Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-02-18 / 7. szám

II. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1888. február 18. (>. szám Előfizetési díj: Egészévre 4 it., Félévre 2 ft., Negyedévre I ft. Hirdetmények: '•'» hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr. Nwltíór petitsora 12 kr. Gyümölcsészet. m. IIa valaki csak egyszer is rendelt gyümölcsfákat kereskedő kertésztől, saját szomorú tapasztalásából tudhatja, minő csalódásoknak van a megrendelő kitéve. Arról nem is szólok, hogy a faj szerinti megrendelés mily hiányosan teljesíttetik; 4 10 év múlva tapasztalható, miszerint egészen más, rendesen silányabb fajok küldetnek. s midőn hosszas ápolás és fáradság után fáink termesét kellene élveznünk, a silány fájókat korona-oltás által kényteleníttetünk javítani, s ujabban több évig várakozni, míg a koronába oltott fa termőképes lesz. A gyümölcsfa kereskedésekből vett fáknak gyökérzete tehát az alap — rendesen silány, szabályellenes; világos tanúságául annak, hogy az I 2 éves csemetéknek a nemesítése, iskolába történt átültetése nem kellőleg teljesíttetett; a szívgyökér vissza nem metszetett, a csemeték ültetése — mint a konyhai növénv palántoknál szokás ültető fával szúr] lyukba történvén, a gyenge oldal gyökerek egy csomóba szoríttattak, minek folvtán azok kellő iránybani szétterjedés helyett a mélységbe irányulnak, haj g\ (Jkérzet, rendesen hiányzik, pedig a gyökereknek szabál vszerii kinevelésétől függ nemcsak a Iának életképessége, hanem annak termékenysége. sőt részben a gyümölcsnek minősége is. A hibásan felnevelt fáknak silány gyökérzete a kiszedésnél megsértetik, összehasogattatik, a becsomagolás nein rendes, a gyökerek kiszávadnak, a fák megsértetnek, ágaik lehasadnak, hogy legtöbbször a leglényegesebb ágat, vagy gvökeret kényteleníttetünk eltávolítni a rajta esett lényeges sértés miatt. S midőn az ily fák végtére mégis gyümölcsöt hoznak, azt tapasztaljuk, hogy ugyanazon faj gvümölcs szinezetére. alakjára, érés idejére nézve mennyire elüt egymástól, a minek oka a magvetésnél elkövetett azon figyelmetlenség, miszevínt a piros és fehér, a lapos és hosszúkás, téli és nyári, ugy a halk ós buja növésű fajok magjai egymással összekeverve vettetvén, a csemeték is keverve ültettetnek a nemesítési iskolába, a miből azután ered az. hogy a piros alma magoncába oltott fehér alma megcsikosodik, a nyárira nemesitett téli faj korábban érik, a lapos fajta oltott hoszszukás gyümölcs elveszti eredeti alakját, de még a gvümölcs jóságára is jelentékeny befolyással van. A gyümölcsfa-kereskedésekből vásárolt fáknak föntebb elsorolt hiányaiért nem okozom én de nem is okozhatok a teleptulajdonosak, mert hisz ők maguk sajátkezüleg mindent nem végezhetnek, de minden egyes munkásnál még a folytonos felügyeletet sem gyakorolhatják, a munkások pedig vagy nem értik kellőleg az utasítást. vagv a dolognak a könnyebb végét fogják. Hosszas tapasztalás után mondhatom azt is, legtermékenyebb fát nyerünk a hasitékbaoltás, vagy lapozás által; csak hogy a hasítékba-oltás vastagabb alanyba történvén, annak kivált a csontároknál — hibanélküli kinevelése sok gondot és szakismeretet igényel. Legkevesebb termőképességgel birnak a sze tűzés általi nemesítések, minek oka az is lehet, hogy haj t ó-sz

ein zésh ez azon évi hajtások rügvei vétetvén, ezek kellő érettséggel, fejlettséggel nem birnak, csak a második nedvforgásO O 1 ~ sal ébredvén életre, nincs "elég idejük arra, hogy kellőleg kiérve és megerősödve a téli fagynak ellent állhassanak. Az ilv félig érett és fejlődött hajtó-szemzések elnyomorodnak, termő fát ritkán adnak. Másik — és alkalmasint - helyesebb okát a szemzett fák terméketlenségének abban látom, hogv a szem-paizs levétele — kivált tartós szárazságban — nehézséggel járván, a kertész legények munkakönnyités tekintetéből úgynevezett víz vagy fattyú hajtásról veszik a szemet, mert az lédúsabb lévén, a szempaizs készítését könnyíti. Ezen sok hibának és hiánynak felsorolása után kötelességünknek tartjuk elmondani, mily eljárást ajánlunk mi egy gyümölcsös szabályszeri i 1 étesítésél lez. Erről a jövő számban. Megyei élet. Zalamegye közigazgatási bizottságának Zala-Eqe rszei/en t. 1883. évi február hó 13-án tartott huri rendes ülése ) egyzó'köny véből. A folyamatban levő földadó szabályozási munkálatokat illetőleg ezúttal felemlíttetvén, hogy a kerületi kataszteri bizottság által megállapított összes kataszteri munkálatok s a minta terek jegyzéke már tényleg a községeknek kiküldettek oly felhívással, hogy a kimutatások szerint a községre alkalmazott osztályuk számára, az osztályonkinti tiszta jövedelemre és a felállított mintaterek helyességére nézve a község részéről netán felmerülő vagy egyes birtokosok részérő] bejelentett észrevételeketa kiadott rovatos kimutatásba foglalva folyó évi március hó 2-ig a becslő járási földadó bizottsághoz beadják; nehogy tehát a törvény által a községek s az összes érdekeit egyeseknek netáni kifogásaik megtételére nyújtott ezen alkalom felhasználása csupán az arróli értesülés és az ügy ismeretének hiánya miatt mulasztassék el, e végből szükségesnek látja a közigazgatási bizottság tüzetesen és különösen is elrendelni: 1-ör. Hogy a községi elöljárók a kiküldött kataszteri munkálatokról és a kifogások megtételére kitűzött határidőről az érdekelt birtokosokat azonnali kellő közliirré tétel utján értesíteni, és ugv a község részéről netán felmerülő valamint egyes birtokosok által bejelentett észrevételeket az arra szolgáló rovatos kimutatásba foglalva a kitűzött záros határidőig az illető becslő járási földadó bizottsághoz beadni elnuilaszthatlan szoros kötelességüknek ismerjék. 2-or. A fentebbi intézkedés kellő és pontos foganatosításának biztosítása céljából utasíttatnak a járási szolgabíró urak, hogv a hatóságuk alá tartozó összes közsé gekben a kiküldött kataszteri munkálatok és a kifogások megtételére kitűzött határidő azonnali kellő kihirdetésének megtörténtét, valamint a községek vag\ netán egyesek által bejelentett kifogásoknak kellő időben és illető helyre leendő beterjesztését saját személyes eljárásukkal és a szükséghez képest a községek beutazásával is közvetlen eszközölni feladatuknak ismerjék. 3-or. Az ügy fontossága és sürgős érdekénél fogva kívánatos lévén az, hogy a községek a járási földadó bizottságok által is ez érdemben kellőleg figyelmeztessenek és az ügy felől a szükséghez képest felvilágosíttassanak : ugyanazért a közigazgatási bizottság jelen végzés közlésével felhívni határozza a megyebeli járási földadó bizottságokat, hogy az idő rövidsége tekintetéből azonnal kiküldendő tagjaik által a községek e részbeni figyelmeztetését és a törvényszabta orvoslatnak a szükséghez „Zalamegye" tárcája

. Szerelem a vesztőhelyen. — Beszély. — Saphirbol fordította: Horváth Etle. Ki méri meg a szerelem mélységét? Ki számlálja ki mindenhatóságát? Ki fejti meg varázs erejét? Ki jelöli ki utait? Ki fürkészi ki titkait? — Szelíd az, mint a házi galamb s vad. mint Nmnidia oroszlána; egyszerű, mint a „miatyánk" s bonyolódott, mint a kétségbeesett hajzata; — csendes, mint a szerénység s dühös, mint a felkorbácsolt tenger; félénk, mint az első vallomás s merész, mint a romboló vész; — megelégedett, mint a szemérmes szüzesség s kielégíthetleii. minta kivánexiság; biztos, mint a soha ki nem száradó csermely s kíváncsi, mint a természet búvár gondolata: m iit, mint a mindenség utja s titokszerű, mint a gonoszság i * * Szerették egymást. Az erdő homályában találkoztak először, tekintetük egymásra esett s mind kettőnél jelen és jövő, szerencse és nyomor, élet és halál jelentkezik e pillantásban. P . . . . ben láttam a nőt a színházban. Kedves volt, mint a völgy lilioma, üde mint a hajnal pír. s szelíd mint a gyermek mosoly s ábrándos, mint az öröklét gondolata. — Rosettának hivták. A helyet, hol lakott, kis erdő választá el P. . . . tői, hová a fák sötét árnya alatt, hallgatagon s el-el gondolkozva, gyakran elment. Itt ismerkedtek meg véletlenül. Csakhamar nem esiipán a véletlen vezette őket össze. A férfi szép, körül belül 32 éves volt. Daliás alakját a tüzes fekete szemek s a nemesen hajlott orr szembetűnően kiemelték. Sötét szürke vadász kabát tödé karcsú termetét s kerek kalapja alig volt képes tömött, fekete fürtéit befedni. Maguk sem tudták, hogy szerették egymást; midőn észrevették, már bevallották. Szerették egymást gyengéden és titokban, szelíd odaadással, hévvel és kiolthatlan tűzzel. Rosetta gyakran összerezzent a lágy ölelés közben, félénken emelte szemeit a lángoló tekintetű ifjúra. Majd fájdalmasan fölriadt az édes csókok közt s vadúl tekintett az ifjú nyájas szemeibe. Pizonyos tartozkodás volt mindkettő szemeiben. A férfi több izben látta, hogy Rozetta haragos szemekkel fordul el tőle, majd rögtön hevesen átkarolja őt, mintha félne, hogy valaki erővel elszakítja tőle. .Majd nyugtalanul, esedező arccal, kérve simul hozzá: aztán mintha örökre elakarna válni. .Máskor ismét a lágy ölelés közben felriadnak, elidegenedve egymástól, hogy örökre elváljanak. Önmagokkal küzdve a földre néznek, egy szándék viaskodik mindkettőben igy állnak egy percig . . . ismét összenéznek . . . egymás karjaiba rohannak - s úgy látszik, a csendes, forró esóktól lecsendesülnek. Nem kérdezgették egymást, csak neveiket. A nő Rosetta, a férfi Friderich; különben gondosan kerülnek minden magyarázatot foglalkozásuk vagy állapotuk felül. Ugy tetszik, erről mindegyik szívesen hallgatott, nehogy maga is felelni legyen kénytelen. így tartott e csendes és különös, de annál hevesebb szerelem közel egy évig. Mindig bensőbb, mindig forróbb, egyszersmind aggályosabb volt mindkét szerelmes lényre. Gyakran órákig ültek egymás mellett hallgatagon, szomorúan, . . . egymásra néznek, összeölelkeznek s . . . . csendesen elválnak. Az ég valóban mélv titok leplébe burkolá e szerelmet. Végre Rozetta elhatározta, hogy megtöri a titkolódzást s ily elhatározással az erdőbe megy. Fridrieh nem jött el. Nem jött el ma, nem holnap, nem az egész héten, nem jött el soha többé. Rosetta naponkint új reményekkel indult el s remény nélkül tért vissza. Mély fájdalom vett erőt rajta Végre lemondott s az egykori kedves helyett az örökös bánat lőn társa. Rosetta sajnos áldozata volt a kegyetlen előítéletnek. Dacára, hogy szép, ifjú, szeretetre méltó, gyengéd volt, megáldva érzékeny szív és nyílt tekintettel, társnőitől megvetve, minden társaságból kizárva, az emberektől egyátalán elhagyatva volt, mert atyja - hóhér volt P . . . . ben. Anyja halála után egyedül állt a világban. A részvét minden érzetét, a szives közlekedést, a gondolatot s a szavakat magában kellett fojtania, a mint közeledni akart, elutasították; előzékenységét hidegséggel, barátságát gúnyolódással, ragaszkodását megvetéssel fogadták. Nem csoda tehát, ha annál hevessebben, elválhatlanabbúl, foróbban ragaszkodott az ifjúhoz, ki először viszouzá szerelmét szerelemmel, ragaszkodását hűség- és gyengédséggel. Fájdalma kimondhatatlan lőn, mióta e szivet is el kelle vesztenie. Pár hó múlt el s az ifjúnak semmi nyoma, nem látta, nem hallott semmit felőle, .... örök bú tülté el szivét. * * * P. . . . kis számú lakói szokatlan mozgásban voltak. Ritka látvány volt készülőben, mely a környékből számos idegent vonzott P. . . . be. Z. a rabló vezér, soká kikerülte a törvény kezét; sok mindent beszéltek felőle, embertelenségeket és nagylelkűséget, melyeket éltében elkövetett. Hosszú ideig a közhelyek beszéd tárgya ^ olt. Ezer féle való és költött adomák keringtek szájról szájra tetteiről. — Végre utol érte a büntető igazság s elfogták. Hosszas bonyolódott tárgyalás után kötél általi halálra lett Ítélve. Szokás