Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-06-25 / Mutatvány szám

Zalamegye mezőgazdasági viszonyai 1881-ik évben. A soproni kereskedelmi- és iparkamara az 1881-ik évről a nagyméltóságú földinívelés ipar és kereskedelmi kir. minisztériumhoz adandó fó' jelentésében a kamara teriilet mezó'gazdasági viszonyaival behatóbban óhajtván foglalkozni, hogy jelentésének ezen része minél liivebb s a lehetőségig kimerítő legyen, a zalamegyei gazdasági egyesületet is megkereste, hogy: a, szíveskedjék néhány rövid vonásban megvéje általános gazdasági helyzetét, továbbá a mezőgazdaságra főként nyomasztólag ható viszonyokat s körülményeket, valamint a célszerűknek felismert s gazdaságunk emelésére első sorban szükséges intézkedése- I ket ecsetelni; b, sziveskedjék a múlt évi termésről általában, ugy az egyes terményekről részletesen is rövid sommás kimutatást adni; c, sziveskedjék főként a ló és szarvasmarha, de a juh és sertés tenyésztésről is lehető tüzetes adatokkal szolgálni; d, sziveskedjék amennyiben megyéje területén a mult év folyamán mezőgazdasági, kertészeti, gyümölcs, szarvasmarha, ló vagy gazdasági-gép kiállítás rendeztetett, ennek lefolyásáról s a szerzett tapasztalatokról tüzetes értesítést adni; e, sziveskedjék tudomására hozni, mennyiben foglalkozik a megye lakóssága az állati termények különböző nemei — nevezetesen az olvasztott vaj, tej és tej gyártmányok, ugy a sajtkészités előállításával, — menhelyeken s mily mennyiségben termeltetnek azok, különösen hol űzetik a tejkereskedés, vagy sajtkészités tervszerűen s nagyobb mérvben, — mely helyeken s mely módon volna ezen két utóbbi gazdasági ág virágzásra hozható. Miután a gazdasági egyesület a f. évi május 2-án tartott közgyűlésében az értesítés szerkesztésével S z igethy Antal egyesületi titkárt bízta meg, ez azt az igazgató választmányhoz beterjesztette, melynek f. é. junius 12-én tartott ülésében a bemutatott értesítés felvétetvén, egész terjedelmében változatlanul elfogadtatott, helyeseltetett, és az egyesület május 2-ki közgyűlési határozata folytán az egyesület nevében a soproni kereskedelmi s iparkamarának megküldetni határoztatott. Tekintve, hogy az igazgató-választmányi ülésben nigos (ilavina Lajos főispán ur, Svastits Bénó alispán ur mint igazgató választmányi tagókJT ugy a megyének több földbirtokosa is, mint gazda tekintélyek részt vettek, kik mindannyian a megye gazdasági viszonyait tapasztalatikig tüzetesen ismerik, — a titkár által tett, a választmány által helyeselt jelentés a megye 1881-ik évi gazdasági állapota hű rajzának tekinthető, mért is érdemesnek találjuk egész terjedelmében közölni. Az értesítés az egyesület nevében a soproni kereskedelmi és iparkamarához intézve a fentebb a—e pontok alatt kitett kérdésekre a következő: a, A megye általános gazdasági helyzete kielégítőnek, megnyugtatónak nem mondható, sőt ha a jelenlegi viszonyok kedvezőbbre nem változnak, nagy aggodalomra szolgáltatnak okot a jövő iránt. Kétségtelen ugyan, hogy nemcsak a nagy — de a közép földbirtokos osztály is komoly tudatára jutott az okszerű gazdálkodás folytatás szükségének, — örömmel lehet constatálni azt is, hogy a rendszeresen, okszerűen kezelt urodalmi s kisebb nagyobb uri birtokok j közelében iakó s értelmesebb földmives osztály is látva ; a helyes rendszerrel folytatott gazdálkodás sikerét, kezd okulni a jó példán és eredményen, kezdi elhagyni öröklött rosz szokásait, mit észlelni lehet a vas ekék, jobb gazdasági eszközök, tisztító rosták, takarmány termelés, legalább jármas marháira az istállozás, — továbbá a trágya gondozás, némi váltó gazdaság folytatásában, — a szőlőmivelésnél helyenkínt az elvénült szőlők kiirtása után a talaj forgatásában, jobb fajok választásában, némely vidéken, különösen Muraközben a gondosb lótenyésztésben: a* nlian m'idezek csak is cg\ '•• k dicséretes küzdelmei, általános ily irányu haladásról, általános emelkedésről, a gazdasá i állapot általános virágzásáról a földbirtokos osztály s földmives nép sorsa javulásáról szó sem lehet; mert a legjobb akarat és szándék — a kevés szerencsésebbeknél meglevő tehetség mellett is, - - a munka és befektetések érdemelt eredménye t. i. a fokozott és biztos emelkedő jövedelem el nem érhető, sőt az (eltekintve a szeszélyes időviszontagságoktól is) mindig hypothetikus és külső idegen körülményektől függ: inert terményeinknek állaudó biztos piaca, kereslete nincs, kivitelünk mindig esetleges, s inkább csak akkor remélhető, ha a nagy termelő külföld elemi viszontagságokkal sújtva a külföld szükségleteit el nem láthatja, — ily kedvező véletlen hiányában a küldföld nagy piacaira terményeink oly tömeges mennyiségben, hogy azokat uralhatnák, eddig nem juthattak, a külföld által könnyen leszoritathattunk, minthogy a szállítási költségekkel, ujabb időben a német — különösen borainkra a poroszországi védvámokkal meg nem küzdliettünk. Terményeink utáni bevételünk tehát folyton ingadó bizonytalan s aránylag csekély, míg a cseléd és munkásbér, a gazdasági eszközük és szükségletek ára, a gazdasági épületek fenntartási kiadásai, szóval a termelési s gazdálkodási költségek, az állami és egyéb közterhek, — az ipar cikkek ára folyton emelkednek és oly súlyosak, hogy gazdaságunk jövedelme mindezen kiadások fedezésére alig elégséges, a termelő saját személye és családja megélhetésére alig kerül, beruházásokra a gazdaság emelésére pedig éppen nem marad. évről évre csak teng, nem emelkedhetik, még oly fáradságos küzdelmei is sikerre nem vezetnek. befektetésekre pénze nincs, — e célra kölcsönt venni nem is okszerű, mert a kamat nagy, a gazdaság jelzett bizonytalan ingatag jövedelme azokat és a törlesztési részleteket nem jövedelmezi. Gazdaságunk emelésére tehát oly intézkedések szükségesek, melyek terményeink biztosb és jövedelmesb értékesithetésére vezetnek, vagy ezt előmozdítják. E végre szükséges, hogy a külállamokkali vám és kereskedelmi szerződések kötésénél Magyarországnak mezőgazdasági sőt mert egymás emelésére kölcsönösen hatnak — iparos és általában közgazdasági érdekei önállóan s egyedül az országos állapotok szempontjából erélyesen képviseltessenek, egyéb tekinteteknek, idegen érdekeknek alá ne rendeltessenek. De szükséges továbbá, hogy a törvényhozás a a mezőgazdasági érdekeket az adóztatásnál nemcsak közvetlenül az állami földadó s erre eső törvényhatósági, községi s egyéb terhek megállapításánál — de közvetve is óvja és gyámolitsa, terheit könnyítse az által is, hogy az állami terheket csökkenteni, az adó alapoknak igazságos!) aránybani megadóztatását elérni törekedjék, mert p. o. minő szomorú, s az igazság és méltányosság érzetét sértő aránytalanság az, midőn az '/., telkes birtok különben is felcsigázva kiszámított jövedelme 33 százalékkal adóztatík meg akkor, midőn számtalan takarékpénztár s bank részvényesei 100 frt részvény tőkéjük után évenkint minden fáradozás nélkül nyert — gyakran 50—60 forint osztaléka mint jövedelem — az íntétézet adóztatásánál 10. százalékkal rovatik meg. Ha ily s hasonló számos adó alapok kellő mérvben s progressivban (a kamatlábnak törvényileg a pénzintézeteiéi még a váltókra is a fennállhatás és forgalom megóvása szemelőtt tartásával fixirozása mellett) adóztatnának meg, a földadó kivetési százaléka bizonnyára aránylag leszállittathatnékmi a földbirtok jövedelmezőbbé tételére, ezzel a birtokos osztály állapota javulására, ebből folyólag a mezőgazdaság emelkedésére is kedvezőleg hatna. A mezőgazdasági tudományos fejlődés és értelmiség, a haladás iránti vágy és törekvés már annyira megérve van, hogy ha a jelzett akadályok, nehézségek elmellőztetnek, hogy nem kell mindig csak a naponkinti megélhetés küzdelmeivel vivni, a mezőgazdaság vi. rágzásnak indulhat. 1), A mult 1881-ik évi gabona termés általában csak "középszerűnek, a bortermés mennyiségre jónak, minőségre silánynak, — a takarmány termés rosz középszerűnek mondható. c,| Sajnálattal kell nyilvánítanunk, hogy a gazdasági egyesület nincs oly helyzetben, hogy a ló és szarvasmarha, ugy a juh és sertvés tenyésztésről is tüzetes adatokkal szolgálhatnánk, s csak is az általános állapotról adhatunk némi rajzot. Általában jelezni lehet, hogy a lótenyésztés inkább kezd figyelemre méltattatni, mint a szarvasmarha tenyésztés, de a•/, is a népnél csak is oly vidékeken, melyeken ménállomások, vagy egyes tulajdonosoknak fedezésre átengedett ménjei találtatnak. Ily körülmények mellett Muraközben, Letenye, Kanizsa, Keszthely, Bellatincz, Zala-Apáthi vidékén — hol utóbbi helyen a zalavári apátság Zalavárott 6—8. évvel ezelőtt létesített | ménest - a lótenyésztés szép emelkedésnek örvend. Fesztetits Tasziló gróf urnák pedig a keszthelyi uradalmához tartozó ,,Fenék" nevű gazdaságán levő tiszta arab vér Európa szerte híres ménese még mindig ősi fényében fennáll. A szarvasmarha tenyésztés kitűzött gazdászati ág gyanánt és számba vehető t -rí delemben e megyében a keszthelyi uradalmat kivéve s hol - m üz> tik, inkább s csakis a saját gulya és vonós marha szül;-légiét fedezésére kívántató nevelés előállítására szorítkozik: tekintve tehát, hogy még csak az ötvenes évek végén és hatvanas évek elején az alsó Zala völgyben a szarvasmarha tenyésztés a földmives osztály által egyik fő foglalkozás gyanánt űzetett, most pedig ez a Zala kiöntései foly: tán a legelők legnagyobb részben haszn:'Ihatlanná válván — megszűnt, — a szarvasmarha tenyésztésnél e megyében hanyatlást észlelhetni. A juhtenyésztés csak is az uradalmaknál és né hány nagyobb földbirtokosnál, valamint a nagyobi földbirtokok haszonbérlőinél tartatott még fenn, s Fesz | tetiis Tasziló gróf ur keszthelyi, Fesztotits (ívörgv gróf ni I Csáktornyái uradalmában, Skublíts Sáncttr urnák Zala.l Szent-Mihályon, Ssücs István urnák Duj'gecsen (u. p. Zala-Mihályfa) fennálló juhászata, a faj tisztasága, Skublíts Sándor urnái különösen eladásra is j«]es kosok nevelése, mindannyinál a gyapjú finomsága é> kifogástalan kezelése tekintetében az ország első rendű juhászatai sorában legkitűnőbb helyet foglalnak el, - mig a közép és kisebb birtokosok a juhtenyésztfot majdnem egészben feladták. Ugyanez s még inkább mondható a sertvés tenyésztésről is, — sőt még a küzségi sertvés nyájaknak is szerfeletti csökkenését, a fajok elcsenevésztdését lehet tapasztalni. d. Az 1881-ik évi május 1. 2. 3-ik napjain ZalaEgerszegen kiállítás tartatott oly mezőgazdasigi gépekre s eszközökre, melyek különösen kisebb gtedaságokban előnyösen használhatók. E kiállításon 19 versenyző által 201 dakb mezőgazdasági gép és eszköz állitatott ki, s azon a jutalom| ra méltatott gépekből s eszközükből jelentékeik- összeg ! erejéig vásárlás tétetett, s kedvező feltételek mellett az átvételre vállalkozott mezőgazdáknak átadatott. Az 1881-ik évi oktober 2—3. napjain Zíja-Egerszegen gyümölcs, szőlő, bor, szőlőmivelési és Sziretelési eszköz és gépkiállítás rendeztetett, melyen IS) gyümölcs, 7 szőlő, 11 bor, ö szüretelési eszköz és gépkiállitó vett részt, — s egy, ugy a rendszer helyességét, valamint az anyagok jeles minőségét, az egész mű öszhangzstos, csinos és szilárd kidolgozását tekintve első rendű jutalomra érdemesített két garatu szőlőprés, melyet Klauss Márton zala-apáthii gépész készített, 250 frton megvétetett. Mindkét kiállitás díjtalanul megtekinthető lévén, a látogatók száma meg nem határoztathatot, de ürömmel lehet jelezni, hogy mindkét kiállitás iránt a kisebb birtokos osztály a föld- és szőlőmives nép élénk érdekeltséggel viseltetett, s a gépkiállításon bemutatott gabona tisztító és konkoly választó rostákból több darab megvétetett és két darab járgányos cséplőgép is földmives birtokosok által magán társaságban megrendeltetett. j e,\ Tejkereskedés — a szó valódi értelmében e megy'&bCn sehol sem létezik, s ugy a tejértékesités, vitamint a vaj készítés s eladás is csak házilag első ké.i>ől történik, s a helyi forgalomra szorítkozik. Sajtkészités tervszerűen nagyobb mérvben skitüzutt gazdászati üzlet ág gyanánt szinte nem folytattatik, ami uradalmaknál, nagyobb földbirtokosoknál létezik is, eak azon szükség következménye, hogy a gazdasági célra tirtott gulya marha tejterménye más értékesithetés liíányáHn valamikép feldolgozva értékesítethessék. Pedig tejkeresll-dés és sajtkészités létesítésére megvan a szükséges anyag, azonban hiányzik á termeivény értékesithetésére a bistos piac, az állandó fogyasztó küzünség, és tekintve, hogy különösen hosszabb idő óta jó hírnévnek örvendi különféle már megszokott, megkedvelt sajt gyártmánjnyal van a nagy közönség ellátva, — a versenyt csak is egy nagyobb tőkével alakult, még a kezdet nehézségeivel, az esélyek veszteségeivel is megküzdhet! társaság lehetne képes megindítani, — erre azonban ismerve a földbirtokos osztály súlyos helyzetét, a miért is ez arra nem vállalkozhatik, s tudva, hogy tőke pénzesek bizonytalan kimenetelű vállalatokra pénzüket nem kockáztatják, a sajtkészités és kereskedés nagyobb terjedelmű létesítésére és megindulására a jelenben még alig van kilátás. A magyar tűzoltók VI. országos közgyűlése alkalmával Zala-Egerszegen 1882. évi augustus hó 11—15 napjain tartandó ünnepélyek SOSBBHBJB: Csütörtök. Augustus 10. A délutáni 5 órakor Nagy-Kanizsa és esti 8 órakor Szombathely felől érkező vendégek fogadása a szentiváni vaspálya állomásnál, — bevonulás Zala-Egerszegre, a városházában levő állandó irodánál megállás, — az egy-1 leti zászlók elhelyezése a megyeház nagy termében, — a vendégek elszállásolása. Péntek. Augustus II. A reggeli 8 órakor Nagy-Kanizsa és í) órakor Szombathely felől érkező vendégek fogadása a szentiváni vas• -iIvj . ií másnál, - bevonulás, — a városházban levő .' lendó irodánál megállás, — az egyleti zászlók elhelyeinegyeház nagy termében, — a vendégek elszállásolása. Délelőtt 11 ói akor a kiállitás megnyitása s a bíráló bizottság működésének megkezdése. Délután 2 órakor a kiállított tüzoltószerckkel kisér1 tek a kiállítás helyiségében. Dél 'án 4 éra ev z-.hi'. ordító - oltási kísérlet a Holilféle tüzoltóanyaggal a vásártéren Payrleitner Gusztáv úr vezetése alatt.