Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)

1944-10-27 / 245. szám

2 1944 október 27. nélkül. Narevnél a szovjet támadásai feltűnően erőtlenednek. Finnországban zavartalanul halad­nak a német csapatok elszakadó mozdulatai. (MTI) A NTI. katonai munkatársa jelenti az arc­vonalak helyzetéről: Magyarországon az arc­vonal helyzete tisztázódni kezd. Az ellenséget csaknem mindenütt a Tiszától keletre verték vissza, a támadás tehát lényegileg a Tiszánál megakadt. A Balkánon a visszavonuló német csapatok oldalszárnyaikkal súlyos harcokba keveredtek ugyan a hegyes terepen a bolgár csapatokkal és Titó egységekkel, a nagy német hadosztályok azonban zavartalanul haladnak előre. Ez a Magyarországon működő szovjet erőkre nézve igen veszélyes. A nyugati arc­vonalon az ellenség tovább folytatja támadását Herzogenbosch mindkét oldalán keleti és nyugati irányban. Sikerült benyomulni a harcok közben a város terütetére. Breskens hídfőjét szükebbre vették a németek. A déli Bewerland szigethez vezető keskeny földszoroson a harcok ide-oda hullámzanak. Aachennél a súlyos harcok némileg ellanyhultak. Würselen vidékén a német ellen- támadások eredményesek voltak. A keleti arc­vonalon a helyzet még nem szilárdult meg, a harcok ide-oda hullámzók. (MTI)j Königsbergből jelentik: A német csapatok több kelelporoszországi helység visszafoglalása után borzalmas állapotokat találtak a falvakban. Az elfogott bolsevisták bevallották, hogy paran­csot kaptak arra, hogy fosztogassanak és gyil­koljanak. A visszafoglalt Nemersdorfban minden ház ki volt fosztva és a lakosságot az utolsó szálig meggyilkolták. (MTI) Amszterdamból jelentik: Egy Londonban tartózkodó belga képviselő kijelentése szerint a Pierlott kormány helyzete igen válságos. Ha sikerül is a kormánynak úrrá lenni a nehéz helyzeten, akkor is sokat kell majd küzdenie, mert az élelmezési helyzet igen rossz. (MTI) Stockholmból jelentik : A bolsevisták sok finn katonát letartóztattak a fegyverszüneti feltételek értelmében A letartóztatottak között vannak Pajari és Palojärvi tábornokok is, akik a szov­jet ellen vívott téli háborúban kitüntették magukat. (MTI) Marciéból jelentik: A Murcia közelében levő Lorkában letartóztatták Antonio Pinero Perez spanyol kommunistát, akit a polgárháború óta köröztek. Pinero Perez bandájával együtt rabolt, fosztogatott és 428 gyilkosságot követett el. (MTI) Amszterdamból jelenti a NTI. a brit hír- szolgálat jelentése alapján: Franciaországban 40 ezer kiskereskedő, legnagyobbrészt textil, ruha, szőrme és ékszerkereskedő egységbe tömörült. A szervezet megalakításakor azt köve­telték, hogy azokkal a zsidó kereskedőkkel, akiket a vichy kormány ideje alatt eltiltottak a kereskedéstől, bánjanak úgy, mint a bomba­károsultakkal, tehát részesítsék őket állami támogatásban. (MTI) Pozsonyból jelentik : Illetékes szlovák részről közük, hogy a német csapatok elfoglalták Zólyom városát, igy a partizánok utolsó fészke Besztercebánya előtt elesett. A németek mint­egy 1500 elhurcolt embert is kiszabadítottak, akiket a partizánok már halálra Ítéltek. A parti­zánok több vezető embere repülőgépen meg­szökött. Köztük volt Nemetz miniszter is, akit a londoni menekült cseh kormány küldött ki. (MTI) Az Interinf tengerészeti tudósítójának jelen­tése szerint német egyszemélyes robbantó na­szád sikeres támadásban több ellenséges gyors­naszádot pusztított el és többet súlyosan meg­rongált. (MTI) Berlinből jelentik: Churchill és Sztálin moszk­vai találkozója a hosszú időtartama ellenére sem vezetett politikai eredményre. Amerika elnökválasztás előtt áll. A választás napja no­vember 7-éré van kitűzve. Ezen a napon Roo­sevelt mint a Fülöp szigetek felszabadítója akar bemutatkozni. (MTI) Az őszi munkák haladéktalan elveszésére szólította fel a gazdákat a földművelésügyi miniszter Gróf Pálffy Fidél földmívelésügyi minisz­ter szerdai rádióbeszédében különösen a kö­vetkezőkre hívta fel a magyar gazdák figyel­mét. A gazdáknak és a mezőgazdasági munká­soknak feladata az őszi munkák haladéktalan elvégzése, mert csak ezzel biztosíthatjuk a honvédségnek és a népnek élelmezését. A késztermények betakarítása a következő nyá­rig, a vetési munkák eredménye pedig a kö­vetkező évre biztosítja a nemzet életét. A betakarítással sietni kell és ezt a lehető leg­nagyobb gonddal kell elvégezni. Minden gaz­dának arra kell gondolnia, hogy az idei télen kisebb földről jóval több magyar ember szükségletét kell ellátni. Őszi vetését minden gazda éjt nappallá téve siessen élvégezni. Kívánatos, hogy a Danán- túlon és a Kisalföldön a lehetőséghez képest több őszi búzát vessenek, mint más években. A gazdák még november folyamán igyekez­zenek búzát vetni, mert a novemberi vetésű búza még elég jó termést hozhat. A többtermelés egyik legbiztosabb tényezője az őszi szántás, ezért igyekezzenek a gazdák a betakarítás és vetési munkálaton felül minél többet szántani. Föltétlenül fenn kell tartani az ipari növényeknek a múltban kötelezően elren­delt vetési területét, sőt főképpen a rostnövé- nyeknél a termelést a lehetőségig ki is kell terjeszteni. Minden magyar gazdának legelső köte­lessége a vetőmagról való gondoskodás. Ennek érdekében vigyétek el neki a kölcsönös megsegítés minden eszközét. A földmívelés­ügyi kormányzat a rendelkezésre álló összes vetőmagot a magyar gazdák részére kívánja idejében juttatni. Az őszi búzavetés pótlása és kiegészítése céljából őrizzék meg a gazdák a tavaszi búzájukat, mert annak vetőmagjára tavasszal nagy szükség lesz. A tavaszi búza beőrlését a miniszter betiltja. A miniszter ez­után a menekültek elhelyezésére és foglalkoz­tatására hívta fel a gazdák figyelmét. Hangsúlyozta, hogy ne^ várjanak kormány­zati intézkedést, hanem magánmegállapodással egyezzenek meg a menekültekkel, alkalmazzák őket megfelelő munkabérért, vegyék bérbe fogataikat és állataikat. A háborús gazdálkodás és mezőgazdasági termelés fokozásának szem­pontjából igen fontos a mezőgazdasági kész­leteknek és a gazdasági üzemek egyéb érté­keinek, elsősorban a nagyértékű tenyészálla­toknak megmentése. Ezeket a készleteket, de különösen a tenyészállatokat a veszélyeztetett területekről az ország biztosabb vidékén kell elhelyezni. Az értékes törzsállományt föltétle­nül meg kell menteni. A miniszter ezután a mezőgazdasági cselédek és munkások szociális jóléte biztosításának nagy jelentőségére hívta fel a gazdaközönség figyelmét. (MTI) „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok...” Huszonkét Petőfi-vers született Költőn, kö­zülük csak 8 szerelmi tárgyú. A többi a leg­változatosabb hangokat és tárgyakat csendíti meg, de mindegyiken átleng a győzelmes meg­elégedés, a beteljesülés túláradó boldogsága. Annlál különösebb az a két elütő hangú vers, amely a lélek nyugtalan, rejtett mélyét árulja el. Az egyik »A szerelem országa«, egy ször­nyű álom — vagy ötlet? — hátborzongató, megörökítése: édeni tájban — a koltó táj hű mása — boldogtalan szerelmesek öngyil­kos csapata. A kiábrándulás, csalódás rém­képe a boldogság aranyködében. A másik vers, a »Szeptember végén« fogantatása nem ilyen rejtélyes. Az őszi táj és a lélek csodálatos egybehangolódásából született meg. A mézes- hetek mézében maradhatott egy-két fulánk is. Apósa haragja bizonyára bántotta Petőfit s kétségek támadtak benne, vájjon Júlia elég erős lesz-e mindig, hogy kitartson mellette. Megállunk az ablaknál, ahol Petőfi író­asztala állott, nézzük a versből megelevenedett tájat s visszarévedünk a múltba. Míg a költő az ablaknál egy »verset vág«, a másik asztal­nál felesége írja naplóját. Petőfi a szerelem bűvöletében nagy tehetségnek látja Júliát, buz­dítja az írásra s komoly gonddal simítgatja, másolja a naplórészleteket a lapok számára. Júlia finomkodó érzelmességgel bölcselkedik a szerelem boldogságáról, a múlandóságról, csil­laghullásról (a költő sorsának megsejtett jel­képe?), lefesti a pusztuló őszi tájat. Néha mintha őt is busítaná a szüleivel való szakí­tás s kétségek támadnak benne egy-egy pilla­natra: nem bízik .magában, hogy ezt a szereimet érezni fogja később is. Vagy csak irodalmias kacérság az egész? Ez a kedélyhullámzás nyugtalaníthatta Petőfit is s valószínűleg épp úgy kiválthatta belőle a verset, mint az őszi panoráma. Megírását talán szeptember 27-e tájára tehetjük. Júlia októ­ber 3-i naplója már a végképpen eltávozott nyarat siratja: »A bércek, mint szerelemnélküli jegyesek, néznek erre sötéten, komoran: fejei­ken a hókoszorú, mellyel őket eljegyzé már a közelgő tél magának.« A kép nyilván a Szep­tember végén-nek visszhangja már. Az elégi- kus hangulat Petőfi Úti leveleiben is felköd- lik később, ha a humor futó fényeivel át­szőve is: »...Az idő halad, gyorsan, gyor­san! A virágok már elhervadtak,, hidegek kez­denek lenni... Ah, az idő halad, oly vén házas vagyok már! (öt hetes) maholnap talán már bölcső jön a házba s utána nemsokára koporsó. Egyebet sem teszünk, csak születünk és halunk. Boldogok az asztalos mesterembe­rek, mert övék a haszonnak országa.« Csodálhatjuk-e az egyező hangulatokat, ké­peket, gondolatokat? Hiszen eggyé forrtak testben és lélekben. Különben is egyformán tárult elébük innen az emeleti ablakból a szomorú-szelíd bájú őszi táj. Kilépünk a tágas, szobanagyságii erkélyre, hogy jobban sze­münkbe igyuk színeit. A kőmellvéd felett rozs­dáslevelű vadszőlővel dúsan befutott oszlopok tartják a tetőt. Hányszor állt itt a költő, fe­leségét átölelve, az idilli táj előtt, amely mégis a legszebb elégiához, a »legtragikaibb szerelmi vers«-hez szolgáltatott díszletet. Alattunk, a park elvadult bozótjából nyárfák és óriási fenyők bólogatnak felénk s lejjeb, a völgyben üde, angolos rétté tágulnak a facsoportok. A fű közt, a szénaboglyák tövében ott rejtőzik még egy-két őszi virág. Távol, a szemközti domb alján a kanyargó Lápost kísérő füzesek tömött vonala s felettük, még mesz- szebb, szinte a halvány őszi égbe olvadón, a hegyek párásán kéklő vonala dereng felénk, mintegy álomvilágból. A hókorona még nincs rajtuk. Akkoriban, úgy látszik, korábban be­vállalom. Címeket: „Garancia“ jeligére a kiadóba kérek. * .)

Next

/
Oldalképek
Tartalom