Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-03-04 / 9. szám

A nemesítési iskolába történt ültetés utáni nyárban az iskola földje tisztán tartandó, gyomlálandó, a szükséghez képest öntözendő és porhálandó, a netaláui fölösleges hajtások eltávolítandók. Következő tavaszszal a magoncok eléggé megerősödtek arra, hogy azok párosítás, vagy lapozás által nemesíttesenek, a melyeknél pedig ez nem sikerül, alvóra szemeztessenek. Fölösleges azt mondani is, hogy a nemesítési iskola ezen évben is tisztán tartandó, gyomlálandó és porhálandó, ha szükséges öntözendő, a niegeredett nemesítésekről a fattyú hajtások éles késsel lemetszendők, azon csemetéknél pedig, a melyeken a nemes-ág meg nem fogamodott, a fattyú hajtások közül a legalkalmasabb meghagyandó, a többi tőből levágandó, hogy a csemete e képen a jövő évi nemesítéshez előkészíttessék. Midőn a nemesített csemeték egy évesek, kora tavaszszal a nedvforgás megindulása előtt azokat egyenkint átvizsgáljuk, a fattyú és egyéb fölösleges hajtásokat levágjuk, a sebet oltó viaszszal betapasztjuk. Ha a csemeték között találunk olyanokat, melyek az első évben rendkivül buja és* nagy hajtást hoztak, ennek két harmadrészét egy alkalmas vezér szem fölött levágjuk, a sebet oltó viaszszal betapasztjuk. Harmadik év tavaszán csemetéinket szintén átvizsgáljuk, a fattyú hajtásokat eltávolítjuk, az oldalhajtásokat pedig — különösen azon buja növésüeknél, melyeket a mult tavaszszal egy harmad részig vissza vágtunk - 2—3 szemre megkurtítjuk, de tőből le nem vágjuk, mert azok ezen évben még a fa derekának vastagodásához, erősödéséhez szükségesek. Az iskola talajának tisztán tartására ezen évben is fő gondot fordítunk. Negyedik évi tavaszszal a csemeték eléggé megerősödtek, ekkor már az oldalhajtások éles késsel lemetszendők, a sebek oltó viaszszal betapasztandók; a legfelső vezérágat is 4—5 szemre visszavágjuk, melyekből őszig a korona ágai kifejlődnek, s a csemete kinevelve, a kiültetésre el van készítve. Azon gyengébb példányok, melyek a növekedésben visszamaradtak, s a 4-ik év tavaszáig nem fejlődtek annyira, hogy azokat koronára metszeni lehetne, mint a fiatalabb nemesítések kezelendők mind addig, míg kellőleg megerősödtek s korona alakítására alkalmasak. Az ilv módon növelt fáknak gyökérzete gazdag, egyenlően elterjedett, nem igyekszik a mélyebb vad földbe, hanem a termékenyebb felső rétegben marad, ebből bővebb táplálékot kap, a fát jobban növeli, szebb, jobb és gazdagabb terméseket ád. Legszebb cseresnye magoncokat kapunk a vadcseresin e (madár) magjaiból s ha ahhoz nem juthatnánk, gyűjtsünk szelíd magot, de a feketét a fehértől elkülönítve. Meggy alanyhoz meggy magot, kajszihoz kizárólag dobzó (hundspflaume) magot, valamint általában minden szilvafajhoz a dobzó magból nevelt alany legalkalmasabb. Az ugy nevezett hosszú (besztercei) szilva magot kajszihoz soha, szilva fajokhoz is csak azon esetben vegyük,'ha dobzóhoz nem juthatunk. A csontárok magjait szinte kora őszszel vetjük, de még jobb azokat érés idejében azonnal elvetni. A csontár csemetéknek kitisztogatása, a nemesítési iskolába által ültetése, nemesítése épen ugy történik, mint az alma és körte csemeték kezelésénél előadtuk, azon különbséggel, hogy a csontárok a metszést nem igen tűrik, az rendesen rák-sebet (brand) idéz elő, — kerüljük tehát ezeknél a metszést a mennyire csak lehetséges, e helyett inkább vizsgáljuk át iskoláinkat o-vakrabban s a nem kellő helyen mutatkozó hajtásokat távolítsuk el még bimbó korában, a szerfölött buja hajtásokat pedig mérsékeljük hegveik lecsipésével. Fs ha a csontárnál a metszés még- is elkerülhetetlennek mutatkozik, azon esetben a sebet dörzsöljük be sóskával erősen, hogy annak leve a sebbe hatoljon, bedörzsölés után hagyjuk megszikkadni, azután pedig tapaszszuk be oltó viaszszal. Azon okból tehát, mivel a csontárok a nagyobb metszés iránt igen érzékenyek, azoknak nemesítését párosítás vagy lapozás helyett tegyük alvó szemzéssel. Évi jelentés a zala egerszegi önk. tűzoltó-egylet 18S2. évi működéséről. ) Tisztelt közgyűlés! Minden, a kezdet nehészségeit már szerencsésen átélt egyletnek elengedhetlen kötelme bent példás egyetértés s az egyesületi tagok vállvetett munkálkodása által az alapszabályokban körvonalozott célokat megvalósítani s ezáltal az egyesület ügyét lépésró'l lépésre előrevinni, s ezen öszhangzatos működés alapján kifelé az egyesület számára minél nagyobb befolyást, erkölcsi elismerést s ezekből kifolyólag igazi tekintélyt szerezni. Amely egyesület ily irányú működést nélkülöz, bármily nagy legyen is tagjainak száma, bármily magasztos célok vannak is zászlajára Írva, nem fog az soha felvirágozni, hanem fokról fokra sűlyed, tekintélye hanyatlik, mig utoljára maga az egyesület egészen szétbomlik. A választmány ezen néhány szóval jelzett irányban haladva, a lefolyt egyleti évben mindent elkövetett, hogy egyletünk megizmosodjék s nemes irányú céljainak szigorú pontossággal eszközölt megvalósitása által közeiisme r é s b e n részesüljön, 8 ha valamikor, úgy főkép egyleti életünk lezajlott évébeu volt szükség a kitartó munkálkodásra, mert máikezdetben szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy egyesek, kik előbb ügyünkért lelkesültek s az egylet tevékeny tagjai gyanánt valának tekinthetők, egyesületi ügyeink vezetésében részt venni vonakodtak, úgy hogy az április hóban egybehivott rendkivüli közgyűlésen kellett mind a választmányt, mind a esapat tiszti karát kiegészíteni. — Pedig napról-napra közeledtünk a tüzpróbához, az országos tűzoltói ünnepek megtartásához, melyen ki kell vala mutatnunk, életképes-e egyletünk, megállja-e helyét az ország legtávolabb helyeiről egvbesereglett tűzoltóegyletek képviselői előtt s betudja-e igazolni az első izben tett kísérletet, hogy az országos tűzoltói közgyűlések nemcsak az ország metropolisában s az utána álló legnagyobb provinciális városokban tarthatók meg, hanem tehetők oly helyekre is, melyek bár terjedelmükre, lakosaik *) Felolvastatott az egyesület f. évi január liú 28-áu tartott közgyűlésén. számára nézve kicsinyek, de annál nagyobb lakosaikban a szent ügyért a lelkesülés, az áldozni törekvés. Hogy egyesületünk e nem kis feladatot sikeresen megoldotta, ezt ma már, mint bevégzett tényt, örömmel jelezhetjük. A siker első sorban a választmány kebeléből alakitott központi bizottság érdeme, mely két éven keresztül a munka terhét nagyrészben víselé. Azonban az igazsággal ellenkezőt mondanánk, ha elismeréssel nem adóznánk a többi bizottságoknak is, melyeknek tagjai odaadó fáradozással működtek közre az ünnepély fényé nek, jó sikerének előidézésében. — Legfőbb elismerés illeti azonban városunk közönségét, mely magyar vendégszeretetével s igazi szivélyességgel az egybegyűlt egyesületi képviselőket teljesen lekötelezé. E szivélvesség, e vendégszeretet adta meg az ünnepélyek igazi zománcát! Az ünnepélynek lefolyása sokkal is mélyebben be van vésve emlékezetünkben, semhogy annak részletes előadásásával a t. közgyűlést untatnók; ennyiben azonban róla jelentésünkben megemlékezni kötelességünknek tartottuk. — A lefolyt évben tartatott egy rendes, egy rendkivüli közgyűlés és 7 választmányi gyűlés, melyeken az egyleti folyó ügyek lettek elintézve; a hozott végzések száma 7li. Tekintve, hogy az egyesület fő tevékenységét az országos tűzoltói ünnepélyek előkészítése vette igénybe: a választmány működése a lefolyt évben szűk körre szoritkozoti. — Igy a szertár helyiségét a választmány megkeresésére a városi képviselő t' -stillet kibővittette s ezáltal azon kedvező helyzetbe jutottunk, hogy egyleti szereinket ott mind elhelyezhetjük. — A helybeli kereskedők által gyűjtött összegből egy füstfogó szereztetett be, mely főkép pineetüz oltásánál célszerűen alkalmazható. A szolgálati szabályzat kidolgoztatott s az áprilisban tartott rendkivüli közgyűlésen elfogadtatott. A városi fecskendő szakértők Uta,] megvizsgáltatván, annak nagyobb mérvű kiigazítása végett árlejtés lett tartva s a legjutányosabb ajánlatié vő által lett' megcsináltatva. Tek. Kaiser József ur szives adományából egy 100 frtos, legújabb szerkezetű mentő ponyva lett beszerezve. Hogy az országos tűzoltói ünnepélyekre a csapat minden egyes tagjának alkalom nyujtassék kedvező fel tételek mellett ruha csináltatásra, e részben az egylet a választmány határozata alapján a tagokért kezességet vállalt s tagjait kötelezte, hogy heti csekély részletfizetés mellett törleszszék Je a ruha árát. Sajnos azonban, hogy az egylet jóakaratával sokan visszaéltek s dacára, hogy már négy lió elmúlt, fizetési kötelezettségüknek épen m-m tesznek eleget. Intő példa legyen ez a jövőben, hogy az egylet jótállást hasonló esetekben el ne vállaljon; mivel sokan azon balhitben vannak, hogy e ruhacsináltatás magának az egyletnek kötelessége, pedig oly kedvező helyzetben egyletünk még nem jutott, hogy ily kiadásokat is födözhetne. Az augusztus hó 28-án tartott választmányi gyűlésen Szeghő István elnök úr váratlan lemondása kinos benyomást tett a választmány jelen volt tagjaira annyival inkább; mert önzetlenül s minden habozás nélkül elmondhatjuk, hogy az országos"ünnepélyek sikerénél az oroszlán rész őt illeté, mint ki mind az egész év folyamán keresztül a legtevékenyebben működött, de főleg az ünnepélyek előtt közvetlen pár hónapon keresztül minden idejét kizárólag az egyleti ügyeknek szentelé. Hiszszük is, hogy habár a választmány őt nem vala képes a megmaradásra birni, a közgyűlésnek sikerülend őt az egyleti életnek újból megnyerni. Az egyletnek van jelenleg 4 alapitó, 180 pártoló, 9 segélyező tagja s a tűzoltó csapat 44 önkéntes tűzoltóból áll. Az egylet vagyoni állását illetőleg befolyt részint tagsági dijakból, részint adományokból 788 fi-t 59 kr., melyhez a 247 frt kr pénztármaradványt hozzáadva, a bevételek összege 1035 frt 88 kr. volt. Ebből a 858 frt 98 kr. összes kiadást levonva, év végén a pénztármaradvány 176 frt 90 krt tesz. - A kiadásokban benfoglaltatik a költségvetésben megállapított 236 frt rendes kiadás, a Seltenhoffer Frigyes gyárosnak fizetett 300 frt. terjeszkedhetik. Mit is Írhatna egy 412 lapra terjedő munkában tisztán utazásról Magyarországról az Adriától a Dunáig. Kell beleszőunie történetkéket és egy kiesit componálnia. A csinos kiállítású könyv gróf Zichy Jenőnek van ajánlva, 10 igen szép heliograh és számos fametszet ékesíti a munkát, mely 28 fejezetre vau felosztva. Van a könyvhöz mellékelve egj térkép is, rajta vörös vonallal jelelve a megtett ut Fiúmétól Zágrábon keresztül Kanizsa mellett el, Keszthelyen, Füreden, Bakonyon át Győr, Esztergom, Vácz Budapestig. Eddig a kiadó érdeme, ki a könyvet ízléses kiállításban bocsájtá a közönség elé. A szerző az első 3 fejezetben fiumei, azután horvátországi élményeit írja hí és a X-ik fejezetben érkezik a „magyarok Magyarországába, a szives, vendégszerető, szép országba, a jó borok és szép lovak hazájába. " \ eglia szigetéről beszélve megjegyzi, hogy ide űzetett IV. Béla király a törökök által megveretve; majd sereget gyűjtvén, a z z a 1 ismét urává lett országának. A mint látjuk, megboesájthatlan históriai hiba. Ilyen hiba van benne számos, mit francia uarvan - , , O J nem vesz eizre, de a magyar embert majd nem boszantja. Például a határőrökről beszélve kisüti, liogv 1748-ban sokaii elváltak tőlük, Erdélybe mentek és jelenleg ott őrzik a határt Székelyek neve alatt. Bámulatos tévedés! Es ő ezt minden tartózkodás nélkül világgá boesájtja! A horvátokon kezdve munkáját sok dicséretes dolgot akar reájuk mondani, hanem ott ugyan elveti a sulykot. Nincs festőiebb látvány, ugy mond, mint a horvát mágnások gyülekezete. Az arany zsinoros íeszes attila, kócsag tollas kalpag gyémánt gombbal, a szép lovag csizmák, a görbe kard, inind horvát nemzeti öltözet és a magyarok bejövetelük alkalmával vették át tőlük. (No lám : Attila alatt Tissot ur bizonyosan valami horvát vezért képzel. Kitellik tőle.) Horvátul beszélni annyi, mint énekelni hallani. A horvátnak és tótnak jó érzéke van a zenéhez. A dél-szlávok a germánoknak ezen melléknevei adták német, c' est-a-dire nmet (néma). Egész zágrábi időzése alatt nem látott sem koldust, sem részeg embert. Hozzá teszi, hogy nincs is. (Ezt kötve hiszem!) Milyen derék horvát jellemet fest ő. Ez nem iszik, pálinkára szavuk sincs a délszlávoknak, nem mulat; szegény közöttük nincs, mert ha valamelyiknek földje nincs, ad neki a község. Gyönyörű ruhában járnak. Attila, kalpag, görbe kard mind horvát nemzeti öltözék. Mind zeneművészek, hódolnak a múzsáknak, de mind a mellett hős Mars fiak. Csak Tissot úrra kell bizni, olyan nemzeti sajátságokat combinál, hogy még a horvát atyafiak sem hiszik el. Sokat utazott ő már, sok nemzetet ismer, de mindeniket, tudja dicsérni. Horvátot, tótot, muszkát, magyart; —a németet? na ezt ő sem tudja dicsérni. Mag yarországrol szóló első fejezetben, mint gondoltam, alig várja, hogy szólhasson a zsiványokról, pusztáról, betyárokról, csikósokról stb., hazánknak a németek által táblákra festett rémképekben vásárokon kin torna mellett énekszóval megismertetett híres sajátságairól. Beszél ő mindenről, a mit — mielőtt látta megírhatott volna. Meg áll a vonat. „Mi ez a város?" Kanizsa. Elő papiros, elő ceruza, irjuk: „Kanizsa 12000 lakost számláló ignorál t, boldog kis mezőváros."*) Oh, de nagyszerűen pontos leírás gondolja magában és igy tovább. Érdekes különben a magyar, német és tót parasztok összehasonlítása. A magyar paraszt erős, ép testalkatú, bátran szembenéz. A tót alamuszi, járása ingadozó; azt mondaná az ember, hogy mindig egv-egy ütéstől fél. Ez a rabszolga ura előtt. A német paraszt oly an, mint egy operette-beli polgármester. Leirja a *) Mit szól ehhez a nagyratürő Kanizsa, a mely az egyszeri huszárként azt tartja, hogv a nagy mindenségben ezen és a túlvilágon első hely u-íyan a mennyország, hanem utána mindjárt: jön Nagy-Kanizsa. — azután jön sokszor semmi — .•< méi csak azután jön London, Páris, New-York. Pekkin? s tobb ily illő-fillő városok. Duna történetét, Komárom, Visegrád, Buda történetét; mindezt utazás nélkül írhatta volna. A szöveg között van Zichy gróf, Jókai arcképe, kikkel találkozott. Székely Cornéliáé is. Hát az hogyan kerül bele? .Mint Pilátus a credoba. (Jsak bele húzta beszélve a magyar nőkről. Ez meg a franciának elég. Betevén a könyvet kérdém: mit tanultál belőle? Olvastam franciául. A franciának különben érdekes könyv lehet. Azon tanulság azonban mégis kétségtelen, hogy mennyire szüksége van nem csak a franciáknak, hanem általában a külföld i -k - saját érdekünkből, meg főkép önmagunknak egy hazánkat ismertető francia, angol, olasz, német nyelven megjelenő jó könyvre, melynek kiadását a niagy. tud. akadémia vagy a kormány eszközölhetné, — s mely felölhetné általános fő mozznataibau hazánk állami és művelődési történetét 1825-ik évig röviden, onnét 1 M-lK-ig körülményesebben, 1848-tól fogva különösen a 48-ik törvényeink s utóbbi állami és culturális fejlődésünk ismertetésével részletesen, mig azután jövőre évről évre folytatólag a lefolyt évi általános hazai állapotokat hivatalos adatok alapján ismertetve kiizzé tenné és pedig az illető nemzet Ízléséhez alkalmazott irálylyal: a németnek rendszerbe öntve, tudós, értekező s a részletekre is kiterjeszkedő előadással; az angolnak szabatos tárgyilagossággal, a franciának szellemes társalgó modorban, az olasznak élénk, hangulatteljes, könnyű nyelvezettel. Páris, 1883. január hóban. Nzigethy Zoltán. Szükség s mennél elébb halad a társaság, annál inkább szükség. h'tgy i élia néha a természet ölébe térjünk be; mert ez meg téré-. Ki a természetbe lép. cyermekké lesz ; mert az ember anyja a természet. (Szemere.)