Zalai Összetartás, 1945. január-december (2. évfolyam, 1-63. szám)
1945-01-22 / 16. szám
B. ZALAI 08SZETAÄTA8 1945. jármi* XL Horváth Sándor országgyűlési képviselő: A magyar nemzet vagyonának 90°\o-a a zsidóság kezében volt rültek árulni, és sokgyermekes, világháború# katonák az öngyilkosságba rohantak a szörny® nyomor miatt. Egy 8 gyermekes családapa Budapesten a Kossuth-szobor talapzatára rakta gyermekeit a nyomorúság miatt, » reggelűi valamennyien megfagytak. 1926-ban hallottuk Szá'asi Feren# nevét, Hungarista beszédek Zalaegerszegen a hősi életszemléletről és a dolgozóknak életjogot biztosító új államberendezkedésről A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom megyevezetősége tegnap Zalaegerszegen, a vármegyeháza nagytermében politikai tájékoztató nagygyűlést tartott a társadalom minden ré- , legének érdeklődése mellett. Dr. Ho rváth József munkáspropaganda- rezető volt az első szónok és lendületes beszédben tett hitet a hungarista célkitűzés, mellett. Kifejtette szépen felépített mondataiban, bogy tíz évszázadon át nagy magyar sorskér- Üések örök rapszódiája dübörög a Kárpát-me- káencében. A történelem parancsa mindig nagy leherpróba elé állította a magyart, hogy a saját fennmaradása mellett a küzdelemben megvédje azt az Európát is, amely olyan sokszor cserbenhagyott minket. Százszor learatta a csaták halálkaszája ennek a népnek a színe- jrirágát, mégis a magyarság termelte ki a legtöbb tehetséget az építőmunkának roppant versenyében. Nem rettentett vissza bennünket a harcokban semmi, mert tudtunk bízni önma- i gunk nagyrahivatottságában. A hősi éietszcmlé'et az alapja aj hungarista gondolatnak. Kipróbált, önzetlen magyarok szálltak szembe azzal a rendszerrel, amely elkötelezte lelkét a zsidóságnak, de a paraszt, a munkásság és az ifjúság jogos követeléseit elsikkasztotta. Szálasi Ferenc volt az a férfi, aki a, halál mozdu atlanságából elszó ította a magyar népet. Legyen példaadás mindenki előtt a hősök szelleme, szűnjön meg a széthúzás és a hungarista célkitűzés mellett nyilatkozzék meg minden akarat. Kövessük a nemzetszolgálat eszményét, haladjunk a cél felé azon az úton, amelyet Szálasi jelölt ki. Soltész József megyei munkásvezető állott fel ezután szólásra és arról beszélt n?eg- megújuló tetszés mellett, hogy mit várhat a munkás a hungarizmustól. All az evangéliumi Igazság — úgymond —, hogy aki nem dolgo- eik, az ne is egyék, vagyis annak ne legyen eemmihez sem jogosultsága. A múltban voltak ebben az országban olyanok, akik nem dol- jgoztak, mégis ettek, viszont akik becsületesen dolgozták, azoknak meg nem jutott az élet |avaiból. Nálunk, a búzatermő országban, a békés Időkben nem került elég kenyér számos dolgozó asztalára. Nem volt a munkáscsaládoknak annyi keresetük, hogy emberhez méltó életet éljenek. így volt ez a testi- és szellemi munkásoknál egyaránt. Ezután azonban máskép lesz, mert a gazdasági életben is gyökeres változást hoz a hungarista-rendszer. Nem tűrjük a magyar közéletben a heréket, a kiváltságjogokat megszüntetjük. Minden munka szent, ami a társadalom és a köz javát Bzolgálja, de a munkáért cserébe az állam- berende kedéstől életjogot kell kapnunk, nemcsak ételben, hanem egészséges lakásban, a művelődési igények kielégítésében és a pofii kiai jogokban is. Meg kell szűnniük a barlang- az árok lakásoknak, a nyomort anyáknak és a szükséges fűtési és világítási lehetőségek megadásával is meleg fészekké kell tenni a családi otthont. Ennek az otthonnak kiépítésében óriási hivatás vár a családanyára, akit! nem az úri bitangoktól diktált divat fog irányítani. Szálasi a magyar államot a munka segítségével akarja naggyá építeni. Tehát mindenkinek a maga helyén becsületes munkával kell adóznia az utcaseprőtől a miniszterig. Viszont az állam részéről gondoskodás történik az anyagi javaknak igazságos elosztásáról. Nem tűrjük az igazságtalan jövedelmeket, a munkaállamban rendet teremtünk a •jövedelem körül. így aztán nyugodtan mondhatja mindenki, hogy érdemes nyilasnak, hungaristának lenni. O | Horváth Sándor országgyűlési képviselő ; volt a következő szónok. Bevezetésül a job- i báffvsás; korától kezdve levezette a magyar nép szenvedéseit, a magyarságnak a zsidóság által való kizsákmányolását mindaddig, amíg el nem jött október 15-e, a belátás napja, hogy ezen az országon csak Szálasi Ferenc tud segíteni. Kijelentette, hogy a jobbágyság felszabadításával a magyar nép semmit sem kapott. Az 1867-es kiegyezés pedig még szörnyűbb bilincsek közé nyomorította a magyar nemzetet. A 67-es kiegyezés 25 ezer zsidót kény- szerített ránk. Kezükbe került a gazdaságii élet egész irányítása, ök szabták meg azt is, hogy milyen fizetést kapjon a tiszt viseő, a munkás. Tetűvel a fejében jött be a zsidóság és rövid idő alatt olyan hatalomra tett szert, amelyre még nem volt példa a történelemben. A zsidókérdés felszámolásánál előiütnt hatalmas vagyonnal új, a réginél nagyobb Magyarországot és a réginél boldogabb Magyarországot lehet teremteni. 1867 óta az ország ér- tökeinek 90 százaléka gyűlt össze a zsidóság kezében. Tehát, ha akadna még olyan ember, aki a Móricot, vagy a Samut sajnálná azért a könyörtelen, de végeredményben igazságos eljárásért, amdftet a nemzet a zsidósággal szemben tanúsított, akkor az az ember tekintsen bele az adatokba. Mindennél világosab- ban látszani fog előtte, hogy azok az aprói kölcsönök, amelyekkel pillanatnyilag segített a zsidóság a magyar kisemberen, később kamatos-kamataival folyt vissza a Samuk és a Móricok zsebébe. Ha másként nem. hát a végrehajtót küldte a magyar ember nyakára. (Úgy van! Haagos heyeslések) A továbbiakban rámutatott arra, hogy a zsidó ág mohó vagyonszerzési hajszáját tovább folytatta a Habsburg dinasztia támogatásával és elérkezett az idő 1896-hoz, amikor a zsidóság megrendezte az ismeretes budapesti világkiállítást, amelynek anyagát a magyar munkásság és a magyar tisztviselők munkájával tudta létrehozni. Erre a viláffkiáiiításra meghívta a zsidóság a világ minden tájáról a szakértőket, de egyetlen rendelés sem lett belőle. így aztán a szociáldemokrata szakszervezeteken keresztül szervezett lazításaival a magyar kormány és a magyar állam tekintélyét akarta megdönteni, hogy aztán véglegesen kezébe kaparintsa a hatalmat az egész országvezetés felett. 1898-ban a magyar munkásság és a magyar tisztviselői réteg az utcára került ki. A kormányzat pedig ekkor már átadta a vezetést, a gazdasági- és szellemi élet irányítását a zsidóságnak. 1902- ben már kizárólag a zsidóság volt teljhatalmú úr az országban. Amikor látta a zsidóság, hogy még nagyobb jövedelmekhez is juthat egy háború révén, addig nyugtalanított, amíg az első világháborút ki nem robbantotta. Azonban ez sem volt elég, hanem amikor már a háború győzelmes befejezése felé közeledtünk, hallatlan gazda ági hatalmával aláásta a magyar nép- és szövetségesei erkölcsi erejét, megfertőzte « legdrágábbat, a megyeri hadsereget is 1918-ban. hagy vég ege- stem átvehesse a lm a m: t A gyászosemlékű kommiin bukása után sem vonultak vissza, tovább szövögették a maguk1, Ids, piszkos érdekeit, miközben a magyar hadi- rokkantak ezrei az utcán cipőfűzőt kényszeaki, mint vezérkari tiszt, szabadidejét arr# használta fel, hogy túristabottal a kezébe«, bejárta az egész országot. Felkereste a szabolc#- megyei kubikosokat, a jászságiakat és az ország minden részét, betért egyszerű földe#-, paraszt- és munkáslakásokba is, hogy személyesen győződjék meg a magyar nép igazi helyzetéről. 1926—1932-ig tartott Szá'asl Feren# (nasrv éljenzés) országjárása. Ekkor bontakozott ki benne a hungarizmus ideológiája. Ugyanakkor rádöbbent arra, hogy ezen a népen csali úgy lehet segíteni, ha becsületes kezekbe kerül a politikai hatalom. Ekkor kezdte meg Szálaié Ferenc és egyre növekvő tábora azt a kálváriád harcot, amely 1944. október 15-én nékli juttatta a hatalmat. Horváth képviselő, aki a saját vallomás# szerint 16 évig tagja volt a szociáldemokrata, szervezetnek, de az ott tapasztalt visszaélésed szóvátétele miatt 1926-ban kizárták, méltán állapította meg azt is, hogy a hungarista ideoMgiát elsősorban a magyar munkásság. a kétkezi dolgozók ezrei ismerték meg. 9 ez hű bizonyság a mellett, hogy a magyan munkás, bár százszor is megrágalmazták vele, nem kommunista, legfeljebb kommunistává akarták kényszeríteni. Ha kommunistákat ke’l keresnünk eb- b n az országban, akkor elsősorban a középoFz á yban kell keresnünk őr-et! A magyar munkás Budapest harcában is megállotta és megállja ma is a he y 9, nyugodt n ehet a ke ebe fegyvert adni, nem fordítja a magyar haza ellen. — Elvárom — mondotta befejezésül a szónok —. hogy mindenki a barrikádokra, # harctér, vagy a polgári honvédelem barrikád- jaira megy ebben a kemény küzdelemben, amelynek során az ellenség már az ország háromnegyed részét elrabolta. Meg kell mutatnunk az ellenségnek, hogy ebben az országban csak egynek van joga élni: a magyarnak! Kitartás! Éljen Szálasi! ; Hosszantartó Jelkes taps köszönte meg a beszédet, amely után aztán a hallgatóság aa új magyar Hiszekégy-et mondotta el. Utalványt kap Zalaegerszeg város dohányzó férfilakossága A polgármester felhívja a város 20 éven felüli dohányzó férfilakosságát, hogy dohányárú vásárlására jogosító utalványuk átvétel# céljábólja z alant felsorolt sorrendben jelentkezzenek a városháza I. emelet 1. sz. szobájában: A—F betűig január 23-án, 8—14 éráig, G— K betűig január 23-án 14—20 óráig, L—O betűig január 24-én 8—14 óráig, P—Z betűig január 24-én 14-—20 óráig. Személyazonosság és életkor igazolására vásárlási könyvet, vagy polgári személyi lapo* mindenki vigyen magával. Az utalvány 1. sz. szelvényre a dohányárú fejadag január 27-től, tői, szombattól kezdve, az egyes dohányárudákban átvehető. ß £agaegef**zegi HU#GÁRIA-MOZGÓSZI#HÁl m Ü » O 8* »3 Január 22-én, hétfőn, 23-án, kedden, 24-én, szerdán délután és este: Akkor... (Főszereplő Zarah Leander.) Január 25-én, csütörtökön, 26-án, pénteken, 27-én, szombaton, 28-án, vasárnap délután cs este: Miénk a jövő! Január 29-én, hétfőn, 30-án, kedden ég 31-én, szerdán délután cs este: Tűzördög. (Louis Trenker izgalmas világfilmje.) Az előadások délután fél 3-kor cs este np- gyed 7-kor kezdődnek*.
