Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-02-18 / 7. szám

Körrendelet. Felhívjuk a községek figyelmét a következő belügyminiszteri körrendeletre: A pénzügyminiszter ur által arról értesítettem, hogy egy községben az állandósított háromszögméreti pontok a községi lakosság által legnagyobb részben kiásattak és elpusztíttattak úgy, hogy a részletes kataszteri felmérés után a végrehajtott tagositási állapotnak újból fölmérése végett oda kirendelt kataszteri mérnök ezen új fölmérés alapját képezendő pontoknak fölkeresése- és kitűzésével sok időt vot kénytelen elveszíteni s a miatt azon községnek fölmérése majd nem kérdéssé vált. — Az állandósított s a községek őrizetére bízott háromszögméreti pontok, melyek egy bekövetkezhető uj fölmérés esetében erre az egyedüli biztos alapot nyújtják nélkülözhetlenek és mint ilyeneknek megőrzése a jövőre nézve is szükséges marad; a fölmérés pedig olyan esetben, ha a szükséges pontok föl nem találhatók, eltekintve a fölkeresésükre fordított idővesztességtől az illető területnek tetemes pénzbeli kiadásokkal járó és ezen felül még községi szolgálmányokat is igénybe vevő új háromszügméretést tesz szükségessé; holott ez a pontok megőrzése esetében elmaradna. Ennélfogva felhívom a törvényhatóságot, hogy a törvényhatósága területéhez tartozó községeket, a minden évben közhírré tett kateszteri fölmérés előirányzata kapcsán szigorúan utasítsa, hogy az állandósított hárcmiszögméreti pontok épségben tartásáról szorgalmasan gondoskodjanak, mert különben a kellő vigyázat el mulasztása vagy szándékos megrongálás következtében szükségessé oállandó minden munkaujitás az illető község költségén fogna véghez vitetni. Budapesten 1883. évi január 30-án Tisza s. k. — Névmagyarítás. Tapolczai születésű Lojka (Loka) Antal vezetéknevének „Bakos"ra kért átváltoztatását a ni. kir. belügyminisztérium f. évi 2051. sz. a. kelt intéz vény ével megengedte. Új megyei postahivatal. Folyó hó 11-én Szepetk községben kir. postahivatal lépett életbe, mely levél- és kocsipostai küldemények, valamint 200 frtig terjedő postautalványok és utánvételek felvételével, illetve kifizetésével, nemkülönben 200 frtig terjedő postai megbízások közvetítésével foglalkozik és a Zala-Szt.-Gróth és ZalaSzt.-lván közt naponkint közlekedő kocsi küldöncjáratok által van összekötve. Ezen postahivatal kézbesítő kerületét Szepetk, Z.-lstvánd, Pókafa, Kernend, Ollár, Gyűrűs és Herbatfa községek és Pötend major képezik. Koszönet-nyilvanitas. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Plihál Ferenc nagy-kanizsai lakos kir. közjegyzőnek, ki a nagy-kanizsai togymnasiumba járó egy oly tanulónak, ki az érettségi vizsgálaton a magyar irodalomból és történelemből legjobban felel, egy 200 frtnyi alapítványt tett, szíves köszönetét fejezte ki. A zala-egerszegi tanitoi járaskörnek pártoló tagjaivá lettek s az 1883. évre az 1 frt tagsági díjat lefizették Balogh Gyula, Beiger Arnold, Geiszler Ferenc (Szombathely) Grünwald Lajos, Rosenthál Gyula és Varga Vilmos urak. A közerkolcsiség megóvása érdekében figyelmessé teszsziik a v. r. kapitányi hivatalt azon minden tisztességből kivetkezett estéli koborlókra, kik tele torokkal utca hosszat olyan szemérmetlen dallamokat hangoztatnak, melyekből ha csak egy sort idéznénk is, megsértenők vele olvasóink erkölcsi érzetét. Könnyű lesz rájok találni, mert habár az esti félhomályban szólalnak is meg, erőltetett hangjuk épen nem árulja el, hogy valakitől tartamok is kellene. A Balaton fenyegetödzik. Alig pihent meg a Duna, Kába és Rábeza, már meg a Balaton áradása okoz aggodalmakat és félnek tőle, hogy nagyobb károkat fog okozni, mint a nevezett folyók. Régi tapasztalás szerint a Balatonon május közepén szokott a víz legnagyobb lenni; 1879-ben mint a K. T. írja, ilyen időtájban 20 ctinrrel volt kisebb a viz, mint most és esős se volt a tavasz eleje mégis volt áradás, méltán lehet tehát tőle tartani, hogy ez a szép vidék is károkat szenved ez évben az árvíz miatt. Az ezer éves ünnepély. A közoktatásügyi miniszter még a mult év október havában felhívta az akadémiát, hogy a honalapítás ezer éves ünnepélyének megülése szempontjából amennyire lehetséges, hozza tisztába azon előzetes tudományos kérdést, mely évre tehető a magyarok bejövetele, illetőleg a magyar állam megalapítása? A magyar akadémia ezen ügyet történelmi bizottságához utasította, mely egyrészt a honfoglalás kezdetének, más részt befejezésének időpontjára nézve indokolt jelentéstételre kérte fel a honfoglalás időszakának speciális tanulmányozásával foglalkozó legkiválóbb magyar történettudósainkat Salamon Ferencet, Szabó Károlyt, Pauler Gyulát és Botka Tivadart, kik közül a három első készséggel elfogadta a felhívást s beható, nagybecsű tudományos jelentésben fejtették ki véleményüket a honfoglalás idejéről, mig Botka hivatkozva korára és gyengélkedésére s utalva arra, hogv most is ragaszkodik e tárgyban pár évvel ezelőtt kifejtett nézeteihez, kijelenté, hogy indokolt előterjesztés készítésére ez idő szerint nem képes. E szakférfiúi jelentések alapján a történelmi bizottság terjedelmes külön jelentést készített, mely szerint a rendelkezésre álló adatok tömkelegéből teljesen kétségtelen tény gyanánt csak az bontakozik ki. hogy 888. előtt a magyarok mai hazánk területén még nem telepedtek meg és 900-ban mai hazánk területének elfoglalása be volt fejezve, a magyar állam meg volt alapítva. Ennélfogva a bizottság indítványa oda terjed, hogy az akadémia a 880—900. év vagyis tizenkét évi időköz megjelölésére szoritkozzék, mint amelynek tartama alatt a magyar nemzet állandó megtelepedése e földön, a magyar haza elfoglalása és a magyar állam megalapítása létesült. A magyar akadémia f. hó 11-én tartott népes ülésén hosszas és beható tárgyalás alapján a történelmi bizottság jelentését elfogadta s ilykép a kormány lesz hivatva választani, hogy a millenárium megünneplése a tizenkétévi időköz melyik évében tartassék meg. Körrendelet a kórházakban levő betegekről készítendő kimutatás tárgyában. Több városi törvényhatóság részéről felterjesztett jelentések szerint az illető városokban a halálozások száma a születéseket felülmulta a nélkül, hogy ott valamely járvány nagyobb kiterjedéssel uralkodott volna. Ezen kedvezőtlen jelenség okai felől az illető törvényhatóságoktól felvilágosítást kívántam be, mire ezen törvényhatóságoktól legnagyobb részt azon választ nyertein, hogy az elhaltak közé az ottani kórházakban ápolás végett beszállított s ott elhalt idegen illetőségű egyének is beszámíttatnak, melyeknek levonása után a népmozgalmi adatok szaporulást mutatnak. Miutliogy ezen eljárás által azon városoknak, melyekben kórházak léteznek, — halálozási száma nem a valóságnak megfelelően tűnik iel, és e városok halálozási számarányának szaporítására ezáltal oly körülmény folv be, mely e városok közegészségi viszonyaira befolyást nem is gyakorol: ennélfogva ezen viszás körülménynek a jövőben való megszüntetése szükségesnek mutatkozván, felhívom a törvényhatóságot, hogy a törvényhatóság területén létező összes kórházak igazgatóit, illetőleg vezetőit utasítsa, miszerint ezek az évi közegészségügyi viszonyokról az 1877. évi 13872. sz. a. kelt szabályrendelet értelmében, általuk a kórház betegmozgalmáról teendő jelentéshez csatolandó I. számú táblának ^Betegedési kimutatás a kórházból") „Megjegyzések" cimü legutolsó rovatában tüntessék elő azt, hogy a kórházban elhaltak közül hány volt helybeli lakós, és hány oly idegen, ki csupán munkakeresés végett jött a városba, és hány oly egyén, ki szintén neui a városban lakott, hanem csak gyógykezelés végett betegen hozatott a vidékről a kórházba. Az emiitett kórházak igazgatói egyúttal arra is felhivandók, hogy a haldokolva behozottakat, a mennyiben az eddig is nem történt volna, ezentúl ne csak a „felvétetett," — hanem a „meghalt" cimü rovatba is vegyék be; ezenfelül a „haldokolva behozott" rovatban is tüntessék fel, minek folytán ezen utóbbi rovatnak elnevezése ekképen lesz módosítandó: „A meghaltak közül haldokolva behozatott." Budapest, 1883. január hó. Tisza m. k. Kinevezés. A szombathelyi püspökség novai urodalinába ispánná Lévay István neveztetett ki Koltáról Komárommegyéből. Felhivas az erdőbirtokosokhoz. Azon erdőbirtokosok, kik az 1879. évi XXXI. törvénycikk 105. §-ban megjelölt kopár és futóhomok területeken ez évben erdősítést szándékoznak teljesíteni, s e célból az állam részéről csemetékben ingyen részesülni kívánnak, felhivatnak, hogy abbeli, a rendelkezésre álló csemetemennyiség határáig a jelentkezés sorrendje szerint teljesíthető kívánságukat, annak megjelölésével, hogy mely község határában, hány katasztrális hold nagyságú, melv kőzetvagy talajnemhez tartozó területet, és mely fajból álló csemetékkel óhajtanak erdősiteni, s hogy e célra hány éves és legalább mennyi csemetét kívánnak? — folyó évi máre. hó 10-ig ezen minisztériumnak írásbeli értésitéssel tudomására hozzák, és azt, hogy a kérdésben forgó területnek közgazdasági szempontból való beerdősitése szükséges, akár az illető közigazgatási erdészeti bizottság elnökének, akár a királyi erdofelügyelőségnek iratával igazolják. A csemeték árát és azok csomagolási költségét az országos erdei alap fedezi, mig azoknak gyorsáruk szerinti szállítási diját az átvétel alkalmával a jelentkezett erdőbirtokos viseli. Kelt Budapesten, 1883. évi január hóban. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. Mikép állitarcdók ki a külföldre szőlő csomagok szállító-levelei? A külföldre szóló csomagokhoz magyar nyelven kiállított szállító-levelek a kezelést hátráltatják, sőt nem ritkán a kézbesítést is meghiúsítják. Ennélfogva a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium figyelmezteti a közönséget, hogy jövőre a külföldre szóló csomagjaihoz csak a magyar-francia-német nyelven kiadott szállító-leveleket használja, melyek minden postahivatalnál darabonkint 6 krért kaphatók. Ha külföldre szóló csomagot ennek dacára csak magyar szövegű szállító-levéllel akar valaki föladni, a postahivatal a magyar szövegű szállító-levelet bevonja, de egy kr. reáfizetés mellett három nyelvű szállító-levelet tartozik érte a föladónak adni, kinek viszont kötelessége az uj szállítólevelet otthon kellőleg kiállítani és azon pecsét lenyomatával ellátni, melylyel a megfelelő küldemény is pecsételve van. — A három nyelvű szállító-levelek a belföldi küldeményekhez is használhatók. Bünügyi nyilvános tárgyalasok jegyzéke a zalaegerszegi kir. törvényszéknél. Február 21-én. Bebernyák Borbála és társai magánokirat hamisítással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Bácsi Ferenc és társai sikkasztással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Németh György csalás és hűtlenkezelés bűntettével vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Vizsy Albert és társa lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Gorgulecz Sándor csalás és magánokirat hamisítással vádolt elleni ügyben végtárgyalás. — Február 22-én. Csepelv Ferenc súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás. Koch Sándor és társa csalással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Kustyán (Kdnki) József és társai lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. — Csizmazia Dániel és társa halált okozott súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 2-od bir. it. hirdetés. Burkus János sikkasztással vádolt elleni ügyben 3-ad bir. it. hirdetés. Szabó István súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. it. hirdetés. Horváth Peti János hatóság elleni erőszakkal vádolt elleni ügyben 2-od bir. it. hirdetés. Vetések állása megyénkben. A földmivelés-, iparés kereskedelemügyi minisztérium zalamegyei állandó gazdasági tudósítóitól a vetések állásáról február hó első felében beérkezett jelentések szerint a tapolczai járásban a korai vetések fakó színűek, a késősek egészségesek; a nagy-kanizsai és alsó-lendvai járásokban az éjjeli erős fagyok a vetések ártalmára vannak: a sümeghi járásban az őszi vetések jól kiteleltek, de azokban helyenként az egerek pusztítanak, takarmány szűken van; az egerszegi, novai és perlaki járásokbana vetések jól állanak. Hüvelyes vetemények főzése a kemény vízben, tehát a legtöbb kutvizben nem igen szokott jól sikerülni. Ha azonban a vízhez egy késhegynyi sziksót (Soda) adunk s ugy főzzük e hüvelyeseket, ez esetben a bab, borsó s a lencse megpuhulnak szépen ugyan, de a sziksótól kissé kellemetlen mellékizt is nyernek. Sokkal jobban használható az ily főzéshez egy diónagyságú cukor, mely a főzővizben feloldatik. A cukor ugyanis a mészsókkal szeret vegyülni s nem engedi azokat a hüvelyes veteményekre kérgesedni. Igaz, hogy az igy főtt főzeléknek kissé édes ize lesz; de ez édes iz kellő sózás, vagy babnál ecetes lé mellett nem lesz észrevehető; sőt savanyú babnál a cukor annak izét még előnyösen emelni is fogja. A liszt jósága- s tisztaságáról meggyőződhetünk, ha egy maroknyi lisztet veszünk kezünkbe s jól összenyomván, egy tányérra helyezzük. Ha a liszt egy halomban marad a tányéron, úgy a liszt elég tiszta; ha ellenben szét ziillik, úgy ásványi alkatrészekkel volt hamisítva, vagy pedig már igen régi. Vasúti menetrend. Szent-Ivánról indul Szombathelyre illetőleg Bécsig 1 óra 43 p. éjjel, 7 óra 52 p. reggel; Sopronig 4 óra 55 p. d. u. — N.-Kanizsa-felé 10 óra 19 p. d. e., 8 ó. 57 p. este, 2 óra 42 p. éjjel. Ä zalaegerszegi takarekpenztar részvenytarsasag 14-ik iizletevi zarszamadasa az 1882. évről. Forgalmi kimutatás. Bevétel. Pénztár in. é. december 31-ről 35,385.85. Betétek 409,900.93. Visszafizetett váltók 1,058,139.44. Visszafizetett jelzálog kölcsönök 19,680. Visszafizetett előleg kölcsönök 10,255. Visszafizetett folyó számlára 143,939.49. Kamatok váltók után 30,235.82. Kamatok jelzálog kölcsönök után 12,729.51. Kamatok előleg k. u. 868.81. Kamatok f. számlák után 867.01. Kamatok értékpapírok u. 11.44. Ka'matok késedelmiek után 652.63. Eladott értékpapirok után 22,927.12. Eladott arany pénzek után 341.00. Beváltott szelvények után 8010.99. Különféle díjak után 338.62. Nyomtatványok után 32.61. Házbér az intézeti ház után 2162.71. Visszatérült házbéradó 240.75. Visszatérült járulék után 45. Visszatérült költség után 13.33. Visszatérült birtok vételár után 25. Kincstári illetékek 70. Bélyeg illetékek 16.95. Kétes követelésekből 71.20. Összesen 2,356,961.81. Kiadás. Visszafizetett betétek és tőke-kamatok 400,414.25. Betét folyó kamatokra 1877.22. Kihelyezett tőkék: lcszám. vált. 1,679,969.81., jelzálog kölcsönökie 15,050., előleg kölcsönökre 10,070., folyó számlában 123,103.24. Értékpapírok vételére 19,150.(54., ezek kamataira 19. Arany pénzek vételére 14(52.77. Szelvények vételére 9523.05. Költségek: tiszti és szolga fizetések 3320., üzleti költségek 1657.36., jövedelmi és városi adó 1334.(55., házbéradó 218.47., házköltség 246.81., napibiztosi díjak 885. Az intézeti ház vételárára 36,591. Más ingatlan vételárára 80,52. Betét kamat illetékre 603.37. Bélyeg illetékre 8.95. Kincstári illetékre 95. Bészvény-kamat és osztalékra 10,547. Részilletékre 1329.76. Jótékony célokra 1235.39. Visszatérített követelésre 409.66., kamatokra 192.77. Visszleszámitolati kamatokra 2X4.(iO. Pénztár maradvány december 31-én 37,221.52. Összesen: 2,356,961.81. Mérleg és vagyon kimutatás. Vagyon. Pénzkészlet 37,221.52. Váltok 413,984.13. Jelzálog kölcsönök 184,899.- Előleg értékpapírokra 10,764. Folyó számla adósok 782.3.(55. Értékpapírok a december 31-iki árfolyam szerint 185,352.50., ezek függő kamatai 3699.51. Meglevő szelvények 1778.1(5. Meglevő aranypénzek 105.50. Intézeti ház 38,546. Ingatlanok vételárában 139.67. Felszerelés 20"/

0 leirás után 240. Ügyvédi előleg perköltségekre 300. Hátralékos kamatok 2(585.82. Összesen: 887,539.46. Teher. Részvényalap tőke 40,000. Tartalék alap 2722.0(5. Nyugdíj alap 18,679.01. Betétek: 775,530.78., ezek után járó kamat 17,070.72. Betét kamat 3% illeték 512.13. Folyó számla hitelezők 17,144.11. Felnem vett osztalék 112. Előre fizetett kamatok 5684.33. Egyenleg: a részvénytőke évi 6% kamatja 2400., tiszta jövedelem 7684.32., összesen 10,084.32. A jövedelem adómentes tételei: a in. é. felosztatlan maradt nyeremény 195.44., a házbér jövedelem 2162.71., az értékkpapirok kamatjai 8951.07., a folyó számlák kamatjai 1530.81., összeg: 12,840.03. Összesen i 887,539.46. Üzleteredméy ki m utat á s. Terhek. Kamatok : betétek után tőkésített 33,989.44., betétek után folyó 1877.22., folyó számlák 598.39., hátralékosok a m. évről 2359.39., a nyugdíj alap után 889.45., a tartalékalap u. 129.60., átmenetiek után 5684.33., visszleszáinitolati u. 284.60., visszatérített után 192.77 Költségek: tiszti és szolgafizetések 3320., üzleti költségek 1732.16., jöved. és városi adó 1334.65., ház költség 233.48., napibiztosi díjak 885. Illetékek: a betét kamat után 648.29., kincstári illetékek 25. Leírások: értékpapirok után árfolyam különbség 1356.04., kétes követelések j338.46., fölszerelési avulás (50., jótékony célokra 56.50. Egyenleg: a részvénytőke 6° 0 kamatja 2400., tiszta jövedelem 7(584.32, összeg:'10,084.32. Összesen 66,079.09. Jövödelmek. Nyeremény áthozat a m. évről (adómentes) 195.44. Kamatok: váltók után 30,235.82., jelzálog kölcsönök után 12,729.51., előleg kölcsönök után 868.81., késedelmiek után 652.63., átmenetiekért a ni. évről 5504.17., hátralékosak 2685.X2., értékpapirok (a. m.) 8951.07., folyó számlák iá. m.i 1530.81. Házbér: az intézeti ház (a. m.) 2102.71. Díjak: különfélék után 347.94. Illetékek: 8., az intézeti ház után 22.28. Nyeremény: szelvényekben 118.44., aranv pénzekben 33.3., nyomtatványokban 32.01. Összesen: 66,079.09. — Händler István m. p. elnök. Policer József m. p. könyvelő. Kovács József m. p. pénztárnok. Jelen forgalmi vagyon és jövödelmi kimutatást tüzetesen megvizsgáltuk, a fő és egyéb üzleti könyvekkel összehasonlítottuk és minden tételben megegyezőnek és helyesnek találtuk. .— Kelt Zala-Egerszegen, 1883. évi január 28-án. — Dr. Czinder István m. p. felügyelő bizottsági tag. Hanty Károly m. p. felügyelő bizottsági tag. ósztereicher Márkus m. p. felügyelő bizottsági tag-