Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-09-03 / 10. szám

27. Dr. Mangin Károly megyei főorvos Trebitser Erzsébet szülésznő, tiirjei lakós szülésznői oklevelét kihirdetés végett felterjeszti. 28. Csesznák József perlaki járási szolgabíró Kolvay Jármi Antónia szülésznő, perlaki lakós szülésznői oklevelét kihirdetés végett felterjeszti. Zala-Egerszeg, 1882. augusztus 14. Lapunk f. é. aug. 13-án megjelent T-ik számában a zsidó ügyben Tapolczán tartott értekezleten „jelenvolt Cz. K." úrnak nyilatkozatát készséggel közöltük, mert abból iizon következtetést véljük levonhatni, hogy a .jelenvolt Cz. K.

u úr bizonyosan, de valósziniileg több .jelenvolt úrak" ís már megbánták, restellik, hogy „jelenvoltakés „jelenlétükben", tehát beleegyezésükkel, hozzájárulásukkal a tudvalevő resolutiok hozattak. A megbánás a megtérés első jele, s mikéut ennek őszintén örvendünk, ugy más részről Cz. K. úr nyilatkozatát, ne hogy annak tartalmát elfogadni, helyeselni látszassunk egyszerűen tudomásul nem vehetjük, mert el nem fogadhatjuk azon indokolás jogosultságát, melyet nyilatkozó ('/.. K. úr az értekezlet összehívása állítólagos szükséges voltának, s még inkább az értekezleti határozat hozatalának igazolásául felhoz. Azt mondja ugyanis a -jelenvolt Cz. K." úr, hogy a tapolezai „kis összejövetel" .,békés villámhárító akart lenni é.s lett is", miből az következnék, hogy Tapolczán és vidékén oly jelek mutatkoztak, hogy a vihar kitörése megakadályozására „villámhárítóra" volt szükség, s hogy „az is íett", mert mint mondja: „ha a nép látja, hogy honoratiorai igy mozognak, még nyugodtabban várja" a kérvénynek eredményét, hogy tehát csak is a tapolezai értekezlet mint „villámhárító" akadályozta meg, hogy a vihar ki nem tört, a villám le nem csapott. Mint a sajtó szerény kezelői nemes kötelességünknél fogva tartozunk a való tényállást a nagy közönséggel megismertetni, a tévútra vezethető mystificatiokat leleplezni, és a közönséget s minden illetőt a gyanúsítások s álhírek ellenébe megnyugtatni. 11a a tapolezai értekezlet összehívása nem indokoltatik azzal, hogy „villámhárító akart lenni s lett is" s ha nem indokoltatik azzal, hogy „ha a nép látja, hogy honoratiorai igy mozognak, még nyugodtabban várja az eredményt", nem tartottuk volna érdemesnek az értekezletről megemlékezni, azt elfogult egyének faj- és vallási ellenszenvből eredt manifestatioinak tekintvén , de midőn ennek elpalástolására és a közönség mystificatiojára az hozatik fel, hogy az villámhárító akart lenni s lett is, — midőn tehát egy város és vidék, lappangó lázangás kitörésre mutatkozó jeleivel gyanusíttatik Tapoloza mezőváros és vidéke tiszteletre méltó lakossága jó hírneve érdekében kötelességünknek tartjuk határozottan kijelenteni, miszerint sem Tapolczán s vidékén, sem általában Zalamegyében zsidó kérdés nem létezik, nem is létezett még csak parányi tünete sem a zsidók elleni valamely ellenszenv, vagy izgalomnak, az értekezlet megtartására tehát ez okot épen nem adhatott, sőt ezen felhozott iiriigv semmiféle beigazolható valóságon nem alapul; - Tapolczán és vidékén, miként általában Zalában, az izralitáknak polgári és politikai jogok tekintetében a keresztényekkel lett égyenjogosítását oly bevégzett ténynek tekinti mindenki, a melyet megszüntetni akarni annyi lenne, mint a társadalmi rend fel forg<itásá ra törni. Igen jól tudja ezt az „értekezleten jelenvolt Cz. K." úr és „jelenvolt társai" is, de ha visszaemlékezni akarnak, tudják azt ís, hogy már a negyvenes években a tapolezai járás nemessége volt az, mely a zalamegyei szabadelvű intéző férfiaknak, a szabadelvű eszméknek, intézményeknek tántoríthatlan híve, hazafias küzdelmeikben kitartó harcosa s támasza volt. Hogy az egész járás jelenben is következetes híve múltjának, eléggé igazolja azon körülmény, hogy a „nagy dobbal" összehívott értekezlet a nyilatkozó úr szerint „kis össze jövetel "-re sűlyedt, mi legkiáltóbban bizonyítja, hogv az értekezlet nem a szükségesség eredménye volt, sőt attól a közvélemény, a nép elfordult, megjelenésére méltónak nem tartotta, sőt azt határozottan rosszalta és mellőzte. 11 v körülmények között az értekezlet, nem mondjuk, hogv célzatosan — de ha a Tapolcza és vidéke lakossága olv tiszteletre méltó józan értelmes és igaz hazafi nem volna, mint a minő a múltban mindenkor volt, és jelenleg is az, az értekezlet igen is alkalmas lett volna arra, hogy vihart, egy zivatart idézzen elő, mert oly bevégzett tényeket kíván kérvényében feltorgattatni, melyekről a „jelenvolt urak" igen jól tudják, hogy Magyarországnak ezer éves múltját kellene megtagadni, ha e szégyenletes viszszalépést törvény hozásilag megtenné, a kérvény bevallott célja tehát elérhetlen lévén, — ha mint hinni akarjuk, egy elpalástolt más célja nem volt — nehogy t. i. szelet vervén vihart arasson — akkor a „jelenvolt úrak" Don Quixotte szerepre vállalkoztak, csakhogy ebben célt nem értek. — (Elhatározott szándékunk volt a fővárosi, úgy a vidéki sajtó által a legutóbbi időben annyira megvitatott zsidó-ügyet lapunk keretéből teljesen kizárni annyival is inkább; mert Zalamegyében a fennálló viszonyok alapján ezt nem is volt szükséges feszegetni. Mivel azonban a megyében történt eseményeket híven előadni kötelességünknek tekintjük, s mivel a 7. számban közzétett s Tapolczáról keltezett nyilatkozat a valóságnak nem felel meg, azon nyilatkozat reetificálása végett helyet adtunk a fentebbi cikknek, melyet térszűke miatt valánk kénytelenek a két utolsó számból kihagyni. Szerk. Helyi, megyei és vegyes hirek. Meghívó. A zalamegyei gazdasági egyesület f. 1882-ik évi szeptember hó 10-én d. e. 9 órakor s a szükséghez képest folytatólag 1882-ik szeptember 11-én d. u. 4 órakor Zala-Egerszegen saját háza termében rendes közgyűlést tart, melynek kiválóbb tárgyát: az egyesületnek az igazgató választmány által beterjesztett módosított alapszabályainak tárgyalása, az 1881-ik évi pénztárnoki, s az 1881-ik évi május 1—3. gépkiállitási —s számadások vizsgálatával megbízott bizottság jelentése, továbbá folyó ügyek képezik, mely rendes közgyűlésre az egyesület t. tagjai minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. Háczky Kálmán ni., k. elnök. — Meghívó. A zalamegyei gazdasági egyesület a f. 1882. évi szeptember hó 10-ére kitűzött rendes közgyűlést megelőzőleg f. 1882-ik évi szeptember hó 10-én d. e. 8 és fél órakor Zala-Egerszegen az egyesület saját háza termében tartandó igazgató választmányi ülésre az igazgató választmány tagjai minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. Háczky Kálmán m. k. elnök. Hirdetmény. A zalaegerszegi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy dr. Arvay István zalaegerszegi ügyvéd, mint Arvay Lajos ügyvéd társa, e kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett; továbbá dr. Róth Zsigmond szigetvári ügyvéd lakhelyét Szigetvárról — e kamara területén kivül Paksára tevén át a kamara ügyvédi lajstromából kitöröltetett. „Balaton Egylet- Legközelebb Balaton-Füreden „Jókedv és bőség" jeligével „Balaton Egylet" alakult, melynek feladata a természet kincseivel olv bőven elhalmozott Balaton vidékét megismertetni. — E magasztos cél elérésére irodalmi, kirándulási, sport, gazdasági és gyógyászati szakosztályokra van az egylet beosztva. - Védnöke U Felsége a királyné lesz. Az egylet elnöke Eszterházy László gróf val. belső titk. tan., alelnök Nádasdy Ferenc gróf, titkár Sziklay János hirlapiró, pénztárnok Jalsovits Aladár b.-füredi lelkész, ügyész Csepely Károly. Már az egyes szakosztályok is megalakultak és pedig az irodalmi szakosztály elnöke a magyar nép büszkesége, a magyar irók királya Jókai Mór, titkára Lévay Imre a „Veszprém" szerkesztője; a kirándulási szakosztály elnöke dr. Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő, társelnöke Salamon Ádám, titk. Ecsv József fürdő igazgató és Komlódy Gyula hirlapiró; a sport szakosztály elnöke Eszterházy Mihály gróf, titk. dr. Némethy Ernő győri kir. ügyész; a gazdászati szakosztály elnöke Bogyay István földbirtokos, titkára Keöd József hajós kapitány; a gyógyászati szakosztályelnöke dr. Huray István, titkára dr. Engel Gyula. A megyénk kebelében alakult ezen egyletet, melynek felvirágozásához az ügy élén álló férfiak országos jó hírneve a legnagyobb garantiát nyújtja, a legmelegebben ajáljuk t. olvasóink becses figyelnie é.s szives pártolásába annyival inkább, inert a tagsági dij — évi 2 ft. - oly csekély, hogy a belépés bárkire is meg van könnyítve és a tagság nagy előnyökkel bir, melyek közül toleg kiemeljük, hogy Jókai Mór koszorús költőnk által szerkesztendő Evkönyvet a tagok jutányosán kapják meg. Az egylet tagjai nők is lehetnek. — Kötelességünknek tartjuk t. olvasóinkat az egylet alapszabályaival is megismertetni. Fenyes esküvő. Augusztus hó 30-án vezette oltárhoz Baranyay Ödön hahóti földbirtokos Háczky Kálmán csab-rendeki földbirtokosnak kellemdús leányát Gizella kisasszonyt. Az esketés d. u. 4 órakor történt a helybeli plébánia templomban. Az ünnepély a kellemetlen esős idő dacára szép számú közönséget vonzott a templomba. Tanuk voltak: Szelestey Pál, Szily Dezső és Széli Ignác. A menyasszony fekete kalap- és szürke utazó ruhában, a vőlegény és a tanuk pedig frakkban jelentek meg. — Esküvő után a boldog pár a vőlegény birtokára Hahóira utazott. Krob Pa!, megyei tanfelügyelő úr f. hó 1-én este Csáktornyára utazott, hogy a csáktornyai tanító-képző intézetnél a f. hó 2-án tartandó felvételi vizsgálaton, úgy a f. hó 4-iki igazgató tanács ülésen jelen legyen. A szombathelyi püspöki szék betöltésére vonatko zólag egyik székes-fehérvári lap közleménye alapján úgy a fővárosi, mint provinciális lapok egy új, alig hitelt érdemlő liirt közölnek, melyet kuriósumként olvasóink gyönyörködtetésére szó szerint adunk: A szerencse forgandó. Mihl Jakab székes-fehérvári kanonaknak szombathelyi püspökké való kinevezése elhatározott tény. A kinevezés közelébb a hivatalos lapban is meg fog jelenni. - Ez alkalomból érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy még plébános korában úgy történt, hogy káplánját nevezték ki a szombathelyi káptalanhoz kanonokká, ő pedig még egy darabig plebánoskodott, mig kanonok lett. Most pedig, ha ugyan kinevezése ténynyé válik, ismét volt káplánja fölé kerül, csakhogy most már nem plébánosa, hanem püspöke lesz. — Így a bir. Ebhez csak azt vagyunk mondandók, hogy a ki az egyházi kinevezések menetét kissé ismeri, az előtt különös színben tűnhetik fel, hogy a káplánból egyszerre kanonok lett. — Örülnek biz ők egy jó plébániának is, és még álmaikban sem phantasiálnak holmi kanoniáról. Eljegyzés. Szentgyörgyi Dezső, Nagy-Kanizsán pénzügyi fogalmazó, jegyet váltott Csorbies Vilma kisasszonynyal Csokonyán. A győri csonakazo-egylet balaton-fiiredí nemzetközi evezési és amateur vitorla versenye augusztus hó 22 és 23-án a már közlött programm alapján nagy számú és díszes közönség jelenlétében tartatott meg. Legérdekesebb volt az evezési verseny „Harc a bajnokságért Magyarországon" versenyeimmel, mely díjért a győri csónakázó-egylet részéről Mihálkovich Tivadar „Sirály" nevű hajójával és a „Vindabona" nevű bécsi evező-egvlet részéről Grünfeld Emil a „Hedvig" hajón versenyeztek. Minden szem a -Sirály" hajóra van irányozva, feszült figyelemmel várják a küzdelem kimetelét és riadó éljen hangzik el mindenfelől, midőn „Hedvig"et 20 méterrel megelőzve -Sirály" a célponthoz ér, megmentve a magyar név becsületét és elragadva a babért a legjobb bécsi evezős elől. — Ráth Zsigmond kitűnő baritonista hangversenye, melyet augusztus hó 22-én a balaton-füredi „Szeretetház" és Molnár Aladár emlékszobrának javára Balaton-Füreden a gyógyteremben rendezett, kitűnően sikerült. A terem zsúfolásig megtelt a legelőkelőbb közönséggel. — Közreműködtek Gömüry Oszkárné őméltósága a jelen volt közönséget egészen elbájoló cimbalomjátékával, valamint Horánezky Emília úrhölgy és Krisztinkovich Béla ur, akik, mint a zenekirály, Liszt Ferenc legjelesebb tanítványai, zongorajátékukkal ragadták cl a közönségét. A hangversenyéé' Ráth Zsigmond úr, a fővárosi előkelő körökben előnyösen ismert énekes, nagy hatást keltett Verdi „Aida" románcából vett pár szakkal, Zimai „Magyar míklala" és néhány magyar népdallal, melyeket művészi hévvel és bensőséggel énekelt. A balatonfüredi „Szeretetház" növendékei a közreműködött művésznők mindegyikének díszes csokrot nyújtott át. A magyar tüzoltok VI. országos közgyűlése központi bizottságának augusztus 28-án tartott ülésén a felmerült ügyek eliiü ízése után elnök előterjeszti az ünnepélyességek alkalmával befolyt jövödehneket, nevezetesen a kaszaházi ismerkedési estélyen 54 ft 50 kr., a felső erdőn 348 ft 40 kr., tribűnjegyekből 234 ft., bálból Ilii ft 7(i kr., a népmulatságból 311 ft 00 kr., tekejegyekből t>4 ft 50 kr., a kiállítási helyiségnél 85 ft '50'kr., összesen 1215 ft 2l> kr. Ugyanezen gyűlés határozatából kifolyólag a bizottság felhívja mindazokat, akiknek kielégítetlen számlái vannak, hogy azokat nyolc nap alatt a bizottság elnökéhez adják be ; mert az ezen időn túl benyújtandó számlák figyelmen kivül hagyatnak. Nyilvános köszönet. A zalamegyei nemesi pénztár és alapítvány tekintetes választmánya f. ISS-J. év aug. hó 9-én Zala-Egerszegen tartott ülésén a zalamegyei nemesség magán tulajdona és alapítványából „a zala-egerszegi tanítói járáskör segélyalapja" javára, melynek kamataiból a tehetetlenségre jutott tanítók s ezek özvegyei és árvái fognak segélveztetni, 200 frtot volt kegyes segélyképen megszavazni. Ez okból alólirt a járáskör nevében szoros kötelességét véli teljesíteni, a midőn a fentnevezett tekintetes választmánynak eme valóban nemes cselek vényéért, illetőleg nagyszerű kegyadományáért itt a nyilvános téren is legmélyebb hálájának kifejezést ad. A járáskör hálás köszönetén kivül fogadja egyúttal a tekintetes alapítványi választmány a később segélyre szorulandó tanítók, ezek özvegyei és árvái részéről is a legbensőbb hála nyilvánulását, s legyen erős hitében, hogy mindazok, kik e jótéteménynek részeseivé lesznek, örömkönnyeik hullntása közt fogják áldani a nemesi pénztár létesítőit és kezelőit. Kelt Zala-Egerszegen, aug. hó 29-én 1882. Páukovich György járásköri elnök. (Utólag megjegyezzük, hogy a tanítói járás-kör nevében augusztus hó 31-én Páukovich György, Faller József és Steril Miksa urakból álló küldöttség tisztelgett főispán úr őméltóságánál, mint a nemesi pénztár elnökénél, köszönetük nyilvánítása végett, kérve egyúttal őméltóságát, hogy a hazafias és nagylelkű adományért a tek. választmány előtt szíveskedjék bálaérzehneiket tolmácsolni.) A zala-egerszegi önk: tűzoltó-egylet augusztus hó 28-án tartott választmányi ülésén Seltenhoffer Frigyes soproni gyárosnak a hydrophor vásárlása által a szerződés értelmében szeptember hóban járó 300 frtos részlet folyóvá tétetett. — Ör. Horváth József kőmívesnek, ki az ünnepélyek alkalmával a Hohl-féle anyaggal tett kísérletnél kezén oly sérülést szenvedett, hogy az egyleti orvos jelentése szerint 20 —30 napra munkaképtelenné lett, a betegsegélyző alapból 25 frt megszavaztatott. Több rendbeli számla kifizetése folyóvá tétetett azon megjegyzéssel azonban, hogy a szertárnok, úgy a parancsnokság mind az újonnan beszerzendő tárgyakra, mind a javításokra nézve előbb a választmánynál tegyenek jelentést s csak annak határozata alapján intézkedjenek. Egy elveszett tömlő a csapat egyik tagjánál megtaláltatván, a választmány felhiyja a tisztikart, tartson ez ügyben vizsgálatot s annak eredményét a választmányhoz terjeszsze be. A tisztikar felszóllittatik, hogy a ruhára való részletfizetések iránt a választmány által küldött végzés értelmében intézkedjék. A teskándi tüzeset alkalmával a csapat részére adományozott 9 írtra nézve főparancsnok felhivatik, hogy azon összeget a szolgálati szabályzat értelmében a betegsegélyézési alapra való beutalliatás végett a választmányhoz terjeszsze be. Lesújtólag hatott gyűlés végén a jelen volt választmányi tagokra Szeghő István elnök úrnak az elnökség ről való lemondása. Ezen lemondás egész váratlanúl találta a választmányt; akkor t. i. midőn az egylet elnöke fáradhallan tevékenysége és lankadkatlan ügybuzgósága által a lefolyt országos ünnepélyek sikerét első sorban biztosította. — Azon reményünknek adunk kifejezést, hogy midőn a közvélemény oly hangosan nyilatkozik mellette, akkor egyes gáncsoskodók semmit jelentő rágalom-szavait figyelmen kivül hagyja, s az egylet elnökségét továbbra is meg fogja tartani. Csabrendeki bronc-lelet. Sümegen Dorner Kálmán úrnak gyűjteményébe a csabrendeki leletből következő értékes tárgyak kerültek: egy finom kidolgozású bronc-tű, gombján vonal diszítéssel, tömör lándzsa-töredék szárnyas díszítéssel, átlyukasztott szurony-részek; továbbá három darab tömör bronc-karperec, melyek külömböző nagyságnak, végük felé fokozatosan vékonyabbak, függélyes és vízszintes vonaldiszítéssel vannak eilátva. Birtokosuk a magyar nemzeti muzeum igazgatóságához az említett tárgyakat megtekintés végett felküldvén, onnan azon figyehneztést nyerte, hogy a tárgyak a bronc-vas átmeneti korból valók s igy igen ritkák, mely körülmény értékességüket és fontosságukat nagyban emeli. — Köszönet nyilvánítás. A soproni torna- és tűzoltó egvlet Sanits Sándor helybeli asztaloshoz e következő iratot intézte. „A soproni torna- és tűzoltó egylet Rösch Frigyes parancsnokunk jelentéséből értesült azon vendéglátó szives fogadtatásról és szeretetteljes ápolásról, melyben a zala-egerszegi országos tűzoltó ünnepélyen egyletünk képviselője, dr. Hauer Gyula ur, önnek uri házánál részesittetett. — A véletlen szerencsétlenség által sújtott szenvedőnek súlyos fájdalmai önöknek önzetlen nemes emberbaráti szivindulatból fakadó cselekménye által bizonynyal enyhülést nyertek és egyletünk ez indokból önök irányában mély bálára van kötelezve, — mi ennek készséggel adtunk kifejezést s önnek,