Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-07-16 / 3. szám

nem foqja rosz néven venni a mélyen tisztelt olvasó közöméi], ' hogy lapunk legközelebbi számat már csak a ténylei/ előfizetőknek, vagy azoknak küldjük meg, kik szívesek lesznek levelezési lapon velünk tudatni, hogy o lapnak előfizetői akarnak, lenni. A lap kiadó hivatala. Jótékonycélú mulatság. A magyar tűzoltók VI. országos közgyűlésének vigalmi bizottsága ezen közgyűlés kiadásainak fedezésére 1882. évi julíu- hó 23-án a kaszáliázi kertben tánccal egybekötött tekeversenyt rendez. Belépti-dij személyenkint 60 kr., tekejegy 3 dobásra ;;() kr. Felflltizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nvugtáztatnak. Kezdete d. u. 4 órakor. Köszönetnyilvánítás. A magyar tűzoltók VI. országos közgyűlése alkalmával a zala-egerszegi ölik. tüzoltó-egvlet betegsegélyző alapja javára rendezendő' sorsjátékhoz nyeremény tárgyak bevásárlására méltóságos < ílavina Lajos megyei főispán úr 10 irtot, nagyságos Skublics Zsigmond megyei főpénz tárnok úr 10 ftot ajándékozni kegveskedvén, a nagylelkű adományozóknak ez uton is hálás köszönetét fejezi ki a magyar tűzoltók I'/. országos közgyűlésének központi rendező bizottsága. Eljegyzés, esküvő- Dr. Benezik Ferenc, a nagykanizsai ügyvédi kar egyik tehetséges tagja, a napokban jegyezte e| K]m rjessv Sándor nagy-kanizsai tekintélves ügyvéd szellemdús leányát Gizellát. Egeraljai Boncz Endre nagy-kanizsai postatiszt f. hó 12-én vezette oltárhoz Pécsett vizeki Talián Sarolta kisasszonyt. Krosetz Gyula gyógyszerész s a várpalotai gyógyszertár tulajdonosa <• hó 2-án tartotta esküvőjét Kőrösy Mariska kisasszony nyal. Zavartalan boldogság koszorúzza frigyüket! — Kóborló cigányok. Bucsú-Szent-Lászlóról vettük a következő sorokat: Becses lapja f. é. 2-ik számában „Zala-Szent-Györgyről közölve" olvasom a kóbor eigágánvok garázdálkodását. Községünk is junius 17. óta valóságos középpontja e csavargó seregnek, hol még azt is megengedik maguknak, hogy a falu kellő közepén levő vendéglőben órákon keresztül dorbézolnak éspedig magának a vendéglősnek oltalma alatt, aki midőn az elöljáróság a rakoncátlankodókat el akarta parancsolni, az elhajtás ellen tiltakozott s azt meg sem is engedte. . . y. A zala-egerszegi teke-egylet által f. hó 9-én rendezett és tekeversenynyel egybekötött mulatságra díszes közönség sereglett egybe s vidám hangulat között folyt kitartóan a tánc késő éjjelig. A tekepályán is nagy volt az élénkség s a kibocsátott 400 jegy már 10 óra felé teljesen elfogyott. A mulatság az egylet részére szépen jövödelmezett. — Tözolto zaszló-avatás. A nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet zászlóavatási ünnepélye f. é. august. 15-én tartatván meg, tisztelettel felkéretnek a hazai tűzoltó társegyletek meghívóink szives válaszolására, különösen, hogv hányan jönnek, hogy a jegyeket eleve megküldik ssiik. Akik pedig meghivót bármi okból eddig nem kaptak volna, azoknak egyszerű értesítésre póstafordultával küldünk. Mielőbb intézkedést kérünk, hogy zászló-avatási emlékkönyvünkbe a társegyletek képviselőinek nevei lehető híven felvétessenek. Hazafiúi tisztelettel. N.-Kanizsai julius 12. 1882. Oroszváry Gyula ügyvéd, egyleti elnök. Halál mérges gomba evése következtében. (Vasról irják lapunknak: Kocsis Gergely f. hó 2-án délután az erdőre ment gombát szedni. Haza jővén, a szedett gombát azon kéréssel adta át fiatal feleségének, hogy azonnal készitse meg. — A gondos nő sietett férje kívánságának eleget tenni s csakhamar az asztalon volt a gomba. Az asztal körül jó kedvvel foglalt helyet a férj, a feleség, karján kis csecsemőjével és egy tizenhárom éves szolgáló-leány s víg beszélgetés között fogyasztották el a gombát. A gazda meghagyásához képest vacsora végeztével azonnal lefeküdtek, hogy másnap reggel annál korábban foghassanak a napi munkához. Hétfőn a hajnal hasadtával a szőlőhegyre siettek, hol azonban már a délelőtti órákban gyomorfájásról kezdtek egymásnak panaszkodni. E baj mindinkább erőt vett rajtok; végre annyira elgyöngültek, hogy kénytelenek voltak a munkával fölhagyni és haza tértek. A betegeken naponkint észrevetőbbé vált a levertség és bágyadság. S noha betegségük okát ismerték, óvakodtak azt másokkal közölni, orvosi-segélyre meg épen nem gondoltak. Nem tulajdonítottak ugyan is a gomba evésnek komolyabb következményt a gyomorfájásnál, melyet magától megszünhetőnek hittek. A negyedik nap éjjelén (csütörtökön) az asszony és a tizenhárom éves rokon leány, kit a háznál szolgálóul alkalmaztak, a hosszú szenvedés áldozataivá lettek. Az orvos, kihez már csak a legutolsó pillanatban fordultak, későn érkezett. — A leányt halva, az asszonyt a legnagyobb kinokkal küzdve haldokolva találta. A férjnek, ki erősebb testi szervezete folytán a fájdalmakat jobban kibírta, az orvos által rendelt gyógyszer adta vissza egészségét. A kis csecsemő életben maradásához azonban, ki baját édes anyja tejével szopta, nagyon kevés a remény. A szerencsétlenül kimúltakat az egész község részvéte mellett kisérték f. hó 7-én örök nyughelyükre. —th. Phyiloxera Keszthelyen. A meszcs-györki hegyben a phyiloxera által fertőzött terület mintegy hat. kata-szt. holdat tesz. - llykép a kiirtás lehetséges és remélhető, hogy az legközelebb állami költségen foganatba vétetik. Névvaltoztatas. Grűnbaiun Miksa zala-egerszegi illetőségű ugyanitteni lakós. valamint Simon, Regina és József nevű kiskorú gyermekei Fenyves i-re változtatták vezetéknevüket. — Beküldetett. Ne a kanász kürtölés megszüntetésévek —"ir-nleni a korkivánalmaínak megfelelő átalakítást komolyan sürgető, a város lakóit pedig a reggel hat óra utáni nyugalmas alvásnál jobban érdeklő dolgokon kezdjük a reformatiot. Ha valamikor városunkban bel- és külváros lesz. — majd akkor parancsoljuk meg a kanásznak, hogy csak a külvárosban kürtöljön; vagy ha jobban tetszik, ugy németesen, tehát trombitáljon. A rendhez szokott katonákat és tűzoltókat fel és összetrombitálják. Nem szásszor szükségesebb a lusta, rendetlen szolgálók fülébe trombitálni; akik még igv is sokszor itthon feledik a disznókat ?'??! i Az olyan tűzoltó pedig — aki a dsznó alarmot a tűzoltó ébresztőtől nem tudja megkülönböztetni . . . . ? nem érdemli meg, hogy valaki e-otleges csalódása miatt nyugtalan éjjeket töltsön. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy közlött programmunkhoz híven szent kötelességünknek ismerjük városunk minden egyes ügyét tüzetes megbeszélés tárgyává tenni s a korszellem által hangosan követelt átalakítások foganatba vétele mellett erőnktől kitelhetőleg küzdeni. Ez azonban nem zárja ki azt. hogy egyesek nézeteinek kifejezést ne adjunk, babái azok kisszerűeknek látszanak. Hisz háborúkban is nem kerül mindjárt döntő ütközetre a sor, hanem ezt rendszerint apróbb csatározások szokták megelőzni. Ily értelemben méltóztassék venni lapunk ama közleményét is. Szerk.) Magyar állampolgári kötelekbe felvetek Az W.i évi L. t. c. értelmében Zalamegye területén a magyar állampolgári kötelékbe az 1*81. év folyamán Veissenberger Mária bécsi illetőségű nevelőnő, türjei lakós vétetett fel. Ugyancsak a hivatkozott törvénycikk értelmében a megye területén az 1881. év folyamán a magyar állampolgári kötelékből elbocsáttattak: Eppinger József salomvári illetőségű cukrász, trieszti lakós. Lípschitz Jakab csabrendeki illetőségű szőrárú kereskdő bécsi lakós, Malovetz Nep. János nagy-kanizsai illetőségű ércműkereskedő, bécsi lakós. — Elismerésre méltó intezkedés. A Körmenden székelő Vas-Zalamegyei takarékpénztár tekintettel arra, hogy a régi öt forintosok a közforgalomból f. hó 1-én kimentek és már is akadtak egyesek, akik az ily öt forintosok beváltásáért díjat szedtek, határozatikig kimondotta, hogy a régi öt forintosokat ezután is minden levonás nélkül elfogadja. Midőn a nevezett takarékpénztár ezen humánus és a közönség érdekeit szem előtt tartó intézkedését a t. olvasó közönség értésére adjuk s maga a tény felett a nyilvánosság utján elismerésünket nyilvánítjuk: nem mulaszthatjuk el egyúttal a helybeli takarékpénztár t. választmányának becses figyelmét is hasonló üdvös intézkedés behozatalára felhívni. Távirat feladási lapok utan fizetendő dijak. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter, hogy a távirat feladási lapok mostani nagymérvű pazarlásának véget vessen, továbbá, hogy a távirat feladási és kiadási lapok előállításával járó költségeket a távíró hivatalt igénybe vevők fedezzék, rendeleti uton intézkedett, hogy f. évi augusztus hó 1-től kezdve a magyar korona területén fennálló valamennyi állami és nyilvános használatú vasúti táviró hivatalnál a feladási lapok darabonkint egy krajcárért adassanak ki és pedig az állami táviratok feladására rózsaszínű, a sürgős magán táviratok feladására zöldszínű, a sürgős kivételével bármely más fajú magán tavirat feladására fehér szinti papírra nyomtatott feladási lapok lesznek használva. Műkedvelői előadásokra vonatkozó belügyminiszteri rendelet. A belügyminiszter a magyar szinész egyesület központi igazgató-tanácsának azon előterjesztése alapján, mely szerint a vidéki magyar szinészet fejlődése egyik akadályáúl az országban nagyobb mérvben elszaporodó azon műkedvelői, társulatokat jeleli meg, amelyek nem egyes jótékony célokra koronkint, hanem állandóan és pedig üzleti célra rendeznek előadásokat, felhívta a törvényhatóságokat, hogy a helyi hatóságokat utasítsák, miszerint azon idő alatt, amelyet egy színtársulat egy helyen tölt, műkedvelői előadásokra engedélyt ne adjanak, azonban kizárólag jótékony célra műkedvelői előadások mindig tarthatók. Szini tudósítás. Mult hó elején érkezett városunkba ifjú Bokor József színtársulata, mely azóta a közönség oly pártalása mellett folytatja előadásait, hogy magát fentartani képes. Lapunk eddig megjelent számaiban tér szűke miatt csak az előadott színdarabok sorozatát közölhettük, ezúttal pedig már meghaladott és hosszadalmas dolog lenne az eddig tartott összes előadásokról részletes kritikát irni, azért csupán a társulat eddigi működéséről általában véve, s annak elsőrendű tagjairól fogunk rövid kritikát adni. Igazgatója elismerésre méltó buzgalommal iparkodik a mai napság nagyon felkapott s különös előszeretetben álló operetteket szirtre hozni, s a legújabb színdarabokat adni, mi által a közönség azon előnyben részesül, hogy szinírodalmunk legújabb termékeit itt a vidéken is megismerheti. Dicséretet érdemel azért is, hogy állandó zenekart tart, mi a kevésbé alkalmas zongorát és cigányzenét mellőzhetővé teszi. A zenekarnak ő a karmestere, s elmondhatjuk, hogy azt igen ügyesen és nagy szak avatottsággal tanitja be és vezeti. Elismerést érdemel még azért is, hogy Ujházy Edét, a budapesti nemzeti színház közkedveltségben álló művészét vendégszereplésre hivta meg, s ez által alkalmat adott városunk közönségének a kiváló színművész megismerésére, a kiről szólva, bár jeles tehetségét és kitűnő játékát készséggel ismerjük el, nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül, hogy azon belhiedelemben látszik élni, hogy a közönség van a színészért és nem ez amazért, s eb"ből kiindulva azt tartja, hogy a közönségre nézve oly rendkívüli szerencse ha őt láthatja és hallhatja, hogy az az iránt köteles tiszteletről is néha-néha tnegfeledkezhetik. — Berzsenyi Júlia, az első énekesnő, különösen operettekben, a melyekben a jó hang nem elég, hanem szükséges, sőt fontosabb a technica, meglehetősen jól iskolázott hanggal birván, szép sikert aratott. Hangja kellemesen eseng és jó, játéka ügyes, kellő routinnal bir, szerepébe többé-kevésbé beletalálja magát, s azt mindig jól betanulja, csak az oly improvisatiók elhagyására figyelmeztetjük, melyek a jó ízlést sértik. — Itju Bokor Józsefhé, énekesnő, igen csinos nő, de hangja nem képesiti őt énekes szerepekre, s azért más szerepkört ajánlanánk neki, ezenkívül éneke s előadása kissé vontatott és életnélküli, a minek okául szivesen tekintjük azt. hogy a magyar nyelvet nem érti tökélyetes n s ezért kiejtése idegenszerű, a színpadon nem eléggé otthonos. - többnyire mint szobor áll, s ha taglejtéssel kiséri is játékát, az sem egészen correct. Általába i véve látszik rajta, hogy újonc, különben elismerés- 1 kell lennünk azon páratlan szorgalomért, melylyel a magyar nyelvet elsajátítani igyekszik. — (íálossx né Uussay Clarisse ügyes, jó színésznő, a színpadon nagyon otthonos, de folyton izeg-mozog, túlságos a hév benne s ezért fordulatai, mozgásai és taglejtése. a melynél különösen kifogásolható, hogy az egész kart használja, nem a legszerencsésebbek, minden szerepben a naivot adja, s ezt a tulságig viszi, és ezért majd azt lehet felőle mondani, hogy a ki egy szerepben látta, minden szerepben látta őt; hibája még az, hogy a komolyságot, hol kellene, nem birja megtartani. Id. Bokor Józsefné szerepét mindig igen jól választja. jól betanulja, átérzi és jól is játsza, de gyakran nem állhat ellent annak, hogv kisszerű és ízléstelen szinészi fogásokkal csináljon hatást. Győrfyné P. E. a mellékszerepeket jól betölti, szorgalmáért dicsérhető. Gálossy János az első énekes, hangja jól iskolázott, de kivált az alsó hangoknál gyenge s kissé tompa és fátyolozott, szerepét többé-kevésbé betanulja, a színpadon otthonosan érzi magát, de szintén azon hibában szenved, hogy játéka mindig ugyanaz, a különböző szerepekben egyugyauazt személyesít, s tőle komoly férfias hangot a színpadon még nem hallottunk, hanem mindig a magával gyámoltalan és félénk embert állítja elő minden szerepében. — Id. Bokor József bariton, eltekintve attól, hogy roppant termete miatt legkevésbé sem szinpadi alak, a mi az illusiót még kiváló nagy művészeknél is rontja, jó szinész, hangja jó és iskolázott, cotnicus szerepekben a közönséget nem annyira előadásával, mert gyakran a leghatásosabb kifejezések és szólamok a közönség emlékezetében nyomot nem hagyva hangzanak el ajkairól, mint inkább arcjátékával nevetteti meg, de gyakran túloz, különben ügyes rendező, hanem sokszor van szüksége a súgóra. — Somogyi Antalról mindent megmondunk, ha a/.t mondjuk, hogy régi szinész, s ezért kellő routinnal bir, s több-kevesebb szerencsével eljátszik minden szerepet, de igazán átérezni és élethűen adni nem bir egyet sem; hajlama van a túlzásra, maszkirozása mindig rosszul sikerül és szerencsétlen. — Komlósy József kezdő szinész, vagy legalább is annak látszik, nem tudja a színpadon hogyan álljon, hogyan üljön s hová tegye kezeit, különös szerepköre már t. i. olyan, a melyben otthonos volna, nincsen, hanem nagy buzgalommal igyekszik mindenféle szerepben szerencsét próbálni, különben szorgalmáért dicsérhető. Dancz Lajosról nem mondhatunk sok hízelgőt, ha néha hatást csinál is, az inkább szerepeinek érdeme, a melyekből színtelen és monoton játéka s előadása sokat leront. Nála nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül azt a komédiásszerü ízléstelen módot, melylyel jutalomjátékát a közönség tudomására hozta. A társulat tehát általában véve olyan, mint a ván dor szinésztársulatok nagy része, nem a legjobb, de nem is rosz, sikerültebb előadásai élvezetet képesek nyújtani. — Törvényszéki csarnok. A Bogyay Antalon elkövetett gyilkosság és Hátzky Kálmán kárára megkisérlett rablás bűntettének végtárgyalása. (Folytatás.) Hatodik tanú Pávlovits József cseléd Hátzky Kálmánnál, a szakácsnéval és szolgálóval együtt a konyhában volt, midőn három rabló a konyhaajtóban megjelent és az uraság felől kérdezősködött; egyik rabló a konyhaajtóban maradt és fegyverének Csövét feléjük tartotta, a másik kettő pedig a szolgáló vezetése mellett elment az uraságot felkeresni; nemsokára azonban mind a három rabló eltávozott; azt, hogy a fegyverek fel voltak-e húzva, tanú nem látta. — Hetedik tanú Hegyi Mári szolgáló Hátzky Kálmánnál. Ü is a konyhában volt, midőn a rablók megjelentek; kérdezősködtek az uraság után; azt mondották, hogy ők kéményseprő legények, egy kis figurát akarnak csinálni és felszólították a tanút, hogy őket vezesse be az urasághoz; azután kettő vele ment; az ebédlőhöz vezette őket, és kinyitotta nekik annak ajtaját; midőn pedig ezek eltávoztak, ő bement a szobába és innét hallotta, midőn Bogyay Antal az ablak alatt nyöszörgött. Nyolcadik tanú Molnár Lizi szakácsné volt Hátzky Kálmánnál. Pávlovits Józseffel és Hegyi Máriával együtt a konyhában volt ő is, midőn a rablók annak ajtajában megjelentek; ennek elbeszélése szerint a rablók azt is kérdezték, hogy hányan vannak a nőcselédek ? egyébként ép ugy vall, mint Pávlovits József. Kilencedik tanú Farkas Vendel, Káplár Németh Józsefnek cselédje. Előadja, hogy a rablást megelőzőleg Savanyu József, gazdájánál Káplár Németh .Józsefnél volt és tanú az ablak alatt hallotta, midőn Savanyu mondotta Káplár Némethnek: „Rendekre megyünk." Augusztus hó 31-én Káplár Németh József éjjel ment haza, és tanút elküldette lovát keresni. Továbbá bemondja, hogy Káplár Németh Józsefnek neje arra kérte őt, hogyha kérdezik, csak azt mondja, hogv este 'J órakor Káplár Németh már otthon volt.