Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-08-27 / 9. szám

Egv ily értelmű határozat kimondása a magyarosodás terjedésére közvetlenül is neveze­tes befolyással lenne, de közvetett hatása na­gyobb lenne az által, hogy kétségkívül más hazafias törvényhatóságok is hasonló eljárást követvén, s eként az eszme a szorosan vett hi­vatalos téren, a hatóságok körében is mind na­gvobb elterjedést nyervén, végre positiv és egvenes intézkedésre birná a kormányt. Phylloxera.*) Az állandó országos phylloxera bizottság f. hó 8-án Br. Kemény Gábor földmivelés, ipar és kereskedel­mi miniszter úr elnöklete alatt tartott ülésében tárgyal­tatott Miklós Gyula országos borászati kormány biztos jelentése, melynek, valamint az ülésnek a meszes-györö­kí infectio kiirtását illető mozzanatait közérdekűnek véljük kivonatilag ismertetni. A kormánybiztos jelentése mindenekelőtt consta­tálja, hogy az országos bizottság utóbbi ülése óta ismét számos helyen fedeztetett fel a phylloxera vész jelenléte, ugy hogy most már ti!' helyütt fenyegeti szőlészetünket az invasio. Az intézkedések mindenütt teljes erélvlyel vétettek foganatba, igv Ó-Budán is, hol az idei nagyon csekély termésére féltékeny birtokosság erőszakosan kivánt el­lenállani a munkálatok folytatásának. „Nem kevesebb erélylyel" - folytatja a jelentés, — „s hála a felvilágosodott, értelmen birtokosság és me­(jye hatóság Inízqó támogatásának, jelentékenyen keve­sebb akadálvlyal, és így gyorsabban folynak a munká­latok Zalamegyében Meszes-Györkön Dr. Csanády Gusz­táv gazd. akad. tanár vezetése alatt; különös elismerés illeti e részben ugy a buzgó és tevékeny megyehatósá­got, mint a felvilágosodott és áldozatkész birtokosságot, mely tényezők közreműködése által itt eléretett azon eddig hazánkban egyedid álló eredmény, — mit valóban köve­tésre való példákéi >en lehet a többi érdekeltség elé állita­n unk, mely szerint a vidéki birtokosság elhatározta az összes nagyobb, 12 hold terjedelmű infectio kiirtása vé­gett, az irtott szőlőkért közös hozzájárulás által a súj­tott birtokosoknak kárpótlást nyújtani. Az érdekeltek gyűlésének ezen határozata alapján azonnal távirati uta- I sitás adatott a munkálatokat vezető 1 )r. Csanádynak, hogy a tényleg inficiált mintegy 12 hold szőlőterületet négyszögmeterenkint 300 gramm szénkenég alkalmazá­sával azonnal irtassa. - A többi meszes-györki szőlők biztonsági öv gyanánt felvéve egészben gyéríttetni ren­deltettek." Az ország különféle vidékein tapasztalt infectio ellen teljesített intézkedésük felsorolása után igy végzi a jelentés: „Bátorkodom ezek után általános körvonalakban előadni azon módozatokat, melyek életbeléptetésével leg­hatályosabban vélem folytathatni a vész elleni küzdel­münket. Miután az eddigi eljárás arról győzött meg, hogy az általános állami gyérítésnek folytatása a lehetetlenség­gel határos feladat, mulhatlanul szükséges tehát más, és pedig oly nemű intézkedéseket életbe léptetni, melyek a vésznek lassítására leginkább hivatott, s abban egyszers­mind legjobban érdekelt erők igénybevételével biztosíté­kot nyújtsanak arra nézve, hegy a védekezési munká­lat minden megtámadott területen az erre egyedül al­kalmas rövid időszak alatt a legnagyobb óvatossággal keresztülvitessék. *j Felhívjuk a t. olvasó figyelmét e közleményre. Szerk. nec fortuna tua május, quam ut possis, nec natura tua melius, quam ut velis servare quam plurimos." De mi tagadás! Azoknak kik az emberiség ja­vulását, előre haladását tűzték ki célul — minden idő­ben az volt sorsuk, hogy elleneik kicsinylése, sőt gyak­ran barátaik félreértése akadályoztatták ösvényükön, azok nem kimélték, azok nem támogatták. A tűzoltói intézmény sem menekült e sors elől.— Ámde ha a rágalomnak meg is volt a maga napja; az igaznak, nemesnek, helyesnek bizonyult eszme végre mégis diadalmaskodott. — Már is szép lendületet vett a tűzoltói intézmény hazánkban és remélhető annak nagyobb virágzása; a nagy munka még nincsen befejezve, de sőt mondhatnám, hogy a munka nehezebb része ínég hátra van, mert a szellemi munkássággal épen ugy vagyunk, mint az épí­téssel, minél magasabbra emelkedik az építmény, annál nagyobb erőfeszítéssel jár a legkisebb tovább haladás is. Midőn végig tekintek soraikon; midőn látom, hogy ezen üdvös intézmény mily nemes, valódi honfiszeretet­től áthatott kebleket lelkesít; midőn meggondolom, hogy széles e hazában rang- és állásra való tekintet nélkül, mily szép számmal egyesültek a nemes cél megvalósítá­sára; midőn tapasztalom, hogy a vagyonos, a magas rangú nem riad vissza a terhes munkától, a szegén v pedig keservesen szerzett filléreit is kész a jó ügy ol­tárára letenni: akkor én és velem együtt minden jóér­zelmii kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a tűzoltói intézmény életre való, hogy az élni és virágozni fog. — Nem-e jogosult tehát örömünk, büszkeségünk, lel­kesedésünk, midőn ilyen intézménynek képviselői a Kár­pátok bérces vidékéről, a magyar tengerpartról, a ki­rály-hágó szomszédságából, az ország minden részéből szerény városunkban adtak egymásnak találkozót, hogy a közjó érdekében itt tartsák meg közgyűlésüket, itt folytassák üdvhozó tanácskozásaikat azon teremben, mely fölött a haza bölcsének szelleme lengedez. — Lelkünk mélyéből érezzük, hogy vajmi kevés az, a mit mi Önöknek nyújtani képesek vagyunk, de ké­rem ne azt tekintsék, hogy mit nyújtunk, hanem, hogy mily igazi magyar szívvel nyújtjuk azt. Ismételve üdvözlöm Önöket Zala-Egerszeg városa részéről és adja az ég, hogy itt létük mindig kedves emlék gyanánt éljen sziveikben. — E célból a törvényhatóságok közvevitésével bevo­nandó lenne az érdekelt nagy közönség a védekezési munkálatok végrehajtásába. Felhívandó volna tehát a kormány által a törvény­hatóságok utján az összes e részben érdekelt közönség, hogy az illetékes törvényhatóság vezetése alatt, tekin­tettel a phylloxera vész terjedésének egyedül ily módon lehetséges lassítására, erélyesen hozzák működésbe a tettre hivatott phylloxera bizottságokat, s a megválasz­tott és kinevezett phylloxera biztosokat, s maguk köré­ben mondják ki azon elhatározásukat, hogy vészlepett sző­lőterületeiket a Zala megyének követésre eléggé nem ajánl­ható példája szerint kivánják kezeltetni: t. i. a tényleg phylloxera lepett, s rövid 1—2 év alatt úgyis tönkre jutandó területeket irtatni, a biztonsági öveket pedig gyéríttetni kérelmezzék, az irtás által sújtott birtokosok­nak közös hozzájárulással bizonyos kárpótlást nyújtván. A kormány ily értelmű kérelmeknek azonnal ele­get tenni, s az eljárásnak minden rendelkezésére álló eszközökkel való támagatását biztosítani lenne hivatva" A kormány biztosi jelentés felolvasása után a mi­niszter úr kijelenti, hogy az előterjesztett érdekes és fontos kérdések megvitatása alkalmával jelen kivánt lenni a tárgyaláson. Refleetál a kormánybiztos jnlenté­sére s a többi között a jegyzőkönyv szavai szerint mondja: „Egyes kisebb helyeken, és különösen ott, hol a a birtokosok maguk kérik a teljes irtás alkalmazását, mint pl. Meszes-Györkön: ezen eljárás teljesen helyén van. De nagy terjedelmű s aránylag kevés értékű sző­lőkben célirányosabb lesz a palliativ gyérítést alkal­mazni. A legnagyobb elismeréssel és dicsérettel emlékezik meg Zalamegye eljárásáról, mely a gyérítés helyett a tel­jes irtás alkalmazását kérelmezte megyei alispán Svastús Benő úr közbenjárásával. Kiemeli szóló miniszter úr, hogy ámbár a törvény értelmében erre teljes joga lett volna: mindamellett le­hetőleg tartózkodott ezen módszert alkalmazni, mely a nagyközönség körében számos félremagyarázatra adhat okot. De ez esetben az alispán kinyilatkoztatta, hogy a birtokosság nagyon jól tudja, mikép itt 60,000 hold szőlőterület fentartásáról van szó, ennélfogva kártalaníta­ni fogják az irtandó területek tulajdonosait, s e végből népes értekezletet tartott, hol a kártérítéshez való hoz­zájárulást az összes érdekeltség elhatározta, mi távirati­lag bejelentetvén, az irtás is táviratilag elrendeltetett. A kormány általában készséggel fog segédkezet nyújtani a birtokosoknak, a mi csak lehetséges. K o r i z m i c s bizottsági elnök szívesen mindenben hozzájárul ahoz, mit a miniszter mondott. A hol maguk az érdekeltek kivánják az irtást, ott azt, mint azokat viszonyaink között a leghelyesebbet, elrendelendőnek tartja, és örömmel üdvözli a jó példával előlmenő zala­megyei birtokosok készségét. Óhajtja, bár mentől többen követnék a jó példát. Földváry Mihály hason értelmében nyilatko­zik, de szükségesnek tartja erélyesebb eszközökről gon­doskodni, s mást, jobbat nem gondolhat, mint megfelelő adóztatási rendszert behozni. Ez az adó az állam legvi­talisabb gazdasági érdekében szavaztatnék meg; mert az nem csak a szőlőbirtokos, de az összes nemzetvagyon érdekében van. Nézete szerint leginkább célra vezet az irtás; a gyérítésben nem bizik, pedig ez is pézbe kerül. Emi eh szintén örömmel üdvözli Zalamegye el­járását. Kerntler helyesli, hogy az intézkedések súly­pontja az érdekeltek körében legyen. De tart tőle, hogy ha a törvényhatóságokra bizatík az intézkedés, nagyon kevés fog történni. A folytatott eszmecsere után a bizottság határozat­képen kimondotta, hogy a kormánybiztos jelentése, a mennyiben az a végrehajtott munkálatokra vonatkozik, helyeslő tudomásul vétetik. Az előterjesztésben fog­lalt javaslat pedig egyelőre tudomásul szolgál, annak érdemleges targyalása a legközelebbi ülésnek tartatván fenn. A zalamegyei általános tanítói - testület köz gyűlése. A zala-megyei általános tanítóí testűlet ez évi köz­gyűlését f. hó 24-én tartotta Alsó-Lendván. ­Már 23-án szép számmal jöttek össze a megyebeli tanítók, résztveendők a d. u. 6 órára kitűzött előértekez­leten, mely az alaó-lendvai róni. kath. népiskola diszes épületének földszinti tantermében tartatott. Az épület előtt csinos diadalív volt felállítva „Isten áldása legyen működésünkön" felirattal. Az előértekezleten a központi választmány által előterjesztett programúi sorrendje magállapíttatott, az egyes tételekre, úgy az előre beadott indítványokra nézve az eszmék tisztáztattak. Az előértekezlet l/ 79. órakor ért véget, mely után az alsó-lendvai nagy vendéglő kaszinói termében ismer­kedési estély volt. 24-én reggel 8 órakor főtisztelendő Stirling Antal alsó-lendvai esperes plébános úr a testűlet felkérése foly­tán ünnepélyes „Veni Sancte u-val egybekötött szent mi­sét mondott, mely után 9 órakor a közgyűlés a róm. kath. népiskola emeleti helyiségében megkezdődött. ­Jelen volt Stirling Antal esperes plébános, Hajós Mihály községi iskolaszéki elnök, Krób Pál kir. tanfel­ügyelő, több tanügybarát s a tanítók százan felül. Csathó Alajos testületi elnök megnyitván a közgyű­lést, üdvözli az egybegyűlteket, örömének ad kifejezést, hogy először vagyunk azon szerencsés helyzetben oly városban tarthatni gyűlésünket, melv e végett beniinket szives volt meghívni. Szavait lelkes éljenekkel fogadták. Stirling Antal esperes-plébános Alsó-Lendva város elöljárósága nevében üdvözli a megye tanítóit, örvendve, hogy a jelen évi közgyűlés helyéül felkérésükre városuk jeleltetett ki. — Csathó Alajos az egybegyűlt kartársak nevében kö­szönetét fejezi ki azon rokonszenvért, melylyel a város a tanügy iránt viseltetik, mit kimutatott már egy évvel ezelőtt a szives meghívás által, kimutatott továbbá azál­tal, hogy gyűlésünkön megjelentek, melyért a testűlet nevében hálás köszönetét nyílvánitja. — Csathó A1 ajos testületi elnök felolvassa nagy szor­galommal egybeállított elnöki jelentését, mely első sorban a múlt évi közgyűlés által a központi választmányra bi­zott ügyek elintézését, az intézkedés eredményét, úgy az egyes járási körök működését részletesen tartalmazza. Jelentése lefolyt egyleti életűnk hű képét tárja elénk. Az éljenzéssel fogadott elnöki jelentés után Tóth Lajos indítványára mind az elnöknek, mind a központi választmánynak az ügybuzgó működésért jegyzőkönyvi­leg köszönetet szavaztak. — Miklós Gergely alsó-lendvai polgári iskolai igazga­tó felolvassa „A megyei tanitógyülések szervezete" ci­mű, hangya szorgalommal és mély szakértelemmel egy beállított értekezését, mely habár mintegy 3/ 4 órát vett igénybe — mindvégig lekötve tartá a hallgatóság figyelmét. Majd a maró gúny fegyverével, majd éles humorral fejtegeté ezen érdekes tételt, igyekezvén ki­mutatni, hogy a jelenleg dívó megyei tanítói közgyűlé­sek helyébe sokkal célravezetőbb volna a magyei tani­tó-gyülések képviseleti szervezetét behozni. Bár hatalmas érvei a jelenvoltak nagy többségénél élénk viszhangra találtak, mégis főleg Hoffmann Mór hosszas, a hallgatóság által többször élénk helyesléssel kisért beszéde, úgy Hajgató Sándornak a közgyűlések tartása mellett felhozott alapos érvelése után a közgyű­lés egyhangúlag az eddigi szervezet megtartása mellett nyilatkozott, jegyzőkönyvileg köszönvén meg értekező­nek a testület érdekében tett buzgó fáradozását. Hencz Lajos gyakorlati előadást tartott a gypsz­öntésről. Röviden megemlékezvén a gypszöntésnél hasz­nálandó eszközök- és anyagokról, a közgyűlés előtt több rendbeli gypszlevonatot készített, valamint néhány, ma­gával hozott mintát mutatott be. — Gyakorlati előadá­sával fényesen igazolta, hogy e téren valóban ritkítja párját s óhajtandó volna, ha a gvpszminták után való rajzolás iskoláját saját több évi tapasztalatai alapján mielőbb egybeállítaná s a tanintézetekre nézve hozzá­férhetővé tenné. — Csathó Alajos, mint az 1. országos képviseleti ta­nitógyülésre a megyei tantestület részéről kiküldött kép­viselő, felolvassa beszámoló beszédét, részletesen előadja a gyűlés lefolyását, az egyes tárgyalt tételeket; kijelenti, hogy szent, kötelességének ismerte a gyűlésen minden egyes ügynél saját lelkiismerete önzetlen sugallatára hallgatni és a szerint cselekedni. — Elnök ezután maga és tisztársai nevében megkö­szönve a bennük helyezett bizalmat, leköszön s felké­ri a közgyűlést a korelnök és a kijelelő bizottság meg­választására. — Többen felszólaltak, igyekezvén a lelépett elnököt rábírni az elnökség újból elfogadására, de midőn két, sőt három izben is határozottan kijelenté, hogy som ő az elnökséget, sem a keszthelyiek a központot tovább­ra nem fogadják el, Gózony Imre korelnöklete alatt és Miklós Gergely, Hajgató Sándor és Tóth Lajos kijelelő bizottsági tagok közreműködése mellett a választás meg­kezdődött, Sümeg és Csáktornya között, miután Eger­szeg a maga részéről a jeleltség elejtését kérte. Meg­választatott elnöknek 11 szótöbbséggel Bánfy Alajos s igy három évre e választás által a központ székhelyévé Sümeg lett. — Első alelnök: Ferk Miklós, 11. alelnök Könnye Lajos, főjegyző Tóth Lajos, I. aljegyző Németh Béla, II. aljegyző Gosztony Elek, pénztárnok Varga József, könyvtárnok Exner Alajos; központi választmányi ta­gok: Ádám Iván, Lőb Ignác, Wellner Alajos, Kis Jo­lán, .Topszt Otília, Jós Anna. A II. országos képviseleti tan itógy ülésre képvise­lőkké titkos szavazat utján megválasztattak Csathó Alajos és Hajgató Sándor. — A közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy min­den tanító azon járáskör tagjává tartozik lenni, melyhez politikailag tartozik, jogukban áll azonban más járás­körbe is belépni. — Elnök indítványára Alsó-Lendva város közönségé­nek a tanítók irányában tanúsított valóban páratlan vendégszeretetéért a gyűlés zajos éljenzés között jegy­zőkönyvileg köszönetet szavazott, mire elnök '/ 2 2 órakor a gyűlést bezárta. — Az ünnepélyek után. Városunkat igen megtisztelő és kiemelő, magasztos országos ünnepély ment végbe, melynek lefolyása tanú­bizonyságot tesz arról, hogy meg vau még nálunk a magyar vendégszeretet. Zala-Egerszeg nem oly nagy, gazdag és tekintélyes, mint más városok, de bátran kimondhatjuk, hogy az eredménynyel teljesen megelégedhetünk. Szerény körül­ményeinknél fogva nem áldozhatunk annyit, mint más nagyobb városok áldozhatnak, áldozniok kell; mi nem költhetünk oly sokat, más városokkal nem versenyez­hetünk, mindazonáltal tűzoltó intézményünk elérte azon fokot, hogy nem az utolsók között van, a mit az ünnepélyek alkalmával tartott diszgyakorlatnál számos tűzoltó szakembernek osztatlanul nyilvánított kedvező ítélete igazol, a mit a tűzvészeknél előforduló tapintatos eljárás, derék tűzoltóink ügyessége és bátorsága tanúsít. Városunk felkarolta a tűzoltó intézményt, mit bizonyít zászlóavatásunk, bizonyít ezen lefolyt országos ünnepély, a tűzoltói őrtauyán levő szerelvényeink. Megtettünk mindent, a mit szerény körülményeink engedtek, sőt annyit is, mit más, nagyobb város sem tesz meg. Megtiszteltek minket ez alkalomból nagyobb váro­sok tűzoltói egyletei és megelégedésüket fejezték ki, a miért is köszönetünket nyilvánítjuk. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar korona gyöngyének, édes mindnyájunk féltett kincsének, Fiume

Next

/
Oldalképek
Tartalom