Zalai Összetartás, 1944. január-december (1. évfolyam, 1-42. szám)
1944-11-29 / 18. szám
POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. PESTI IV PÁL Szerkesztőség .és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon: 80. Előfizetés: 1 hónapra 5.—, negyedévbe I4.,>8P Postatakarékpénztári csekkszámla: 22.083. sz. AI H nép teremii az alkotmányt, az élet a törvényt Színt kell vallania most mindenkinek: a hungarizmust akarja-e, vagy a bolsevizmust? Bárány István megyevezetőhelyettes nagy beszéde a hungarista életszemléletről A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom Zalaegerszegi Szervezete hétfőn este a tisztségviselők és párttagok jelenlétében népes értekezletet tartott, amelyen Bárány István megye vezető helyettes is megjelent. Kómán József bejelentette, hogy a mai naptól kezdve a város vezetését ideiglenesen át- vette. Mindenkitől a legteljesebb munkát és áldozatvállalást követel. Aknamunkát nem tör, mert a felelősség az övé és mindent akar tudni és látni, ami Zalaegerszegen történik. A belügyminisztériumban a közeli napokban tartott megbeszélésen r észtvett. Ott parancsot kaptak a pártszervezetek a legnagyobb fegyelemre és munkára buzdításra. Ő a maga részéről minden lehetőt elkövet, de mindenkitől elvárja azt, hogv munkáját becsülettel végezze. A nemzet megmentéséről, létünkről és nemlétünkről van szó és nem tűrünk szabó táát akkor, amikor a bolsevista hordák hazánkat tiporják. A múltban oly fertőző hatású protekció- rendszer teljes felszámolása megtörtént s a párt, szervezetei útján, gondoskodni fog arról, hogy feladatát mindenki maradéktalanul teljesítse. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Bárány István megyevezető-helyettes emelkedett szólásra. A Hungarista Mozgalom ideológiájának teljes ismeretében, a született szónok természetes adottságával tartotta meg mélyen- szántó. tartalmas előadását. Beszéde elején azt a közösségi gondolatot taglalta, amelynek keretén belül az emberiség már ősidők óta bizonyos rendszert épített ki magának, egy szellemi, erkölcsi és gazdasági életközösséget, sajátos népi- és faji műveltséggel, amely azon- ba n az idők folyamán mindig túlhal adottnak bizonyult a fejlődés további állapotában és •gy újabb harc kezdődött az egyén és közösség boldogulása érdekében. Mindig voltak ugyanis az új eszméknek halálos ellenségei. Ilyenformán minden időszakra rányomta a bélyegét egy bizonyos korszellem, amely ha nem volt képes a kitűzött célok elérését megvalósítani, pusztulnia kellett. A dolgozók kizsákmányolására kisajátított liberalizmus nem teljesítettel feladatát. Az uralomra jutott zsidó kapitalista rendszer rbivorrj+a és kuizsorázta azokat, akiket sohasem érzett magához hasonlónak, szellemi, de különösen gazdasági felemelkedésükkel nem törődött. De amikor a társadalom e rétege mindjobban érezte, hogy ez a kizsákmányoló politika, ez az úgynevezett korszellem hovatovább tűrhetetlen, az <uesztékeiben már rég- ! óta omladozó liberalizmus ellen harcot indított, és azt hosszas küzdelem után végre megérdemelt sorsára juttatta. Alert előbb-utóbb pusztulnia kell annak a világnak, amely erkölcsi gátlás nélkül csak az anyagi javakat tekintette és a nemzet megkárosításával rövid idő alatt nagy vagyonokat harácsolt össze. Ha a családban, vagy a nemzeti közösségben nincs meg a kellő erkölcsi alap, el kell buknia. A harc örök és most mindenkinek harcolnia kell, mert az örök idealizmus áll szemben a pogány materaíizmussal. A magyarság nagy tömege idealista. A letűnt rendszer vezető rétege hitvány módon kijátszotta a munkást, aljasul kizsákmányolták, mialatt a rendszer vezetői a maguk külön világát élték. Munkás alatt, mi nemcsak a két kézi dolgozót értjük, aki reggeltől estig dolgozik erdőn, mezőn, gyárakban és műhelyekben, hanem minden jószándékú embert, aki segít a nagy munkában, Magyarország talpra- állításában, szebb jövőnk kiharcolásában. Amikor az európai nemzetek, a vesztett háború után, a legmélyebb szakadékban vergődve, már teljesen kilátástalannak vélték a harcot, Isten különös kegyelme folytán megjelent az új korszellem megalapítója, Hitler Adolf, aki a nemzetiszocializmusban megadta a koreszmét, azt • az irányt, amely egyedül képes a nemzeteket a bolsevizmustól megmenteni. Szállási Ferenc adta a Hangár izmust, amelyben az utak nem széjjel folynak, hanem egybe futnak. A nép hitét ennek segítségével vissza kell és vissza is fogjuk adni, tehát vegye tudomásul mindenki, hogy mi nem importáltuk a nemzetiszoci alizmust. A továbbiakban kifejtette Bárány István me- gyevezető-lielyettes, hogy a magyar népnek már nagyon sokat ígértek, de semmit be nem váltottak. Ha a Ilungarizmus uralomra jjuíását neip késleltetik és az legalább már hat hónappal ezelőtt történt volna, magyar népünket rengeteg szenvedéstől tudtuk volna megkímélni,. Beszéde során rámutatott még arra is. hogv a magyar munkás a múltban szakegyletekbe járt és ezek keretén belül és kívül vívták az osztályokra tagozódott magyar rétegek egymás elleni pusztító harcaikat, gyűlölték egymást, mialatt a háttérben a kizsákmányoló p Jutok- rácia elégedetten dörzsölte kezét és gyűjtötte az aranyat. Hibások voltunk valamennyien azért, hogy nem tudtunk, vagy nem akartunk a magyarság életformájának megfelelő életszemléletet kialakítani. Minden rétegnek megvoltak a becsületes egyedei, de soha nem tudtunk gondoskodni arról, hogy .összetartsunk, mert hitvány árulok és bérenceink mindig gondoskodtak arról, hogy a társadalmi rétegek ne értsék meg egymást. Szembenállóit a tanult ifjú iparos szüleivel, szegyei te őket, sőt elkerülte az utcán és nem ismerte meg hozzátartozóit, Sajnos, sok szomorú példa bizonyítja ezt. Ez az ocsmánv árulás is a régi korszellem egyik fájó tünete volt. A legnagyobb erővel és fe jes odaadással kell most nemzetünk szörnyű é.’et-ha ál harcáb'.n munkáját mindenkinek elvégeznie. A fizikai- és szellemi munkás és parasztság a szerint lesz megjutalmazva, ahogy a ráháruló feladatokat elvégezi. A Hungarista Mozgalom már régóta készült a végső leszámolásra, szervezetei készen álltak és 1944. október 15-én bebizonyította, hogy képes a hatalom átvételére és megtartására. A mostoha gyermekek elsöpörték azokat, akik mostohán bántak a nemzettel, a magyarság magára talált, mert a magyar faj a világ legjobb fajtája. A hitványak és or- szágvesztők sokszor kiabálták a múltban felénk: ti egyszerű emberek vagytok, nem tudtok vezetni, mit akartok hát? Igen, mi egyszerű emberek vagyunk, de van tiszta látásunk, elszántságunk és vezetésre való rátermettségünk. A főleg becsületünket pusztító népbetegségek soha nem fájtak senkinek, az egész ország egy nagy temető volt: a meg nem született gyermekek temetője. De végül is mi, Hungaristák, felnyitottuk a dolgozók szemeit, találkoztunk az örök kizsákmányoltakkai, s velük együtt megkezdtük a csatát. Mindnyájan jól tudjuk azt, és a felénk dübörgő háború szeléből érezzük, hogy ha a Ilungarizmus és annak Vezére ma nem lenne, akkor Magyarországról már rególa csak úgy beszélnénk, hogy: volt. A háborúnak a magyarság mindenképpen részese kellett, hogy legyen és most azon múlik minden, hogy tudunk-e olyan erősek lenni & harcban, kitartóak az áldozatvállalásban, mint amilyen lei tartást és harcot a mai vészese« komoly idő parancsoléan megkövetel. Vegye tudomásul mindenki a jövőre nézve azt, hogy két lovat senkisem nyergeiket. Vagy velünk, vagy ellenünk. Mindenkit nyílt színvallásra fogunk kényszeríteni, mert fd-
