Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-12-03 / 23. szám

tek a rákok annyira, hogy például gróf Andrássy Aladár úr Széchi-Szigeti urodalmi Váliczka és Kerka folyón levő molnár bérlői tartoznának évenként bizonyos számú rákot az uradalomnak beszolgáltatni, de 1880. évtől fogva évenként hiába kerestek a mondott folyóban és patakokban rákot, mert nines s igy a rákokat be sem szolgáltathatták. — A Zala folyót illetőleg a beérkezett értesítések szerint szintén kétségtelen, hogy míg az alsó Zala völgyben Ujfalú vidékén a mult 1881. évben elegendő rák volt található, a felső Zala- mentén már a mult évben, főkép pedig a folyó évben a rákok nagyon elfogytak, sőt a í. évben ez tapasztatott az egész Zala folyó mentén úgyannyira, hogy amint említett Ujfalú vidékén elegendő rák volt a Zalában, a folyó évben pedig már épen nem volt található, sőt az értesítő az idén rákot még nem is látott, de szinte a halászok is az állítják, hogy ők sem láttak. Ami azon jelenségeket illeti, amelyek nyomán a pusztulás okait nyomozni lehetne, a Kerka folyóról, a Váliczka és Cserta patakról értesítő azt mondja, hogy saját szemeivel látta egy alkalommal Széchi-Szigeten talán junius hóban, midőn a viz egyszerre 15—20 darab elpusztult rákot vitt a felszínen," — a felső Zala vidékéről beérkezett jelentések egyike kiemeli, hogy „a Zala folyó fűzeseiben sok vidra tanyáz s ezeknek kedves csemegéje a rák, néha egész kupac rák héját talált, mely a vidrák által hordatott össze. A Zala folyóról jelentők mindannyian határozottan kijelentik, hogy a rákok elfogyását nem valamely köztűk uralgott járvány vagy betegség okozta, mert ha ezek idézték volna "elő, akkor az elhullott rákok tömege észlelhető lett volna, elhullott rákok pedig a Zala folyóban, a Balaton tóban, a Balaton vidéki patakokban nem találtattak, tehát a rákok fogyását egyéb körülmények okozták. — A Kerka folyóról, Váliczka és Cserta patakokról értesítő úgy nyilatkozik, hogy „mi okozta az elpusztulást, nem tudni. Talán mondja — az 1880. évi erős hideg és kemény fagy? talán a kender áztatás?" — de rögtön kifejezi önmaga is a cáfolatot, hogy „de kendert előbb is áztattak évenként mind a Kerka folyóban, mind a Cserta és Váliczka patakokban és rák mégis roppant sok volt-" A Zala folyóról jelentők azon határozott véleményt nyilvánítják, hogy a rák elfogyatkozását azon körülmény idézte elő, hogy már évek és évek óta a rákok kíméletlenül és tekintet nélkül a szaporodás idejére, roppant mennyiségben kifogdoztatnak és pedig tekintet nélkül azok korára úgy, hogy 1 —2 éves rákok is kifogatnak, holott teljes kifejlődésüket csak <3—8 éves korukban érnék el. „ZalaEgerszegről s más helyekről — mondja az egyik értesítő — már kora tavaszszal cigányok és más munka kerülő élhetetlen egyének seregesen özönlik el a Zala folyó partjait s nem tekintve más tulajdon jogát, valóságos irtó 'háborút viselnek a rákok ellen s igy minden nehezebb vagy fárasztóbb munka nélkül szereznek maguknak jövödelmet." 11a még megemlítem, hogy a Zala folyó alsó vidékéről értesítő azon nézetét fejezi ki, hogy a rákok megfogyatkozását leginkább annak tulajdonítja, hogy a Zala folyó szabályoztatván, a berek kiszáradt, így a rákok biztos és kedvelt szaporodási helye megszűnt, előadtam mindazt, amit e tárgyban eddig észlelni, tapasztalni lehetett. Az kétségtelen hogy a Zala folyó a szabályozás előtt a rákokban felette dús volt s a rákok megfogyására a szabályozás a leglényegesebb befolyást s előidőző okot gyakorolta; mert még az alsó Zala szabályozása előtt p. o. Szent-György vár vidékéről óriási mennyiségű rák szállitatott el kereskedésileg, a Zala folyó szabályozása után a rákok pár év alatt elfogytak, úgy hogy a rák szállításnak is meg kellett szűnni. Elhullott rákot nem lehetett sehol sem látni, azt tehát be sem kiildhetek, mely körülményből is okszerűen azt lehet következtetni, hogy a rákok pusztulását nem valamely köztűk uralgott járvány, hanem egyéb körülmény okozta. Alázatos véleményem szerint ezen ügyben következő eljárás lenne követendő: Figyelemmel kell kisérni, hogy a rákok a f. évben tapasztalt szerfeletti megfogyatkozása a Balaton tóban, különösen a Zala, úgy a többi folyóban és patakokban a jiivő évben is fog-e tartani, avagy a f. évben tapasztalt ezen hiány csak átmeneti volt s jövőre az állapot javulása észlelhető lesz-e? Figyelemmel kell kísérni, hogy nem fog-e tapasztalható lenni a rákoknak betegségben való elhullása? s ha igen, az elhullott rákokból a kűlömböző patakokból és folyókból néhány példány a vizsgálat megejtése céljából beküldendő leend. A törvényhatóság által szabályrendelet lenne alkotandó, amelyben a rák tenyészet érdekei megóvandók, különösen a szaporodás idejére a rákászás s a kellő kort és kifejlődést el nem ért rákok kifogdozása szigorúan betiltandó; —idegen birtokon s a vizjog tulajdonosa előleges beleegyezése és engedélye nélkül a rákászás eltiltassék; — az ellene cselekvők, mint idegen vagyonbiztonsága ellen vétők, hivatalból iildözendők. Mindezek teljesítésére a megyei törvényhatóság a királyi kormány által lenne utasítandó. Fogadja a nagyméltóságú kir. minisztérium mély tiszteletem kinyilvánítását Zala-Egerszeg, 1882. november 20-án. Nagyméltóságú minisztériumnak Hárzky Kálmán s k. a /alame gyei gazdasági egyesület elnöke. Helyi, megyei és vegyes hirek. Hirdetmény. A zalamegyei gazdasági egyesület igazgató választmányának igen tisztelt tagjai felkéretnek, hogy az 1882-ik évi december hó 1 1-én d. u. 3 órára kitűzött igazgató o ~ választmányi ülésre Zala-Egerszegen az egyesület saját háza termében megjelenni méltóztassanak. Zala-Egerszeg 1882. november hó 29-én. Háezky Kálmán s. k. elnök. József főherceg, mint tűzoltó főparancsnok. József főherceg, a főparancsnoksága alatt alakult alcsuthi önkéntes tűzoltószakasznak a magyar országos tűzoltószövetséghez való csatlakozását sajátkeziileg irt levélben tudatta a szövetségnek Budapesten székelő központi választmányával. A levél — melyet a „Tűzoltó-Közlöny" legutóbb megjelent száma egész terjedelmében közöl — igy hangzik: „Az alcsuthi önkéntes tűzoltó-szakasz főparancsnoksága. — A folyó évi október hó 21-én tartott rendkívüli közgyűlésben az „alcsuthi önkéntes tűzoltószakasz egyhangúlag elhatározta csatlakozását a magyar országos tűzoltó-szövetséghez, de mivel alapszabályait csak most nyújtotta be a m. kir. belügyminisztériumnak, csak jóváhagyásuk után fogja hivatalos nyilatkozatát úgymint valamennyi szabályzatait, átszármaztatni. — Egyelőre bajtársi üdvözletünkkel átküldőm szakaszunk névsorát, beosztását és statisztikai adatait úgy, mint előleges gyakorlati szabályzatunk 3 példányát. Alcsuthon, 1882. október hó 22-én. Józseffh. s. k. az alcsuthi ö. t. szakasz főparancsnoka és a m. orsz. tűzoltó-szövetség védnöke. — A magyar országos tűzoltó szövetség központi választmányának Budapesten." — A mellékelt névjegyzékben a szakasz összes tagjai név, tűzoltó rang és polgári foglalkozás szerint vannak elősorolva. A statisztikai kimutatás szerint a szakasz, mely julius 30-án alakult, 56 működő tagból áll és fennállása óta 2 tűzesetnél működött aug. 14 — 15-én Vaalon és okt. 10-én Felcsuthon. E kimutatás tartalmazza még a felszerelés részletes leírását. A nyomtatott szolgálati szabályzat tartalmazza a tűzfecskendő és részleteinek, valamint a tűzoltókocsik ábrákkal megvilágított ismertetését, a szakasz létszámát, egyénruházatának leírását, a fecskendő kezelési és gyakorlati szabályzatokat, a kürtjeleket, a harangkongatási jeleket s végül a tűzvész alatti magatartásra vonatkozó részletes utasításokat. A tűzoltók egyenruházata: bőrsisak a főhercegi címerrel, sárgarézből, kék és fehér csikós zubbony vörös zsinórzattal és a mellen O. T. betűkkel, vörös posztóból; fehéritetlen vászon nadrág, vörös posztó szegélylyel és vörös-szürke madzagból font öv. Uj koronaőr. Tolnai gróf Festetich György koronaőr ő Felsége által magy. kir. főudvarmesterré kineveztetvén, a képviselőház és a főiendiház új koronaőr választása végett november hó 30-án együttes ülést tartott. A felolvasott legfelsőbb királyi leirat szerint a koronaőri állomásra Szlávy József, gróf Csákv László, Szentiványi Márton és báró Kemény János jeleltetvén ki, az együttes ülésen koronaőrré Szlávy József lett megválasztva, aki még az nap letette a budai kir. trónteremben mindkét ház képviselőinek jelenlétében ő Felsége kezébe az esküt. A nagy-kanizsai társaskörben mult hó 25-én tartotta dr. Lipp Vilmos keszthelyi gymnasiumí igazgató úr, ismer jeles régészünk, érdekes felolvasását a „keszthelyi sirmezőkről" A jelenvolt nagy számú hölgy és férfi közönség a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta a szellemes felolvasást, melynek végén zajos éljenekkel jutalmazá meg a jeles felolvasót, kiknek tiszteletére a felolvasás befejeztével társas vacsora rendeztetett, melyen egymást váltották fel a felköszöntések, melyek nagyobb részt a felolvasóra irányultak. — A társasvacsorát tánc követé, mely reggeli 3 órakor ért véget. Az 1882. évi cukor, kávé és sörfogyasztási adó ellen benyújtott felszólamlások elintézése céljából az alispán úr elnöklete alatt működendő adófelszólamlásí bizottság működését Zala-Egerszegen az alispáni hivatalos helyiségben f. évi december hó 13-án d. e. 9 órakor kezdi meg. A gellénházi iskolára vonatkozólag lapunk egyik számában közölt hírünket illetékes helyről nyert értesülésünk alapján oda módosítjuk, hogy a község új iskolaházat vásárolván, a régi iskolaházat, mely eredetileg korcsma volt , újból korcsmává alakította. — A járás) szolgabíró s a kir. tanfelügyelő urak a közigazgatási bizottság által az iskola ügyének megvizsgálására kiküldetvén, miután az új iskola a célnak nem oly megfelelő, mint a régi, a községet utasították, hogy a korcsmának használt helyiség ismét iskolává alakittasék át. Ugyanakkor azon meggyőződést is szerezték, hogy az iskolában képesített tanító van alkalmazva, aki, habár csak pár hét óta működik is ott, a felmutatott eredmény után ítélve, állását lelkiismeresen tölti be. — Molnár Aladár emlékszobrára a Balaton vidéki tanitó egylet a legutóbbi kimutatás szerint ez ideig 699 frt 38 krt gyűjtött. — A muraközi népiskolák állapotát feltüntető bizottsági jelentésnek a perlaki járás iskoláit felölelő részét térszűke miatt a jövő számban fogjuk közölni, melyért a nagyérdemű olvasó közönség részéről szives elnézést kérünk. A vidéki pénzintézetek országos érteke - letére, mely november hó 29-én Budapesten a megyeház nagytermében tartatott, 175. vidéki pénzintézet küldött képviselőt. A helybeli takarékpénztár képviseletére Farkas Dávid úr kerületünk országgyűlési képviselője lett felkérve. — A megyeház nagyterme zsúfolásig volt megtelve a vidéki pénzintézetek küldötteivel, akik mintegy 300-an voltak jelen s kikhez több országos képviselő és más, az ügy iránt érdeklődő csatlakozott. Az értekezlet hosszas, beható tanácskozás után, melybea többen résztvettek, egyhangúlag azon nézetnek adott kifejezést, hogy a takarékpénztárakat a betétek után 10° ,,-kal megadóztatni szándékoló törvényjavaslat nemzetgazdászati, kereskedelmi és kulturális szempontból káros és az állam erdekeit veszélyezteti, egyúttal egy bizottság választatott, mely az országgyűléshez intézendő kérvény szerkesztésével lett megbízva. Felhivas hazank bortermelőihez. Az országos gazdasági egyesülettől nyert megbízás folytán van szerencsém ezennel felhívni hazánk bortermelőit, hogy a magyar borkivitelnek szervezését célzó országos borászati szövetkezet megalakításához minél nagyobb számmal hozzájárulni és december 17-én d. e. 10 órakor Budapesten a Köztelek tanácskozási termében megtartandó alakuló ülésre személyesen, vagy hegyvidékenkinti kiküldöttek által megjelenn szíveskedjenek. Az alakuló ülés elé a szervezkedés könnyi-i tése végett az országos gazdasági egyesület borászati szakosztálya által kidolgozott előleges alapszabály-tervezet fog terjesztetni, mely kellő időben a hazai kiválóbb bortermelők és szakegyesületeknek fölös számban megküldetni és a napilapokban is közzététetni fog. Budapest, 1882. november 30-án. Gróf Keglevieh István, az országos gazd. egylet borászati szakosztályának elnöke. Jótékonyság. Farkas József felső-bagodi földbirtokos ur ki az alsó-bagodi szegény iskolás gyermekeknek tankönyvekkel való felszerelésére már több izben jelentékeny összeget ajándékozott — a napokban ugyan e célra 5 frtot küldött a boncódföldi iskolaszékhez. A tanügy érdekében tett ezen áldozatkészség nem szorul magasztalásra, mert a nemes tett önmaga dicséri a jótevőt. A helybeli kereskedelmi testület megalakitlmtása végett szükséges előleges intézkedések eszközlésére kiküldött bizottság, mint értesülünk, feladatiinak megoldásában lázas tevékenységgel működik s legközelebb azon kedvező helyzetben lesz, hogy kész alapszabály tervezetet terjeszthet az egybehívandó közgyűlés elé, mi által a testület megakalulását semmi sem gátolja!... Emlékkönyv. A „zalamegyei ált. tanitó testület" Siimeghi járás tanítói kör 10". évi működésének emlékkönyve — című 65. lapra terjedő fűzet küldetett be szerkesztőségünkbe. Tartalma: Az ünnepély lefolyása, Elnöki megnyitó beszéd; jelentés a tíz évi működésről. Tagok. Könyvtár. A nők'hivatása Lőb Iguáctól. —Az emlékkönyv hiven elénk állítja a derék kör példás munkásságát. Jelenleg van 4 alapító, 30 pártoló, 36 rendes, összesen 70 tagja. 335 kötetből álló könyvtár áll tagjainak rendelkezésére. A 10 év alatt a kör kebelében részint a kűlömböző tudományszakokból, részint a nevelés tanból, úgy az időnként felmerült tanügyi kérdésekről 57 előadás és 46 felolvasás lett tartva. A kör 351 frt 29 kr. vagyonnal rendelkezik. Méhészeti vándortanító. A toldinivelés - ipar - és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium a vallás-és közoktatásügyi minisztériummal egyetértőlog Dömötör Lászlót, az országos méhészeti egyesület alelnökét, Baranya, Fehér, Győr, Sopron, Mosony, Vas, Veszprém, Zala, Tolna, Somogy megyék, továbbá Pécs, Székesfekérvár és Sopron sz. kir. városok területére kiterjedő hatáskörrel, ideiglenes minőségben méhészeti vándortanítóvá nevezte ki. E vándortanító feladata a minisztériumtól nyert utasítás szerint az illető megyék méhészeti viszonyairól közvetlen tájékozást szerezni s ezen adatok alapján a jelen állapotról, a fejlődést gátló akadályokról, valamint az elhárításuk tekintetében szükségesnek mutatkozó intézkedésekről a minisztériumhoz véleményes jelentést tenni; továbbá feladata a vidék viszonyairól nyert tájékozás alapján ismertetni az okszerű méhészeti eljárást, annak előnyeiről a közönséget meggyőzni, a célszerűen szerkesztett méhkaptárokat terjeszteni, az érdeklődőket útmutatással ellátni, a célszerű eszközök beszerzését és a méhészeti termékek értékesítését közvetíteni. Továbbá figyelembe véve, hogy a méhészeti ismereteknek a nép között való terjesztésére a néptanítók legalkalmasabbak, a vándortanító kötelessége az egyes járások vagy kisebb köröknek néptanítóit, erre alkalmas helyen és időpontban egybehívni, ezeknek gyakorlati útmutatásokkal összekötött méhészeti előadásokat tartani s őket minden irányban szakszerű felvilágosítással és tanácsokkal ellátni. Hasonló előadásokat tartozik tartani a méhészet iránt érdeklődő gazdák számára, tekintettel természetesen mindenütt az illető vidék viszonyára és az érdekelteknek a méhészetben való jártasságára. Uj megyei postahivatalok. Folyó évi december hó 1-én zalamegyei S z t - L á s z 1 ó k ö z s é gb e n Z a I a - S z t László elnevezéssel kir. postahivatal lépett életbe, mely levél és 5 kilogramm súlyt meg nem haladó kocsipóstai küldemények, valamint 200 forintig terjedő pénzutalványok és utánvételek felvételével, továbbításával és kézbsítésével, illetve kifizetésével fog foglalkozni és a Keszthely és Zala-Szent-Gróth közt berendezett naponként közlekedő kocsi küldönc póstajáratok által lesz öszszekötettésben. Ezen postahivatal kézbesítő kerületét Zala-Szent-László, Gyülevész, Kustány és Senye község képezik. Ugyancsak december 1én lépett életbe kir. pósta hivatal hasonló feltételek mellett Kehida községben is, mely a zalaszent-lászlói kir. postahivatallal naponként közlekedő gyalogküldönc póstajáratok által van összeköttetésben és kézbesítő kerületét Kehida, Zala-Koppány, Kallós, Barátsziget, Almás, Z.-Néine tfal ú, Csány és Bezeréd község képezi. A letenye - bóbiczai korcsmárosnak Palkovícs Györgynek meggyilkolására vonatkozólag múlt számunkban közölt bir kiegészítéséül közölhetjük, hogy a házbeliek feljelentésére Erdélyi György letenyei szolgabíró ur a járásorvossal a gyilkosság színhelyén azonnal megjelent, Palkovicsot a földön hanyatt elterülve egy vértócsában találta; az ablak alját, honnan a végzetes lövés történt megvizsgálván, ott egv lábnyomra akadt, mely a lábfejtől a sark széléig 20 cm., a talp szélessége 9 cm. s a saroké 6 cm. volt, továbbá a ház környékét lámpával megvizsgálván, senkit sem látott. — E vizsgálat közben érkezett meg Válontiny Gyula segéd szolgabíró ur is, aki jelentette, hogy a letenye-bóbiczai uton a kovácsház mellett három ismeretlen egyénnel találkozott, akik felhívására mitsem feleltek, s ez okból eléjök menve azon kérdésre, hogy kik, kitérő feleletet adtak, azonban az egyikben Toplek János ismert tolvaj és gonosztevő béezi lakost vélte felismerni. - A kitérő válasz adás által önmagát gyanúsított Toplekhez házmotozás és azonnali letartóztatás végett a szolgabíró ur tüstént a rendőrvezetőt egy rendőr kíséretében kikűldöte, akik másnap jelentették, hogy Toplek Jánost ugyan az ágyban fekve, de vizes külső ruhával és csizmáját megmosva találták. Toplek csizmája a talált nyommal összeegyeztetvén hasonlónak látszott, de a vizsgáló albiró úr a nyomott a csizmával egyezőnek még sem találta. A szolgabíró ur ezután az özvegyet kérdezte ki aziránt, váljon nincs-e valakire gyanúja? Az özvegy kijelenté, hogy egyenes gyanúja senki ellen sincs,