Zalai Összetartás, 1945. január-december (2. évfolyam, 1-63. szám)

1945-03-10 / 55. szám

31. évfolyam: 55. iiíáfli. SZOMBAT, 1945. március lft, wmmmmmmummmrnmmmmammmmmmR .»iBwawmaww« Felelős szentesítő: 0 S O ä D Ä.« JálOS gfu ^->e*#v*i««eB5í«» Szerkesztőség: Zfcfaegersawig, Tomp«-utca 4. sz. j Telefon: 212. 4.-­KfcMttJUaMK.ogMR 9 :'V íí3«v ®mí MM ( Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüitőasy-utca 12. Telefon: 80. „Ellensége vagyok minden szocializmusnak, amelyben nincs nacionalizmus!0 (Szátasi) iwrmnirrr saisaassmBssíPis^smss^í^SBSBe^mss^ísijass^aiasiiic. :■. 3h£imrimmrs&s.wv0K>. A Balatontól kétoldalt magyar-német erők betörtek a szovjet fő harciövézetébe Keleten és nyugaton egyaránt súlyos harcok dúlnak Falukutatók a Híd-on at... Irta; CSORDÁS JÁNOS Egy héttel ezelőtt röviden be­számolt, uk róla, hogy Zi.ahy La­jos, ak Magyarországon nem is annyira magyar írásaival, mint in­kább csak írásaival oly sok vihart kavart, ina, azokután, hogy a moszkvai rádió mikrofonja eié állott, Budapesten »Szabadság« cí­men lapot szerkeszt, helyesebben egy szerkesztőbizottságnak élén áll, ".melynek egyik tagja Darvas Jó­zsef, a tagadhatatlanul tehetséges fiatal magyar író. Zilahy és Darvas József! Már ez a két név puszta együtthang^ása is meglehetősen elgondolkoztat ben­nünket! Az előkelő fővárosi szalo­nok hűvös, fölényes, korvinláncos írója s a zsellér népíi, így, együtt?! Akaratlanul is az az érzésünk, mint­ha kisebb kiadásban Churchi.lt és Sztálint látnok egy asztalnál ülni. A nyugati, a túlságosan is előkelő nyugati demokratát a ke éti forra­dalmárral. A világ is kérdezi és mi is kérdezzük: mit keresnek ezek a közös asztalnál? Minden bizonnyal, valami téve­dés van a dologban! Zilahy, akinek tehetségéhez az írókat ritkán kerülgető hatalmas! pzerencse is társult, oly távol van Dar vas igazi írói és emberi világá­tól, de még politikai nézeteitől is, mint a brit demokrácia a bolse- vizmustól. De nézzünk csak mélyebbre, va­laminek mégis csak lenni kell, ami két ellentétes világé embert így ösz- fezekapcsolhat, s még hozzá azon Ktz oldalon, amelyen valami »szent pacifizmus«, tartja megszállva a lelkeket. ~ Zilahy Lajos pályafutása szinte majdnem teljesen közismert. Az első világháború, illetve forrada­lom óta vált ismertté Zilahy neve ja magyar társadalom előtt. Kevés könyvolvasó ember van Magyaror- Bzágon, alá ne találkozott volna a Két fogoly című Zilahy-regénnyel, B kevés ember van, aki ne érezte volna, ho<ry valami nincs rendben e kőiül az uás körül. Valami túlííno- itnult, cseppet sem a magyar lelki- Bégre valló szánalom és szén timen- tálizmus S valami idegen bujaság vonul rajta végig s egy elveszített háborúból csak a kisebbiket, az emberi tragikumot, s nem a nem­zeti tragédiát látta meg. Belelátott a széthuíit életű egyén sorsába, de nem iátott bele a magyar jövőbe, nem látta meg, hogy nem is száz­ezrek, de magyar milliók lesznek, akik az irtózatos nyomor, a mun­kanélküliség, a kiszolgáltatottság elé néznek, S a lelkesetVikKet: t"b- ’ * dón hazájukban rabkosztot keil en­niük, míg mások, azok az idege­nek, akik Zilahy világához oly kö­zel állottak a Két fogoly óta, nábobi gazdagságban élhetnek, előttük minden ajtó és minden lehetőség nyitva. Nyersen cs röviden, kendőzetle­nül, ha nem is gondosan felépített tanulmányban, de ezt kebett róla megállapítanunk. Darvas József, alá a harmincas évek derekán mint falukutató in­dult, lázadozó jobbágyi vérével, dó-, zsagyörgyi forradaimiságával túlsá­gosan messze állott Ziiahytól és Ziiahy táborától, aki miniszterek és arisztokraták barátságával s egyre növekvő polgári vagyonnal dicsekedhetett. Darvas a magyar puszták mélyéről indult s lélek­ben máig sem érhetett be a ma­gyar középosztályba sem, nemhogy a pénz- és vagyonarisztokrác.ia so­rai közé. A feudális Magyarország ellen kezdett harcot, s a feudális magyar politika ellen, amely me­rev ellentétben állott minden léié forradalmi gondolattal szemben, leginkább pedig a szocializmussal, amelyet Darvas maradéktalanul val­lott és követelt. Miután a feudaliz­mus a Habsburg-monarchia alap­jait is jelentette, így Darvas ter­mészetszerűleg ellene volt a nyu­gati orientációnak is, miután az abból eredő barátkozás a belső szo­ciális fejlődés megkötöttségét is je­lentette, s jelentette a magyarság kiszorítását a magyar életből. Ez ellen a máriateré/.iai hagyomány ellen Darvas teljes joggal szállt szembe, de ugyanakkor nem gon­dolt arra, hogy valahová mégiscsak tartoznunk kell, s ha nyugathoz nem, hát kelethez. Ugyanakkor a Kelet, nem lévén egyetlen igazi barátunk sem errefelé, a történelmi Magyarországról való egyszersmin- denkori lemondást jelentette és je­lenti ma is. Darvas, aki mégiscsak látó és vi- lágoseszű ember, miután Ilabsburg- gyűiöietét nem tudta megkülönböz­tetni az újabbkori történelmi hely­zettől, ottmaradt, s ott vállalt sze­repet, ahol egyetlen helyesen látó magyarnak sem szabad... De valahogy mégis megértünk! ya barmi az egykori falukutató, szó cia.ista' Darv as cselekedetéből. Az ügyes diplomata Zilahy, mintha csak érezte volna a jövőt, a Híd­ban maga köré gyűjtötte éppen azo­kat a szocialista írókat és poliliku- sokat, akik az általa képviselt vi- leaulább annyira el­lágfelfogásnak lenségei voltak, mint a »gyűíöíü fasizmusnak«. A Híd, amely oly jól dotálta munkatársait s valami kis gyanús fényt is vont munka tár- sai köré, alkalmas volt rá, hogy a magyar szocializmusból átvezess© a legjobbakat, legértékesebbeket arra az oldalra, ahova már pályája kezdetén átvezették Zilahy Lajost a Lipótváros enteUektüeijei. Csupán az a szomorú a dolog­ban, hogy akkor, amikor a ma­gyarság élet-halál harcát vívja,, akadnak a magyar mélységből jött forraáa márok, akik, hu ki is tud« nák kaparni a gesztenyét, azok­nak kaparnák ki, akik azt az el­múlt huszonöt esztendő alatt is el­fogyasztották... Mindenki tudja Magyarországot^ kik voltak ezek az élvezők! Am» 3^ BSftGfüFi TAVASZ A Hungarista állam tavaszi levegője tele van reménységgel. Amikor néhány nappal ezelőtt a frontokat jártam, ott is ettől a friss tavaszi levegőtől vö t piros a hungarista honvéd arca, mint most itt a hátország frissen ásott védőárkaiban. Uj magyarok ádnak a régi földön. Az eggyékovácsolódott nem­zet nagy tavaszi talpraáüásának ragyogó napjait éljük, két gondolat feszül meg friss izmainkban: harc és munkai Harcunkat nem kell féltenünk: jó kezekben van fegyverünk! A nemzet új tavaszi haj­tása: a fiatalságunk, friss fegyverek. Majd megírják az ország-világ cso­dálatára az új magyar történelem diadalmas lapjait. De nem kell féltenünk népünket sem. Tűzhely és harctér egy otthon lett a ma­gyar nép szívében. És ez a nép megad mindent, amire szükség van: munkát, áldozatot és imádságot. Építjük a győzelmeit Árkukban és lő vészárkokban I Munkások és harcosok! Egyetlen hatalmas harckocsi ma az ország. Kis kerekek vagyunk benne, mi emberek, de amíg minden ki hűséggel belesimul a parancsoló akaratba, addig ez a harckocsi a győzelem felé dübörögi Szavam ma tavaszi szó, minden magyarhoz: helytállni 1 Fronton és front mögött! A többit meghozza a holnap. Tavasz van és határtalan az élet! Tavasz van és a magyar föl­dön már indul az új magyar élet! Az új magyar Holnapi Ne félj etek 1 Amíg mindenki, helyén van, amíg a Hűség tartja a munka eszközét és a harc légy vérét, addig berniünket néni lehet legyőzni. Azt mondják, hogy a Phönix madár, ha megöregszik, elvonul a sziklák mögé, hogy megfiatalodjék élete. Nemzetünk megöregedett hosszú esztendőkön át. De ma úgy érzem, hogy harcosok és munká­sok, lövészárkok és védőerődök között újjászületett. Majd meglátjá­tok, hogy fog csodálkozni a világ, ha fiatalon, frissen és győztesen szembetalálja magát az új Magyarországgal és hős fiaival. BEREGFFY KÁROLY rezerezredes, honvédelmi miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom