Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)
1883-03-11 / 10. szám
II. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1883. március II. 10. szám. Előfizetési díj: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft.. Negyedévre I ft. Hirdetmény eh: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr. Vyiltlér petitsora 12 kr. A lap szellemi és anyagi részét illető* közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket esak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. . társadalmi, közművelődési és gazáászati hetilap. A Za 1 amegy ei gazdasági egvesii 1 et h i vata 1 os köziö 11 y e. Megjelenik minden vasárnap. Gyiimölcsészet. Yerba movent, exempla trakunt. A gyiimölcsészet előmozdítására, terjesztésére hathatós ténvezőképen szolgál Itatnál iák a megyei gazdasági egyesületeknek, legfőképen pedig az állami gazdászati tanintézeteknek kertészeti telepjei, de — felfogásunk szerint — ezeket ahhoz alkalmazva kellene felszerelni és kezelni. Véleményünkhöz képest a megyei gazdasági egyesületek gviimölcsészeti telepjei a képen rendezendők be és kezelendők, hogy azokban a \ idéki és hei vi viszonyokhoz legalkahnasabbaknak, legtöbb haszonnal mívelhetőknek bizonyuló fajokból anyafák létezzenek, a nemesítéshez, a nagyközönség közötti kiosztáshoz szükséges oltó-ágak*) ezekről vétessenek; onnét a tagok és községi faiskolák fiatal gyümölcsfákat valódi minőségben kaphassanak és pedig ingyen vayy lehetőley mérsékelt árért. Hz azonban csupán arra elégséges, hogy az oltó-áo'ak. anva-fák. vayy esetleo- egész oyümölr^ J r^ , o () n J esős telepek létesítéséhez megkívánható anyag előállíttassék. Már mayában véve ez is nagy O o« nyereség, de korán sem elégséges, inert a gyüinölesészét kellő terjedéséhez, annak hasznos ágához mulhatlanul szükséges, hogy ki azzal foglalkozni akar. már előlegesen kellő szakavatottsággal birjon, mert beszerzett fái a nélkül csak tengődnek, vagy tönkre is mennek; legfőképen pedig szükséges, hogy a gyíimölcsészeti kedv fölkeltessék, szenvedélylyé buzdíttassék. Ezen fő és egyedül célra vezető eredményt a képen v éljük biztosan elérhetőnek, ha — kivált az állami gazdasági tanintézetek gyümölcsfa n o „ telepje oly állapotban van, hogv szegény, boldog, ha abba bemegy és a kertészt gyakorlati oktatás és útmutatás nyújtása végett fölszólítja, ez az év minden szakában, különösen tavaszszal lehetséges legyen. *) Nem ojtó gajjak. „Zaiamegye" tárcája. A magyar szent korona országai ^vöröskeresztegylet" e zalaegerszegi fiókjának hangversenye. A tek. szerkesztő ur szíves volt fölszólítani, hogy mint szakértő (?) írnék tudósítást a f. hó 3-án tartott, vürüskereszt-egyleti hangversenyről. Érzem ugyan a kényes feladat nehézségét, de köt az adott szó s a kényszerhelyzet mentse ki gyakorlatlan tollam merészségét. Annyit megtanultam— öreg létemre fiatal kritikus —- az öreg kritikusoktól, hogy műkedvelők irányában nem alkalmazható a kritika azon mértéke, mely az olympusi magasságból összevont szemöldökkel és ráncolt homlokkal lesi, váljon a kezdő, a vagy már hírneves művész, miként interpretálja a meghalt és még élő „halhatatlanok" örökbecsű szerzeményeit, miként képes fölfogni és visszaadni azok magasztos gondolatait és miként tudja játszva leküzdeni a ma már szörnyen előrehaladott technika fol-föltornyosuló nehézségeit! Ezen tudatban könnyű szívvel, mondhatnám könynyelmüen ígértem meg a bírálatot és készítettem érzékeimet elő a miisorozat sokat ígérő számai meghallgatására, segítségül híva a művészet és zeuészet valamenvnyi istenasszonyának kegyes pártfogását, hogy engedjék meg, miszerint kellően megtudjam figyelni az előadandó müvek legfinomabb „nuance"-ait és eléggé képes legyek behatolni azok legmélyére, kihalászván onnét búvárként a szellem legértékesebb gyöngyeit. Tehát „Euterpe ne hagyj el!" — e sóhajjal bezárám szemeimet,, nehogy — a szép közönség csábító látványt nyújtó részének szemléletében elmerülve csak egy hangot is elszalaszszak . . . Es megzendült Rossini „Sevillát borbély'' cimü dalmüvének nyitánya, melyet zongorán hatkézre: Skublics Ilogy ez mily módon történhetik, arra is elmondjuk véleményünket. IIa egy ilv gyakorlati oktatást nyerni oliajtó egyén a végett az intézeti kertészt fölkeresi és pedig tavaszszal, legelsőben is mutassa meg annak a magvetés módját. Ez után azonnal módjában les« a múlt évi magvetés telepjén bemutatni azt, hogv a magvetés után egv n váron át minő eredménv állott elő. Ezen telepben megmutathatja azt is. hogv az alany minőségéhez képest melvik nemesítendő párosítás, melyik lapozás által: alkalmas alanyon megmutathatja a liasítékba, vagy héj alá oltást, előadva egyszersmind azt is. milv körülmények között van egyiknek a másik fölött és minő előnye. Itt lehetséges gyakorlatilag megmutatni azt is, hogy az eg\ éves magoncz miképen vétetik ki. milv mérvben csonkítandó annak dereka és »-vökére, s miképen ültetendő a nemesítési iskolába. Vezesse ez után az egy éves nemesítési telephez, hogy saját szemeivel győződhessék meg, de föl is világosíttassék. hogv a nmlt évi nemesítésnek — a különféle módok alkalmazása folytán — mi lett az eredménve. Mutassa meg ezen egy éves telepben, hogv a mult évi nemesítések egyes példányai a lett egy évi gyarapodáshoz képest miképen kezelendők. A kellőleg nem fejlődőitek, — annak előmozdítása céljából miképen metszendők vissza; a tul gazdagok és buja hajtásnak vizenyős nedve miképen süriisíthető. ezzel a leendő fának termőképessége miképen biztosítandó, — a felnvullott vékony hajtásnak mily módon kényszeríthetők arra, hogy fájuk a kellő vastagságot, érettséget kapja ; szóval, az egy éves nemesítéseknél mutasson meg a jelentkezőnek minden fogást és tenvészt si mozzanatot, mely ezen telepben előfordulhat. Ilv módon haladjon a két, három és négy éves telepeknél is. Ez utóbbiban fognak már találkozni olv példányok is, melvek alkalmasak arra, hogy rajtok a koronára metszés megmutatható. Ez után a nemesít, si telepben bemutatható, hogy a mult évi koronára metszés után miképen alakult az, alkalmas-e a fiatal fa arra, hogv állandó helyére kiültettessék, s ha igen, kiültetés alkalmával a korona ágai miképen. s mily mérvben metszendők vissza, minden egyes ágon melyik rügy hagyandó vezérbimbónak, hogv a korona ágai szabatosan és kellő módon fejlődjenek. A mult évi tavaszszal kiültetett fákon megmutathatja azoknak metszését, egyik vagy másik vezér szem elmaradása esetében miképen tétessék a metszés, hogy a hiány pótolva legyen. Ily módon az illető megtanulhatja pár óra alatt a magvetéstől egész a fának tcnnőképessé fejlődéséig a teendőket gyakorlatilag; megtanulhatja a szálas fának, ugv a törpe fák minden alakzatának előállítását, azoknak kezelését, metszését, tisztogatását; egymás irányábani előnyét, vagy hátrányát; de még azt is, hogv a helvi körülményekhez, vagy viszonyokhoz képest melyik inkább, vagy épen nem ajánlható. Ilv módon hiszsziik mi az állami gazdászati tanintézeteknek legnagyobb hatását a gyümölcsfa tenyésztés előmozdítására, azért ilv értelemben kiváltnók «z intézet tanoncai iránvában is az oktatást, a mi igen könnyen lehetséges, ha a telepben az egv éves magonctól kezdve a szabatosan kinevelt anyafáig minden létezik és pedig az anyafákból nem csak a szálasak, hanem a törpéknek minden alakja, redélvek nemcsak a kényes francia barackból, hanem a sokkal könnyebben kezelhető puha maguakból is; végül mindenek fölött szükséges olv alkalmas oktató, ki az elsoroltakat gyakorlatilag megmutatni, de egyszersmind az illetők fölfogásához alkalmazott modorban előadni is birja. Lehet-e tanító tüzoltó-tiszt ? A keszthelyi tiizoltó-egvletnél a mult évben a tűzoltó-főparancsnok állásáról leköszönvén, a választó közgyűlésen a megjelent tagok többsége egyik községi tanítót, aki éveken keresztül a tűzoltó-egylet ügybuzgó jegyzője volt s a csapatnál mint segédtiszt működött, választá meg főparancsnoknak, ft ki azonban a gyűlésen támadt személyeskedések miatt megköszönve a benne heJ F5 lyezett bizalmat, a főparancsnokságról nyomban leköszönt. Marianne, Csillagh Gornélia és Skublics RafaeUa úrhölgyek adtak elő. Kénytelen valék fölnyitni szemeimet! hogy meggyőződjem, niikép csakugyan a müsorozatban megnevezett hölgyektől származik ez erőteljes játék ? Valóban Skublics Rafaella k. a. öntudatos és szabatos játéka, melvlvel társnőit mintegy vezette, Skublics Marianne k. a. tiszta futamai, Csillagh Cornelia k. a. ügyes közreműködése feljogosítanák a bírálót arra, hogy játékukra a bírálatnak nem csupán a műkedvelők irányában használni szokott mértékét alkalmazza ás még akkor is találna dicsérni valót! Részemről sajnálom, hogy Csülagh Cornelia úrhölgyet helyzete és szerepe középen ült) olv annyira passiv magatartásra kénysztíríték, hogy kétségtelenül ügyes játékát és gyakorlottságát kellőképen nem érvényesi theté. Ha van valami, a mi a jeles előadás értékét egész teljességében élvezni nem engedé, ez a zongora gyenge, nem is egészen tiszta, sőt hely Ivei-közzel recegő hangja volt. Míg a fölött tépelődtem magamban, hogy miért nincs nekem egy, a kitűnő Bösendorfer mesteri kezéből kikerült zongorám, melyen ily szép és gyengéd kezek játéka még szebben hangzanék . . . megszólalt egy ábrándos hangszer: a citera, melyen Máté Károly ur Eesedi „Magány" és Umlauf „ Sphärenklänge" cimü érzelgős müveit adta elő ritka ügy sséggel, mély érzéssel és bensőséggel. Elmerengtem és azon p:;:ktikus ideára jutottam, hogy jó lenne jövőben, a hatás fokozása s a helyzet hű előállítása végett, a csillárokról a diszes hölgyközönség még díszesebb deficites korszakunkban tán jobb lenne, ha egyszerűbb) ruházatára csepegő gyertyák helyett a citera mellé egy kellemes holdvilágos lanyha estét megrendelni és szétfolyó érzelmekkel kedélyesen, akarom mondani mélázva — ábrándozni ?! . . . E közben fölhangzott Kreutzer „Kápolna" cimü ismeretes quartett-jének: Szladovics Mariska, Csukelter Herniin, Márczy Gizella, Anisits Izabella, Csülagh Inna és Márczy Ilona úrhölgyek, továbbá Czukelter Lajos, Seyler Adolf, Máté Károly és Lányi Kálmán, urak által szép összhangzattal és szabatosan énekelt dallama . . . Boldog álmodozásban merültem — e dallam visszavarázsolta elém azon rég eltűnt időt. midőn mint gyermek e quartettben a „sojtran", később mint ifjú a „tenor" és még később mint „boldogult emlékezetű" jogász a „hass" szerepet énekeltem — — egyszerre egész multam föltárult előttem! . . . Szinte kellemetlenül érintett, midőn az emelvényről felém hangzó _Az obsitos u, e pillanatban profanusnak tetsző szózata elmélkedésemből fölriasztott. De dúsan kárpótolva lettem, mert Spur dános ur oly jóízű humorral és oly élethű hanghordozással szavalta Garay ,1. „Az obsitos" cimü költeményét, hogy szinte láttam a potrohos bírót, a furfangos írót és a magát huszárnak hazudó bakát! Rég kihűlt már az agv s a szív, melyből e költemény származott, rég elporlottak már kedves költőnk csontjai, — de a költeményben kigúnyolt azon rut szokás, hogy a legtöbb ember nagyobbnak és többnek akar látszani, mint a ki s a mi, ma inkább dívik, mint valaha . . . azon szomorú különbséggel, hogy vitéz Háry János uram csak ártatlan hazudozó volt, mig napjaink iparlovagjai, alacsonyabb és magasabb társadalmi állású „szélhámosai" igen gyakran nevezetes károkat okoznak egyeseknek, a magyarság jó hírnevének pedig mindig s minden körülmények között ártanak. De hagyjuk e komor képet, élvezzük inkább Herold „Zainpa" cimü dalművének még ma is szép nyitányát, melyet Kónigmayer Vilma és Hona úrhölgyek zongorán 4 kézre oly bravourral adnak elő, kristály tiszta játékuk, erőteljes „anschlag"-juk méltán dicséri mesterüket . . . -Jegbecsülhetlen s valóban isteni adomány a zene. Teljesen elvadult, sőt megromlott lélekkel kell annak