Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-02-04 / 5. szám

II. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1888. február 4. (>. szám A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldiink vissza. UyUiniJlcsészet. I. Kit a sors azon szerencsés helyzetbe juttatott, hogv egy termőképes gyümölcsös birtokában van, vagv ki ilyest szorgalom, kitartás és szakismeret mellett létesíteni bírt: csak az képes megbírálni egv okszerűen rendezett és kellőleg gondozott gyümölcs-telep mily sok oldalú hasznot és élvezetet nyújt. S mégis hazánknak a gviimölesfa tenyésztésre minden tekintetben alkalmas. sőt előnyös tulajdonságait figyelembe véve, nem lehet eléggé sajnálni, de egyszersmind a felett bámulni is, hogy különösen a köznép a gyümölcs tenyésztést természetszerű ösztöne alapján is fel nem karolta, csak annyira is nem fejlesztette, mint a közel szomszédos Steyerországban létezik, honnét évenkint roppant mennyiségű almával árasztják el vidékünket, s elijesztő összegű pénzt visznek ki tőlünk oly cikkért, a melyet mi jobb minőségben és nagyobb mennyiségben valószinüleg olcsóbban is állíthatnánk elő; kiadás helyett azt nevezetes jövedelmi forrássá változtathatnánk. Tekintsük meg akár mely kisbirtokosnak, vagv zsellérnek belsőségét, száz közül talán egyet sem fogunk találni, kinek udvarán, vagy kertiében több, kevesebb gyümölcsfának hely nem volna, s hol jelenleg dudva, gaz és szemet burjánzik. Az ily haszontalan parlag részecskéket országszerte összeszámítva, bizonyosan egy kis takaros birodalom kerülne belőle. Képzeljük már most. ha mindezen használatlan teriiletecskék kellő számú gyümölcsfával beültetve volnának, hány millióra menne ezeknek száma, s mennv irc rúgna az ezekből vonható évi jövödelem. A gv ilmölcsészet terén dicséretes buzgalommal és sok szakismerettel működő szak férfiaink a gyümölcsfa tenyésztés tekintetében igen sokat tettek, fáradságaik örvendetes eredményt idéztek elő, de még mindig igen messze állunk attól, hová hazai gyümölcsészetünk emelhető. A hatéiságoknak törvényszerű kötelessége e részben kénvszeritőleg is hatni; a gazdasági egyesületek pedig csak ugv felelnek meg hivatásuknak, ha a gazdászat ezen jövedelmező ágát is figyelemre méltatva, azt buzdítással, anyafáknak. és jobb fajú oltó ágaknak kiosztásával, gyakorlati oktatással is előmozdítani törekednek. Igen szépen és találóan mondta B. Nyáry Gvula „a kertészet a mezei gazdaságnak költészete" — s mert valósággal így van, bátran állítjuk, hogy a költészet ezen nemével foglalkozók még erkölcseikben is szelio ~ dűlnek, nemesülnek. Ha tehát a gyümölcsészetből oly roppant anyagi haszon nem mutatkoznék is, ezen erkölcsi nemesebb imlok elégséges arra, hogy a gyihnölcsészet terjesztésére, emelésére az állam, a hatóságok, arra hivatott testületek és egyesületek kitelhetőleg hassanak, de minden egves honpolgár is teljesítse mindazt, mit a közjó, felebarátjának, de önmagának érdeke és haszna is megkíván: annyivalinkább mert nincs a gazdászatnak ága. mely hasonló területen oly nagy jövedelmet hozna, mint a gyíimölcsészet. A községi faiskolákról szóló cikkeinkben elmondtuk, miszerint a gyümölcsfa tenyésztésnek a nép körében leendő megkedveltetésére legelső és legszükségesebb teendőnek tartjuk, hogy az elemi iskolai tanoncok abban szakszerű oktatást, gyakorlati útmutatást, nyerjenek, nemcsak azért, hogy ez által alkalmuk legyen azt elsajátítani, de legfőképen azért is, hogy a nép ez által a gyümölcsfának barátjává váljék, s a növendék fákon gyakorolni szokott pusztítási vad hajlama kiirtassék. Ezt most is mindenek felett hangoztatjuk, a felhozott indokokból, de közerkölcsiség tekintetéből is. — A tárgy fontossága, anyagi és erkölcsi tekintetek alá eső jelentősége miatt is kell, hogv a legfőbb hatóság is azt felkarolja, kitelhetőleg előmozdítsa; e részben hasznosnak, sőt mellőzhetetlennek véljük: nevezzen a kormány minden egyes megyére biztost, ki a helyi viszonyokat jól ismeri, de egyszersmind a gyümölcsészetben is oly elméleti és gyakorlati szakavatottsággal bir, hogy a megyét annyiszor amennyiszer beutazva, a községi faiskolákról a helyszínén szerezzen magának tudomást, a tapasztaltakhoz képest intézkedjék, vagy jelentsen; a kezelő tanítókat oktatással, utbaigazittással táissa. Talán a megyei közigazgatási bizottság mellé kinevezett gazdászati előadókat lehetne ezen megbízással felruházni, amennyiben képesek ezen feladatnak is megfelelni. Hogy a terjesztésre méltó nemes gyümölcs fajoknak beszereziletését könnyítsük, tudatjuk a közönséggel, miszerint az alábbjegyzett fajokból oltó ágokat kaphatnak mind azon megyebeli néptanítók, — a mennyire kerül mások is, — kik február hónap végéig e lapok szerkesztőségénél a végett jelentkezni fognak, világosan kitéve nevüket, lakhelyet, utolsó postát, ugy a kívánt mennyiséget. — Az oltóágak ingyen adatnak, a csomagolásért dij nem számíttatik, a megrendelő e g v e d ii 1 a p ó st ab ért fi i z et i. — Almafajok. Aranyka (gulderling) sárga, hunyadi. Borsdorfi csikós ananas eper zamattal, Brazíliai, Calvil sárga, fehér, piros téli, virág. Csíkos rózsa alma. Eper alma, Imperial magnifique. Málna alma. Masáncki-nemes. Oszi-boralma. Pogácsa piros. Pepping angol arany, London, Valiisi citrom. Reinette Ananás, Arany, Angol kórodai, Breda, Canada (nagy angol), Deák Ferenc egyszínű, kormos, 1 )iadalmas (R. triomphante), I )iel, Francia kormos nagy, Francia nemes, Gyöngy, Hollandi arany (Goldmohr), Muscat, Orleans, Orosz (R. Rousse), Szegedi, tündöklő. Tafota fehér. Téli arany Parmén. Török Bálint. Körték. Aári fontos (konyhai faj), Arany körte (Ducatenhirni), Bergamotte Crassange, hollandi, keweron páratlanja, pünkösdi, téli piros. Colmar manna, tüskés, passe musque. Hermán körte zöld, csikós. Esperest téli. La Comparette. Nyári tü.skönc (Sommerdorn). Saliburg. Simon Bouvier. Szép és jó. Vadász körte. Vadonc Chaumonteli, mottei. Vajoncz: Argenson, Bretouneau, Capiaumont, Császár körte. Diel, Ferdinánd korona örökös i Hardenpont), Isembart, Napoleon, Sándor orosz czár Bosc kobak). Cseresnye. Büttner ropogós fekete. Groll fekete. Lauermann, Májusi fekete. Xat/y sárga ropogós. Szép molnárné. Tarka hólyagos. Meggy. Spanyol. Kora királyi kesernye (amarelle). Szilvák. Coé arany cseppje. Mirabella apró sárga, nagyobb sárga. Reine Claude zöld, pettyes sárga, kék. Kajszi szilva sárga (apricosen pflaume). Jövő számunkban közlendjük a közelgő tavasz kinyiltával szükségessé válandó teendőket. A Muraköz ünnepe. Mikor Vuchetieh zágrábi kanonok és horvát képviselő a magyar országgyűlésen elmondta nevezetessé vált. de különös fontosságot nem igénylő beszédét: nem is sejtettük volna, milyen derék következményeket rejteget az magában; pedig ma már elmondhatni, hogy az az egyszerű, s a felszólalóra egy kis vihart előidéző szóuoklat Muraköz történetében epochalis értékű marad, s hogy a muraközi népiskolák ügyének új, régtől fogva óhajtott korszakát szenteli fel. A felidézett vihar nem volt ugyan vehemens természetű, úgyszólván esak egy pohár vizben dühöngött, mindazonáltal megtisztította noha egyelőre esak részben — a muraközi légkört, mely a magyarul sőt magyarán érzők mellét úgy kínozta, akár esak a bűntudat. Hát miért is ne szíhatna az ember magyar kenyér mellé egy kis iiditő, éltető magyar levegőt? — Köztudomású dolog, lapunk is többször emiitette, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő exelleutiája egy országos bizottságot küldött ki a muraközi népiskolák ügyeinek megvizsgálása céljából, melynek élére Gönczy Pál miniszteri tanácsos úr ő méltóságát szemelte ki, s hogy ebbeli tapintata kitűnő volt, igazolják az eredmények is. A bizottság ülésezését január 29-én kezdte ugyan meg, de annak tevékeny elnöke, Gönczy ő méltósága már 26-án megérkezett Csáktornyára, hogy az állami tanítóképezde építésének függőben maradt kérdését meg oldja, s alapos informatiókat szerezzen a viszonyokról. A d. u. 4 órai vonattal érkezett s az indóháznál a képezde tanári kara, valamint a helybeli polgári és elemi iskolák igazgatói fogadták ő méltóságát, ki egész itt lé te alatt Samu József képezdei igazgatónak volt szívesen látott vendége. Megérkezte után azonnal fogadta a képezdei tanári kar tisztelgését, s hoszszasabban társalgott a testülettel, melynek tolmácsa és vezetője Samu .1. igazgató volt, ki meleg szavakban üdvözülte ő méltóságát. Má snap megyénk ügybuzgó tanfelügyelője, tek. Krób Pál ur társaságában az előadásokat látogatta meg a magas vendég, s teljes elismerésének adott kifejezést a tapasztalt előmenetel fölött; majd az igazgatótanácsot hivta össze értekezletre, melyen az intézet magán ügyei kerültek tárgyalás alá; ebéd után pedig, melyre tanfelügyelő uron kiviil a képezde tanárai is hivatalosak voltak, az igazgatótanács tagjait látogatta meg ő méltósága. 28-án d. előtt ismét értekezletet hivott össze, az igazg. tanácsesal és tanárikarral egyetemben vévén tárgyalás alá a m. közokt. kormánynak 1*82. január 1-én I sz. a kiadott nagyfontosságú rendeletét, melv a képezdei tanítás gyakorlati iránya felől intézkedik; a délután folyamában pedig a polg. iskola tantestületének tisztelgését fogadta és jelenvolt a tképezde által rendezett Deák-ünnepélyen, mely a „haza bölcse" halálozási évfordulója alkalmából tartatott, s melyen Samu József igazgató emelkedett szellemű és nagyszabású emlékbeszéilet tartott Zalainegye legnagyobb fiának dicsőitésére, Belányi Tivadar képezd, tanár pedig alkalomszerű felolvasást tartott a hazaszeretetről, végűi a „Szózat"-ot énekelte el a képezdei ifjú ság négyes kara. Ugyanezen napon vizsgálták meg a megyei közigazgatási bizottság küldöttei a helybeli polgári iskola helyiségét is, s azt egészségi helyzetben célszerűtlennek constatálták. — Eme sajnos állapot az állami tképezde épületének küszöbön levő folemeltetése után lesz megszüntethető, midőn a Zrínyi-vár újból befogadhatja a polgári iskolát. Hétfőn. 29-én ült össze az országos bizottság a képezde tanácskozó termében Gönczy Pál min. tanácsos úr ő méltósága elnöklete alatt, hol megjelentek Zalamegye fő- és alispánja, a Muraköz két szolgabirája, Bessenyey, Urváry és Veszter orsz. gyűl. képviselők, Vuchetich zágrábi kanonok és orsz. gyűlési képviselő, Krób Pál kir. tanfelügyelő, végre Szele c. kanonok. Itt a megyei közig, bizottsághoz már benyújtott, s lapunkban is közlött jelentés vétetvén alapul, constatáltatott, hogy a muraközi 8000 tanköteles gyermek közül 5000 nem részesül iskolai oktatásban, s az iskolába járó 300O tanuló igen jelentékeny része is csekély, vagy semmi eredményt sem tüntet fel. Az egész Muraközben, tehát 16—17 mfdön mindössze 5 jó iskola említhető. Az iskolai épületek ügyét tárgyalva, az adott informatiók után úgy találta a bizottság, hogy azok jobbára képtelenek a tankötelesek befogadására; miért elhatároztatott, hogy amint az időviszonyok kedvezőbbekké válnak: a bizottság egyenkint meg fogja látogatni a muraközi iskolákat, hogy a helyszínén biztos meggyőződést szerezzen az orvoslandó hiányok, s illetve a helyi viszonyok felől. Egyelőre csak néhány község jelöltetett ki, melyeket azonnal meg fog látogatni Gönczv ő méltósága a megyei kir. tanfelügyelő úr, a zágrábi érsekség két képviselője és szolgabirák kíséretében. Miután a tanítók jelentékeny része nélkülözi a kellő képzettséget s a magyar nyelvet nem beszéli: ezek számára a nagy szünidőben Csáktornyán magyar póttanfolyam tartása határoztatott el, melyre mindazok kötelezendők, akik koruk által reményt nyújtanak arra, hogy még huzamosabb ideig működnek e pályán; ellenben az idősebb tanítók türendők mindaddig, mig elegendő