Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-08-27 / 9. szám

I. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1882. augusztus 27. 9. szám. i Előfizetési dij: Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 0 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyílttér petitsora 12 Kr. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI és GAZDASZATI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Még egy szó a magyarosodás kérdéséhez. „Nyelvében él a nemzeti' Örök igazságú axióma ez. Hisz a közös származás, a szokások és a mult emlékein kiviil mi volna más, mi jobban összetartaná, helyesebben mondva: egy nemzetté forrasztaná a népeket, és azt, hogy azok egy nemzetet képezzenek, világosabban kimutatná, mint a közös nyelv? Ezen axióma fontossága naponkint tért nyer. Mindínkákb el lesz ismerve, hogy a nyelv egységének kérdése a nemzetekre nézve életbevágó fontossággal bir. S különösen fontos az nálunk és napjainkban, hol e szép hon lakói, bár egy állam polgárainak vallják magukat, különböző anyanyelvvel bimak, s a midőn a politikai constellatiók szerint nevezetes államalakulások küszöbén állunk, a melyeknél a létért való nelié;; küzdelemben természetesen a kevesebb összetartó erővel biró s ezért gyengébb nemzeteknek kell elbukniuk. Hogy e nehéz idők ne csak egy országot, hanem egy népet s nemzetet találjanak itt, s hogy végre elmondhassuk: egy nyelv s egy nemzet virul e hazán, s az a magyar: vállvetett erővel és kitartó szorgalommal kell a magyarosodás terjedésén munkálkodnunk. Azért örömmel és szivből kell üdvözölnünk minden lépést és minden kezdeményezést, mely a magyarosodás eszményének megvalósításában bírja célját. Igv örömmel fogadtuk az e lapok 2-ik számában a Muraköz magyarosítása érdekében közlött cikket is, mely e nagy horderejű kérdést a nyilvánosság terén és szélesebb körben pendítette meg. Teljesen egyetértünk cikkíróval s fontosaknak ismerjük el azon tényezőket is, a melyektől szerinte az említett nemes feladat megoldása fiigg. Nem is azon cikk dicséretére, — a mire O» jy melyet Boschán Gyula városi képviselő f. éri augusztus hó 13-án az országes tűzoltói ünnepély alkalmával tartott a vidéki tűzoltó egyletek képviselőihez. Mélyen tisztelt Urak! Szeretett vendégek! Mily gyakran riasztotta már fel Önöket békés nyugalmukból, mily gyakran szólította már Önöket polgári foglalatosságuk köréből a vész mezejére e rémes kiáltás: „tűz van!" Ma — midőn Önöket, a magyar tűzoltók VI. közgyűlésének tagjait. mint kedves vendégeinket, Z a 1 a - E g e r s z e g v á r o s a nevében szivem mélyéből üdvözlöm; — én is igv kiáltok fel: „tűz van" (111 de ma c felkiáltás nem aggodalomgerjesztő, mert e tűz az édes öröm tűze, mely városunk minden polgárának keblében ég; e tűz a nemes büszkeség tüze, mely minden homlokon ragyog; e tűz a fenkölt lelkesültség tüze, mely minden szemből sugárzik. Ünnepet, örömünnepet a szó legszebb, legnemesebb értelmében ül ma városunk, inert látja, hogy szivből eredt meghívása nem hangzott el, mert látja, hogv vendégei tekintélyes számmal jelentek meg. — Köszönet ezért (hiüknek úraini! fogadják szivünk minden dobbanását megannyi üdvözlet gyanánt, ajkunk minden mozdulatát megannyi Isten hozott gyanánt. — Városunk nem dicsekedhetik különös történeti fontossággal, nincsenek érdekes műkincsei, nincsenek kiváló épületei, de még csak vidéke sem mondható elragadó szépségűnek. Mi volt tehát azon inditó ok, mely Önöket arra határozá, hogy VI. országos közgyűlésüket e szerény városban tartsák meg ? — az nem szorul, vagy recapitulatioképen irjuk e sorokat, s nem is ringatjuk magunkat azon hitben, hogy valami új és országra szóló eszmét fogunk feltárni, hanem mivel nézetünk szerint, bármilyen kicsiny legyen is az, mi által valaki az ügyön lendíteni tud. vagy hisz, kötelességéit./ " o. " O ben áll azt megtenni, illetőleg nyilvánosságra hozni, s mivel szerintünk egv olv nevezetes ügyre, mint a méh ről szólunk, nem lehet a figyelmet elég sokszor felhívni, s nem elég, hogy az annak sikeres megoldására vezető alkalmas tényezők megjelöltessenek, fontosabb levén, különösen a kivitelben, azon módoknak meghatározása, a melyek által az illető tényezők kíilön-külün a közös cél elérésére közreműködhetnek, s mivel a jelzett, cikk egyebek közt a megyei törvényhatóságot is oly tényező gyanánt említi fel, a mely a magyarosodás terjedésére jelentékenyen befolyni képes, egy módozatot azonban, a melynek utján a törvényhatóság az említett téren szerény véleményünk szerint nevezetes eredményt érhetne el, nem hozott javaslatba, a mint hogy azt, inkább csak a tényezők rövid felsorolására szorítkozván, nem is tehette: jónak véljük e módozatot a nyilvánosság bírálata alá bocsájtani. Az országban lakó nemzetiségek egyenjogosítása tárgyában alkotott 1868-ik évi 44-ik törvénycikk a törvényhatóságok ügykezelési nyelve gyanánt az állam hivatalos nyelvét: a magyar nyelvet állapította meg, az idegen nemzetiségekre való tekintettel kedvezmény gyanánt azonban megengedte, hogy a törvényhatóságok jegyzőkönyveiket a magyar nyelv mellett azon a nyelven is vezethetik, a melyet a törvényhatósági bizottság tagjainak 1 -,-öd része jegyzőkönyvi nyelvül óhajt, — a mely rendelkezés következményeit tekintve, annyiban bir fontossággal, hogy a törvényhatóság a magyar nyelv mellett jegyzőkönyvi nyelvéül választott nyelven szerkesztett beadványokat is köteles intézkedés alapjául elfogadni, — kimondotta továbbá, hogy minden honpolgár anyanyelvén fordulhat saját ! tövénvhatóságához. — Már most, ha figyelembe vétetik, hogy Zalamegye törvényhatósági bizottsága a fenemlitett kedvezményt igénybe nem véve, jegyzőkönyvi s ügykezelési nyelvéül kizárólag a magyar nyelvet buja, a fennebb előadottakból világosan következik, hogy ezen megyei törvényhatósághoz csak is az annak hatósága alatt álló honpolgárok intézhetnek nem magvar, hanem anyanyelvükön a saját ügyeikben beadványokat. mindaz pedig, ki nem tartozik a megye hatósága alá, vagy ha az alá tartozik is, de honpolgári jogot még nem nyert, avagy ha honpolgár is, de nem saját ügyében jár cl, köteles a megyei törvényhatósággal való érintkezéseiben a magyar nyelvet használni. Ezenkívül köztudomásszerüleg vannak a törvényhatóságnak, házi ügyköréhez tartozó üzleti, nevezetesen: építési, szállítási s több e féle ügyei, a melyekben a törvényhatóság tulajdonkép s első sorban mint munkaadó és szerződő fél szerepel, s a melyekben ő szabja ineg a feltételeket, a mely üzleti ügyekben tehát saját területén laki'» honpolgároktól is joggal megkívánhatja, hogy azok a magyar nyelvet használják. — A magyarosodás szent ügyének érdekében tehát óhajtanok, hogy a niegvei törvényhatóság határozatikig kimondja és szigorúan kövesse, hogy: nem magyar nyelven szerkesztett beadványok csak is a törvényhatóság területén lakó honpolgároktól [nem lakósok] fogadtatnak el, a kik saját ügyeikben a mag var nyelven kivid saját anyanyelvükön is érintkezhetnek a törvényhatósággal, kivéve, ha ezt a törvényhatósáffffal való üzleti ügyeikben teszik, a melyekO O O J J ben minden néven nevezendő beadványok s iratok, mint ajánlatok, költségvetések, számlák, nyugták stb. csupán csak magyar nvelven szerkesztve nyújthatók be, ellenben a törvényhatóság területén lakozó honpolgárokon kivid bárki részéről kivétel nélkül minden ügyben csak is magyar nyelven szerkesztett beadványok s egyéb iratok fogadtatnak el s képezhetik intézkedés tárgyát

. csak úgy tudott sikeresen megküzdeni és küzdve győzni, hogy azon eszme, azon elv képviselői vállat vállhoz vetve egyesültek, társulattá, egyesületté alakultak és egyesült erővel törekedtek a nemesnek elismert cél magvalósítására. — A hol az egyesülésnek e lehetősége nincs meg, ott szabadságról, mely minden erőnek háboritlan használatában áll szó nem lehet! Hazánkban fájdalom még nincsen kellőleg méltányolva az assn.-iatio nagy elve. A magyar tűzoltók, az Önök egyik legszebb érdeme az, hogy ezen elv horderejét teljesen felfogták. — Önök uraim magasztos céljaik megvalósítására önkéntes tűzoltó egyletekké alakultak és ezen egyleteik egy magasabb egyesülési fogalomnak, az országos tűzoltó szövetségnek képezik egyes láncszemeit. Társadalmi rendszerünk alig mutathat fel intézményt, mely az associatio elvének, a valódi humanismusnak, az igazi emberbaráti szeretetnek inkább megfelelne, mint az önkéntes tűzoltói intézmény! < )nök úraim önként egyedül hazafiúi érzelmeik által vezéreltetve egyesültek a természet féktelen elemei vad pusztításainak megakadályozására. A vészharang rémületet gerjesztő kongására < )nök megjelennek embertársaik vagyonának, életének megmentésére. Önök éltüket kockáztatják a közjóért, nem hiú fény, nem üres csillogás kedveért, nem jutalom vagy elismerésre való kilátásért; hanem egyedül és kizárólag azért, hogy jót miveljeuek; a teljesített emberbaráti kötelesség öntudata Önökre nézve a legédesebb jutalom. Jót mívelni önmagáért a jóért, embertársait segélyezni minden számitás nélkül, ez úraim az Önök szép é- magasztos hivatása, ezen hivatás betöltése által < >nök az erkölcsi fokozatnak oly magas pontjára emelkedtek, hogy bátran alkalmazhatom Önökre a romaiaknak ezen arany szavait: „Homines ad deos nulla re propius aecedunt, quam salutem hominibis dando: — nihil habet Az inditó ok egyrészt azon élénk visszhangban keresendő, melyre szívélyes meghívásunk bensősége kebleikben talált mert a mi szivből jön, az a szivhez szól; — más részt pedig abban keresendő, hogy Önök bizalommal viseltettek az iránt, miszerint itt igazi magyar keblekre fognak találni, mely keblek forrón tudnak érezni Önöknek a nemes és jó cél előmozdítására irányult törekvései iránt. Engedjék hinnünk, hogy e várakozásukban nem csalódtak. — Midőn az ember keblét magas fokú érzelmek járják át, nem igen találja el a kellő szót érzelmeinek kifejezésére; ez lehet oka, hogy Zala-Egerszeg az én ajkam által tolmácsolja idejövetelük fölött örömérzelmeit; ez lehet oka, hogy Zala Egerszeg városa gyenge szavamat választá Önök üdvözletére. — Én ezen reám nézve megtisztelő, de tehetségemet meghaladó polgári kötelesség teljesítésére készséggel vállalkoztam, mert lelkes barátja vagyok minden társulati eszmének, mely által hazánk boldogsága és nemzetünk jóléte céloztatik; — mást részt pedig, mert szivem mélyéből óhajtom, hogy a már eddig is oly üdvösnek, oly szükségesnek bizonyult tűzoltói intézmény minél nagyobb, minél szebb fejlődésnek induljon. A magasabb emberi célok megvalósítására az egyesekuek elszigetelt törekvései nem elégségesek; másokkal kell egyesülnünk, hogy anyagi és szellemi erőnket célszerűen használhassuk. Bár mily kitűnő adományokkal látott el a természet, ezek sohasem fejlődnek ki, ha elszigetelten állunk, mert az ember szellemi tehetségei megannyi villamszikra, melyek a galvanikus telepből fejlődnek ki, s melyelset csak különböző eleinek érintkezései idéznek elő. — Épen azért minden szabad államnak első és nélkülözhetlen alap feltétele a polgároknak szabad egyesülési joga. — Minden magasztos eszme, minden magasztos elv, mely által az emberiség haladása előbbre löketett, az ellene gördített számtalan akadályokkal, nehézségekkel