Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)

1944-11-02 / 248. szám

1944 november 2. M/\frt^REi.F.T • f ■ ■ ■ Sárgul már levele a sűrű B Amikor Sümegen hordták össze az ország kintseit ff Itt állok az ősrégi Sümeg vára alatt, Kis­faludy Sándor szülőháza közelségében, ott, ahol a Balatonra igyekvő utasok autói szoktak elszáguldani. Mélyen elgondolkozom a sümegi íemlékeken, amelyekről — sajnos — még min­dig nagyon keveset tud ország-világ. Pedig szép hazánknak kevés ilyen 'kis fészke van, amelyről joggal elmondhatjuk, hogy minden porszeme történelem. Harcok, csatározások dúltak egykor a vár fokán. Ma csendes minden. Csendesek a há­zak, emberek. S az utasok is átrobognak a városon, mint annyi más szürke, hangtalan falun. Pedig itt beszélnek a kövek! Amikor ezekkel a gondolatokkal foglalko­zom, eszembe jut az a pár sor üzenet, amelyet Kisfaludy Sándor szülőházán olvastam, azon az emléktáblán, amelyet nálunk hálásabb utó­dok helyeztek el. »Honfi, kegyeld e helyt és gondolj régi urára: Kisfaludynk zengett itt epedő dalokat. 1876 “ Bizony megérdemli ez a ház, meg ez a csön­des kis város, hogy „kegyeljék.“ Annyi tanulságos és lélekemelő látnivaló sehol nincs egyebütt a Balaton közel­ségében, mint itt, Sümegen. A kis város gazdag története megérdemli, hogy Beadekerekbe kerüljön, hogy pár sorban írja­nak róla. Kisfaludy Sándor szülőháza és az emlékek Amint a sümegi várból a kedves szerpentin- útón visszafelé sétál az ember, szembetűnik egy „empire“ erkélyoszlopos kúria. Ez Kisfaludy Sándor szülőháza. Boltíves, tornácos folyosója megőrizte régi eredetiségét. A költő hitvesére, Szegedy Rózára emlékeztet az utcai kis kert, amelyet egykor ő ápolt, ő gondozott, mint a költő lelkes múzsája. A költő halhatatlanságát örökíti meg a házon elhelyezett emléktábla. Kisfaludy Sándortól értékes emlékeket találunk a sümegi állami Darnay múzeum Kisfaludy- termében. A sok közül kiválik a költő 580 oldalas kézirata, melyet „Könyvbéli virágok“ cím­mel francia fogsága alatt irt­Itt látjuk az empire-díszes, iratszekrénynek használt pohárszékét. A költő kéziratos, nagy értékű, 1669-ben készült Amati-hegedüjét. itt van Szegedy Rózának elefántcsontra festett arcképe, értékes hímzések, ékszerek. Egy arany ugróóra, amelyet Krisztina főhercegasszonytól kapott a költő. A Kesergő és a Boldog szerelem első kézirata ugyancsak iit található. A magyar irodalom halhatatlanjai közül érté­kes kéziratot találunk Pázmány Pétertől, Katona Józseftől, Kazinczytól, Csokonaitól, Kölcseytől, Virág Benedektől. Érdekes Katona Józsefnek a Bánk bán sorsáról Kisfaludy Károlyhoz irt aggódó levele. Vörösmarty „Az elveszett ország" verses kéziratával; Gaál József a „Pölöskei nótárius“ szerzője kéziratkötetével Czuczor Gergely, Ady Endre számtalan versével. Sümeg ősmultjáról tanúskodnak a vár körül lelt neolith-kori kőeszközök, a sümegit-papföldi bronzkincsek, az újhegyi világhíres cistaóriások és az a párezer kelta sír, melynek maradványai­ból többet a helybeli múzeum őriz. Sümeg várában lelt menedéket 1241-ben a tatárok elől menekülő IV. Béla A vár közben idegen kézre jut s aztán a III. Endre castelanusa foglalja vissza és a király a veszprémi püspöknek ajándékozza. Ettől az időtől kezdve sűrűn cserélt gazdát a vár, de rendszerint püspöki rezidenciául szolgált. A török uralom alatt sokat harcoltak a törökkel s a török kincstár „defteréinek" fizettek adót. A XVI. század második felében Sümeg mint „végvár“ országos jelentőségre tett szert. Szigetvár, Kanizsa, Veszprém, Győr, Kőszeg, Buda, Nagy­várad eleste után itt hordták össze az ország kincseit. 1620-ban Bethlen Gábor országló serege foglalja el Sümeg várát, de a rákövetkező évben, 1621. december 31-én megkötött ni- kolsburgi békében a vár visszakerül a veszprémi püspök birtokába A Rákóczi-féle harcok idején vitézlő kurucok uralják a várat. De a császári kéz csapásaitól fel-feljajdul Vak Borottyán, Béri Balogh Ádám. Keservükben igy énekelnek: Sárgul már levele a süiű Bakonynak, Hervad szerencséje szegény kurucoknak, Meddig áll fönn fejünk? Csak az Isten tudja, Csak az Isten tudja, — senki sem mondhatja, Mi piros vérünknek hol lesz kiontása, Fáradt teteminknek földben nyugovása." Sümeg vára ezzel a kuruckodással bekerült a Burg feketekönyvébe. Az utolsó csapást a lakatlan sümegi várra II. Lipótnak 1791-ben közzétett rendelkezése mérte: a lakatlan, köz- veszélyes várakat le kellett rombolni. Széchenyi György cimerdiszitésü belvárkapu- ját 1854 ben lerombolták és vörös köböl készült oszlopai díszes kúriák kapuköveivé váltak. A romkoronás vár olt áll szomorúan, kevélyen, alatta elszáguldanak a késő utódok; az állami Darnay-múzeum kincses értékét aránylag keve­sen ismerik, a Kisfaludy házon nagyon kevesen olvassák a figyelmeztetést, a méltóságteljes fel­hívást : „Honfi, jgyeid e helyt!“ A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom hírei: A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozga­lom Zalaegerszeg városvezetője közli: Felhívom az összes fegyvertartási engedél­lyel bíró személyeket, hogy a fegyvertartási engedélyüket egy fényképpel együtt a Nyilas- keresztes Párt Hungarista Mozgalom párt- helyiségébe azonnal hozzák be. Egyben felhívom azokat a személyeket, akik­nek fegyverük van, de fegyvertartási engedé­lyük nincs, szintén jelentsék ezt a körülményt a pártirodában azonnal. Zalaegerszeg, 1944 október 31. Kitartás! Éljen Szálasi! Gerőcs György városvezető. Mpró salai hírek A Magyar Vöröskereszt javára végzett gyűj­tés Nyirád községben 240, Szőcön 39, Gógán- fán 204.70, Zalagyömörőn pedig 131.10 pen­gőt eredményezett. — Az alispán Kulcsár Ferenc bazsi szatócsot cukor- és szappan- kiskereskedőnek jelölte ki. — Zala vármegye alispánja Czotter Ilona mihályfai lakos, ok­leveles szülésznőt behelyettesítette a mihályfai bábakörbe a körszülésznői állásra. Kukorica kiutalás sazdakönyvvel el nem látott sertéstartók részére (Hirdetmény.) A gazdakönyvvel el nem látott sertéstartók közül azok, akik árpakiutalásban nem része­sültek, a városháza II. emelet 19. sz. hivatali helyiségében november 3-án kukoricát igényel­hetnek. Kukoricakiutalásban a hősi halált hal­tak, valamint a hadműveleti területen katonai szolgálatot teljesítők hozzátartozói részesülhet­nek, akik még árpát nem kaptak. Polgármester. ___________________________________3__ HÍ REK AZ ELSÖTÉTÍTÉS ma este FÉLHATTÓL REGGEL HAT ÓRÁIG TART. AZ ÜZLETEK ÖT ÓRAKOR ZÁRNAK. Gerendás Edgár honvéd, volt ferences - testvér július 3-án 31 éves korában a magyar hazáért és a keresztért vívott harcban a Tatár- hágónál hősi halált halt. Évekkel ezelőtt hosz- szabb ideig tevékenykedett a zalaegerszegi ferences rendházban. Emléke élni fog a nem­zet szívében. — o — — Tanügyi hírek. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Körmendy Lászlóné Sáth Má­ria Magdolna oki. tanítónőt a zalaszentgróti magán polgári iskolánál óraadói minőségben alkalmazta. Balogh György lisznyópataki me­nekült állami tanítót a letenyei IV. kerületi ál­lami népiskolához osztotta be ideiglenes szol­gálattételre, Fáry Katalin békéscsabai mene­kült állami leánygimnáziümi testnevelési ta­nárt a zalaegerszegi róm. kát. tanítónőképző­höz osztotta be ideiglenes szolgálattételre!. Ambrus Irén gyergyóbékási menekült állami tanítónőt a szelencehegyi állami iskolához, Kiss Miklósné Kovács Piroska maros vásárhelyi menekült állami polgári fiúiskolái rendes ta­nárt a balatonfüredi állami polgári iskolához osztotta be. Újhelyi Lívia zalaújvári állami tanítót a székesfehérvári iskolán kívüli népmű­velési bizottsághoz, Liszka Gedeonná Zsic- mond Klára marosvásárhelyi menekült ínaffh tanítót a lendvahídvégi állami iskolához osz­totta be ideiglenes szolgálattételre. — Kinevezés a vármegyén. Az alispán Ba­lázs Ferenc garabonci községi díjnokot kör- irnoknak nevezte ki a garabonci körjegyző­séghez. — Halálozás. Bábel István nyug. igazgató­tanító 58 éves korában Zalaegerszegen el­hunyt. Temetése szombaton délután 4 órakor lesz az újtemetőben. Gyászolják édesapja, nő­vére és négy gyermeke. — A Budapesttel való postajárat megköny­nyítése. A budapesti 72-es postahivatal a mozgópostajáratok késedelmes voltának kikü­szöbölésére üzembe állította a Jupiter sze­mélygépkocsikat a Budapest—Székesfehérvár— Ve s zp r é m—Szombathely—Za 1 a e gersze g me­netvonalon. Budapestről reggel indítják el a járatot, amely délután 5-kor ér Zalaegerszegre. Innen reggel 9-kor indítják el a járatot és az este 7 órakor ér Budapestre. Tehát aki reggel háromnegyed 9-ig feladja a postaküldeményt, az számíthat arra, hogy küldeménye még az­nap megérkezik Budapest irányában rendelte­tési helyére. — A temetők ünnepe Zalaegerszegen. Bár a tegnapi ünnepen a háromórás légiriadó meg­zavarta a temetők forgalmát, a rendelkezésre álló rövid időt felhasználta a közönség, hogy elzarándokoljon a halottak birodalmába. Külö­nös szeretettel és kegyelettel keresték föl a megsokasodott sírhalmait azoknak, akik a harc­tereken szerzett betegségükben, vagy itthon a bombatámadás következtében vértanúhalált haltak. A tanulóifjúság testületileg vonult ki, imádkozott és virágot helyezett a hősök sír­dombjaira. — Marosvásárhelyről Martonfi Sándorné Diss Rózát kérem családom hollétéről értesí­teni. Martonfi Sándor honvéd, Putnok, posta­fiók 17. — Különös égitünemény Zalaegerszegen. Tegnap délután 2 óra körül félköralakú szi­várvány jelent meg Zalaegerszeg fölött az ég­bolton. A szivárvány, amely a színeiben mind­inkább élénkült és erősödött, annál különösebb égi jelenség volt, mert a teljesen tiszta, kék égen volt látható. Esőfelhő a légtérnek azon a részén egyáltalában nem mutatkozott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom