Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-12-03 / 23. szám

Belátta ezt a kormány, s jól felfogott érdekeit ez irányban iparkodik érvényre juttatni. Ifjabb tudósaink egynéhányát már elküldötte a kelet különféle pontjaira, hogy mintegy éber őrszem figyelő állást foglaljanak el, és behatóan tanulmányozzák az ottani népek szükségleteit, az életet s annak különböző viszonyait szinről-szinre lássák és sokszorosan kisérjék figyelemmel. Az egyik beutazta Oroszországot, a másik állást foglalt Stainbulban, a harmadik Szalonikiból küldi érdekes és kimerítő tudósításait a kereskedelmi niinisteriumnak, melynek költségén utaznak. E megbízható tódósítások, melyek elégséges adatokkal vannak felszerelve, adják majd meg az irányelveket, a melyek szerint a kormány hívatva lesz eljárni, hogy Magyarország érdekei biztosítva legyenek. Ez az igazi és egyedüli út, melyre lépnünk kell; ez a helyes irány, melyet hazánk helyzete követni parancsol. Helyesebben kormányunk nem intézkedhetett volna azon cél elérésének szempontjából, hogy kereskedelmünket és iparunkat előmozdítsa és hathatósan emelje. Vannak számos cikkek, melyeknek nagykivitelt biztosíthatunk kelet felé, s ha viszont vannak oly cikkek, melyeknek bevitelét hozzánk már csak azon okból sem akadályozhatjuk meg, mert — a tekintetben a külfölddel a versenyt még ki nem állhatjuk, vigasztalhat bennünket a tudat, hogy az újonnan megnyitandó keleti kereskedelem nemcsak hogy fejleszti iparunkat — számtalan parlagon hevert munkás kéz foglalkozást talál, hanem bő kárpótlást nyújt a keleti kereskedelem a nyngot versenyével. Vegyük csak magát Boszniát, mely közvetlen szomszédságunkban van. Itt a kereskedelem eddig vagy Trieszten át Bécsből, vagy külföldről, vagy Szalonikin át különféle országokból űzetett, azonban közvetlen szomszédja Magyarország soha sem volt vele élénk összeköttetésben. Szerbia kereskedelme szintén Bécs és Konstantinápolyival volt összeköttettésben. Mi itt ezen országok beviteli szükségletét értjük. Ennek oka pedig semmi másban nem keresendő, minthogy nem voltunk képesek eddig teljes mértékben felfogni s méltányolni annak szükségességét, hogy a kelettel szorosabb összefüggésben legyünk. Felülről kell kezdeményezni, s akkor a tömeg utána indúl. Az ez évben Budapesten összegyűlt delegatió magyar tagja szintén arra figyelmeztette a kormányt, hogy adjon szigorú utasítást a keleti tartományokban székelő követeknek és konsuloknak, miszerint első és fő feladatuknak tekintsék az ottani kereskedelmi viszonyok tanulmányozását s hathatósan támogassák azon magyar polgárokat, kik az ottani kereskedelmi házakkal össze ki jttetésben ál 1 nak. Kimondjuk habozás nélkül, hogy hazánkra nézve a keleti kereskedelem nemcsak nagy horderővel bír, hanem határozottan egyik legégetőbb kérdésünk közé tartozik. Valóban végtelen öröm tölté el keblünket, midőn magán úton tudomást szereztünk a kormány azon üdvös intézkedéséről, hogy az ifjabb nemzedék válogatott és tehetséges tagjait tisztán azon magasztos célért küldi külföldre, hogy ott a kereskedelmi viszonyokat tanulmányozzák a kelettel, s kikutatva az okokat, melyek által az olasz vagy francia cikkek ott oly kedveltté váltak, egyúttal megadják az utasítást arra, mikép lehetne ugyanazt elérni a magyar cikkekkel.*) Óhajtandó volna, vajha a kormány e búzgó törekvése s nemes lelkesedése, melylyel az eszmét fölkarolta, mihamarább meghozzák a gyümölcsöt hazánk kereskedelmének. Balassa Benő. A novemberi megyei rendkívüli közgyűlés. Zalamegye törvényhatósági bizottságának f. évi november hó 27-én Zala-Egerszegen tartott rendkívüli közgyűlését Glavina Lajos főispán úr őméltósága megnyitván, megnyitó beszédében jelezé, hogy e rendkívüli közgyűlés legfőbb tárgyát az 1883. évi közmunka beosztás és utépitészeti tervezet megállapítása képezi. Megelégedéssel coiístatálta, hogy a megyei utak, dacára a huzamosb ideig tartó kellemetlen időjárásnak, minden iráuyban javultak, de e javulással szemben a vicinális és községi utak rosz állapotban vannak, miért is felhívja a bizottsági tagok figyelmét oly intézkedések életbeléptetésére, melyek által e baj gyökeresen orvosolható. *) Azt biszszük, hogy e tudományos expeditíókat nemsokára valóságos gyakorlati értekkel bíró es működésben levő kereskedelmi ügynökségek fogják felváltani, melyek Bukarest, Rascsuk, Szaluniki, Konstantinápoly es Oroszország nevezetesebb városaiban az összeköttetést Magyarországgal előmozdítják. Ha ez bekövetkezett, ugy a magyar kereskedelem uj aera előtt áll, amikoron is tisztán rajta fog múlni bebizonyítani, van-e elég életereje jelei leg a kitűzött egyetlen célt — a'keleti kereskedelmet — megvalósítani, vagy nem. Az 1876. t. c. 4. § a értelmében a közigazgatási bizottságból a folyó év végén kilépő Háczky Kálmán, Szalacsy Farkas, Molnár Elek, Nagy Károly és Séllyey László annak tagjaivá újból megválasztattak, a központi választmányban pedig Horváth Mór elhalálozása folytán a nagy-kanizsai választó kerületben megüresedett tagsági helyre Ujlaky József választatott meg. A legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak 1883. évre összeállított s az igazoló választmány által bemutatott névjegyzéke az 1870. évi 42 t. c. 22. §-a értelmében megerősíttetett. Ezzel kapcsolatban az igazoló választmány az 1883. évre következőleg alakíttatott meg: főispán úr őméltósága által kiueveztettek: Árvay István elnökké, Szigethy Antal, Nagy Károly, Dr. Czinder István tagokká, a közgyűlés által megválasztattak Königmáyer János, Hubay György, Háczky Kálmán, Gráner Jakab, Mayer Jakab. A közgyűlés a kir. építészeti hivatal által beterjesztett s az állandó választmány által tárgyalt 1883. évi közmunka beosztás és utépitészeti tervezetet, mint mely a járási computusi bizottságok által a járások igényeinek megfelelőleg és az utfentarthatást legeélszerűebben előmozdító módon van egybeállítva, egész terjedelmében elfogadta — s ennek kapcsán az állandó választmány véleményes jelentése alapján a következő határozatokat hozta: Minthogy az üsszeirás alkalmával a használtatni szokott négyes esetleg hármas fogatok csak egy kettős fogat gyanánt vétettek fel, a váltsági összegek is a uégyes esetleg hármas fogatok utáu csak, mint egy kettős fogat után fizettetnek. Mivel azonban a közmunka utasítás 6 §-a szerint ezen eljárás szabályellenes: ennélfogva határozatikig kimondatott, hogy a t". évben teljesített közmunka összeírás helyesbítése, illetőleg az e részbeni téves és szabályellenes előirások kiigazítása pótlólag járásonként olykép teljesíttessék, hogy 'minden tévedés kikerülése végett úgy ezen helyesbítés fogauatositására, valamint jövőre is az összeírásokhoz kiadandó összeirási ivekre nyilvános utasításul feljegyeztessék az, miszerint a honvéd lovak nem veendők fel, ellenben minden darab vonós állat az eltitkolás terhe alatt mulhatlanul felveendő és azokra a szolgálmáuy is a szabály ti §-a értelmében rovandó ki, mihez képest a leszolgálásnál is a négyes vagy hármas fogatok csak kettős fogatnak számitandók. Tekintetbe véve, hogy némely községben a szegéuyebb sorsú nép igen gyenge vonós állatokkal bir s a kivetett közmunka szolgálmáuyt csak alig, vagy igen nagy megerőltetéssel képes teljesíteni: a közgyűlés a méltányosság szempontjából kiindulva a kir. épitészeti hivatalt utasította, hogy ily lakósokra a járási útfelügyelő tagok és járási utbiztos ajánlatára a szakmánvinunkák kiszabása alkalmával tekintettel legyen. Az utak árkainak folytonosan jó és tisístán tartása az utak jó karban helyezése céljából elengedhetlenül szükséges levén: ez okból az árkolások minden évben poutosan foganatosítaudók s a mennyiben a rendelkezésre álló kézi munkával nem teljesíthetők, az utfentartási alap terhére pénzerővel is eszközlendők. Az 1871. évi XVIII. t. e. 132. §-a és a közmunka szabályozásáról szóló törvény szerint a községek annyi községi közmunkát tartoznak évenként szolgálni, mint mennyi megyei utak fentartására terhükre a törvényhatóság által eló'iratik. Mivel azonban tapasztalás szerint a községi utak javítására épen semmi, vagy igen kevés gond fordíttatik, úgy hogy a községi utak majdnem járhatlanok: ugyanazért annak beigazolása végett, váljon mennyi községi közmunka szolgáltatott le és mily célra, a megyebeli összes községek a járási szolgabirók utján utasíttatnak, hogy minden évben a községi képviselő testület köteles az azon évben kiépítendő útrészt megjelelni, annak foganatosítására a község közmunkáját pontosan leszolgáltatni, mely községi közmunkának miként s mily részben történt teljesítését az évenként a járás székhelyén tartandó megyei közmunka computus alkalmával igazolni tartozik. Ha a községi közmunka leszolgálásánál hátralék constatáltatik, a hátralékos közmunka kötelezett a közmunka utasítás 32 §-ához képest a megállapított váltsági ár háromszoros összegében elmarasztalandó. Mivel továbbá a közmunka utasítás 31 §-a szerint a természetbeni közmunka pontos leszolgálására felelősség terhe alatt ügyelni a községi elöljárók feladata: ezen határozat poutos foganatosításáért eiső sorban a községi bíró és vele együtt a községi elöljárók egyénileg is felelőssé tétetnek. — A zala-egerszegi járásban több újonnan épült útvonal jókarban tarthatása és a jelenleg épülő félben levő, valamint kiépíteni tervezett utvonalok pontos és folytonos felügyeletet, az azokon foganatosítandó munkálatok ellenőrzését a jelenleg alkalmazásban levő egy utbiztos részint elfoglaltsága, részint az utvonalok nagy kiterjedése és szétszórtsága miatt egvmaga teljesíteni nem képes: minél fogva a zala-egerszegi járásban évi 400 frt. fizetéssel egy második utbiztosi állás rendszeresíttetik s a 400 frt fizetés az 1883. évi utfentartási költségelőirányzatba felvétetik s az újonnan alkalmazandó utbiztos felügyelete alá a következő utvonalak osztatnak be: A búberki hidtól a Váliczkáig terjedő útvonal, a bak-söjtöri szakasz a Váliezka Ilidig, a vorhota- nagy-lengyelbollahidai útvonal, a tófej- söjtör- hahóti útrész, a dobronhegy- kislengyeli vonal és a keszthely- regedei vonal Tárnoktól Bakig terjedő része. A computusi bízottság útfelügyelő tagjai tapasztalván, hogy az útfelügyelői állással járó teendők ugy, mint eddig rendszeresítve voltak, az eljárást nehezítik, miért is ennek módosítására nézve a közgyűlés elfogadta az állandó választmány által előterjesztett következő javaslatokat : 1.) A megyei utak az 1881. évi 15660. 173-ik sz. a. hozott határozattal jóváhagyott útfelügyelői utmutatás 1. §-hoz képest, az utfelügye Íők közt felosztatnak. 2.) Az épitési és költségtervízeteket a kir. épitészeti hivatal közölje közvetlen és rövid uton a szakaszbeli útfelügyelővel, aki észrevételeit vagy megteszi és azokhoz képest az épitészeti hivatal a müveletet azonnal átdolgozza, vagy pedig elfogadja, mely esetben az útfelügyelő az elfogadás iránti véleményét a műveletre reá vezeti. Az igy felszerelt művelet felterjesztetik az alispáni hivatalhoz, ahol annak kivitele engedélyeztetik. 3.) Az árlejtés először a szolgabirói székhelyen tartandó meg, melynek nem sikerülte esetén a megye alispánja által elrendelendő második árlejtés Zala-Egerszegen, a kir. épitészeti hivatalnál tartható meg. 4.) Kisebb és igen sürgős helyreállítások 150 ft. erejéig a járási szolgabíró és a kir épitészeti hivatal által egyetértőleg és házi kezelés mellett eszközlendők, azonban ilyen esetben az illető szakaszbeli útfelügyelőnek a munka szükségességét és annak megtörtént foganatosítását igazolnia kell. 5. Csak oly számlák érvényesíthetők, melyek a szakaszbeli útfelügyelők által úgy a munka szükségességére, valamint annak helyes keresztül vitelére nézve igazolva vannak. 6. A munka ellenőrzését, felülvizsgálatát, egyátalán minden átvételt, úgy a községi közmunkával épített munkálatoknak ellenőrzését azon útfelügyelő gyakorolja, kinek szakaszába a teljesített munka esik. 7.) A felülvizsgálatok határnapja az útfelügyelő tag és a kir. épitészeti hivatal által egyetértőleg állapítandó meg és csak oly felülvizsgálati jegyzőkönyvek, átvételi jegyzékek és leszámolások lesznek utalványozások alá bocsátaudók, melyeken az útfelügyelők közreműködése igazolva van. — Ezen javaslatok elfogadásával kapcsolatban a járási szolgabirák utasíttattak, hogy a járási útfelügyelő tagokkal egyetértőleg a megyei utakat az útfelügyelők lakásához mérten oszszák fel s az útfelügyelők által is aláirt ezen kimutatást az alispáni hivatalhoz terjeszszék be. Ezután a közgyűlés a katona beszállásolás terhének arányos megosztása céljából alkotott megyei szabályrendelet 1. és 4. szakaszai értelmében az 1883. évre szükséges megyei katona beszállásolási pótadó összegének és az ezen alapból fizetendő napi kártalanításnak megállapítását tárgyalta. Az 1881. évben a megye területén állandóan és hosszabb időre elhelyezve volt, továbbá az említett évben átvonult katonaság létszáma, fegyverneme és tartózko dási idejéről beérkezett hivatalos kimutatások szerint a szabályrendelet 1. és 3. pontjai értelmében, melyek az előző évi tényleges létszám szerint rendelik a pótadó . összegét megállapítani, az 1883. évre megyei katona beszállásolási pótadó fejében 55061 ft. 50 kr. lenne ugyan kivetendő, inivel azondan az e megyében állomásozott három század lovas katonaság f. évi szeptember hóbau Debreczen vidékére vonult s eddig teljes bizonyossággal csakis egy század lovas katonaságnak Keszthelyen leendő ujabb elhelyezése várható: ennélfogva az 1883. évi megyei katonabeszállásolási pótadó a tényleg a megyében állomásozó gyalogság és az ide érkező lovas század utáni szükségletnek megfelelő összegben, vagyis 37811 ft. 59 krban lett megállapítva annyival is inkább, inert ha időközben érkeznék lovas katonaság a megyébe, az ezáltal kivántató nagyobb pótadó szükséglet fedezése iránt a jövő évi május hóban tartandó megyei bizottsági közgyűlés intézkedhetik. Tekintve továbbá, hogy a tényleges katouabeszállásolással járó terhek az 1880. év, vagyis a katona beszállásolás terhének arányosabb megosztása céljából az 1879. évi 37. t. c. alapján hozott megyei szabályzat megalkotása óta nem váltóztak: a beszállásolási alapból fizetendő napi kártalanítás 1883. évre is az említett szabályrendelet 1. szakaszábau megállapított összegekben t. i. I minden egyes ló után 6 krban fentartatik, illetőleg megállapíttatik. Végül Perlak község folyamodványa, mely szerint tartozásainak törlesztése, illetőleg egységes adóssággá átváltóztatása céljából 32,000 ft. kölcsön felvehetése tárgyában f. évi augusztus hó 6-án hozott s a megye törvényhatósági bizottsághoz beterjesztett határozata jóváhagyatott. — A zalai rákok. Említve volt e lapokban is, hogy a nagymélt. f.ddmivelés- ipar és kereskedelemügyi minisztérium azon alkalomból, hogy a lapokban felemlítve lett, niiszeriut a Zalai rákok nagyon feltűnően elfogytak, a „Zalamegyei gazdasági egyesűlet"-et jelentés tételre felhívta. A zalamegyei gazdasági egyesület ügybúzgó elnöke, hogy az ugy állásáról annál részletesebb s több oldalú értesítést szerezhessen, a megye kűlömböző vidékén lakó egyesületi tagokat is értesítések végett megkereste, kik közül többen szivesek voltak a felkérésnek megfelelni. Azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy ezen, megyénket több tekintetben érdeklő ügyben a kir. minisztériumhoz intézett érdekes jelentést egész terjedelmében közölhetjük. Nagyméltóságú fóldmioelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztérium ! A f. 1882. évi szeptember 22-én 38,801. sz. a. a zalai rákok pusztulása alkalmából kelt magas felhívás vétele után, hogy az ügy valódi mibenlétéről a megye különböző vidékeiről vett biztos kútforrásból merített tapasztalatok alapján jelentést tehessek, felkértem a megye kűlömböző vidékein lakó, köztiszteletben álló földbirtokosokat, hogy arról,, váljon lakhelyük vidékén a rákok pusztulása észleltetett-e s ha igen, annak terjedelméről, a ^aj gyanítható vagy észlelt okairól értesíteni, egyszersmind a betegségben elhullott rákokból néhány példányt beküldeni sziveskedjenek. A beérkezett értesítés alapján a következő eredményt jelenthetem. A Balaton-mellékén úgy patakokban, valamint a Balaton tóban a rákok szerfelett elfogytak úgyannyira, hogy az értesítő szavai szerint „inig egyébkor a halászok hálói ha mást nem is, de rákot fogtak, — ma kívánságból sem lehet rákot fogni a Balatonban ; — a malom folyókban, patakokban még inkább található, habár azokban is aunyira elfogytak, hogy alig fogható." A Kerka folyóból, valamint a Váliezka és Cserta patakból az értesítő szerint még az 1880. évben kivesz.