Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)

1944-10-21 / 240. szám

3 1944 október 21. FT Helyzetjelentés Budapest izgalmas október 15-éjéről A Magyar Távirati Iroda a következő hely­zetjelentést adta ki Budapest október 15-éjé- rol: Budapest képe, amelyen eddig szinte nem látszott a háború, vasárnap délre megválto­zott. Fegyverropogás, kézigránátok robbanása szakította meg a csendet, mintha 1918 októ­bere kísértett volna újra a hitvány őszirózsás forradalommal. A forgalmas útvonalakom és tereken házak ablakaiból lövöldöztek magyar és német katonákra és a 'Petőfi-téren egy német páncélos autó előtt kézigránátok rob­bantak. Másodpercek alatt terjedtek el a hírek, amelyek már zavargásokról beszéltek. Hamaro­san híre futott annak is, hogy ifjú Horthy Mik­lós eltűnt, ismeretlen tettesek elragadták. Ebben a zűrzavarban hangzott fel a rádión a reggeli londoni rádió híradásának megerő­sítése: a fegyverszünet kérése, a haza el­árulása. Örömtől sugárzó arccal jártak az ut­cán a zsidók, letépték a sárga csillagot, a há­zakról eltűnt a megkülönböztető jelzés, a bosszú fenyegető kijelentései hangzottak el mindenfelé s á főváros nem egy helyén rob­bant kézigránát, vagy dördült el fegyver, ame­lyet zsidó kezek fogtak, vagy dobtak el. A bénult város, amely szívszorongva vette tudo­másul, hogy katonáinkat, a dolgozókat elárul­ták, délután 4 órakor föllélegzett. Német harc­kocsik a hungaristákkal elfoglalták a rádiót, majd a párt önkéntes fegyveres tagjai felsora­koztak, megszállták az utakat, tereket és így a rend lassanként helyreállott. A nemzeti- szocialisták átvették az uralmat, hogy biztosít­sák a magyarságnak a dicstelen halál helyett a győzelem útját. Számos nagyértékü festmény megy tönkre a helytelen csomagolás miatt a pince-óvóhelyeken A Szépművészeti Múzeum képjavítóinak érdekes nyilatkozata, hogyan kell az értékes festmények megóvásáról gondoskodni a pinceóvóhelyeken A legutóbbi hetekben nagy tömegekben szállítják javítás céljából a Szépművészeti Mú­zeum javító műtermébe azokat az értékes fest­ményeket, amelyeket annakidején óvóhely- pincékben helyeztek biztonságba és ott többé- kevésbbé megrongálódtak. A nagyszerű mű­kincseket kikezdte a pincehelyiség rossz leve­gője, vagy pedig a csomagolás hibája: a cinkkel légméntesen elzárt ládák fémjének rozsdája, úgy hogy igen jelentékeny azok­nak a festményeknek száma, amelyek komoly rongálást szenvedtek. Ezekkel a naponta felújuló fölfedezésekkel kapcsolatban fölkerestük a Szépművészeti Mú­zeum képrestaurátori műtermét, ahol dr. Vályi László nyug. igazgató és dr. Varjú Domokos tanár éppen nagy munkában voltak: óvóhelypincében megrongálódott nagyértékű festmények hibáit igyekeztek rendbehozni és a károkat eltüntetni. Az egyik asztalon némaságában is beszédes kép tárul elénk: hatalmas cinklemez szürkül az asztallapou, a lemezt egész terjedelmében mattszüi;kére rágta, marta a cinkrozsda, amely egyes helyeken már átütötte a vastag lemezt is. — Ezeknél a megrongálódott festményeknél elkövették azt a végzetes hibát, hogy minden szakszerű csomagolás mellőzésével raktározták el a ládákat az óvóhely-pincékben, — kezdi érdekes magyarázatát Vályi tanár úr. —• A szabály az, hogy festmények a legszárazabb, egyenletes hő­mérsékletű pincékben raktározhatok el károsodás nélkül. A legelső és legfontosabb körülmény az, hogy a pince teljesen száraz legyen. A fára festett képeknél különösen vigyázni kell a nedvesség kizárására. A fa ugyanis szivacsszerűen beveszi magába, a yjzet, aztán ettől hullani kezd a fa máza, a többit pedig elvégzik a szűk. A vizes fa ledobja a festéket viselő gipszrétegét, te­hát óvni kell a fafestményt minden nedvesség­től'. Ami á vásznat illeti, ott meg az e.nyv szívja könnyen magába a nedvességet, de Ugyanilyen ellensége a képnek a penész is. Ha nedvesség év a vásznat, az olajok meggyantá- sodnak és törékennyé válnak, a vászon meg­reped és felpattpgzijk. A* megőrzés egyedüli helyes média Megkérdezzük, hogyan biztosítják a fára és a vászonra festett képeket az ártó nedvességek ellen ? — A fára festett képet — mondja dr. Varjú Domokos tanár úr — tiszta lenoliajjal kell ke­zelni, illetve ellenállóvá tenni. A vászonnál már bonyolultabb az eljárás. Ez a következőképpen történik: a festményt hátulról forró viaszos oldattal átitatjuk, hogy a nedvesség ne férkőz- hessék a vászonhoz. Ennek megtörténte után jöhet a csomagolás. Zsírpapírral kell bebur­kolni a képet, hogy a nedvességtől a csoma­goló anyaghoz hozzá ne ragadjon. Ha a képen kipattogzásokat és felhólyagzásokat veszünk észre, akkor vizahólyaggal (amely tulajdonkép­pen a legfinomabb enyv) gyengéden be kell ecsetelni, mert ez megóvja a további romlás­tól. A zsírpapír a leszedésnél könnyen lejön, csak vizes ruhával kell megnedvesíteni, illetve lehúzni. A zsírpapír után már lehet csomagoló­papírba burkolni a festményt, akár 3—4 ré­tegbe is. Ellenben óvakodjunk, hogy itatós­papírt használjunk, mert ez halála a festmény­nek. Ugyanis, mint a szivacs, magába gyűjti az összes nedveket és azután továbbadja a festménynek. A képek elhelyezésére vonatkozóan ezt a felvilágosítást kaptuk Vályi igazgató úr­tól: — A festményeket lehetőleg 'keret nélkül helyezzük el, hogy levegő járjon az egyes képek között. Keret nélkül több elfér Ugyan­arra a helyre, mint kerettel. A képeket kis lécekkel egymáshoz lehet erősíteni. Lehet fa­ládákba is csomagolni a képeket, de a teljesen légmentes eljárás egyáltalán nem jó. Leólmo­zott, cinkelt ládákban festményeket elhelyezni sohasem szabad. Ez éppen úgy, mint a fest­mények más, a leírttól eltérő megóvás! eljárása a festmény halálát jelenti. A sérülést csak szakember javíthatja ki — Hogyan történik a megsérült festmények kijavítása? — kérdezzük. — A sérült képeken házilag segíteni nem lehet. Mindenegyes esetben szakemberek ke­zébe kell adni. A penészgombákat ki kell pusz­títani, vegyszerekkel meg kell ölni, nehogy a spórák bennmaradjanak a vászonban és ké­sőbb újra pusztíthassanak. A penész igen ve­szedelmes ellensége a festménynek, mert rot­hasztja a vásznat és így a festék lepereg róla. A javítás munkája azután különböző lehet, aszerint, amint a sérülés megkívánja. Lehet egyszerűen csak penésztelenítés, de lehet —• és ez a leggyakoribb eset — általános ja­vítás és lemosás, sőt a festmény teljes átvitele új vászonra is. Éppen ezért hangsúlyoztuk az előbb, hogy a javítást csakis szakember végez­heti, ha meg akarjuk menteni az értékes mű­kincseket. A legtöbb kárt okozhatja a cink­kel bélelt, vagy lefedett láda. Ilyenbe képet egyáltalán nem szabad tenni. A cink elzárja 3 a levegőt a képek elől, már pedig ja legfontosabb követelmény, hogy a fest­mények állandóan bőséges levegőt kapjanak és maga a pince levegője is olyan legyen, ami egyenletes hőmérsékletet biztosít. A pince ned­ves levegőjében lévő salétromtartalom kikezdi a cinket és átrágja, megeszi, miközben a ke­letkezett cinkoxid káros vegyületei rájutnak a képre, a festékeket megbontják és lepergetik a vászonról. Óvakodtunk a tanyaházakban való képelhelyezéstől — A vidéki helyeken milyen eljárást kell követni? — kérdeztük. — Divatba jött mostanában az értékeket különböző vidéki tanyákon elhelyezni, ahol a legértékesebb festményeket a földpadozatú és vályogból épített kisablakú szobácskák falain helyezik el. Ez az eljárás a legnagyobb köny- nyelműség! Ezek a helyiségek állandóan nagy nedvességtartalmúak és ennek következtében a festmények, amelyeket el sem csomagoltak, folyton-folyvást ki vannak téve a párás levegő­nek. Az állandó nedvesség hamar kikezdi a festményeket. Mire észreveszik a bajt, a leg­több képbe már annyira befészkelte magát a penész, hogy komoly kártételek nélkül már nem lehet megúszni a gondatlan vagyonmen­tést. Végül kijelentette a tanár úr, hogy a festményeknek árt az erős dohányzás is, mert idővel vastag réteg rakódik le a do­hányfüstből a vászonra, úgy hogy egyszer csak eltakarja a képet magát is. De már előbb eltompítja és elsötétíti a festmény színeit és világos tónusait. Ha az ilyen »rembrandti« tónusú képet a szakember letisztítja, megle­pően világos és üde színek tűnnek elő, úgy hogy szinte alig lehet ráissmerni az addigi sötét tónusú festményre. A Szépművészeti Múzeum restaurátori mű­termének szakértői nyilatkozataiból tehát ki­derül, hogyan kell helyesen és célszerűen el­csomagolni és elhelyezni a pince-óvóhelyeken a festményeket, ha azt akarjuk, hogy az érté­kes műkincseket károsodás ne érje. Ezt a tanácsot igen hasznos meghallgatnia minden­kinek, aki éppen ezekben a napokban téteti biztonságos helyre az ellenséges légitámadások bombái elől lakásának műkincseit. Mert ha­tártalan egyéni és nemzetgazdasági kár lenne, ha a szakszerűtlen csomagolás éppen az ellen­kezőjét érné el annak, ami a tulajdonképpenii cél: a mentés helyett pusztulásba vinné a nagyértékű, szépséges festményeket és egyéb műkincseket. PÉCHY-HORVATH REZSŐ. Hadbíróság elé kerülnek a rendbontók és vészhirterjesziők Budapestről jelentik: Az ország mai súlyos helyzetében különös fontossága van annak, hogy a közrend és köznyugalom minden esz­közzel biztosítva legyen. Azért hadbíróság elé állítják mindazokat, akik lázító, vagy bujto- gató kijelentéseket tesznek, akik aggodalmat keltő vészhíreket terjesztenek, ilyen tartalmú iratokat hoznak forgalomba, a közrendet bármi módon megbontani igyekeznek, fegyvert, Vagy robbantószereket tartanak engedély nélkül, vagy elmulasztják a hatóságoktól elrendelt fegyverbeszolgáltatási kötelezettséget. Mivel az ilyen cselekmények a magyar és a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoznak, azokat a hadbíróság hűtlenség bűntettének minősítheti és a rögtönbíráskodás szabálya szerint halál- büntetéssel sújthatja. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom