Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-08-13 / 7. szám

A tűzvészek és tűzoltói gyakorlatoknál a tűzoltók körében előforduló balesetek ,és azok elleni óvintézkedések rövid vázlata. I. Ritkán fordult még elő, hogy egy eszme oly gyorsan tört volna utat magának, oly rövid idő alatt vált volna testté és vérré, mint eme pusztító elemnek, a tűznek, az erők egyesítése által való leküzdése. A tűzoltóságot jelenleg mindenütt meglionosúlva találjuk, városok és falvak, hatóságok és magánosok minden eszköz felhasználásával egvaránt igyekeznek ezen intézmény fennállását biztosítani, vagy aholy ilyen még nincs, azt életbe léptetni. A tűzoltóságnak általános behozatalát célzó törekvésben úgy, mint általában a haladás minden terén, Magyarország sem maradt hátra. Minden emberbarátnak különös elégtételére szolgálhat annak konstatalása, hogy édes hazánkban jelenleg .'578 tűzoltó-egylet létezik. Tegyük fel most a kérdést: mi volt az, mi dacára az óriási nehézségeknek, melyek egy tűzoltó intézet felállítása elé gördülnek s dacára az áldozatoknak, melyeket az az egyesekre ró, annak oly gyors elterjedését lehetővé tette? Általános lesz a felelet, hogy az embertársaink iránti szeretetet tisztán buzogó forrása. Ez volt, és ez most is, mely egyeseket, úgy mint községeket lelkesit és áldozatoktól visszariadni nem enged. Nem a jutalom s köszönet reménye bírta a szabad embert arra, hogy a tűzoltóság soraiba lépjen s annak súlyos terheit önként vállaira vegye. Ama kötelesség érzete, hogy embertársunknak tűzvész idején segélyt uyujtsunk, az ok, mely az embert „tűzoltóvá" lenni utalja. Feladatának mindazáltal csak úgy felelhet meg a tűzoltó, ha a hivatásához elkeriilhetlenül szükséges ügyességet megszerezni igyekezik, mihez neki a gyakorlatok bő alkalmat nyújtanak. Semmi se tartsa vissza őt az azokban való részvételtől, mert hiszen saját javáról van szó. a mennyiben elégtelen képzettség mellett egészségét, sőt gyakran életét kockáztatja. És a mennyiben a gyakorlatok és tűzvészek alkalmával szerencsétlenségek nem ritkán fordulnak elő, kívánatos, hogy a tűzoltó intézmény ezen árnyoldalát is némileg megvilágítsuk. A felállított tolólétra lecsúszása által, melynél a zárszeg beakasztva nem volt, gyakran történtek sérülések. Áz is gyakran fordult elő, hogy a tolólétrára, mely nem egyenes földön volt felállítva, egyszerre több mászó mászott fel. A létra ilv esetben a mászok mozgása folytán el veszté az egyensúlyt s az emberekkel együtt lezuhant. Gyakran dőlt el a felállított tolólétra azért is, mivel a földcsavar nem volt elegendőkép a földbe megmegerősitve s a támaszok egyenlőtlenül voltak felállítva és terhelve. Hasonlókép a támasztó létrák felállítására sem fordítanak mindig kellő gondot s azon menthetetlen hibát követik el, hogy a létrákra másznak, mielőtt azok egyenes állásba hozatnának. Igy aztán természetesen a létrák dülése igen könnyen bekövetkezhetik. Végűi az is előfordul, hogy a létrák, — különösen ha azok rosz anyagból készitvék — túlterhelés miatt eltörnek s a rajtuk levő tűzoltók földre zuhannak. A fecskendők kezelése körül, különösen a mozdony fecskendőknél, tudatlanság, elhamarkodás és vigyázatlanság folytán kéz-, láb-, és térdsérülések, sőt kéz- és lábtörések is jegyeztetnek fői. I j jszétzuzásnak a fecskendő emeltyűje által iskolázott tűzoltóknál épen nem volna szabad előfordulni és még sem ritkák az efféle sérülések, melyeknek okát a vigyázatlanságban kell keresnünk. Némely tűzoltó magát baltacsapással súlyosan sebesítő meg, mások a czélszerütlen ti'dságos nagy csákiyával magukat félholtra zúzták, mások ismét lezuhanó téglák és genrendák által sebesíttettek meg. A fecskendőkre és tűzoltó-kocsikra menetközben való fel- és leugrás, valamint a járóműveknek tűzoltókkal való túlterhelése; továbbá rosz kerék kötőkészülék már sok kéz- és lábtörés, vagy más sérülésnek volt előidézője. Meghűlés és megerőltetés már sok derék tűzoltót bilincselt betegágyhoz. Vész helyére való túlerőltetett futás által nem egy tűzoltó veszté el egészségét. Fedelek lebontása és kerítések elhamarkodott elhordása, bolthajtásos helyiségekbe lépés parancs nélkül, gyakran volt már oka sok tűzoltó veszélyes sérülésének. A legszomorúbb jelenségek végre azon balesetek, melyek menekülés alkalmával ugró ponyva, mentőkötél, továbbá mentőzsák által okoztatnak. II. Mintán a balesetek főbb okait elősoroltuk, áttérhetünk a főkérdés megfejtésére, t. i. miként kerülhetők el a balesetek í E kérdés általánosságban minden tűzoltónak soha nem eléggé ajánlható eme figyelmeztetésben leli megoldását: „megfontolás, nyugodtsáq én elővigyázat az oltási mireletek kivitelénél" Balesetek, melyek a felállított tolólétra lecsúszása által okoztatnak, elkerülhetők, ha az illető parancsnok a létra felállítása alkalmával a zárszeg kellő megerősítésére s a támaszok helyes, egyenlő állására szorosan ügyel s a létrától néhány lépésre hátrálva, meggyőződik, bogy egyenesen áll-e. Míg ez meg nem történt"— akár szabadon áll a létra, akár valamihez van támasztva — nem szabad felmászni. Utóbbi elővigyázat a közönséges támasztó létráknál is alkalmazandó. Hogy a létra törése miatt balaesetek ne forduljanak elő, arra kell tekintettel lenni, hogy az a használatnál soha se legyen tűzoltókkal túlterhelve. A létrák jó és alkalmas fából legyenek készítve s az anyag jósága és hordképessége tekintetében időről időre szakszerűen megvizsgálandók. A fecskendők kezelése körüli megsérülések elkerülhetők, ha a tűzoltók a műszer fogásait jól ismerik s mindig meggondolással s nyugodtan dolgoznak. A tűzoltónak a tűzvésznél lezuhanó téglák, vagy gerendák által való megsérülés elkerülése szempontjából mindenkor sisakkal kel megjelennie. Azon balesetek, melyek az oltószerekre menetközben való fel- és leugrásból származnak, azáltal kerülhetők el, ha a vezénylő parancsnok szigorúan ügyel arra, hogy a járóművekről csak akkor ugorjanak le vagy lépjenek fel reájuk, midőn azok álló helyzetben vannak. Némely kivétel tehető az oly szerkocsiknál, melyek oldalvást jobbról és balról alacsonyan fekvő álló deszkákkal vannak ellátva. Azon káros befolyásra sem lehet eléggé utalni, melyet a tűzoltóknak a" vész helyéhez való túlerőltetett futása azoknak egészségére gyakorol. Annyival inkább nem, mivel oly ember, ki a tűzvészhez túlerőltetve futott, megérkezéskor az önkéntelen gyors lélekzetvétel és ezáltal előidézett testi és lelki felindulás folytán, úgy is hosszabb ideig képtelen hivatásának megfelelni. Sokkal jobb, ha az ember néhány perccel később érkezik az oltáshoz és teljes erővel foghat munkájához. Azért ne fussunk túlságosan a tűzvészhez. A tűzoltók, kik meghűlésnek még nyáron is ki vannak téve, a gyakorlatok és tüzek alkalmával előforduló gyakori meghűléseket melegruhák viselése által kerülhetik el. Ezen célból egyeuruházatúl — kiváltképen tüzeknél darócszövet különösen ajánlható. Sem a gyakorlatok, sem a tüzeknél nem volna szabad, hogy a tűzoltók magukat túlerőltessék. Oltási munkálatoknál ugyan szükséges, hogy teljes erejükből dolgozzanak, mindazáltal soha se akarjanak emberfölötti munkát végezni. A megerőltetés által megmentett javak értéke soha sem pótolhatja az ember egészségében esett kárt. Csak akkor tegye életét kockára, ha más ember életének megmentéséről van szó. Tetők, párkányok és kerítések a parancsnok és rendőri közeg beleegyezése nélkül soha, vagy legalább csak ritka esetben szedendők szét, minthogy az által oltás tekintetében csekély, vagy éppen semmi eredményt sem lehet elérni. Gyakran a tűz talán alig ártott volna valamit a szétszedett és teljesen lerombolt épületnek s néhány tűzoltó bekövetkezhető balesete háríttatott volna el. Tűzvész helyének feltisztogatásánál különös elővigyázattal kell lenni. A tűzoltók soha se, vagy csak ritkán menjenek bolthajlás alá s mindig csak főfalak mellett munkálkodjanak. Csak egyes esetek ismeretesek, hogy veszélyben forgó tűzoltók az ugróponyva által magukat megmentették. A menekülésnek ezen módja rendszerint megköveteli áldozatait. Az ugró ponyva tehát soha, a kötél is csak minél ritkábban volna alkalmazandó. A mentő zsákkal való mentés különös elővigyázatot igényel. Tartsa tehát minden tűzoltó szem előtt a gyakorlatok és tűzvészek alkalmával előforduló baleseteket. Minden szolgálatával járó munkálatát elővigyázat, nyugalom és megfontolással hajtsa végre s arra törekedjék, hogy balesetek ne forduljanak elő. Ha ez történik, akkor a tűzoltó magának és embertársainak egyaránt használ. Minthogy azonban a parancsnokság és legénység legnagyobb lelkiismeretessége s legszigorúbb elővígyázata dacára sem mindig kerülhetők ki a balesetek: minden egyletnek s leginkább minden tűzoltószövetségnek arra kell törekednie, hogy ezen balesetek áldozatainak gyámolitása céljából segélyalap létesíttessék, hogy az emberbaráti önzetlen működés által szerencsétlenül járt tűzoltók meg nem érdemelt nyomora ez által enyhittessék. Szepes-Igló. ' PUTSCH T, Az országos tűzoltói ünnepély. Ha valaha, úgy főkép napjainkban látják be az emberek a régi időkből reánk maradt amaz életigazságot, hogy „egyetértés által a kis dolgok nőnek, egyenetlenség által a nagyok is szétbomlanak" Lázas azon tevékenység, a mely külömböző, magasztosabbnál magasztosabb célok megvalósítására irányuló társulatok és egyesületeik létesítése körül nyilvánul. Hol egyesek jótékonysága a nyomort enyhíteni nem képes, ott tömörülnek az erők, és liálaköny ragyoga kétségbeesés által dult arcokon. Az egyesületek közül, melyek az utolsó évtizedek alatt hazánkban létrejöttek, egy sem terjedt el oly rohamosan, habár felállításuk tetemes áldozatot igényelt, mint a tűzoltó egyletek. A gyors elterjedésnek indoka magában az intézményben lelhető. Lelkesülhetünk-e magasztosabb elvért, mint segitségére lenni embertársainknak ott, hol a bősz elem órák alatt végrombolással fenyegeti hosszú évek munkás fáradozásának gyümölcsét?! Lehet-e lélekemelőbb látvány, mint midőn egézségünk, gyakran életünk veszélyeztetésével sietünk másokat a végpusztulástól megmenteni?! Hol ily elvekért küzdenek, ott ne csudálkozzunk, hogv az egyesületi élet működését a közönség meleg érdeklődése kiséri. A tűzoltó egyletek megszilárdítására jótékony befolyást gyakorol azon intézkedés is, hogy két évi időközönként az ország inás és más helyein országos közgyűlés tartatik a tűzoltóság körébe vágó szerek kiállításával egybekötve. Az ország legtávolabb helyeiről egybesereglett tűzoltók ezen egyetemes gyűlések alkalmával a gyárosok által kiállított ujabb szerkezetű eszközöket tanyulmányózhatják, s a közgyűléseken az egységes működést eredményző eljárást megállapíthatják. •» Midőn két évvel ezelőtt a Pozonyban tartott V. országos tűzoltói közgyűlés azon határozatáról, hogy a magyar tűzoltók VI. országos tűzoltói közgyűlése városunkban fog megtartatni, értesültünk, városunk nemesen gondolkozó polgárságának szive hevesen lüktetett ez örömhírre, és vágyva vártuk azon lélekemelő pillanatot, midőn az ország külömböző helyein alakult tűzoltó egyletek képviselőit városunkhan üdvözölhetjük. Ez örömnap végre megérkezett. Városunk iinnepies szint öltött, a házak fellobogózva vannak. Kíváncsian várjuk az érkező vonatokat s harsán éljen lebben el az egybesereglett nép ajkán, midőn a kocsik szeretett vendégeinkkel beérkeznek. — A szállásoló bizottság rögtön intézkedik, s az érkezőket a már eleve nekik elküldött szállasolási jegyek alapján elszállásolja. A lakósok szíves készséggel és a magyar emberrel vele született vendég-szeretettel fogadják őket, s főtürekvésük oda irányul, hogy kedvessé és emlékezetessé tegyék vendégeik számára az itt töltött napokat. — Csütörtökön délután a kanizsai vonattal érkeztek vendégeink legelőször. Este a Szombathely felől jövő vonaton is szép számmal jöttek, s velük jővén a soproni tűzoltó zenekar, a szivet melegitő Rákóczy - indulóval jöttek a Kazinczy-térre. Este Németh Ignác kaposvári ügyvéd úr, szenvedélyes pyro-teehuíkus, aki az ünnepélyek alatt a villamvilágitást, valamint a tűzijátékot rendezi, a Zöldfa vendéglő nagy termében physikai előadást tartott s ködfátyolképeket rendezett. Az előadás kitűnően sikerült, több izben élénk nevetésre is gerjeszté a közönséget. Csak az a kár, hogy az előadás kevéssé volt látogatott, melynek oka kétségkiviil abban keresendő, hogy a közönség igen későn értesült az előadásról, sokan pedig épen semmi tudomással sem birtak róla. — Este kitiiuő hangulatban voltak vendégeink mind az „Arany- Bárány" szállodában, hol Vörös Jancsi győri kibróbált ós jó hírnévnek örvendő zenekara szebbnél szebb, gyújtó nótáival a jó kedvet csak fokozta, mind a „Zöldfád ban, hol Csicseri Gyula helybeli zenekara volt. A mulatságnak a késő éj vetett véget. Pénteken, dacára a nagy heti vásárnak, városunkban egész ünnepnap vala. Reggel í) órakor, valamint '/.j 11-kor ismét számosan érkeztek a jelentkezett egyletek küldöttei és zeneszóval a kiállítási helyiséghez mentek. Meglepő látványt nyújtott a külömböző egyletek küldöttei ruházatának tarka vegyüléke, főleg a főparancsnokok csillogó egyenruhái, kik közül egyesek martiális alakja kellemes benyomást gyakorolt a szemlélőre. — A nép ezrivel tolongott a kiállítási helyiség felé úgy, hogy az egy kilométer hosszú fehérkép utca a menőkkel mintegy el volt lepve. — A kiállítási helyiség meglepő látványt nyújt már messziről. Külső díszítése semmi kiváuni valót seui liágy hátra s becsületére válik az építésznek, Hagymásy Gyula úrnak. — A nép a kiállítás körül tömörült. Ezalatt megérkeztek a helybeli hatóságok, élükön Glavina Lajos szeretett főispánunk őméltóságával. Képviselve volt a megye, a kir. törvényszék, kir. ügyészség, kir. járásbíróság, kir. adófelügyelőség, az ügyvédi kamara, a zalamegyei gazgasági egyesület, a város, a polg- és népiskola, szóval a helyben székelő hatóságok a kiállítási bízottsági elnök meghívásának engedve egybesereglettek, és szíves megjelenésük által a megnyitás fényét emelték. — Majd mozsár-durrogás hirdeté a megnyitási ak*:ia kezdetét, mire Theodorovieh Károly úr, a kiállítási bizottság ügybuzgó elnöke következő magvas beszéddel nyitotta meg a kiállítást: Tisztelt közönség, kedves bajtársaim! A tűz azon veszedelmes elem, mely az emberi vagyont rövid pilanatok alatt megsemmisíti. Romboló dühét meggátolni, tovaterjedését megakadályozni: ez a tűzoltóknak legszentebb feladata, legnemesebb célja. E nemes cél megvalósításához az emberi erő, a személyes bátorság és kitartó fáradozás nem elégséges, ehhez szükségesek gépek és egyéb, a gyors működést elősegítő eszközök. Bámulatos azon haladás, melyet az emberi ész e téren feltüntet. — Ennek fokozására szolgálnak az időnként kizárólag a tűzoltóság körébe vágó tárgyakból eszközölt kiállítások. — A VI. országos tűzoltói kögyülés alkalmából e csarnokban hasonló kiállitás van rendezve, melynek megtekintésére midőn a mélyen tisztelt küzönséget és kedves Bajtársaimat felkérni bátorkodom, egyúttal a kiállítást megnyitottnák nyilvánitom. A lelkes éljenek elhangzása után felharsogott a soproni zenekar Rákóczy indulója s a jelen voltak a már megnyitottnák nyilvánított kiállításba mentek. A tárlatba legérdekesebb Walser Ferenc budapesti cég kiállítása, akinek egy 1800 frtos hydrophorja általános feltűnést keltett. E jónevü cég különben készítményeivel a külfölddel méltán versenyezhet. — Schottola Ernő Budapestről szintén nagyobb kiállítást rendezett, de tárgyai nem tartoznak a szorosan vett tűzoltó-szerek körébe. Mint iparcikkek, e tárgyak méltó feltüuést keltettek. Annál keserűbben érintett bennünknt Tiller Mór fővárosi katonai és tűzoltó szabó ama nyilatkozata, hogy tárgyait csarnokunkban nem állíthatja ki. Ha a budapesti nagyobb cégek meg tudtak jelenni tárlatunkon, akkor Tiller M. úrnak sem derogálhatott ily jó nevű kiállítókkal együtt készítményeit bemutatni. Ha a hely ellen volt neki kifogása, akkor is más modorban s más hangon illet volna tenni megjegyzéseit azzal a várossal szemben, mely a kiállitás érdemében sem erkölcsi, sem anyagi áldozatoktól nem riádott vissza, s amely ily költséges csarnokot emelt a kultura vívmányainak. Igen érdekes az öreg Seltenhoffer Frigyes soproni régi cég kiállítása; mindenféle tűzoltó-szerek, anyagok és tárgyak vannak tárlatában ügyesen csoportosítva. Feltűnő olcsó áraival e cégnek sikerült legelőször a külföldi exportot ellensúlyozni. A Seltenhoffer-cég különben még egy kiállításról sem maradt el és mindenütt dicséretet aratott. Magirus ulmi tornatanár tűzoltói könyveket, képeket és mintákat állított ki. Utolsó helyen emlékezünk meg Sukker János szombathelyi harangöntő új szerkezetű hydrophorjáról, mely nagy balesetnek volt okozója. A biráló bizottság ugyanis, mely Röseh Frigyes soproni főparancsnok elnöklete alatt Henez Antal (Nagy-Kanizsa), Raffensberger (Szombat-