Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)
1944-10-27 / 245. szám
2 1944 október 27. nélkül. Narevnél a szovjet támadásai feltűnően erőtlenednek. Finnországban zavartalanul haladnak a német csapatok elszakadó mozdulatai. (MTI) A NTI. katonai munkatársa jelenti az arcvonalak helyzetéről: Magyarországon az arcvonal helyzete tisztázódni kezd. Az ellenséget csaknem mindenütt a Tiszától keletre verték vissza, a támadás tehát lényegileg a Tiszánál megakadt. A Balkánon a visszavonuló német csapatok oldalszárnyaikkal súlyos harcokba keveredtek ugyan a hegyes terepen a bolgár csapatokkal és Titó egységekkel, a nagy német hadosztályok azonban zavartalanul haladnak előre. Ez a Magyarországon működő szovjet erőkre nézve igen veszélyes. A nyugati arcvonalon az ellenség tovább folytatja támadását Herzogenbosch mindkét oldalán keleti és nyugati irányban. Sikerült benyomulni a harcok közben a város terütetére. Breskens hídfőjét szükebbre vették a németek. A déli Bewerland szigethez vezető keskeny földszoroson a harcok ide-oda hullámzanak. Aachennél a súlyos harcok némileg ellanyhultak. Würselen vidékén a német ellen- támadások eredményesek voltak. A keleti arcvonalon a helyzet még nem szilárdult meg, a harcok ide-oda hullámzók. (MTI)j Königsbergből jelentik: A német csapatok több kelelporoszországi helység visszafoglalása után borzalmas állapotokat találtak a falvakban. Az elfogott bolsevisták bevallották, hogy parancsot kaptak arra, hogy fosztogassanak és gyilkoljanak. A visszafoglalt Nemersdorfban minden ház ki volt fosztva és a lakosságot az utolsó szálig meggyilkolták. (MTI) Amszterdamból jelentik: Egy Londonban tartózkodó belga képviselő kijelentése szerint a Pierlott kormány helyzete igen válságos. Ha sikerül is a kormánynak úrrá lenni a nehéz helyzeten, akkor is sokat kell majd küzdenie, mert az élelmezési helyzet igen rossz. (MTI) Stockholmból jelentik : A bolsevisták sok finn katonát letartóztattak a fegyverszüneti feltételek értelmében A letartóztatottak között vannak Pajari és Palojärvi tábornokok is, akik a szovjet ellen vívott téli háborúban kitüntették magukat. (MTI) Marciéból jelentik: A Murcia közelében levő Lorkában letartóztatták Antonio Pinero Perez spanyol kommunistát, akit a polgárháború óta köröztek. Pinero Perez bandájával együtt rabolt, fosztogatott és 428 gyilkosságot követett el. (MTI) Amszterdamból jelenti a NTI. a brit hír- szolgálat jelentése alapján: Franciaországban 40 ezer kiskereskedő, legnagyobbrészt textil, ruha, szőrme és ékszerkereskedő egységbe tömörült. A szervezet megalakításakor azt követelték, hogy azokkal a zsidó kereskedőkkel, akiket a vichy kormány ideje alatt eltiltottak a kereskedéstől, bánjanak úgy, mint a bombakárosultakkal, tehát részesítsék őket állami támogatásban. (MTI) Pozsonyból jelentik : Illetékes szlovák részről közük, hogy a német csapatok elfoglalták Zólyom városát, igy a partizánok utolsó fészke Besztercebánya előtt elesett. A németek mintegy 1500 elhurcolt embert is kiszabadítottak, akiket a partizánok már halálra Ítéltek. A partizánok több vezető embere repülőgépen megszökött. Köztük volt Nemetz miniszter is, akit a londoni menekült cseh kormány küldött ki. (MTI) Az Interinf tengerészeti tudósítójának jelentése szerint német egyszemélyes robbantó naszád sikeres támadásban több ellenséges gyorsnaszádot pusztított el és többet súlyosan megrongált. (MTI) Berlinből jelentik: Churchill és Sztálin moszkvai találkozója a hosszú időtartama ellenére sem vezetett politikai eredményre. Amerika elnökválasztás előtt áll. A választás napja november 7-éré van kitűzve. Ezen a napon Roosevelt mint a Fülöp szigetek felszabadítója akar bemutatkozni. (MTI) Az őszi munkák haladéktalan elveszésére szólította fel a gazdákat a földművelésügyi miniszter Gróf Pálffy Fidél földmívelésügyi miniszter szerdai rádióbeszédében különösen a következőkre hívta fel a magyar gazdák figyelmét. A gazdáknak és a mezőgazdasági munkásoknak feladata az őszi munkák haladéktalan elvégzése, mert csak ezzel biztosíthatjuk a honvédségnek és a népnek élelmezését. A késztermények betakarítása a következő nyárig, a vetési munkák eredménye pedig a következő évre biztosítja a nemzet életét. A betakarítással sietni kell és ezt a lehető legnagyobb gonddal kell elvégezni. Minden gazdának arra kell gondolnia, hogy az idei télen kisebb földről jóval több magyar ember szükségletét kell ellátni. Őszi vetését minden gazda éjt nappallá téve siessen élvégezni. Kívánatos, hogy a Danán- túlon és a Kisalföldön a lehetőséghez képest több őszi búzát vessenek, mint más években. A gazdák még november folyamán igyekezzenek búzát vetni, mert a novemberi vetésű búza még elég jó termést hozhat. A többtermelés egyik legbiztosabb tényezője az őszi szántás, ezért igyekezzenek a gazdák a betakarítás és vetési munkálaton felül minél többet szántani. Föltétlenül fenn kell tartani az ipari növényeknek a múltban kötelezően elrendelt vetési területét, sőt főképpen a rostnövé- nyeknél a termelést a lehetőségig ki is kell terjeszteni. Minden magyar gazdának legelső kötelessége a vetőmagról való gondoskodás. Ennek érdekében vigyétek el neki a kölcsönös megsegítés minden eszközét. A földmívelésügyi kormányzat a rendelkezésre álló összes vetőmagot a magyar gazdák részére kívánja idejében juttatni. Az őszi búzavetés pótlása és kiegészítése céljából őrizzék meg a gazdák a tavaszi búzájukat, mert annak vetőmagjára tavasszal nagy szükség lesz. A tavaszi búza beőrlését a miniszter betiltja. A miniszter ezután a menekültek elhelyezésére és foglalkoztatására hívta fel a gazdák figyelmét. Hangsúlyozta, hogy ne^ várjanak kormányzati intézkedést, hanem magánmegállapodással egyezzenek meg a menekültekkel, alkalmazzák őket megfelelő munkabérért, vegyék bérbe fogataikat és állataikat. A háborús gazdálkodás és mezőgazdasági termelés fokozásának szempontjából igen fontos a mezőgazdasági készleteknek és a gazdasági üzemek egyéb értékeinek, elsősorban a nagyértékű tenyészállatoknak megmentése. Ezeket a készleteket, de különösen a tenyészállatokat a veszélyeztetett területekről az ország biztosabb vidékén kell elhelyezni. Az értékes törzsállományt föltétlenül meg kell menteni. A miniszter ezután a mezőgazdasági cselédek és munkások szociális jóléte biztosításának nagy jelentőségére hívta fel a gazdaközönség figyelmét. (MTI) „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok...” Huszonkét Petőfi-vers született Költőn, közülük csak 8 szerelmi tárgyú. A többi a legváltozatosabb hangokat és tárgyakat csendíti meg, de mindegyiken átleng a győzelmes megelégedés, a beteljesülés túláradó boldogsága. Annlál különösebb az a két elütő hangú vers, amely a lélek nyugtalan, rejtett mélyét árulja el. Az egyik »A szerelem országa«, egy szörnyű álom — vagy ötlet? — hátborzongató, megörökítése: édeni tájban — a koltó táj hű mása — boldogtalan szerelmesek öngyilkos csapata. A kiábrándulás, csalódás rémképe a boldogság aranyködében. A másik vers, a »Szeptember végén« fogantatása nem ilyen rejtélyes. Az őszi táj és a lélek csodálatos egybehangolódásából született meg. A mézes- hetek mézében maradhatott egy-két fulánk is. Apósa haragja bizonyára bántotta Petőfit s kétségek támadtak benne, vájjon Júlia elég erős lesz-e mindig, hogy kitartson mellette. Megállunk az ablaknál, ahol Petőfi íróasztala állott, nézzük a versből megelevenedett tájat s visszarévedünk a múltba. Míg a költő az ablaknál egy »verset vág«, a másik asztalnál felesége írja naplóját. Petőfi a szerelem bűvöletében nagy tehetségnek látja Júliát, buzdítja az írásra s komoly gonddal simítgatja, másolja a naplórészleteket a lapok számára. Júlia finomkodó érzelmességgel bölcselkedik a szerelem boldogságáról, a múlandóságról, csillaghullásról (a költő sorsának megsejtett jelképe?), lefesti a pusztuló őszi tájat. Néha mintha őt is busítaná a szüleivel való szakítás s kétségek támadnak benne egy-egy pillanatra: nem bízik .magában, hogy ezt a szereimet érezni fogja később is. Vagy csak irodalmias kacérság az egész? Ez a kedélyhullámzás nyugtalaníthatta Petőfit is s valószínűleg épp úgy kiválthatta belőle a verset, mint az őszi panoráma. Megírását talán szeptember 27-e tájára tehetjük. Júlia október 3-i naplója már a végképpen eltávozott nyarat siratja: »A bércek, mint szerelemnélküli jegyesek, néznek erre sötéten, komoran: fejeiken a hókoszorú, mellyel őket eljegyzé már a közelgő tél magának.« A kép nyilván a Szeptember végén-nek visszhangja már. Az elégi- kus hangulat Petőfi Úti leveleiben is felköd- lik később, ha a humor futó fényeivel átszőve is: »...Az idő halad, gyorsan, gyorsan! A virágok már elhervadtak,, hidegek kezdenek lenni... Ah, az idő halad, oly vén házas vagyok már! (öt hetes) maholnap talán már bölcső jön a házba s utána nemsokára koporsó. Egyebet sem teszünk, csak születünk és halunk. Boldogok az asztalos mesteremberek, mert övék a haszonnak országa.« Csodálhatjuk-e az egyező hangulatokat, képeket, gondolatokat? Hiszen eggyé forrtak testben és lélekben. Különben is egyformán tárult elébük innen az emeleti ablakból a szomorú-szelíd bájú őszi táj. Kilépünk a tágas, szobanagyságii erkélyre, hogy jobban szemünkbe igyuk színeit. A kőmellvéd felett rozsdáslevelű vadszőlővel dúsan befutott oszlopok tartják a tetőt. Hányszor állt itt a költő, feleségét átölelve, az idilli táj előtt, amely mégis a legszebb elégiához, a »legtragikaibb szerelmi vers«-hez szolgáltatott díszletet. Alattunk, a park elvadult bozótjából nyárfák és óriási fenyők bólogatnak felénk s lejjeb, a völgyben üde, angolos rétté tágulnak a facsoportok. A fű közt, a szénaboglyák tövében ott rejtőzik még egy-két őszi virág. Távol, a szemközti domb alján a kanyargó Lápost kísérő füzesek tömött vonala s felettük, még mesz- szebb, szinte a halvány őszi égbe olvadón, a hegyek párásán kéklő vonala dereng felénk, mintegy álomvilágból. A hókorona még nincs rajtuk. Akkoriban, úgy látszik, korábban bevállalom. Címeket: „Garancia“ jeligére a kiadóba kérek. * .)
