Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-11-05 / 19. szám

Csak akkor tudtuk meg igazán, mennyire sze­rettük őt, midőn eljutott hozzánk halálának hire, mikor már az emlékezet kíncsbányájából kellett nagy életének képét apró vonásokban egybegyűjteni. Csak akkor éreztük egész valóságában, mennyire forrt egybe szi­vünk minden érzetével, midőn már az ő szive megszűnt dobogni. Az a nagy sziv, mely egyszerre tudott lelke­sülni a haza múltjáért, meg a jelen rideg prózaiságát ragyogó képzeletének aranyszálaival körülszőni és még érzéke maradt az iránt is, hogy a jövő nemzedéket meg­tanítsa az igazi honszeretetre. Ha megszólalt a nagy jós, lelkes szózatától visz­hangzott a három bércü haza. Leste az igét tapasztalat­lan ifjúság, tettdús ifjúkor és ősz fürtökben díszelgő aggkor. A folyam, mely a magyar földet a külföldtől elszeli, mohón' fogadta szavát, ringó hullámhátán elvitte idegen földre, hol csak szétszórva lakik a magyar. Es ugyanazon folyam meghallotta azon jajszót, mely az egész nemzet szivéből fakadt, zokogás hangján regélte odább, mig eljött hozzánk is: a külföld magyarjaihoz. Szomori'i rege! „Száll a madár ágról ágra, száll az ének szájról szájra." Kétségbeejtő dal, szivetfacsaró ének. Könybe borul a szetn, mely írásban olvassa, el­némul az ajak, mely élő szóval adja tovább, elsiketül a fül, mely meghallotta. Ismét egybegyűltünk, mint csak kevés nappal ezelőtt. Akkor . . . akkor büszkeségtől ragyogó arccal áldoztunk az emlékezet oltárán, egy már rég elszállott géniusznak. Mert még nagyon uj a seb, semhogy fáj­dalma meg ne ölné a büszkeséget. A könnyű röptli öröm csak egy hírnököt küldött hozzánk, Petőfi ünnepnapján esak egy érzés ujjongott szivünkben. Ma ezer fájdalom hasítja azt és a mi tetézi a fájdalmat: az elhagyottság érzete. Mert aki nekünk hirt küldött a hazáról, a költő, nincs többé; a mi keblünkben a bonnal való együtt ér­zést lángra költötte, a bűvös lant, eltörve a halál kezétől. És nekünk nagyobb szükségünk van a nagy költő buzdító szavára, mint az otthon élőknek! A hazai élet árja nem sodorja magával a külföldön élő magyarokat; kiestek az üstökös, a honi gyarapodás, pályájától, nem részesülnek a honi nyelv és környezet acélozó, idegerő­sítő harmathullásában. Csak néha jut ide egy eltévedt sugara a honi köl­tészetnek, esak ritkán lett mienk az elpattant szikra. Hogy ápoltuk, hogy melegedtünk rajta, hogy vi­lágított be szivünkbe, hogy gyújtotta uj életre a hon­szeretet tiszta lángját! Könnyű nekik a csábnak ellentállani, kiknek testét védő pajzsként veszi körül az otthon levegője, kiknek lelke a hazai nyelv fényes köpenyével takaród­zik. Mi a kiilföldijn, csak a csábot halljuk, csak a kényszert látjuk. Es ha nem szólna néha a jós hangja buzdítólag, lölkesítőleg, el kellene buknunk az idege nekkel folytatott harcban. Es most megszólal a latinszéli folyam berekjében ama csudás hang, mely a tarziusi hajóst intette, hogy mihelyestoléraz Aigoszpotamosz torkolatához, adja tudtára Romának, adja,tudtára nagy Görögországnak: „Meghalt a nagy Pán." Értésünkre adja nekünk is a csudás hang, hogv :* „Sohasem szól többé hozzád a honszeretet oly fenséges hangon, mint szólott Arany János költésze­téből. Sohasem int kitartásra, buzdít honszeretetre oly lángoló szózat, mint intett, buzdított a legnagyobb ma­gyar költő lantjáról. Meghalt a nagy Pán, támasz nél­kül maradt a külföldön bolyongó honszeretet." Azért is kettős a mi gyászunk, kétszeresen vérzik lelkünk sebe! Tükröt a mi fájdalmunknak, hogy kétszeresen lássuk könyborította arcát! Tükröt az érzésnek, hogy meglássa magát és megörököljön a szívben. Ezen fájda­lom édes tetsvére a bonszeretetnek; ha azt ápoljuk, tá­maszt nyújtottunk a haza iránti hűségnek! Ezen tükör Arany János élete. Tiszta a felszíne, ragyogó a belseje. Egyszerre pillanthatod át és nyom­ban meglátod a fenséges alakot, mint áll még tisztán a szenvedés hánytorgó tengerében, mint gyűjti magából a tengerből a költészet nemes gyöngyeit nemzete számára. Tanulj meg előbb a napba nézni, oh magyar! El ne vakulj a sugarak ragyogásától, ha e tündöklő ra­gyogásnak mélyére akarnál hatni, gyöngyeiben gyö­nyörködni !" * # * Előadó ezután terjedelmesen ismertette Arany Já­nos életrajzát, amit a hallgató közönség annál sziveseb­ben fogadott; mert voltak sokan, kik Aranyt csak hír­ből ismerték, míg Tábori szabatos és talpraesett előadá­sából mindenki megismerhette a boldogult nagy költő „Éu"-jét. Sgalitzer Gyula elszavalta Aranynak „Az egri leány" című balladáját ép oly köztetszés közt, mint ahogy Nostroviezky Ferenc a nagy költő „A walesi bárdok" cimű költeményét szavalta el. Végre Heksch elnök meleg érzelmű szavakkal emlékezett meg a nagy halottról. Beszéde a várt hatást nem tévesztette el. Ez­zel az ünnepély hivatalos jellege véget ért. — Szommer Sándor. Helyi, megyei és vegyes hirek. Halottak napja. Ez azon nap, melyen az élőktől oly kevéssé látogatott hely : a temető megnépesül; mert a gyászba borult szeretet, az emlékező hála ide csalja az embereket. Tiszta, verőfényes őszi nap uralta az idén a tájat; már délután hullámzott a nép felkeresni ked­veseinek sírját, kik ott bosszú álmukat aluszszák. A sze­rető sziv koszorút helyezett a sírra és virágok özönével halmozta azt el. — Este tündökölt a lámpák fénye, sürü füstgomoly szállt a sírokon meggyújtott fáklyákból, kísérteties fényt árasztva szerte-szét, a távol röpke kö­dén keresztül tört a méla hold. —- A késő est vetett véget a kegyeletes cselekménynek s lassanként kihalttá lett újból a gyászhely. — Az uj szombathelyi püspök Hídassy Kornél őméltó­sága talán Zala-Egerszeggel válltotta az első szót a távírón, midőn minap városunk bírájához küldött válaszában meg­köszönte azt a kitüntető figyelmet, melyben őt a város kivi­lágítása, és a városi tanács hozzá küldött üdvözlése által részesítették. — Őméltósága ugyanis következő távira­tot küldötte Miszory Ignác városbíró úrhoz: „Fogadja tettes úr é.s kérem tolmácsolja is a nemes városnak hálás köszönetemet szíves jó indulatáért. Nemcsak örömömre, de buzdításomra is szolgál a nemes város szivélyessége. A jó Isten áldja meg a város összes lakosságát. Szives üdvözlettel Hídassy püspök" Képviselő testületi ülés. Zala-Egerszeg mezőváros képviselő testületének október hó 31-én tartott ülésén mind. nekelőtt városbíró úr felolvassa azon táviratot, (1. font melyet Hídassy Kornél szombathelyi püspök őmél­tósága a városi tanács üdvözlő táviratára küldött, melyet a jelenvolt képviselők lelkesült örömmel vettek tudomá­sul s egyúttal a városi tanácsnak ezen iigybeni eljárását helyeselték. — A polgári-iskola mellett felállitandó aszta­los ipartanműhely számára megvett ház vásárlása ellen a törvény követelte harminc nap lefolyása alatt felszó­lamlás nem történvén, az adás-vevési szerződés jóváha­gyás végett a t. megyei hatósághoz beterjesztetni hatá­roztatott. — A vételár a város tőkepénzéből fedeztetik. Olvastatik az újkórház építése végett kiküldött bizott­ság jelentése, melyben az építéshez szükségelt téglaanya­gon kivül még 1700 frtot kér megszavaztatni. — A képviselő testület ezen összeget úgy szavazza meg, hogv azt a város részéről adandó tégla- és cserépzsindely árába fogja betudni. Ezen ügygyei kapcsolatban az újkórház épitése ügyében kiküldött bizottság megbízatott a megyé­től a kórház épitése költségeinek fedezésére átengedett megyei fáskert eladásával. — Kovács Károly ügyvéd úr­nak többek nevében beadott kérvénye, hogy a cs. és kir. katonaságnak városunkba leendő visszahelyezése végett a cs. és kir. katonai parancsnokság megkerestessék, ér­demleges tárgyalás végett a jövő képviselő testületi ülés­re halasztatott. A helybeli kereskedők a kereskedői testület ala­kítása érdemében október hó 28-án tartották ülésüket az Arany Bárány vendéglő 6 sz. a. termében. A jelen­voltak Mayer Jakabot korelnöknek, Rosenthal Gyulát pe­dig korjegyzőnek választották. A megjelentek mindegyike át vala hatva egy kereskedelmi testület felállításának fon­tosságától s azon előnyök által, melyek részint közvetlenül, részint közvetve a társulat által annak tagjaira báróink­nak. Boschán Emil, Breisaeh Sámuel, Fángler Mihály, Fisher László, Fischer Miksa és Horváth Miklós urakból álló bizottság küldetett ki avégből, hogy egyes kereske­dő testületekkel érintkezésbe lépve, onnan az alapszabá lyokat szerezzék meg s ezen alapszabályokat az itteni viszonyoknak megfelelőleg átalakítsák, melynek megtör­téntével egy új gyűlést hívjanak egybe, mikor a testü­let megalakítása kimondatnék s a tisztikar megválasztá­sa eszközöltetnék. Egyúttal a kereskedő tanoncok szá­mára egy vasárnapi kereskedelmi iskola felállítása elvben elfogadtatott, azonban annak végleges szervezése a társu­lat megalakulásáig elhalasztatott. A Zala-Egerszegen alakuló korcsolya egylet saját javára f. 1882. évi november hó 18-án Z.-Egerszegen az „Arany Bárány" szálló termében tánccal egybekö­tött séta-hangversenyt rendez. Kezdete esti 7 órakor. Belépti díj 1 frt. A hölgyek kéretnek, hogy a lehető legegyszerűbb öltözékben jelenlenek meg. ­Tüzoltó-egyleti ügy. A keszthelyi önk. tűzoltó­egylet működő tagjai folyó évi okt. hó 15-én és 29-én Vértes sy Iván úr az egylet buzgó és tapintatos elnöke által közgyűlésre hivattak egybe, hogy a lemondás foly­tán üresedésbe jött főparancsnoki s egyéb időközben szintén lemondás folytán megürült tiszti állomások be­töltését foganatosítsák. Mindkét alkalommal két párt állt egymással szemközt. Az egyik párt Garay Sándor az egylet pártoló tagját, a másik pedig Pöltz Pál egyleti titkárt és segédtisztet léptette fel. Az első alkalommal Pöltz Pál 6 szótöbbséggel pártja harsány éljenzése mel­lett az egylet főparancsnokává niegválasztatott, ki azon­ban, miután az ellenpártiak több oldalú sértő s a tisz­tességgel épen össze nem férő kifejezéseit visszautasította s a nagy többségnek benne helyezett bizalmát megkö­szönte, a főparancsnoki tisztségről léköszönt. Az ujabb választás alkalmával a két párt ismét szentben állt egy­mással. E két hét lefolyása alatt erősen folyt a kortes­kedés. Ez alkalommal Garay Sándor nyert 4 szótöbb­séget. Az ellenpárt a választást kifogásolta és semmiségi panaszt jelentett be, miután a megválasztott az egylet­nek csak pártolótagja volt, s igy az egyleti alapszabá­lyok 11-ik §-ában körülirt kellékkel nem bir. A válasz­tás tehát megsemmisíttetett s az új választás a jövő évi március hóban tartandó évi rendes közgyűlésig elnapol­tatott. Szivattyús-osztályparancsnokká Stieder Kálmán, szertárnokká pedig Stegmüller Károly választattak meg. S most azon Ígérettel zárjuk be a jelen sorokat, hogy e tárgyra, úgy az ezen ügyben a nyilvánosság előtt 1 történt felszólalásokra is visszatérendünk. Balatonparti. A 1 állami posta Keszthelyen f. hó 1-én nyílt meg. A kezelő tisztikar tagjai Miiller Ede főnök, Szer­visz Béla, Línter Pál és Vajda László posta­tisztek. — Vasúti baleset. A déli vasút keszthelyi állomásá­nál a mult szerdán egy vonatvezetőnek a váltó elfordí­tása alkalmával egy tehervonat mindkét lábaszárát ketté vágta. — Táncmulatság. Nagy-Kanizsán folyó hó 11-én a „Szarvas" vendéglő dísztermében zártkörű táncmulatság tartatik. Kezdete 8'/., órakor. A rendezőség következő urakból áll: Dr. Árvay István, Baboss László, Hencz Antal, Kiss István, Lengyel Lajos, < )roszváry Gyula, Dr. Steinbach József, Dr. Szekeres József, Töttőssy Béla, Dr. Tuboly Gyula, Ursziuy Pál. Weber Károly. -' A meghívó egyúttal belépti jegyül szolgál s a hölgyek fölkéretnek, hogy egyszerű öltözékben jelenjenek meg. Ez is ritkasag. Boldogasszonyfán egy gyermek született, kinek születésekor két foga volt; a gyermek már három hónapos és jó egészségnek örvend. — A zalamegyei ált. tanitói testület járáskörei őszi közgyűlésüket a következő sorrendben tartják: az alsó­lendvai járáskör Alsó-Lendván, a zala-egerszegi Zala.Egerszegen, mindkettő november 9-én; a nagy­kanizsai járáskör Nagv-Kanizsán, a sümeghi járás­kör Sümegben, mindkettő november hó 18-án. — Áthelyezések. A soproni m. kir. pénzügyigazgató­sága ifj. Horváth József nagy kanizsai III. oszt. adóel­lenőrt Kis-Martonba, Szita Gyula alsó-lendvai III. oszt. ellenőrt Nagy-Kanizsára, Collognáth Ferenc III. oszt. adóellenőrt hasonló minőségben Leteuyéről Alsó-Lend­vára helyezte át. — Kinevezés. Főispán úr őméltósága egy eltávozás folytán üresedésbe jött árvaszéki dijuoki állomásra Nagy Antal segédkőnyo', ndászt, ennek helyére pedig Juhász Gyulát nevezte ki. — Rosz pénz el nem vesz. Elcégéresedett gonosz fiú az még most is, kinek — mint lapunk említette — a ha­mis kártya játékban már egyszer benn törött a kése, mert folyó hó 2-án megint egy falusi embernek addig magyarázta az igazságot, mig ez pénzét kendőjéből ki nem bontogatta; és bizonyosan játékba elegyedik vele, ha véletlenül el nem rezzentik a' jó madarat," ki az első feddő szóra — mint ez már a rosz lelkiismeretnek ter­mészetében fekszik — futásnak eredt. — Veletlen szerencsétlenség. Folyó évi október hó 28-án Hodits József keszthelyi lakós 10 éves fiát, a keszthelyi murvás gödörnek a sok esőzés miatt előre nem láthatólag elvált partja, épen midőn ott egy véka anyagot ásott, munkaküzben agyonütötte. — Hirtelen halál. Folyó évi' október hó 28-án dél­előtt 1 ,10 órakor ifjú Horváth György béczi lakós földtnives rögtöni halállal kimúlt, a teljesített orvos rendőri vizsgálatból kitűnt, miszerint a halál oka belső nagyobb agy vérömlény volt. Öngyilkosság. Hirschler Mihály nagy-récsei sakter f. é. okt. hó 26-án d. e. 11 órakor a padláson magát fel­akasztotta. Az orvos rendőri vizsgálat ugyan az nap teljesittetvén, kitűnt, miszerint a nevezett egyén iszákos lévén, f. évi okt. hó 25-én is felettébb ittas állapotban este a ház padlására felment aludni, hol is másnap fel­akasztva találtatott. Örült. Pintér János zala-egerszegi földuiives Lajos nevű fia f. okt. hó 10-én megőrült. Arviz. Folyó évi október hó 31-én reggel 1 órakor a borzasztó árvíz és vihar folytán a Dráva a töltéseket Pusesinánál elszakította; a rögtön teljesített védintézkedések azonban a bekövetkezhető veszélyt, mely főképen Csáktornya és Nedelicz községeket fenye­gette, megszüntették. Tűzoltói tisztújítás. Nagy-Kanizsán a tüzoltó-egy •let f. hó 1-én tartotta tisztújító gyűlését. Főparancsnokká Ilencz Antal, csapatparancsnokká Saller Lajos, segéd­tisztté Rothmán Béla urak választattak meg. A vetések állasa megyénkben. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések alapján: A sümegi já­rásban a korai vetések túlságos buják; a legkésőbbi vetések is kikeltek és szépek; az egerszegi és sümegi járások kivételével az őszi vetés még befejezetlen; a túlságos sok eső következtében s az idő előrehaladottsá­gánál fogva sok föld vetetlen maradt; a lendvai és lc­tenvei járásokban a befejezett szüret mennyiségre jó közép, minőségre rosz termést adott; a perlaki, Csák­tornyái, alsó-lendvai és kanizsai járásokban a szüret minden tekintetben rosz eredményű volt. Megyei rövid hirek. Gulyás Gizella k. a., a bécsi conservatorium tehetséges növendéke Nagy-Kanizsán f. hó 12-én a Szarvas szálloda nagytermében hangversenyt rendez. — A keszthely városi közegészségügyi bizottság okt. hó 20-án tartott ülésének főtárgyát egy közvágóhíd felállítása, valamint az utcák csatornázása képezte. A keszthelyi ni. kir. gazdasági intézet hallgatói e hóban jótékonycélú hangversenyt rendeznek és pedig fele rész­ben a Deák F. könyvtár, fele részben pedig a segély­egylet gyarapítására. Prostosits Márton f.-zsidi lakós Kozma János barátjával orv-vadászatra készült, Prosto­tits puskája véletlenül elsült s barátját homlokon talál­va, az azonnal meghalt. A nagy-kanizsai izr. hitköz­ség érdemekben megőszült német-ajku rabbinusát nyug­díjazta, hogy mielőbb a magyar nyelvben teljesen jártas rabbinust választhasson. — Zala-Egerszegen oktober hóban elhaltak: 1-én Sturm Juli 60 éves özvegy méh iszamban, 4-én Fischl Mátyás két napos gyermek gyengeségben, 5-én Gyaló­kay László 48 éves kolompármester öngyilkosság által, 1 0-én Horváth Katalin 70 éves özvegy tüdőgiimőkórban, 12-én Boszkovitz Kádi 3 hetes gyermek nehézkórban, és Németh Teréz 7 hetes gyermek sorvadásban, 13-án Németh Ferenc 58 éves hentes hagymázban, 14-én Göntz Antal féléves gyermek gyomorgörcsben, 17-én Kozáry Anna 37 éves tüdővizenyőben, 18-án Kubász Irma 7 napos gyermek állgürcsben, 19-én Szakony Bálint 32 éves fuvaros dermében, 2 2-én Salamon Mari 2 hónapos gyermek bélgörcsben, 23-án Bezerédy Gyula 24 éves jegyzősegéd tüdő és gégesorvadásban, 26-án Hartmann Mári 72 éves özvegy tüdővizenyőben, 28-án Kluger Lotti 39 éves gége sorvadásban, 30-án Pécsi Katalin 12 éves gyermek tüdővizenyőben, é.s Hor­váth György 78 éves napszámom tüdőgiimőkórban. — Zala-Egerszeg, 1882. október 31-én. Rigó Ferenc körorvos. Bünüqyi nyilvános tárgyalasok jegyzéke a zala­egerszegi kir. törvényszéknél. November 8-án. Sal­ler Lajos súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben végtár­gyalás. November 9-én. Sipos József lopással vá­dolt elleni ügyben végtárgyalás. Csizmadia Dániel és társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben vég­tárgyalás. Horváth Terézia és társai hamis tanuzás bűn­tettével vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. —• Kapai Pál és társa lopással vádoltak elleni ügyben 3. bir. it. hirdetés. — Molnár Pisze Ferenc lopással vádolt elleni ügyben 2. bir. it. hirdetés. — Szó'eze János és társa lopással vádolt elleni ügyben 2. bir. it. hirdetés. Az „Athenaeum" Nagy képes naptara 1883. évre beküldetett szerkesztőségünkbe, szerkesztette Concha

Next

/
Oldalképek
Tartalom