Zalai Összetartás, 1944. január-december (1. évfolyam, 1-42. szám)

1944-12-18 / 33. szám

) 1 4M ZALAI ÖSSZETARTÁS 1944. december IS. ralizmus, a kommunzimus éa a nemzetiszöcializ- j mus. Az utóbbinak, amiért mi is harcoltunk mindig, négy alaptényezője van: a hit, a csa­lád, a magántulajdon és a szociális igazság. Az ember, ha gondolkozik, tudja, hogy van felette álló erő is, tehát nem elhet hit nél- j leül. A nemzeti élet alapja a család, mint ! legkisebb sejt, egyben a legnagyobb erő, i amelyre építeni lehet. A magántulajdon adja j meg az emberi munka értelmét. A szocializmus i pedig azt jelenti, hogy mindenkinek szabad, «őt kell dolgoznia, s a munkája arányában részesül a javakból. Ezzel szemben például a szociáldemokrácia adakozással intézte el a szo­cializmust, olyképpen, hogy néhány pengővel kiszúrták azoknak a szemét, akiknek becsületes munkával egész kenyér járt volna. — A bolsevizmus, amely az anyagelvűség alapján áll, nem ismeri a családi élet szentsé­gi szabadszerelmet engedélyez, sőt hirdet, mert a mögötte álló világzsidóság érdeke, hogy a zsidó faj bomlása után más fajok bom­lását is előidézze, hogy ezáltal a zsidóság; kaparinthassa kezeire a vezetőszerepet min­őén faj fölött. A nemzetiszocializmusban, amelynek magyar gyakorlata a hungarizmus, a közösséget meg akarjuk védeni s a közösségen belül mindenki számára élet­lehetőséget teremtünk. A nemzetiszocializmus tudó arányos és gya­korlati fejlődésének magyarázása után Ivánfi főispán áttért a jelenlegi helyzetre és ki­jelentette, hogy a fegyvert nem rakjuk le és tovább harcolunk, mert az igazság a mi oldalunkon van s éppen ezért a végső győzelem is. Lehet, hogy a győzelemig még sok áldozatot kell hoznunk, de semmi áldozattól sem ria­dunk vissza, mert történelmi Bzerepet vállal­tunk s a történelem elől a magyarság soha­sem hátrált meg s mi sem fogunk meghát­rálni. Aki azonban nem akar áldozatot vállalni, az menjen ahová akar, de ha közöttünk ma­rad, kíméletlenül eltiporjuk. Ivánfi Péter főispán nagyhatású és fenkölt szárnyalású beszéde után, amelyet nagy taps és éljenzés kísért, Hegedűs Károly zala­egerszegi járásvezető emelkedett szólásra, aki egyben be is zárta az ülést. Rövid beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a háborúhoz nemcsak pénz, hanem szív, hősiesség és helytállás is kell. Ha 1938-ban Szálasi Ferenc és a hungarista mozgalom átvehette volna a hatalmat, akkor ma magyar területen nem folyna harc, mert olyan hadsereget teremtettek volna, amely épp olyan átütő erejű lenne, mint a világ bár­mely hadserege. Hiszem, — mondotta — hogy ebből az óriási méretű harcból szövetségesünk­kel együtt győzelmesen kerülünk ki. Színház (Mozi helyicég) Károlyi János Színházi műsor: December 19-én este: Fekete Péter. (Ope­rett.) December 20-án este: Tacskó. (Vígjáték.) December 21-én, csütörtökön este: Mosoly -országa. (Leh ár-operett.) December 22-én, pénteken este: Süt a nap. (Ujlaky László felléptével.) Deceml>er 23-án, szombaton este: Csere­bogár sárga cserebogár. (Operett.) December 24-én vasárnap délután: Három .a kislány. (Schubert-operett.) December 25-én, hétfőn délután és este: Mária főhadnagy. (Operett.) December 26-án, kedden délután és tmte: A vén diófa. (Operett.) December 27-én, szerdán este: Neme* Ró- jcsa. (Zenés-vígjáték.) Színliáz-klczdet: délután 5-kor, vasárnap «Mi­ntán 2-kor és 5-kor. így születik a hősköltemény A főváros előtti városkák üresek. Elköltözött a lakosság. Csak néhány öreg és néhány gyer­mek lézeng az utcákon, ahol őszi sárban áll­nak a tankok, autók, lovak és a háború hősei. Az emberek. A városba elható halk morajlás itt erős ágyútűzzé hangosodik. Látni lehet a domb pereme mögött a lövegek torkolattüzét- Ka­tonai távcsővel pedig az ellenséges vonalon túli becsapódást is. — Délelőtt 9 órakor indítottuk meg a mai ellentámadást — mondja Kaszás főhad­nagy, egyik páncélos !övészzász!<váljunk se­gédtisztje. A túloldalon is rettegett zászlóalj - parancsnok, Király főhadnagy ve/ei a táma­dást. Nem beszélhetünk vele. KÜLSŐSÉGEK NÉLKÜL A zászlóalj parancsnokság körül azonban mással sem lehet kényelmesen, vagy akár­csak nyűgödtabban eszmecserét folytatni. A parancsnokság harcálláspontja ugyanis az országút mellett található. Három hevenyé­szett, földbeásott bunker ez. Meg két terep­járó autó. A segédtiszt az egyik gépkocsi­ban ül és térképet tart a térdén. Kezében ceruza, amellyel minden beérkezett jelentés után azonnal berajzolja a saját vonalaink hely­zetét. Harctéren vagyunk. Természetes tehát, hogy nyomát sem találni a békebeli katonai stílus­nak, a külsőségeknek és copfoknak. A század- és szakaszparancsnokok, vagy hírvivőik, nem állnak vigyázz-ban, kezüket nem tartják a nadrágjukon feszesen, némelyiknek a sapkája sincs a fején. De a szívük, akaratuk már hetek óta áll helyt a főváros előtt. Falként minden támadással szemben. Váltás nélkül, nyílt lövészgödrökben, a heves harcok miatt gyakran két napig meleg étel nélkül, őszi esőben, reggeli ködben, csípős hidegben. Ott állnak, mert odaállította őket valami. .. — Még jó, hogy annyi sárgarépa van körü­löttünk, — tréfálkozik egyik katona, miköz­ben a leesés pörköltet falatozza jóízűen. — Holnap, ki tudja, kiér-e az ebéd ? Holnap - utánig jó lesz a répa ifi. A kemény arcok mosolyognak. Különös mo­soly ez. Csak a harctéren találkozik vele om ember, ahol férfiak állnak egymásfial szembe* és a vonalakon belül egymás mellett. S ahogr ezek a katomík itt állnak, az a következő magyar évszázadoknak íródó hőeköltemét^r egyik legszebb fejezete lesz­MAGYAR SZÍVVEL Szeptemlver óta keresztül ve rekedték ma­gúkat az erdélyi határtól — Budapestig. Szen­tesnél fogyatkozott meg egysegük, Nagyszalon­tát terepjáró gépkocsikkal viharszerűen viga­sza foglalták. (Az ellenfél azt hitte a terep­járókról, hogy páncélkocsik.) Kiskunhalas«)« bekerítették őket, Kiss őrmester például 8t kilométert gyalogolt, amíg megtalálta az öeezn- vissza szakadt csapatot. De Kecskemétnél is­mét együtt harcoltak, akik még éltek. Nem eszméket, rendszereket, elméleteidet, személyeket védenek! Életüket a magyar fő­városért, az ország szívéért kockáztatják. N«- ponta átlag két-két támadásban és ellentáma­dásban. S amint egyik tiszt mondotta: »Jö­het bármi ellenünk, hátul beszélhetnek, ahogy akarnak, mi együtt kezdtük a harcokat, együtt fejezzük be. Győzelemmel vagy halállal. D» nem tágítunk. « így beszélnek, de így is cselekednek. Nyá- rády Gábor hadnagy például négy nappal se­besülése után kijött embereihez. A magyar é» muszka vonal között karjukon vitték a »fiaic a század védőállásába. Közben természetes« el-el süvített néhány ólommag körülöttük. Nagy Gyula szakaszvezető géppisztollyal fe­dezte a borzalmas aknatuzben visszahúzó«® embereket. S ennek volt köszönhető, hogy a zászlóaljat egyik támadáskor nem sikerült oldalbakapnia az ellenfélnek. Ilyen tisztek, ilyen legénység vigyáz éber szemmel ezekben a pestkörnyéki állásokba«. A bajtársiasság, férfiasság és férfihűség époszának kemény alakjai. (N.) M*a kezdte meg a törvényszék a csomagokat dézsmáló postások bűn­ügyének tárgyalását A zalaegerszegi kir. törvényszék dr. Nesztor, Nagyváradról menekült kir. ítélőtáblái tanács­elnök elnöklésével ma kezdte meg a tárgya­lását annak a bűnügynek, amelynek vádlottja hét zalaegerszegi postás. Annak idején meg­írta a lapunk, hogy feljelentésre lelepleztek egy postaaltisztekből álló bűnszövetkezetet, amely egy alkalommal a szolgálatteljesítés köz- * ben kezük alá került sérült csomagokból 12 ezer pengő értékű árút tu’ajdoní'ott el. Ok­tóber vegén már a szállítási útvonalon is feltört négy postái mell ékkocsi érkezett Zala- szentivánra, nem Dunántúlra szóm csomagok­kal. A csomagokat ugyanis a feladók már régebben olyan területekre küldték, amelyek aztán időközben ellenséges megszállás alá ke­rültek. Debrecen, Nagyvárad, Kolozsvár és még más erdélyi városok szerepeltek a kül­demények rendeltetési he'y gyanánt. A csoma­gokat tartalmazó vagonok napokon keresztül különböző vasúti állomásokon vesztegeltek, ahol aztán a vagonokat ismeretlen tettesek fel­törték. Amikor a zalaegerszegi postahivatal tudomást szerzett a Zalaszentivánon tartózkodó feltört vagonokról, a vagonok tartalmát ren­dezés és feldolgozás végett behozatta Zala­egerszegre. Ekkor történt, hogy az anyag fel­dolgozásánál segédkező altisztek elkövették a lopást. Tíz óra előtt néhány perccel vezették elő a fogházőrök az előzetes letartóztatásban lévő három rádióttat, Szabó Lajost, Balogh Ist­vánt és Horváth Istvánt. Az elnök közölte^ hogy Tóth István vádlottal szemben az eljárási függőben tartják, mert a vádlottnak igény« lehet a legfelsőbb kegyelmi tény elnyeréséi« való kérelmezésre. Időközben megérkezett a szabadlábon lévő Németh Béla es Horváti^ Ferenc vádlott is. Simon Béla vádlottnak ü pedig elkülönítve fogják tárgyalni. A vádlottak személyi adatainak felvétele al­kalmával megállapítást nyert, hogy egy ki­vételével nős és családos emberek, közülük a legidősebb Balogh István postaaltiszt, aki 1882-ben született és kilenc gyermeke vap. Büntetve egyik sem volt, a legtöbb vagyon­talan, vagy kisebb vagyonnal rendelkezői. Szabó Lajost hallgatta íd először a tanács­elnök. Ismertette előtte az ügyészség vádiratát, amely hivatali sikkasztás bűntettéről szól. A bűncselekményt ez év október 28-a és novem­ber 9-e között követte el, amikor a csomagok rendezésénél és raktározásánál 3152 pengő ér­téket elsikkasztott. A csomagok tartalmát la­kására szállította. A vádlott beismerte a bű­nösségét és azt vallotta, hogy 3—4 napig se­gédkezett a sérült és ép csomagok kiválo­gatásánál. Alig fejezte be Szabó Lajos a vallomását, máris fel üvöltöttek a légiriadót jelző szinú- nák. Ekkor az elnök a tárgyalást felfüggesz­tette és annak folytatását a légiriadó utáni időre tűzte ki. Lapunk zártakor a légiriaddl még tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom