Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-07-30 / 5. szám

tes. A készt helyi ünk. t. egylettől: Pültz Pál közsé­gi tauitó, titkár és segédtiszt, Sommer Sándor iparos, köztüzoltó, Stegműller Károly mértékhitelesítő, esővezető. A debreczni önk. t. egylettől: Boczkó Sámuel Deb­reczen szab. kir. város főjegyzője, főparan., Magyaróssy Béla m. kir. dohánybeváltó tiszt, mászó szak. parancsn., Schaitl Márton órás, szertárnok. A felső-lövői önk. t. egylettől: Eitner János tanár, oszt. par., Graiziger Kor­nél tanár, segédtiszt. Az i 11 a v a i önk. t. egylettől: Ze­mányi János magánzó, alelnök, Simpl József vendéglős, szak. par., Horváth Sándor kovács mester, fecskendő mester. A budapesti önk. t. egylettől: Follmann Alajos kir. járásbiró, tiszt, főp., szövetségi alelnök. Bá­rány Kánclor Ernő hivatalnok, li. főp., Hermán < )dön iparos, 1. mászó szakv., Markusovszkv Béla III. mászó vezető. Pap Emil pénzügyminiszteri hivatalnok, pénztár­nok, szövetségi titkár és pénztárnok. Miksits Imre fő­városi tisztviselő, h. szolgálatvezető, Eiben Bernát iparos, őrparancsnok, Gallina Károly iparos őrparancsnok, Kor­pouay Ödön hivatalnok, mászó, Schmidt Bálint iparos, mászó, Csák Lajos hivatalnok, szivattyús, Goreczky Zsigmond joghallgató, szivattyús. A mura szer da he­lyi önk. t. egylettől: Ehrenreich Nándor körjegyző, főp., Kallen Ignác tanitó, szak. par., Schwarz Náthán kereskedő szakv., Vinkó György kereskedő szak. par. líobb József földbirtokos alparancsnok. A duna-föld­vári önkéntes tűzoltó egylettől: Keitter József bérli főp., itj. Hőke Lajos kir. végrehajtó hely. főp., Jéhu Ferenc tanitó, titkár, llalvax József r. k. lelkész, egyl. páter, Nádhera József kereskedő, pénztárnok, Rádenko­vics S. iparos, mászó, Wíldt Lajos iparos, mászó, Györ­kő Vince iparos, mászó, Niefergall Imre iparos, mászó, Keller Vilmos tanitó, mászó, Pánek N. zenész, egyl. kar­mester. Bécsből: Payrleitner G. tűzoltó anyag-gyáros, Schupp J. tűzmester, Nagy Imre gyárhivatalnok. Csá­kányról: Haam Gyula ur. számtartó, főp., Borzsányi Gyula ur. ispán, oszt. par., Totter Ferenc kádár, oszt. par., Zsigovics János földműves, szak. vezető, Bedőcs Benedek mászó, Skárlák József iparos, mászó, Horváth János földmíves, szak. vezető, Horváth Antal mentő, Skárlák Károly iparos, mentő, Pintér János földin., sz. vezető, Kollmánn János szivattyús, Törő Mihály sziv., Kollmánn Ferenc sziv., Ugray Pál iparos, szertárnok, Horváth Imre földm., seg. szertára., Oszel Károly ipa­ros, zászlóvivő, Horváth József földm., kürtös. Kapu­vár-garthai egylettől: Kimtzy Mihály mészáros, főp., Bárdossy Elek vaskereskedő, segédtiszt, Szily Adolf la­katos, szertárnok, Benczik Márton borbély, köztüzoltó, Varga Bálint földm., kürtös, Koch Sándor szobafestő, oszt. par., Rozits János kalapos, köztüzoltó. Sopron­ból: Tomsich Bertalan ügyvéd, elnök, Bösch Frigyes reáltanár, főparancsnok, Lenk Lajos tégla-gyáros, al­parancsnok, Lehner G. A. felügyelő szak. par., Dr. Hauer Gyula ügyvéd jelölt, Glatz Gusztáv anyagszer­táros, szakasz vezető, Fleischakker Imre könyvelő, Sehricker János pék, Stoye Henrik lakatos, Schneider Frigyes kereskedő, hely. szak. vezető, Jankovics József borkereskedő, vízőr, Kogler János szőlőmíves, kürtös. Csáktornyáról: Szeivert Antal vendéglős, alp., Pru­száez Alajos rézműves, szertárnok, Pecsornik Károly cukrász, mászó szak. vez., Weisz Károly kéményseprő, il. szak. vez., Matanovics Péter gépész, szakv., Nóvák Ferenc, vendéglős II. szakv., Czvetkovies Antal keres­kedő, Herjávecz Ferenc cipész, Weisz Samú kereske­dő — mászok; Bors István szabó, Baraníes András szabó, Varjús János szabó, Fürst Károly cipész, Hor­váties Mihály cipész, Bernyák Károly kereskedő, Vero­nyák (J-yörgy szabó - szivattyúsok; Bosnyákovics Ist­ván borbély, kürtös. Szepes-Remetéről: Pelles Jó­zsef füldb., főp., Szombathelyről: Raffensberger Ignáe kőfaragó, alp., Holczheim Kálmán fakereskedő, működő t., Trunner János ácsmester, műk. t., Hennler József felügyelő, vál. t., Mayer József város kapitány, vál. t. Pápáról: 1'. Szabó Károly tanár, a dunántuli ker. szöv. elnöke, Szelestey Lajos ügyvéd, tiszt, fő par., Teuffel Mihály ügyvéd, főp., Bada József ügyvéd jelölt, segédtiszt, lleim Ignác bádogos, alp. Kismartonból: Major Gyula hivatalnok, alelnök, Seitz József alpar., Koller Lipót kereskedő. A nép boszúja. Midőn az ész világát a fékvesztette szenvedély elhomályosítja, hogy mit képes a vad és ál­lati indulatok által vezetett műveletlen nép tenni, szo­morú bizonyítékul szolgál a f. hó 24-én városunkban tartott vásár alkalmával a marhavásár téren támadt s egész a lázadás szilijeiét magán viselő verekedés. Níts Ferdinánd helybeli születésű, 35 éves és kárpitos cimon faluról falura hányódbtt-votődütt ember, kinek egyéb­ként főmesterségét a zsebmetszés képezte, 10 óra tájban Nagy György pölösk«. i földművesnek • >—400 forintot tartalmazó tárcáját mellényéből kivevé, de a kendőbe takart tárca a földre esett s míg tulajdonosát a körül­állók erre figyelmeztették s az tárcája után a földre lehajolt, azalatt a közelben levő bábossátor felé mene­külő tettest a nép űzőbe vette, a sátort szétrontotta s az ott talált durungokkal egészen eléktelenített tömeg­gé verte. A vásártérre kirendelve volt pandúrok, kik ellen a felbőszült uép szintén tettlegességre vetemedett, a rendet nem voltak képesek helyreállítani s csak a gyorsan kirukkolt lovas katonáknak sikerült a népet szétoszlatni. Az agyonvertet katonai fedezet alatt vitték a temetőben levő hullaházba. Másnap hatóságilag felboncol­tatván, az ütések nyomai főleg fején látszottak s kezein, melyekkel t. i. fejéről az ütést el akarta hárítani; kéz­csontjai teljesen össze voltak törve s fogai egy kivéte­lével mind ki valának ütve. A tett színhelyén levő szol­gabíró úr a további zavargástól tartva, a vásárt be akar­ta szüntetni és csakis Skublies László besenyei földbir­tokos úrnak azon kijelentésére, hogy a zavargás nem ismétlődik s e részben a felelőséget magára vállalja — engedte meg a vásár folytatólagos megtartását, de csak d. u. 1 óráig. — Balatoni távúszás. A zamárdi partoktól Balaton-Fü­redíg tervezett nemzetközi úszás verseny elhalasztatott, Törvényszéki csarnok. A Bogyay Antalon elkövetett gyilkosság és Hátzky Kálmán kárara megkisérlett rablás bűntettének vég­tárgyalása. (Vége.) Ezután Boschán Gy rula ügyvéd, Bálint József, Tápi József, Hajdú Borzas Ferenc, Szűcs Zsiga János vádlottak védője terjeszti elő következő védelmét: Tekintetes királyi Törvényszék! Izgalmas időket kelle átélnünk a legközelebbi múltban, midőn azon szomorú meggyőződésre jutottunk, miszerint a jogrend s jogbátorság vidékünkön oly nagy mértékben zavartatott meg, hogy egyes személyek vak­merőségükben annyira mentek, hogy már megyénk szék­helyének közvetlen szomszédságában is követtek el me­rényleteket a vagyon és személybiztonság elleti. De legnagyobb fokát érte el ezen izgatottság, mi­dőn azon megdöbbentő hírt vettük, hogy Csabrendeken, ezen népes község közepén, a mult évi augusztus hó 31-én Hátzky Kálmán úrnak lakásán 6 fegyveres egyén jelent meg rablási szándékkal, s hogy Bogyay Antal, megyénk egy közkedveltségű egyéne, ki hosszú éveken át mint szolgabíró eredményteljesen működött, — ezen alkalommal rút merényletnek esett áldozatul.— Nagyon is értem tehát a közérzűletnek azon han­gos nyilvánulását, mely a bűnösöknek példás megbün­tetése által követeli a megzavart jogrend helyreállítá­sát. — Igen is bűnhődjék a bűnös! Ezen elv, mint is­teni eredetű, minden ember keblébe mélyen be van vés­ve, és már az első emberi társadalom alakulásakor átment a posítiv törvényhozásba. De nem kevésbé szent, nem kevésbé isteni eredetű azon másik jogelv, mely sze­rint a bűnös soha az igazságosság határán tul, — soha súlyosabban, mint miként a társadalom érdeke megkí­vánja, ne legyen büuteKé. Ha az igazságszolgáltatás fölemeli karját, hogy a bűnöst sújtsa, ne sújtson kemé­nyebben, mint miként azt az isteni s emberi igazság a megzavart jogrend helyállítása céljából megköveteli. — Ezen körülményt különösen azért voltam bá­tor felemlíteni, mert érzem, hogy még oly egyénekre nézve is, — kik, mint a tek. kir. Törvényszék nagyon tisztelt tagjai, az igazság érzetétől teljesen át vannak hatva, — vajmi nehéz a jelen esetben minden subjectí­vitásból kivetkezve, egészen objective ítélni. Fölösleges volna a tek. kir. Törvényszéket újra a Csabrendeken történtek elbeszélésével fárasztani, az előttem szólott igen t. kartársam azt kellő világlatba helyezte. Én te­hát csak azon mozzanatokra fogok reflectálni, melyek specialíter védenceimre vonatkoznak; és már most va­gyok bátor a tek. kir. Törvényszék figyelmét azon kö­rülményre felhívni, hogy védenceim Bálint József, Tápi József, Hajdú (Borzas) Ferenc Szűcs János töredelmesen bevallották mindazt, ami a Csab­rendeken történtekben reájuk t< . helő. - Beismerték, hogy Savanyu József által felbíztatva, evvel s Németh Káplár Józseffel szövetkezve, jelentek meg Csabrendeken azon szándékkal, hogy Hátzky Kálmán úrnak pénzét elvigyék. Bárui .yire kárhozta tandónak tartom is vé­denceim ezen elhatározását, bármennyire önmagam meg­vagyok győződve arról, hogy cselekményük nagyon is alkalmas a jogrendet megzavarni: mindazonáltal nem látom fenforogva azon büntetendő cselekménynek tény­álladékát, melvlyel őket a tek. kir. ügyész úr vádolja. Annyi bizonyos, hogy védenceim 1881. évi aug. hó vége felé Savanyu József- és Németh Káplár József­fel szövetkeztek az iránt, hogy oly helyre mennek, ahol pénzt találhatnak, de a kezdeményezők ők nem voltak, sőt Bálint József, (Borzas) Hajdú Ferenc s Szűcs János, midőn a merénylet napján megtudták, hogy Hátzky Kálmán úrnak kiraboltatása célozt u!k, határozottan ki­jelenték, hogy ők oda nem mennek; azonban Németh Káplár és Savanyu József által az agyonlövetéssel fe­nyegetve, némileg a lélektani kényszer behatása alatt állva, indultak el Csabrendekre. A végtárgyalás alatt constatálva lett azon körülmény is, hogy a fegyvereket, melyek védenceimnél a kérdéses tény elkövetésekor vol­tak, nem védenceim, hanem Németh s Savanyu József töltötték meg. — Constatálva lett továbbá azon körül­mény is, hogy védenceim nem voltak elhatározva a ke­zükbe levő fegyvert Hátzky Kálmán úr házában hasz­nálni, az álbajúszt és szakált hasonlóképen nem véden­ceim készítették, hanem készen kapták már Savanyutól. Saját beismerésük alapján azonban kétségtelen tény, hogy ők 1881. évi aug. 31-én este 8 órakor — tehát még világos időben—Hátzky Kálmán úr házánál fegy­veresen megjelentek, és Savanyu József utasítása szerint elhelyezkedve, Bálint József s Savanyu József a házban szolgáló Hegyi Márí által vezettetve az ebédlő ajtajához mentek; azonban az ajtót kinyitván, az ebédlőben Vi­dos Ilka kisasszonyt, Mihálovits Lajos és Bogyay Antal urakat megpillantván, rögtön vissza húzódtak és többi társaikkal a házat elhagyták. Constatálva lett, hogy a fegyvert különösen Bálint József lövésre készen nem tartotta, azon körülmény pedig, hogy védenceim fegy­vereinek ravaszai fellettek volna húzva, mivel sem lett igazolva. — Ezen körülmények tehát a mellett szólnak, hogy nem voltak elhatározva a fegyvert használni. — Ennyiből és nem többől állanak a védenceim terhére rótt cselekmények. — De váljon ezen általuk elkövetett tények által fennforog-e a rablásnak kísérlete'? — E tények felölelik­e mind azon kellékeket, melyek a rablás kísértetének tényálladékához szükségesek? Büntető törvénykönyvün­ket és a tudomány e téren szolgáltatott eredményeit alapul véve, nem!—Ugyanis a bt. 344 §. szerint a rablás bűn­tettét az követi el, aki idegen ingó dolgot annak birto­kosától, vagy birlalójától erőnek, vagy fenyegetésnek alkal­mazása mellett azon célból vesz el, hogy azt jogtalanul elsajátítsa. — A 65. §. szerint pedig azon cselekmény, melylyel a szándékolt bűntett vagy vétség véghez vitele megkezdetett, de be nem végeztetett, a megkezdett bűntett, vagy vétség kísérletét képezi. — Ezen törvény régi joggyakorlatunktól, — valamint az 1843. évi javaslattól, nem különben a régibb bünte­tő codexektől lényegileg abban tér el, hogy a kisérlet külön fokainak meghatározását mellőzi, — dc nagyon téves volna ebből azt következtetni, hogy törvényünk nem ismerné el ezen különböző fokozatokat, a tények azon különböző phasisait, melyek együttvéve, a kisérlet tényálladékát megállapítják. Büntető törvényünk idézett szakasza szerint a ki­sérlet tényezői: 1-ör a bűntett elkövetésének szándéka, ' 2-or cselekmény, melyben a szándék 111 eg­valósítási törekvése ki fej e z t e t i k, 3-or oly cselekmény, mely az elkövetni szándékolt bűntett, vagy elkövetésének kez­detét képezze. — 1-ör. Az kétséget sem szenved, miszerint a kisér­letnek, hogy az büntethető legyen, szándékosnak kell lenni. — Első sorban a szándék uralkodik a kísérlet fölött. — A tettes akaratának egy meghatározott bün­tett-, vagy vétség elkövetésére kell irányulnia. — 2-or. A szándéknak tettben kell nyilvánulnia, va­gvis objectivísalva kell lennie. — Mert létezhet a szán­dék valamely bűntett elkövetésére, de sőt az külső ki­fejezésre is juthat akár egyes nyilatkozatok, kérdések, fenyegetések, sőt bizonyos cselekmények, különösen elő­készületi cselekmények által, de mindez még nem elég­séges a kisérlet tényálladékának megállapítására, mert nagyon hosszú és viszontagságteljes az ut a szándék nyílvánulásától a tettig. — 3-or. A külcselekménynek, hogy az a kisérlet té­nvező eleme legyen, az elkövetni szándékolt bűntett, illetve vétség véghezvitelének megkezdését kell képez nie; szóval a kisérleti cselekmény s a szándékolt bűn­tett között emisalis nexusnak kell léteznie. — De épen az a főnehézség a legtöbl) esetben, hogy praecise meg­állapittassék, hol kezdődik a véghezvitelí cselekmény.— Hogy az úgynevezett előkészületi cselekmények még nem képezik magának a véghezvinni szándékolt tettnek megkezdését, az kétséget nem szenved, de azt a mindennapi élet is igazolja. — A ki magát felísmerhet­lenné teszi, a ki a bűntett elkövetésére álarcot használ, azonban az érdeklődő közönség részére nezezett nap dél­utánján a tihanyi végcsúcstól a balaton-füredi uszodáig távúszás lett rendezve. A versenyben részt vettek Szek­rényessy Kálmán, Komlósy Gyula és Schwarz Vilmos. Dacára, hogy a Balaton igen hullámzott, s igy a ver­senyzőknek a felettük összecsapkodó hullámokkal kellett megküzdeniük, mégis az 5 1 , kilometer utat 1 óra 42 perc alatt tette meg az elsőnek beérkezett Szekrényessy Kál­mán, — s az első tiszteletdíjat t. i. aranyérmet és diszok­mányt elnyerte. — Komlósy a célponthoz közel ballábán sjörcsöt kapván, csolnakba kényteleníttetett ülni, azonban a dicséretes gyorsasággal tett úszásért érem jutalomban részesült. Schwarz 10 perccel Szekrényessy megérkezte után jutott parthoz. — Gyasznir. Kuthy Emil nagy-l.tnizsai kir. törv. irodatiszt f. hó 20-án 60 éves korában szivszélhüdésben elhalálozván, elhunytával egy gyei kevesebb lett száma azon typikus magyar-alakoknak, a kik mai napság már csak elvétve találhatók. Áldás emlékére! Vizbefúlt. Horváth János boezföldi születésű 21­éves béres legény vasárnap d. u. 4 óra tájban vigyá­zatlanság folytán a gömbös-malomnál a vizbe halt. — Rövid egy heti időközben ez városunkba a második vizbefulási eset. Óhajtandó volna hatóságilag eltiltani a fürdést az ily veszélyes helyeken, annyival is inkább, mert tudtunkkal minden évben ismétlődnek az ily szo­morú esetek ép a kis-malom- és a gömbös-malomnál. Szerelmi dráma. Varga József endrődi, somogv­mfegyei illetőségű lakós nejét elcsábította a náluk zsel­lérkép lakó, kerek i illetőségű Tóth Mihály s a családi tűzhelytől együtt megszöktek. A férj értesülvén a szö­késről, utánuk iparkodott s Kapornakou a vendéglőben utol is érte őket, de a szerelmes párn sikerült a férj haragja elől egyelőre elmenekülni. férj újból nyo­mukban volt s helyben a Kazincy-tér n rájuk bukkant. A kölcsönös szemrehányás zajára nagy csődülés támadt s a helybeli rendőrség figyelnie is oda irányulván, a vallatás alkalmával kitűnt a szökés, de a nő — félve férje haragjától — semmi szín alatt sem akart a csalá­di körbe visszatérni. Egy napi elcsukatás után férj és feleség hajlandóknak mutatkoztak a kibékülésre s mintha csak egy nyári zivatar vonult volna el szerelmük egén, kibékülve tértek haza, míg a csábító fél-nappal később illetőségi helyére — toloncoltátott. Tüzesetek a megyében. F. évi julius hó 4-én Batyk községben gondatlanságból keletkezett tűz 45 lakházat, 38 pajtát, több bútort, gazdasági eszköz­ket hamvasztott el 20000 frt. erejéig; ebből 38 lakház, 6 pajta biztosítva volt 14,000 frtig. Batyk községben a f. é. julius hó 4-én dühöngött tűz alkalmával egves szikráknak a szél által történt keresztül vitele által Zalabér községben 5 lakház és több ingóság lett a lángok maralékává. Julius hó 7-én Tót szentmár­ton községben ismeretlen okból tiiz ütvén kí, 3860 ftrnyi kárt okozott, melyből 11.000 frtig biztosítás esz­közöltetett. Boliahida községben julius hó 12-én is­meretlen okból támadt tűz; a kár 350 frtra becsültetett. Julius hó 11-én Novában d. e. 0 órakor egy épület ismeretlen okból leégett, a kár 600 frt, a biztosítás 350 frt erejéig volt eszközelve. Julius 16-án este 10 órakor Teskándon gondatlanság folytán kigyuladt egy takarmánynyal telt pajta, leégett még egy épület is." A kár 2600 frt, biztosítva volt 1800 frt erejéig. Elismerést érdemel Farkas Ferenc andráshidai fíilbirto­kos úr nemes tette, aki azonnal lajtoskocsikkal ve- a szélyben forgott község segélyére ment.

Next

/
Oldalképek
Tartalom