Zalai Összetartás, 1945. január-december (2. évfolyam, 1-63. szám)
1945-01-27 / 21. szám
LALAi &mm&>*&&& 1945. Jasmír Í7. GAZDATESTVÉREK Itt a főzelék- és gyümölcsfélék érték esi tésénekjegkedvezőbb ideje A zalaegerszegi háziasszonyok e’szomorodva állapítják meg, hogy a savanyúkáposzta egészen eltűnt a piacról. A gazdák vonakodnak ilyesmit a piacra vinni és ha akad is némi árú, legfeljebb néhány kis tányérra tehető annak a mennyisége. , Nem kétséges, mennyire fontos a közellátás szempontjából az, hogy a termelők ne őrizzék otthon féltékenyen a zöldség, burgonya, pütő- és főző tök, kerekrépa, hordóbeli savanyúkáposzta és bármely savanyúság, valamint nyers- és aszaltgyümölcs termékeiket, hanem Szállítsák azokat be a közfogyasztás céljaira. Nemcsak kitűnő értékesítési lehetőség nyílik most, hanem az árú szétbocsátása hazafias kö- Éelességszámba is megy, eltekintve attól, hogy a termény romlásának és háborús veszélyeztetettségének kockázata is elkerülhető. Helyénvaló lenne, ha erre a körülményre falvakban a körjegyzők és községbírák is felhívnák n nép figyelmét. Zalaegerszegen Nagy Gábor gyümölcs- és zö d égbere kedő üzlete (Kazinczy4cr 2., telefon 49.) az eladóknak mindenkor készséggel rende kezesére áll lés a legelőnyösebb árakon vásárolja meg tőlük nemcsak a fentebb említett terményeket «* termékeket, hanem a szárított vargánya-készletüket és lekvár-készítményeiket is. A háborús nehézségek, fuvarhiány megakadá’yozaa Nagy Gábor kereskedőt abban, hogy a termelőt a helyszínen keresse fel. A gazdáknak j azonban, akik ügyes-bajos dolgaikban és vá- I sáriás céljából amúgyis gyakran kénytelenek megfordulni a városban, kapóra jövő alkalom j a termel vényeiket ' ide beszállítani és vételre felajánlani. Még arra is felhívjuk a termelők, kertészek figyelmét, hogy idejekorán gondoskodjanak a főzelékfélék termelésének tavaszra való elő- j készítéséről, hogy munkájuk és gondoskodásuk nyomán minél több zöldségnemű (uborka, saláta) álljon majd a fogyasztók rendelkezésére. Gazdatestvérek! fogadja meg mindenki a tanácsot, nem fogja senki sem megbánni! A magyarság tud harcolni, mert élni akar A vasmegyei hungaristák ünnepi felvonulása és hármas gyűlése Szombathelyen »És mégis győzünk« — ez volt a jelszava pnnalc a szinte szombathelyi méreteket meg- ha'adó, nagyarányú megmozdu á nak, ame'yeí & Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom vasmegyei és szombathelyi szervezete rendezett. Ablánczy József, megyevezető megemlékezést mondott a hősökről, a tán megkos o- rúzták az országzász'ót és az egybegyü tekhez Temesváry László, a Nemzed Bank elnöke intézett beszédet. Megemlékezett a budapesti hősökről, a ránknehezedő súlyos, de reményteljes jelenről és hangoztatta, hogy a magyarság kötelessége a kitartás, helytállás a győzelemért. A vármegyeház előtti téren dr. Kerekes [Béla, a nemzetvédelmi propaganda minisztérium államtitkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy riadó az, amit ez a hungarista felvonulás belekiált a magyar életbe. Riadó ; iaz árulás, az elnyomás és azok ellen, akik nem j akarják tudomásul venni, hogy a nagy leszámolás ideje elérkezett. Uj, meg új csapatok támadnak, magasra emelve a hungarista zászlót és belekiáltják a világba, hogy élni akarunk, élni és győzni fogúnk. Ennek a riadónak a hangja nemcsak Budapest felé harsan, hanem átcsap a határokon túlra is és egész Európa előtt teszünk bizonyságot arról, hogy mi az egész európai művelődésnek harcosai vagyunk. Az európai közösségben csak annak van helye, aki áldozatot hoz a keresztényp Bégért, a művelődésért. A Nemzetvezető mondásának kell veoen’e ezt a harcot: Inkább hős egy piHana ig, mint rabszolga egy életen át! Ez legyen a mi mondásunk is ez is vezessen harcunkban cs ez fogja össze a fegyveres és do'gozó nemzetet. A fegyveres nemzet pedig erős karokkal, kezében a fegyverrel ott áll a vegeken. A munkás nemzet kovácsolja a Tégy e eket, nme y k lökélete ele, ha mögüt ük ,a hősies életszemléletben küzdő ember áll. Erről te'lek t núbizony: ágot Budapest védői. ^Budapesten ott állt m’nden hőslelkű katona, a gyermek, a férfi, a nő és a nagyszerű hungarista légió' katonái. Ez a tény bennünket}' sokra kötelez. Ez bennünket szerszámmal, fegyverrel, erőnk utolsó részéig munkára és harcra kötelez. Ennek tudása éljen mindenkinek a lelkében, mert a történelem egyszer fe’elős- ségre vonja azokat, akik a legválságosabb időben nem harcoltak. Velünk együtt harcol a világ legjobb katonája, a legbecsületesebb fegyvertárs: a német hadsereg. Ez a harc azonban nemcsak a német nép harca, hanem annak az Európának népeié, akik nem akarnak elsüllyedni a történelem útjain, és nem akarják, hogy a többi nemzetek végigtapossanak rajta. A nagyhatású beszéd után a hungaristák a Szenthármoság-térre vonu’tak, ahol Kassai Ferenc nemzetvédelmi propaganda miniszter mondotta el ünnepi beszédét. — A magyar történelem nagy szirénája október 15-én felüvöltött — szólt többek között — és a magyar nemzet sorsf orduló ja bekövetkezett. Négyed százados mulasztások, bűnök folytán be kellett következnie annak, ami a hungarista politikai forradalommal jutott kifejezésre. A magyar 1ö~téne’cinnek oryan cce’cItéde e vo’t ez, iame’vre múltúnkban nincs példa. Le tudtuk rázni a szennyet, amely végig- öntötte Európa népét, de kü’önö: en a magyar népet. Hogy le tudtuk rázni, azt megmutatták Budapest védői, akik a hősiességnek elvan tényét állították -elénk, amely felé fel kell figve'nie Európa nemze'einek. Budapest hős védői emberfeletti küzdc’mük során megmutat iák, hogy a magyarság tud küzdeni, mert élni akar. Budapest gőgös palotái romokban állanak, de ezek a romok irányt mutatnak arra,- hogy hol építsük fel az új várost.) A miniszter ezután rámutatott arra, hogy ez a szó: hungariz.mus, összegezi azokat a törekvéseket, amelyek a magyar életben évszázadok óta csak vágy alakjában alakulhattak ki. Tehát olyan újjászervezést jelent, amety mindenki számára intézményesen biztosítja a becsületes életet, a munka becsületes értelmét. De az építés ideje még nem következett el. Addig éjjel-nappal dolgoznunk kell, minden porcikánkat egy cél érdekében kell állítanunk, hogy új fegyvereket, új hadianyagot, új hadosztá yokat tudjunk kiállítani. Kassai Ferenc miniszter beszédét a tömeg nagy lelkesedéssel hallgatta végig. wwwwwwwwwwwwwwwww Napjaink kis riportja téli délután 5-től 6-ig a darvadozásról Tömörkényi István, a zamatos tollú népié* írónál olvassuk egy helyen, hogy amíg olyan sötét nincsen, hogy egymásnak vaktában nekimenne az -ember, nem szokás lámpát gyújtani. x\míg egymást látjuk, kár a világító- olajat, meg a villanyt fogyasztani. Darvadoz- zunk. A darvadozás a sötétben való beszélgetés művészete. A német Dunkelstunde-nab hívja. Jelenti a késő alkonyaiban való beszélf ^eíést lámpa gyújt ás előtt. A ká'yha parazsa* ángja rőt fényekkel világítja meg a környezetet. Belenézünk a lobogó parázsba é* eltűnődünk, vagy beszélgetünk. Édes ez a beszélgetés ezalatt az egy óra alatt, délután 5-től 6-ig, amíg a villanykorlátozás folytán az áram szünetel. Hasznos is ez az idő, akárki mií beszéljen, mert nemcsak a pihenés időszaka, a ; felüdülésé, hanem a takarékosságé is. Éspedig nemcsak a villannyal, hanem a nehezen beszerezhető dohánnyal is. Ilyenkor ugyanis nem ízlik a pipa, sem a cigaretta, mert hiába szívja az ember, ha nem látja a füstjét. A dohányzás élvezetéhez hozzátartozik a füstkarikákban való gyönyörködés. Nélküle nem ér a dohányzás semmit. A darvadozásnak nevezett hasznos időtöltésünk folyamán beszéljük meg többek között, hogy mennyire okosabban tenné- ez, meg az az ismerősünk is, ha a nyelvével szintén takarékoskodna és nem nyitná száját rémhírek terjesztésére, és ha nem pocsékolná a nemzeti lélek erőforrásait a kételkedés és bizalmatlanság széthintésével. Nem kell ahhoz fénye* - napvilág és kápráztató villanyfény, meglátjuk a parázs imbolygó tűzvilágánál is, hogyf bizony sok-sok derék, jellemes, áldozatos, dolgos, bízó és hívő, elszánt harcos és a vér- ; tanúságig engedelmes hős között akad a so- j kaságban hitvány, gyáva, lapuló, számító, áru- i lásra hajlamos, önző, magát a közmunkából > minden címen kihúzni akaró, csak az élek ? napfényes és biztonságos oldauit kereső akasztófára való'is. Nem meglepő, hogy Za’aeger- szegen akasztófát állítottak fel a megyeházával szemben emlékeztetőnek: »Idekerülnek a rémhírterjesztők és a hazaárulók!« És, hogy a szombathelyi polgármester hirdetményben fenyegette meg a honvédelmi munka szabotáló!! azzal, hogy elrettentő példaként szégyentáblával a nyakukban,- szuronyos kísérettel fogja őket a városon keresztülvezettetni. A zalaegerszegi jelképes akasztófa körül a »premier« napján hatalmas tömeg kíváncsiskodott, mindenki azt leste, kit fognak rá felhúzni először. Sokan bizonyára csalódottan elégedetlenek is voltak, hogy nem láthattak többet, mint amit láttak. Nem tudható, hogy jutott-e eszébe valakinek közülök a-z, Bogy száz és száz akasztófát, meg pellengért kellene felállítanunk a bensőnkben,, hogy elsősorban a saját magunk lelkiismerete legyen megfojtó hóhéra és megszégyenítője minden becstelenségünknek és a'á\ a óságunknak, ami nem méltó a magyar nemzet önérzetes hivatás- tudatához. (y) Hiszná!^ j6karbzr$a levő rádiókészüléket, grammophonokat jó áron vásárolunk. G4LVANI KFT
