Zalai Összetartás, 1944. január-december (1. évfolyam, 1-42. szám)

1944-11-15 / 6. szám

ZALAI ÖSSZETARTÁS 1944. november. 15. tank a boldogulás útjára léphessen. Szálasi már akkor meg akarta teremteni a hunga­rista munkaállamot, amelyben minden embert munkája és belső értéke szerint mértek volna. Az eszményi állam megteremtését célzó mun­kájában azonban sokszor jutott a börtön, a fegv intézet, az internálótábor rácsos kapuja elé. A Hungarista Mozgalom vezetőjét azon- j Lan bátor kiállás, a közösség érdekeinek min- , idenekiölött való szolgálata jellemezte. Sok j szenvedés előzte meg Szálasi mozgalmának dia- • dalrajutását. Sokan hangoztatták akkor Hitler- j nek e« \ régebbi k i jelentését, hogy a nemzeti- szocializmus nem exportárú. Nem. valóban nem «/. hanem a leköpd ősöd. megostorozott, ke­reszt refeszített. mezítlábas Krisztusnak igazi hitvallása nemzeti színekkel átitatva és át­festve. Mindezek után kérdezem, hogy a Hun­garista Mozgalomnak van-e joga megvédeni nemzetünk és fajtánk érdekeit a zsidó világ­uralommal szemben? Aki ezen a kérdésen egv Í úllanatig is gondolkozni akar, annak azt a ján- mn, hogy utazzon el például Kaposvárra. Két­száz kilométeres út után Kaposvár az e’ső na­gyobb települési hely. addig csak kis' falvak és hatalmas kiterjedésű löklek vannak. Ezek a földek nyind nagybirtokok. Megmutatják en­nek a vidéknek nyomorban tengő zsellérei, hogy miért vándoroltak ki a muH század végén ezrek és tízezrek Amerikába. A zsidó nagytőke mindent elnyomott. Az ő bűnük, hogy sok magyar zseni mindörökre a liba­legelőn maradt, mert tehetsége a béresházak árnyékában nem tudott naggyá fejlődni. Eze­ket az évszázados bűnöket akarja kijavítani, gyökeresen megváltoztatni a Hungarista Moz­galom. Meg vagyok győződve arról, hogy mindenki megérti már. milyen nagy áldozatot vállalt magára Szálasi Ferenc, amikor célul tűzte maga elé a Hungarista Magyarország felépítését. Jól tudom, hogy sokaknak, akik álkeresztény szel­lemben nevelkedtek, nehéz ezeket az eszmé­ket átvenni, de éppen azok, akik eddig a Hungarista Mozgalmat félreismerték, most át­tanulmányozva. annak célját, a leghűbb kö­vetői lesznek. Ezek az emberek pedig igazi segítői, támaszai lehetnek az új világrendnek. Súlyos időkben vettük át az ország vezetését A nemzetvezető most ezt az új világrendet akarja megismertetni és tanait elfogadtatni. Akaratát követnünk kell, hiszen jól tudjuk, hogy nem volt még magyar kormány, amely nagyobb felelősséggé] és súlyosabb időkben vette volna át az uralmat, mint Szálasi Fe­renc kormánya október 16-án. Huszonkét esztendő alatt a békés revíziót emlegették mindenütt. A háború kitörése óta, öt éve, pedig nem hallottunk mást, mint, hogy ez a háború nem a mi háborúnk. Már jóval október 15-e előtt tudták a Hungarista Moz­galom vezetői, hogy magas állásban lévők ké­szülnek nemzetünk és fajtánk elárulására. Min­dig a békét emlegették, imádkoztak a békéért, a mindenáron való békéért. A mindenáron való béke beteljesedését azonban a Hungarista Moz­galom megakadályozta, mert csak egy békét, az igazság békéjét, a magyar jogok elismeré­sének békéjét ismeri. Minden ember törekszik a szép és a jó élet után. Az élet küzdelmei azonban felőrlik az ember hitét, bizalmát, nem tud küzdeni a ki­tűzött céljaiéit. Az isten azonban a teremtés koronájává alkotta az embert, ezért minden­kinek joga van arra. hogy valóban az is legyen. Az Isten észt, akaratot és életképességeket! adott az embereknek, hogy azokkal saját és embertársaik életét elviselhetővé tehesse. . A Hungarista Mozgalom célja éppen az, hogy mindenkinek kellő életteret adjon, megóvja a hatalmasoktól való kizsákmányolástól, a nem­zeti közösség jólétét felvirágoztassa. Lehet, hogy egyesek megoldhatatlannak tartják ezeket a feladatokat, amikor az ellenség itt áll Buda­pest előtt. Hiszem azonban, hogy Budapest székesfőváros minden magyarja cs az ország­nak még kezünkben lévő területének lakossága megérti törekvéseinket és mellénk áll harcunk ban. Sokszor elmondották már, hogy minden áldozatot meg kell hozni hazánkért, de ez a mondat most már ne frázis legyen. A Min­denható Isten akár büntetésből, akár meg­próbáltatásból mérte ránk ezt a szörnyű csa­pást, a veszedelmeket ki kell állnunk, az el­lenséggel bátran szembe kell néznünk és ki kell vernünk őket az ezeréves ország területé­ről. A végső, döntő küzdelemben nincs helyén a zsújozás, bálozás. Ez csak az egyéni, önző ember szórakoztató eszköze lehet, a közösség harcában azonban nincsen szükség rá. mert most a nagy közösség élet-halál harca ál­dozatokat, vért, fájdalmat kíván. Nem előszőj- áll nemzetünk súlyos áldozat­vállalás előtt. Meg kell azonban mutatnunk, hogy az első világháború 664 ezer. a mostani világháború csaknem 100 ezer hősi halottja nem hiába ontotta vérét és nem hiába öntözte könnyel ezt a földet a hadiárnak, hadiözvegyek megszámlálhatatlan serege- Meg keil mutat­nunk, hogy nem hiábavaló az áldozat, mert nemzetünk élni fog, mert élnie kell! Az eg vés ember meghalhat, elbukhat a küzdelemben, de egv ezeréves nemzet nem veszhet el! A megszállt területek felé Mindazok, akik most orosz és román meg­szállás alatt állanak, szenvednek, hallják meg: A Mindenható igazságos ítélete el fog követ­kezni! Visszaűzi a betört hordákat, éjrpenúgy, mint annakidején u tatárokat. Hallják meg, hogy a Dunától nyugatra él még a magyar nemzet, áll még a magyar hadsereg, amely min­den vésszel szemben megóvja országunkat! V egye tudomásul mindenki, hogy arra a Szálasi Ferenc re esküdtek fel, aki most ezé* az új úton vezeti hazánkat, és aki soha el nem hagyja nemzetünket! Az ellenség pedig, külső és belső egyaránt, vegye tudomásul, hogy meg lehet ölni békés polgárainkat, munkásain­kat, el lehet tüntetni falvakat a föld szírié­ről, meg lehet semmisíteni művelődési em­lékeket, nagyértékű műkincseket, le lehet rom­bolni alkotásokat, de egy élő nemzet hitét éa akaratát nem tudja megölni senki sem! A maqyaro szági arc^onal Az. Interinf jelenti: A német és magyar csapatok ismét visszaverték a Jászberény el­foglalására irányuló ellenséges kist1 riete kel és Jászapátinál sok páncélost elpusztítottak. A Fü­zesabony—Ernőd vasútvonalánál szintén súlyos veszteséget szenvedtek a bolsevisták. Füzes­abonyban utcai és egy es házakért folyó harcok voltak, amelyek során a németek a város déli részén egy lövészhadosztály zömét bekerítet­ték. A hadműveletek során Dormánd ismét német kézre jutott. Az ellenség az itt folyó harcok során 137 páncélost vesztett. Egy né­met páncélgránátos hadosztály a keleti arc­vonalon történt bevetése óta itt lőtte ki a 2500. ellenséges páncélost. Budapesttől délre a dunaföldvári hídfőt kiürítették a németek miután a nyugati részen a biztosító erődök ekészültek. A Dráva hídfőinél a helyzet nem változott lényegében. Apa tinnál a németek he­ves bolsevista támadásokat vertek vissza, Kis- kőszegnél viszont ellentámadással ismét sző­kébb térre szorították a bolsevista védőket. A Tisza nagy kanyarulatánál, Csapnál a szovjet előretörést meghiúsították a németek. (MTI) A helyzet Romániában A Romániából Becsbe menekült románok részleteket mondtak a szov jet megszállás alatt lévő területek helyzetéről. Eszerint az átmenő szovjet csapatok különösen a falvakból min­den élelmiszert magukkal visznek. A váro­sokban elveszik a járókelők óráit, ékszereit és egyéb értéktárgyait. Behatolnak a házakba és igénybeveszik a magukkal vihető tárgya­kat, faivakban a lovakat és kocsikat, váro­sokban a ruhát és cipőt. A nyolcvanezer la­kosú Temesvárnak egyelőre 40 ezer pár férfi- cipőt kellett beszolgáltatni. Az élelmiszerel­látás mindenütt r ossz, sőt a román közigazgatás még rosszabb állapotok beköszöntésétől fél. A földművesek nem tudják a földet meg­munkálni, mert mezőgazdasági eszközeiket el­ővették, állatot sem tudnak tartani, a takai- niányhiány miatt, ezért levágják állataikat és a húst eladják. A kommunista párt ezeket az állatokat a saját maga javára használja ki, bár az októberi kormányválság utáni meg­erősödésük ellenére a falvakban még műi­dig a Nemzeti Parasztpárt uralkodik. A bu­karesti lapok nagyrésze, tíz, közül nyolc, kom­munista irányzatú. A megszállás első napjai­ban a zsidókból és csőcselékből álló fegy­veres csoportok alakultak, amelyeket a kom­munisták milíciaként használnak fel. Ezek ház­kutatásokat tartanak és letartóztatásokat haj­tanak végre. A kommunisták moszkvai min­tára három kommunista szervezetet létesítet­tek. A földművesszervezet vezetését a helyettes miniszterelnök vette át. A nép körében egyre fokozódik a kiábrándulás és az elkeseredés. Dunaföldvárnái kiépült a nyugati erőd, oda vonultak vissza csapataink A füzesabonyi vonalon a bolsevistákat nagy veszteség érte Ennek az az oka, hogy a szovjet bevonulása iaiatt a nép igen sokat szenvedett, csalód­tak az angolokban és egyre ijesztőbb bizo­nyítékká válik az, hogy Románia Észak-Érdéiy elfoglalása után sem fejezheti, be a háborút. (MTI) I ömegsírok Szlovákiában Pozsonyból jelenti a NTI: Most tért vissza Pozsonyba az a hivatalos bizottság, amely a tömegsírokat vizsgálja meg. A bizottság Kör­möcbányán, Kiskovácsfalván és Felsőszladinyám végzett vizsgálatot. Szladinyán az egyik tö- i megsírban 119, a másikban 21 holttestet ta- I láltak. köztük egy német vezérkari őrnagyot, két fő rohamvezetőt és 4 német katonát. 10 eves gyermeket tarkólövéssel öltek me£. A női holttesteken ütésnyomokat találtak. Ró­zsahegyről érkezett jelentések szerint a par­tizánok egy falu lakosságát arra kényszerítet­ték, hogy kövessék őket elvonulásuk alkal­mával. Ezután a falut felgyújtották, úgyhogy a munkásokból álló lakosság mindenét elvesz­tette. (MTI) "Rövid hírek Európából Prágában megalakult Oroszországnak a bol- sevizmus felszabadítását munkáló bizottsága. A gyűlésen Vlasov tábornok kiáltványát olvas­ták fel, amely hangoztatja, hogy az Európát fenyegető bolsevista veszedelem halálos ve­szélyt jelent az orosz népre is. Párizsból jelentik: Párizs grófját, a francia trónkövetelőt, Perpignan mellett elfogták a da gaulleista csapatok és letartóztatták. A letartóz­tatás alkalmával Párizs grófja a vállán meg­sebesült. (MTI) • A Budapesti Közlöny november 12-i száma közli a minisztérium rendeletét, amely sze­rint a főispánoknak közellátási kormánybiztosi működése megszűnik és a közellátásra vonat­kozó jogszabályok és kormányhatósági intéz­kedések végrehajtásának irányítását és ellen­őrzését működésük területén a közellátási fel­ügyelőségek vezetői végzik. A m. kár. pénzügyminiszternek a fémből verhető pénzérmek mennyiségének megállapí­tásáról kiadott rendelete értelmében a meg­előző rendelet alapján már vert érméken felül az 1 pengős aluminiumérmckből 10 millió da­rabot tízmillió pengő névértékben, a 2 pengő« aluminiumérmékből 5 millió darabot tízmi utó pengő névértékben kell verni. Azt, hogy la ] 360 millió pengő összri évért ékből még fenn- ' maradó 35.650.000 pengő névértékű mennyiség ; terhére milyen pénzérmék veressenek, újabb rendelet fogja szabályozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom