Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-11-26 / 22. szám

Abban teliát az egész világ egyet fog v elünk érteni, hogy a külföldi lottók és az idegenek által Magyarországon űzött Ígérvény ellen, mint közös ellenség ellen harcoljunk. Ezen a külföld által űzött sajátságos kizsákmányolás elleni harcot gyakorlati, a nép jogos és jogtalan sajátságaihoz mért eszközökkel kell végrehajtani. Ezen publicisticus harcban nekünk meg van már azon elégtételünk, hogy a magyar sajtó egy része cikkünk átvétele által fenti nézetünknek igazat adott. De ha Magyarország és Austria összes lapjai naponta imának cikkeket a lottók immoralitása ellen — oly dolog, mely a képtelenségek sorába tartozik — még ettől sem lehetne sikert várni. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a szemléltetési oktatást alkalmazzuk a nép gazdasági nevelésénél. Mi az eszközöket emiitettük, midőn a magyar jelzálog hitelbank, az osztrák vörös kereszt-egylet és a magyar vörös kereszt-egylet sorsjegyeinek kikocsátásáról beszéltünk. A "külföldi lottók elleni harcot oly practicus eszközökkel kell végrehajtani, hogy azok ugy a műveletlen, mint a félig művelt osztályra is hassanak és oly rendszabályok által, melyek megengedik használatát mind azon értelmes és nemzetgazdasági fegyvereknek, melyekkel a lottók visszaélnek. A legjobb harceszközt a nyereménysorsolással egybekötött értékpapírokban, az úgynevezett sorsjegyekben találjuk fel. Ezek önvédelmi fegyvert nyújtanak a játék szenvedély ellen. Minthogy az emberi természetnek megvannak tökéletlenségei és a hajlam a könnyű nyeremény iránt sohasem irtható ki egészen, ennélfogva célszerűek az úgynevezett sorsjegyek, t. i. azon értékpapírok, melyeknél a tőke a kamat egy részével visszafizettetik, és azonkívül nyeremény-kisorsolások is történnek, mert igy a gazdálkodási phantasia, a nyerési hajlam aránylag a legártatlanabb módon nyer kielégítést, az pedig mindegy ezen értékpapíroknál, hogy a kamat évenkint fizettetik-e vissza, vagy pedig a tőke a felhalmozódott kamatokkal és bizonyos számú nyeremény-jegyekkel együtt, melyek ez esetben a kamat másik részét képviselik. Ezen értékjegyek népszerűsítése és practicus combinatiók, melyek a kis tőkepénzeseknek is lehetővé tennék kisebb összegért az eredeti jegyek birtoba jutni, volna a legjobb propaganda a külföldi lottók és a túlsúlyra kapott igérvényszédelgés ellen. Ezen sorsjegyek egyesítik magukban mindazon célra szükséges tulajdonságokat, minthogy a tőkét és a kamatokat a vevőnek biztosítják és egyidejűleg a nyereménykisorsolások által a takarékosságnak még egy különös vonzerőt nyújtanak. Ha a közönség okulva ezen felvilágosítások által, melyek csakis systematieus rendszabályok és organisált solid üzletek által terjeszthetők, mindenütt és minden időben módot nyer ezen értékpapírokat eredetiben megvehetni, akkor a lottójáték által magához csábított tömeg igv fog szólani: Miért dobjani ki pénzemet az ablakon az által, hogy külföldi lottón játszom, hiszen ha 5, 10. v. 15 frtom van és ha e kis tőkét további takarékossággal gyarapítóm, vehetek magamnak egy magyar értékpapírt is ? Igy megmarad tőkém, még kamatot is fizetnek reá és a mi legfőbb, mint egy ilv értékpapír birtokosa, minden további kiadások nélkül oly lottón játszom, melyen 10,000 frtot, 15,000 frtot, sőt 250,000 frtot is nyerhetek, tehát többet, mint bármely más lottókon. Ily sorsjegyek egész 30, 20, 15, frank értékig Belgiumban, Hollandiában és a nemzetgazdaságban előhaladottabb országokban ugyan el vanak terjesztve. A míg a lottókat véglegesen be nem lehet szüntetni, addig e sorsjegyek kisebb rosz gyanánt szerepelnek. A tőkének és arányos kamatnak visszafizetése a kisebb tőkepénzeseknél is föltétlenné lesz. Ezen értékek népszerűsítése által meg van akadályozva az Ígérvényekkel való szédelgés tulysulyra jutása, a mely Ígérvények terjesztése nem kevésbbé ártalmas, mint a külföldi lottó. Magyarországon és Ausztriában a közönség gyakran 3 frtot, sőt többet is tízet oly Ígérvényért, mely valóban csak minimalis nyerési lehetőséget nyújt. Ha tehát a közönség, mely ezen ígérvényeket és a külföldi sorsjegyeket pártolja, körülbelől G, 10, 15 Írtért eredeti hazai sorsjegyeket jutalomsorsolásokkal vásárolhat, akkor a tőkegyarapítás helyes útjára van terelve. Így sokkal alkalmasabb módon, minthogy a részletjegyekkel való üzérkedés nehezen ellenőrizhető, vétetnék el a lottó-gyűjtődék hatásköre, ekkor aztán mindig kevesebb és kevesebb ember találkoznék, ki elég esztelen volna nehéz munka által szerzett pénzét a loteria feneketlen örvényébe hajítani. Ezen ok birt bennünket arra, hogv a mellett szállunk síkra, hogy a magyar kormány által a magyar jelzálogbanknak engedményezett 40 millió záloglevéljegynek legalább egyrésze úgy adassék ki, hogy 50 frt névleges érték vétessék föl egységül minden zálogjegynél, ezen értékpapír 4 vagy 5 részben állíttassék ki, mint jelzálog kötvény, mi által a kicsinyben takarékoskodó közönség is képes lesz körülbelől 10—12' 2 frtnvi összegért ily eredeti értékpapírokat beszerezhetni. Magában véve ez még nem általános eszköz a lotteria ellen, hanem csak fontos védszer az ellen, ha kapcsolatban más reformokkal alkalmaztatik, mint a „pósta takarékpénztárak" behozatala, a részletjegyekkel való üzlet szabályozása stb. A magyar jelzálogbanknak, mint hazai intézetnek kellene ehhez segédkezet nyújtani és akkor itt Magyarországon ugyanazon nemes célért küzdene, a mit a „Credit Foncier" Franciaországon már előirt. A „Credit Foncier" az által tette kedveltté a zálogjegyeket, hogy G szór tűzött ki jutalomsorsolást egy évben a hazai hitelalap javára. Ezen példát, — a még nálunk nem eléggé kifejlett nemzetgazdasági viszonyoknál fogva, — minekünk is utánozni kellene. A gazdálkodásra vonatkozó erkölcsi elvek hirdetése csak akkor használ a hazárdjátékot dicsőítő reclamok ellen, ha a közönségnek egyszersmind lehetővé teszik, hogv kényelmesen és könnyen összeférhető módon kövessenek jó és eszélyes gazdálkodást. Ismét aztán ki fog tűnni, hogy a jó példa ép úgy ragad, mint a rosz. Rendőri intézmények magukban véve sem használnak. A törvény Magyarországon is megtiltja a külföldi lottókon való játszást, de e törvénynek practikusabb módon kellene alkalmaztatnia. Mindamellett, hogy a hazardjáték e külföldi jótékbankokban hatóságilag el van tiltva, mégis ott szerepelnek évről-évre, napról-napra Magyarország és Ausztria lapjainak hirdetési rovatában a leglármásabb reclamok a törvény által eltiltott külföldi játék javára. A sokak által űzött részletfizetésre kibocsátott jegyek elárusítását is törvényesen el kellene tiltani és a közönséget szigorú jogi fogások segélyével az ily szédelgésektől meg kellene védni. Hasznos volna, ha az állani, a mennyire lehetséges mindennemű inagánsorsjáték engedélyezését megvonná és ha engedélyezi is, csak oly feltételek mellett tegye, hogv az értékpapírok kevés értékűek legyenek tőkevisszafizetéssel és nveremény-kisorsolással, mint a mily föltételek mellett az a „Vörös kereszt-egyletnek" engedélyeztetett. Minden más ilynemű engedmény jótékony alap javára, ha már el nem kerülhető, a magyar „Vörös kereszt egylet" hatásköre alá öszpontosítható volna, szem előtt tartva azonban mindig az elvet, hogy a tőke a kamat egy részével nyeremény kisorsolások alapján visszafizetendő. Az említett 800,000 magyar sorsjegy kibocsátása a „Vörös keresz - egylet" részéről, 5—4,000,000 frt, azon rendszeren alapul, melyet mi már régen ajánlottunk, mint védeszközt a külföldi sorsjáték és ígérvény-szédelgés ellen. Épen igy a magyar jelzálog hitelbank 40 milliónyi nyereményzálogjegyéből egy résznek oly kis részletekben kellene kiadatni, hogy a nyeremény-játék-jegyek 50 frtnvi értékben kiállítva, mint 5-ször fizetendő 10 frtos eredeti részletkötvények köteleznének, mint ilyenek az egész országban népszerűsítve, a magyar hitel alap jövedelmét, mely csak nemzeti intézmény által biztosítható, indirect uton szaporitják és következetesen megakadályozzák, hogy a nagyon könvnyen hivő magyar közönség a lottó és ígérvényjátékért külföldön oly óriási összeget, körülbelül 4 millió forintot fizessen. Ha Belgium és Hollandia különböző hatóságoknak és intézeteknek megengedték ily kis értékű papírok kibocsátását és ez értékpapirok a lakosság takarékossági hajlamaira hasznosnak mutatkoztak, ugy Magyarországon sincs legkisebb okunk sem talán roszszul alkalmazott pruderieből vagy doctrinalis leleményességből elmellőzni ezen önvédelmi helyzetben megragadható, a külföldi lotteriák és igérvényszédelgések ellen igen alkalmas fegyvert. Egy hazai pénzügyi intézmény nyereményzáloglevelei, mint a magyar jelzálog-hitelbankéi, még ha azok, mint 10 frtos részletkötelezvények kaphatók is, épen úgv, mint a „Vörös keresztegylet" 5 frtos sorsjegyei, képesek lesznek már magával a létezésükkel is más szabályokkal kapcsolatban a takarékossági szellem ápolása mellett oda hatni, hogy Magyarország megszűnjék továbbra is külföldi játékbankoknak és Ígérvényekkel házalóknak több millió évi jövedelmet biztosítani. Mivel ilynemű magasabb értékpapíroknak magasabb folyó árakon való elárusítása lehetséges, ez a magyar hitelalapnak még közvetett uton is használna az által, hogy belföldi ö»/ megtakarított összeg helyeztetnék el; az ország nemzetgazdaság salubritásának ép ugy nyerni kellene általa, mint a hogy a lakósság takarékossági hajlamának erősíttetnie s megvédetnie ily egyszerű eszköz által az ártalmas befolyásoktól. A muraközi népiskolák állapotának megvizsgálása végett Zalamegye tek. közigazgatási bizottsága által kiküldött bizottság hivatalos jelentése. (Folytatás.) 9. Podturen katli. felekezeti fára iskola, melyhez tartoznak Podturen 238, Miklávecz, Ferketineez 86, Szivicza 87, összesen 411. tanköteles gyermekkel, kik közül 133. jár iskolába, 278. pedig oktatásban nem részeiül. Ezen iskolának két tanterme van ugyan azonban a 133 gyermek egy nem képesített tanitó által egy tanteremben taníttatik, a másik teremben pedig a póstamesterré lett előbbi tanítónak kukoricáját és egyéb tárgyait találtuk. Ezen iskola felszerelése említést alig érdemel s az oktatásnak sem a magyarnyelv tanításában, sem az előirt egyéb tantárgyakban eredményét nem tapasztaltuk, mely sajnos körülmény abban leli magyarázatát, hogy az előbbi kántortanító'a kántorsággal annyira el volt feglalva, hogy a gyermekek tanítására ideje sem lehetett s ha lett is volna, ily nagy számú gyermekekkel eredményt felmutatni nem lett volna képes. Miért is tekintettel azon körülményre, hogy a jelenleg csak szükségből alkalmazott tanító képesítéssel nem bir, és tekintettel arra, hogy a meghallgatott Mikhaleez és Ferketineez egyesült községbeliek külön iskola felállítására hajlandóknak mutatkoznak : nézetünk szerint eredmény mindaddig nem várható, mig Mikhalccz-Ferketineezen egy külön iskola fel nem állíttatik, a podtureni két tanteremmel bíró iskolában pedig két tanító nem alkalmaztatik. 10. Belíczai kath. felek, fára iskola, melyhez tartozik Belicza 214, Gardinovecz 212, összesen 426. tanköteles gyermekkel, kik közül jár iskolába 153, 273 pedig minden oktatást nélkülöz. Az említett iskolai épületben két tanterem van, de csak egyik van némileg felszerelve, mig a másik üresen áll. Csizmazia János okleveles kántortanító jól beszél magyarul s a magyarnyelv tanításában némi eredményt volt képes felmutatni, de mint kántortanítótól 153 gyermekkel valódi haladást sem a magyarnyelvben, sem a magyarnyelv tanításában, sem egyéb tantárgyakban mindaddig' nem remélhető, mig Gardinoveezen külön iskola fel nem állíttatik és pedig két tanteremmel és képesített magyar tanítók nem alkalmaztatnak. 11. Csák tornya i községi iskola. Ezen intézet 1868. évben történt átalakítása óta mind a törvény által előirt tanrendszer, mind különösen a magyarnyelv tanítása érdemében jelenleg a haladás azon fokon áll, hogy a legelői hivatkozott megbízatásunk tárgya talán nem is volna azon okból, mert mint községi iskola, a kir. tanfelügyelőség s a tek. közigazgatási bizottság folytonos és közvetlen felügyelete alatt áll, a benne követett eljárás szakadatlan ellenőrzés alatt van és hogy eljárásunkat ezen intézetre mégis kiterjesztjük, ezt azért' teszszük, hogy kitüntethessük, mennyire képes egy, habár kisebb és anyagilag szegényebb állapotban lévő község áldozatkészsége, a tanítók niegválasztásábani óvatossága s az utóbbiaknak egymás közti iigybuzgósága és szakadatlan hazafias előretörök vése! Ugyanis Csáktornyán 1868. évig kath. felek, faraiskola létezett, egy kántortanítóval, egy segédtanítóval és egy hunyta ni tóval. Emii tett évben a város a tárákhoz tartozó többi községtől a felerészben eddig is őt illetett iskola épületet 11,000 frtért megváltotta illetőleg az ez iránti kizárólagos tulajdonjogot magának megszerezte, mely megváltási összegből Pribiszlaveczen és Ivánoveczeu az iskolák már felépültek, Szenkovecz és Macskoveez községekben pedig az iskola felépítését legközelebb remélni lehet. Csáktornya város az iskola épület megváltása után iskoláit fclekezetnélkiiliekuek nyilvánítván, a tanulók 4 fiú- és 4 leányosztályban, a hittanitókon kiviil 8 okleveles tanítótól nyerik az elemi oktatást, kik közül Jeney Gusztáv, Szinkovics Ferenc, Alszeghy Alajos és Polák Mátyás a fiuknak, Schmidt Márton, Menesey Károly, Zrinyi Károly, Boncsák Anasztázia pedig a leányoknak oktatásában fáradoznak, kik közül a két utóbb nevezett tanitó illetőleg tanítónő már ezen átalakított intézetből került ki s a budapesti m. kir. állami fiú-, illetőleg nőképezdében nyertek képesítést. Ezenkívül a város az államilag segélyezett hat osztályú polgári iskolához igényelt helyiségeket s a tűzoltók szükségletét szolgáltatja. Végre Csáktornya városa a felállított m. kir. állami tanitó képezde helyiségeinek felépítésére magát kötelezvén, addig is, mig őzen nagyobb költséget igénylő építkezést eszközölhetné, a képezde elhelyezéséhez niegkivántató helyiségeket haszonbérért szerezte meg. (,'sáktornyán s annak Bukovecz, Putján és Mártán külvárosaiban jeleng 456. tanköteles gyermek van, kik közül 330 az eleim, 71. pedig a polgári iskolában nyer oktatást. A magyarnyelv már az iskola I. osztályában taníttatik oly eredménynyel, hogy a többi tantárgy nagyobb része is a II. osztályban már magyar nyelven adatik elő, a III. és IV. osztályban pedig a tanítási nyelv kizárólag magyar annyira, hogy felvétel ezen elemi iskolákból a polgári és reáliskolákba és gymnasiuniókba fenakadás nélkül történik. Az ismétlő iskola esak iparos tanoncok által látogattatik. A tani tók évi fizetése 600 frt. és szabadlakás, vagy e helyett