattak 261 isko­lánál, 51 jeles, 156 jó és 54 csekély eredménynyel; ének taníttatott 367 iskolánál, 115, jeles, 177 jó és 75 csekély eredménynyel; testgyakorlatok taníttattak 163 iskolánál, 43 jeles, 81 jó és 39 csekély eredménynyel; rajz- és szépírás taníttatott 92 iskolánál, 26 jeles, 52 jó é - 14 csekély eredménynyel; női kézi munkák taníttattak 3 l iskolánál, 18 jeles, 10 jó és 2 csekély eredménynyel. A nem magyar vagy egyes tannyelvű 51 iskolában, a magyar nyelv jeles sikerrel taníttatott 5, -— jó sikerrel 35, csekély vagy éppen semmi eredménynyel 11 iskolában. — (Folyt, köv.) váltogatva. A játékot bukrosnak nevezik, s az a lénye­ge, hogy akinek a labdát dobják, annak el kell azt fog­ni, mert ha elhibázza, vagyis ha a lapdát kibocsátja a bukorból, akkor zálogot ad, legyen az nő vagy férfi. Persze játék végeztével általános zálogváltásnak örül a vidám „búkor." Balogh Sándor, becsületes kovácslegény csak egy két nappal e „bukros-játék" előtt került abba a du­naparti városba. Alig ismerte őt valaki. I)e ennek a kö­rülménynek nincs ott fontossága. Szép fiu volt, jól visel­te magát, s ennyi elég ajánló levélnek. Már harmadszor kerítette sorát, hogy a labdát Szekeres Ilonának dobja, aki mindannyiszor viszonozta a figyelmet, s amint módját ejthette, meg-meg Balogh Sándornak adta vissza. Természetesen, feltűnt az isme­retlen ismerős kitüntetése a hetyke Szekeres Ilona által. Még nem is beszéltek egymással, máris enyelegnek. Eze­ket még az Úristen is egymásnak teremtette; — ez a meggyőződés sarjadzott ki tüstént a „bukor"-ból. — Mondhatom, szép egy pár „cseléd" volt. Engem a „diligentia" a húsvéti szünidő lejártával elvitt abból a városból. Nem is tértem vissza oda egész a nagy vaca­tioig; ekkor, amint a hajóállomástól a városba kocsiz­tam, a temetőből, melyet a sűrű akáckerités miatt alig vesz észre az ember, megrázó ridegséggel hangzott fe­léin a halál-psalnius: „In paradisum deducant te" bor­zalmas melódiája. Szegéuy Szekeres Ilona is korán elment! — sóhajt fel kocsisom. Ki is az a Szekeres Ilona? — kérdém. llát annak az embertelen Szekeres Máténak, az urasági bognárnak a lánya, akit az a kovácslegény ma­gamagával együtt megölt, azt követték ki ma; "pedig az esperes ur nem is akarta megengedni, hogy a teme­tő-kerítésen belül temessék. De hát az apja nagyon ri­mánkodott, mig végre beleegyezett. A kovácslegényt is most temetik a kálvinistáknál." Azért szól minden harang. Elbeszélte még a kocsis, hogy a leányára büszke bognár azért nem adta oda a szegény kovácslegénynek, mert hogy az kálvinista volt. A fiatalok pedig na­gyon szerették egymást már húsvét óta; de miután nem volt többé reményük az életben egyesülhetni, hát a halálban keresték azt. A kovácslegény ugyanis mi­után kénytelen volt meggyőződni, hogy az apa szive hajthatatlan: készitett egy kétpengőjű kést, olyan for­mát, mint ha egy peuicilus két átellenes ágát nyitnák ki, s egy keserű percben, állítólag kölcsönös bele­egyezés után, egymást átkarolva, sziveikbe meriték azt. . A kovácslegény borzasztóan remekelt, mert a két­ágú kés két elválhatlan szív vérét vezette egvniásba hi­deg vasán keresztül. . . Szomorú következménye a vallási fanatismusnak. . . . Pedig a föltámadás ünnepét egy értelemmel s egy azon üdvözítő megdicsőülésének emlékezetére üli meg katholikus és kálvinista egyaránt. Hát épen a sze­retet, vagy hát mondjuk így: a szerelem azon pont, melyben gáncsot vetni oly elitélendő szokás? — Hiszen a Megváltó épen a szeretet magasztos elvét documentál­ta életével, halálával és föl támadásával. „Szeresd feleba­rátodat, mint önmagadat!" oly isteni tan, melynek sar­kalatos igazságát követni egyértelmű a földi boldog­sággal. _Et resurrexit , sicut dixit. Alleluja!" Amott a lankás oldalon az utolsó hóréteg is meg­adta magát a föltámasztó, uj életre ébresztő enyhe tava­szi szellőknek. Nem maradt nyomában más, csak egv kis fakó hab-fél,- semmiség. Ez is elenyészik, s rövid idő múlva ibolya illatozik a hideg hókéreg nyomában; ez is föltámadt, — mi is föltámadunk. Alleluja ! Garamrölgyi. Zala-Egersíeg 1883. március 23.*) Tekintetes szerkesztő úr! Lapjának folyó évi március 11 én megjelent szá­mában közzé tett azon cikk ellenében, a mely a zala-egerszegi takarékpénztár részvény-társaság igaz­gatóságának a betétek után fizetendő kamatláb megsza­bására vonatkozólag hozott utóbbi határozatát törvény és alapszabályellenesnek nyilvánítja, nehogy a közönség érdekelt része félrevezettessék, szükségesnek találjuk az érdekelteknek megnyugtatására közülni, mi­szerint : A nmlgú ni. kir. pénzügyminisztérium által 1883. évi február hó 15-én 5864 sz. a. kiadott rendeletnél fogva az 1K83. évi VII. t. cikk 2 §-a értelmében a ta­karékpénztári betétek után a tőkekamat és járadékadóul 10% 1883. évi február hó 1-től fizetendő. A midőn tehát az igazgatóság azon határozatát hozta, hogy a hozott törvény követelményei folytán a betétek után 1883. évi február hó 1 tői kezdve 4',/ 2 % kamatot kap a betevő, ezzel nem hogy a betevőkre nézve káros és visszaható végzést hozott volna, hanem ezzel csak a törvény végrehajtásának megkezdését mon­dotta ki és tudtára kívánta adni a betevőknek, hogy az 5% kamatnak 4'/ 2 %-on tul való részét a kincstár viszi el; tehát nem kaphatja meg a betevő. Az érdekelt közönségnek megnyugtatására ennyit közzétenni szükségesnek tart. a zalaegerszegi takarékpénztár rész­vénytársaság igazgatósága. Balaton-Füred, 1883. márc. hó 8. A Balaton merev szemfedője részben elolvadt, rész­ben a hatalmas északi szelek szét tépték és foszlányait kiszórták a somogyi partokra, hol az enyészetnek lettek átadva. Szívesen legeltetjük szemeinket smaragd zöld hullámain, vagy sötét kék fodrain; teljes méltóságban ringatja magát a bájos magyar tenger. A halász-bárkák már szerte-sürügnek hálóikkal. Csendes időben már egy szándolint is látunk napközben nyilsebességgel a habokat átszelni. Ki mehetne ezen más mint egy angol, igen, Young ur, ki a vizet méri, hol, mily mélységű hajók járhatnak majd. Hajókról beszélek, még pedig a szó szoros értelmé­ben. Balatonunk néhány év előtt valóságos holt tenger volt, és ha egy rusnya ladikot látott az ember rajta néha bizonytalanul kovályogui, azt hitte, hogy az öreg Charon szállítja szellemeit azon. De az uj kor haladása ittt is utat tört magának és kezd a Balaton népesedni jármüvekben. Negyven pompásan fölszerelt csónak egy­két-három pár evezővel, 10 karcsú szándolin és 15 vi­torlás hajó szeli a Balaton sírna tükrét és nyári szép estéken zeneszó mellett díszes közönség népesíti azt be és a fodros hullámok közt ringatva élvezi az erősítő üde levegőt. Igazságtalan volnék, ha ez alkalommal elhallgat­nám azon férfiút, kit ez újítás körül az érdem első sor­ban illet. Egy messze földről jövő angol fedezte fül a Balaton szépségét, az vette pártfogása alá ez árva vizet, hozott rá egy „királynőt" s hófehér vitorláival becirkálta az egész vizet. Ez Goszling angol fő-konzul volt. Elra­gadtatva a természet e szépségétől, első gondja volt ha­zájából egy hajóépítőt hozni, ki egv úgynevezett pajtá­ban egy vele hozott munkásával a hajó építéshez amúgy angolosan hozzá fogva, egyik csónak a másikat követte, sőt egy nagyobb vitorlás hajó, a „Mariska" már mint vitorlás kisasszony kacérkodott a „Királynő" és régibb „Hercegnővel". Meglett az első szándolin is és a habo­kat szelve, vitte a szép és bájos Goszling Idát a Balaton sima tükrén. Nemsokára Young ur nem fért meg a paj­tában és a Balaton partján — hol az igazgatóság szí­vesen adott neki helyet — egyszerű, de a célnak meg­felelő hajó-gyárt épített, sőt egy nagy udvart is kerített be magának. Bátran elmondhatom, hogy e hajógyár most Balaton-Fürednek egyik érdekes pontja. Mi ide valók naponta beköszöntünk oda, és mindig van alkalmunk valamit bámulni. A gyárban a legnagyobb csend ural­kodik; mert minden munkás ismeri teenndőjét és azt csendben a célnak megfelelő eszközökkel végezi. Majd hanyatfekve kalapál a hajó alatt, majd térdepelve, majd a magasban fenn egy lábbal a levegőben dolgozik. A mester mindig ott figyel, mér, tesz, vesz ha szüksé­ges fát is vág — ha egyikre vagy másikra szüksége van, csak int s már ott teremnek. Jelenleg az eddigiek között a legnagyobb vitorlás hajó készül. Neve „Hableány", készítteti Nádasdy Fe­rencz gróf, 46 láb hosszú, ll 1., láb széles és 7 láb mély ; 2 árboca lesz 41 láb magas és 5 óriási vitorla fogja tova vinni a Balatonon. Belberendezése semmi kívánni valót sem hagy hátra. Egv közös, ugv nevezett nagy sálon kabin, egy kis háló hely, konyha és szertár. S mind ezen helyiségek gyönyörű kárpitos munkákkal lesznek fölszerelve. Valóban érdemes e szép müvet megtekinteni sőt egyenesen Balaton-Füredre rándulni, a hajómunkála­tok megtekintése végett. A mit nálunk esztergáloznak, azt itt gyalulják. A faragásban az ügyesség netovábbját lehet bámulni. Az udvar tele van csupa girbe-gürbe fa­türzsükökkel és ezeknek veszik legtöbb hasznát, mert ott, hol félkörös, vagy szügüs munkát követel a hajó, e természetes görbeségekből lesznek kidolgozva, nem csuda hát, hogy az itt készített fahajók a vashajókkal vetélkednek szilárdságra nézve. Gyönyörű rézszegeket használnak, melyek nincsenek a rozsdásodásnak kitéve. A hajó bordái a legkeményebb tölgyfából készülnek, melyek e célra gőzben főzetnek, mi által oly könnyen hajlíthatók lesznek, mint a nádpálcák - s megmeredve óriási erőt fejtenek ki szilárdságuk által. Vagy száz-féle turó látható, melyekkel oly könnyen dolgoznak, hogy az ember nem győz rajta esudálkozni. Gyalúja olyan van, minden-féle alakot adhat neki és az egész szerkezet mind *) Bár lapunk inult számában ,.egy betevő" aláírással közült cikk a fenf^rgó üjyet kellőkép tisztába hozta úgy, hogy a közön­ség a kérdé es ügvben maját eléggé tájékozhatja, mégis az Ü!?v befejezése előtt kö/öl űk a takarékpénztári részvév ársaság ieazea­tóságának, mint testületnek fentebbi hivatalos nyilatkozatát. Szerű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom