Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-07-23 / 4. szám

ai ÓS < f a állapotából meríthető és védencemre is alkalmazható. Köztudomásu dolog az, hogy rablásra, lopásra s több eféle tettekre nálunk leginkább a pásztor-nép vetemedik; s ha köztük egy vakmerő vezető akad, biztos lehet benne, bog}' — főleg egy kis pressioval — a pásztor-népnek ha nem is 99 legalább 90 százalékát megnyerheti magának a más vagyonára törő bűntársul. És talán a pásztorbotban rejlik ama varázserő, mely annak ,birlalását a tiltott cselekményre hajlékonynyá teszi? Épen nem. Nem a pásztori foglalkozás, nem is a szegénység egyedül, hanem igenis a műveltség azon elmaradottsága, az emberi természetnek azon fejletlensége képezi e szomorú jelenség főkutforrását, mely elmaradottságban a nemesebb érzelmek még fejletlenül hevernek és az eredeti vad indulatok ellenében elég erőt kifejteni nem képesek, - amely fejletlen állapot, ha nem is képez oly mentő körülményt, mint a gyermeki tudatlanság, — de oka nem az egyes emberben, hanem az általános viszonyokban levén keresendő — mindenesetre enyhitő körülménynek tekintendő. A védencem ellen emelt vád másik része: a gyilkosság bűntettének vádja. Minél komolyabb ezen vád és minél súlyosai) a törvényileg meghatározott vonatlcozatos büntetés: annál inkább fenforog szüksége annak, hogv a vádban foglalt kérdésre az Ítéletben adandó felelet a legalaposabb megfontolásnak, az igazi bölcseségnek legyen eredménye. És e tekintetben ismerve a tek. kir". Törvényszék bírói bölcseségét teljes me^uvugvással tekinthetek az Ítélet meghozatala elé, és hiszem, hogy ez nem fog egészen megfelelni az ügyészi indítványnak. A gyilkosság büntette „embernek előre megfontolt szándékkal megölése levén" — az ember által elkövethető eme legnagyobb bűntett fogalmának speciális kelléke: „az előre megfontolt szándék-" ami nélkül gyilkosság büntette nem létez. Es e kellék fenforgásának, az előre megfontolt szándéknak — tekintve a törvényben kiszabott büntetés borzasztóságát és eredménye helyrehozhatlanságát - a legtökéletesebben bebizonyítva kell lennie. De e -zerint védencem ellen a gyilkosság bűntettének vádja' meg nem állhat. Mert eltekintve attól, hogy védencem előre nem tudhatván, fog-e valaki az ablakon kiugorni? és ha igen, kicsoda fog azon kiugorni? szándéka egy határozott egyénre nem is irányulhatott — vádlott társainak ama vallomása, mintha védencem előre mondotta volna, hogy ő agyonlövi, aki az ablakon kiugorni fog a vádlott társ vallomása bírói figyelembe nem jöhetvén — törvényes bizonyítékot nem képezhet; nem képezhet törvényes bizonyítékot ezúttal még különösen azért sem, mivel Savanyu Józsi a rablóbanda feje, a történteknek rendezője, ez ideig kézrekerítve nincs, és e tekintetben az ő vallomása nem is tudható; és lehetséges legalább az iratokhoz utólag csat lt levél tartalma után ítélve, hogy Savanyunak jelenléte és vallomása ugy az egész ügyállást, mint különösen a vádlott táivak vállomásait védencem javára egészen megváltoztatná. — Mert továbbá, lia igaz volna is, hogy Savanyu Józsi azon utasitást adta volna védencemnek, hogy agyonlőjje, aki az ablakon kiugrik. Savanyunak ezen rendelkezéséből még nem foly okvetlenül, hogy védencemben az ölési szándék előre meg is fogamzott volna. Ezekből folyólag tehát az ölési előre megfontolt szándék védencem ellen beigazoltnak nem tekinthető, nem pedig az épen mondottakon kivül még azért sem, mivel védencem mint állítja — csak akkor lőtt, amidőn valaki hozzá ezen figyelmeztető szót: „lőjj" intézte; és csakugyan, nem lehetetlen, hogy ezen figyelmeztető szó mondva volt, de a nagy zavar miatt és a miatt, mivel a közelben senkisem volt, ezen szót védencemen és az illetőn kivül senkisem hallotta és igy a tanuk sem hallották. Most még csak az a kérdés, váljon átalában az ölési szándék megállapítható-e védencem ellen? Minthogy védencem azt állítja, hogy ő csak ijesztésből lőtt, minthogy a vádlott társak terhelő vallomása bírói figyelembe nem jöhet; minthogy egyébként is sem védencem vallomásából, sem különben nem deríthető ki, hogy ő valakit agyonlőni akart volna: ellenében a szándékos emberölés büntette sem igazolható. Midőn tehát végül védencem fenyitetlen előéletét és, mint fenebb említem, műveletlen állapotát, mint enyhítő körülményeket a tek. kir. Törvényszék becses figyelmébe ajánlanám, — tekintve még azt is, hogy védencem egyedül a társai által reá gyakorolt kénvszernek esett áldozatul, egész tisztelettel kérem a tekintetes királyi Törvényszéket, hogy védencem felett ;tz elmondottak szerint kegyes ítéletet mondani méltóztassék. (Vége köv.) Felelős szerkesztő és kiado'tnlajdonos: UDVARDY IGNÁC. HIRDET E S E K, 922.) 1882. szám. Árlejtési hirdetmény. A pozsony-varasdi államuton levő '224 és 256. sz. fahidak helyreállítását a nagyméltóságú közmunka és közlekedési magv. kir. minisztérium 1882. évi junius hó 30-án kelt 12720 szánni magas rendeletével 1885 írt. 55 krnyi összeggel engedélyezte. Ezen munka biztosítása tekintetéből alólírt hivatal irodájában folyó 1882. évi julius hó 27én reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, inchre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résztvevés esetére magukat a fentkitett összeg 5%-val, mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10" o biztosítékra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig fogadtatnak el; ezekben az a jánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiirandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. Írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók, a vállalati összeg 10%-a készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, nüíszerelvények és feltételek alólirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1882. évi julius hó 13. Zalamegyei m. kir. építészeti hivatal. 31. 2—2. 118.]v. 1882. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1036. számú végzése által Munkovics Sánd 01" letenyei lakos végrehajtató javára Brannstein Pál és József zala-egerszegi lakósok ellen :>0 frt tőke, és járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag felül foglalt és 1582 frtra becsült két ló, két lószekér, egy pár lószerszám, tégla, cserép zsindel és egyebekből álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszinén vagyis Zala-Egerszegen leendő eszközlésére 1882-ik év augusztus hó 7-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitiizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. c. 107 §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zala-Egerszegen 1882. évi julius 19. napján. Nemes Sándor kir. bírósági végrehajtó. 36. 1—1. I79.jl882. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó 188], évi LX. t. e. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1570. számú végzése által a .aia-egerszegi árv>t:':r végrehajtató javára Imre István teskándi lakós ellen 156 frt tőke és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 320 írtra becsült két ló, egy szekér, 2 db ökörtinó és egy tehénből álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén vagyis Tesk&ndon leendő eszközlésére 882. évi augusztus hó 4-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitiizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 187. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. e. 108. §-ában megállapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. — Kelt Zala-Egerszegen 1882. évi julius 20. napján. Nemes Sándor kir. bírósági végrehajtó. 37. 1—1. 1442.]tlkkvi 1882. Árverési hirdetmény. A zala-egerszegi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság által közhírré tétetik, mikép Baranyai Mária olai lakós végrehaj tat ónak Németh Mihály teskándi lakós végrehajtást' szenvedő elleni 300 frt tőke követelése és járulékai kielégítése végett a teskándi 8 sz. telekjegyzőkönyvben f 7 sor sz. alatt felvett fekvőségből alperest illető 1 ., rész, - s a 85 sz. tljkvben f 1 -6 sor szám alatt alperes nevén álló ingatlanok Teskánd községben a k; zségbiró házánál 1N82. évi september hó 5. napján délelőtt 10 órakor, 69 fit illetőleg 770 frt kikiáltási ár, ugy a venni szándékozók által a bírói megbízott kezéhez leteendő 6 frt 90 kr és i i frt bánatpénz, továbbá a telekkönyvi hatóság kiadóhivatalában és a teskándi községbirónál megtekinthető egyéb feltételek mellett a legtöbbet Ígérőnek eladatni fog. — Zala-Egerszegen 1882. évi május hó 5. napján. A kir. törvényszék mint tkvi hatását). 35. 1—1. Felhívás! Mindazon t. ügyfeleimet, kik ügyükbeni intézkedés végett eredeti okiratokat adtak át, felkérem, hogy — miután a felszaporodott eredetiek megőrzésére elegendő tűzmentes szekrénynyel nem birok ezen hirdetésnek a .,Zalamegye" és a „Zalai Közlöny" cimű lapok hasábjain történt első beigtatásától számítandó 30 nap alatt eredeti okirataikat visszavenni szíveskedjenek,mert azokat —a jelzett idő eltelte után - költségükre és veszélyükre a zala-ege, zegi tek. kir. közjegyző urnái, illetve a zala-egerszegi tek. kir. járásbíróságnál letéteményezni fogom. — Kelt Zala-Egerszegen 1882. julius 10. 30. Huhay György. BREISACH SÁMUEL ZALAEGERSZEGEN ajánlja dúsan felszerelt könyv-, mű? hangjegy-, papír- és irodai szerek kereskedését, úgyszintén kész nyomtatványok- és olaj fesíményii képek r a k t á r á t | legelőnyösebb áron. i A gyümölcs befőzéshez való legjobb minőségű hártya papír H nálam kapható, és 1 iv ára || 4-8 krajcárig. Ifj. Haján .József ajánlja jó minőségű kézi cséplő gépét tisztító rostával használati díj lefizetése mellett. 34. l-l. Van szerencsém a nagyon t. közönséget értesíteni, miszerint folyó hó 15-én lórii raktáramat Má,jer Jakab urnái megnyitottam, s hogy nálam csinos, szilárdan készített bordók olcsó áron kaphatók. Tisztelettel Gruttmann Gyula 38. -1Xován. Xyomatott özv. l'ahy Rozália gyorssajtóján Zala-Egerszegan.