Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)
1944-10-20 / 239. szám
Tudományos és művészi életünknek számos kimagasló egyénisége volt gyermekkorában nemzetőr Visszapillantás a „nezetőr** alakulatok multiára 1944 október 20. _________________________Mfä8tffar.T Ma már nem messze, nem ellenséges földön küzdenek honvédeink hazánk szabadságáért, hanem az ezeréves Magyarország területén dúl a második világháború egyik legkeményebb elhárító csatája. Természetes, hogy ez a nagy küzdelem szükségessé teszi a magyar erők Összefogását, azaz minden fegyverforgató férfinak a harc, vagy a termelő munka arcvonalába való állítását. Élet-halál harcunk, valamint a magyar erők teljes mozgósításának szükségszerűségéből fakadt a nemzetőrség felállításának a gondolata is. Nem érdektelen, ha ez alkalomból rövid visszapillantást vetünk történelmünkre, amikor a nemzet válságos perceiben a vezetők a nemzetőrség zászlaja alá hívták a magyar hazafiakat. Tulajdonképpen csak a magyar szabadságharc alatt szervezték meg az első nemzetőr alakulatokat. Azonban, ha a nemzetőrség jellegét és célját nézzük, akkor megállapíthatjuk: Imár a 48-as idők előtt is a magyarság minden háborújában voltak nemzetőr alakulataink. Az első tíz zászlóali 1848 május 17-én a magyar kormány elhatározta — »a mindinkább fenyegető korviszonyokat tekintetbe vévén«, — hogy »a királyi trón és a haza védelmére« tízezer főnyi, tíz zászlóaljból álló nemzetőrséget állít feli Erre azért volt szükség, mert a sorkatonaság elégtelennek bizonyult egyrészt a belső rend biztosítására, másrészt az ellenszegülő nemzetiségek fékentartására. Először úgynevezett polgárőrséget szerveztek és mivel ezek az alakulatok nem állottak fegyelem, harckészség és fölszerelés szempontjából feladatuk magaslatán, szükségessé vált szilárdabb alapokon »nemzetőrségi« csapatok megalakítása. A nemzetőrségi csapatokkal a magyar kormány olyan erőről kívánt gondoskodni, ..mely a rendes sorkatonasághoz hasonlóan és •zzali karöltve harcolni is tud az ellenséggel. Az először megalakított tíz zászlóalj és egy üteg lett a »rendes nemzetőrség«. Volt azonban még egy része a nemzetőrségnek, az úgynevezett »mozgó nemzetőrség«, amely az ország négy kerületében gyalogságból és lovasságból alakított egy-egy szabadcsapat volt. !i i I ‘li-l «*, í.i: t !..' 1 Nemzetőrség — a honvédség első alakulata! Itt kell megemihenünk még az úgynevezett „népfelkelést“-1 is, amelyet gyakran összetévesztenek a nemzetőrséggel. A népfelkelés és nemzetőrség közötti különbség a szabadság- harcban meg nem volt szembeötlő. Ugyanis a 48 as magyar fegyveres erő: a nemzetőrség volt a mai honvédség első alakulata. A nép felkelés viszont akkor még csak egy végszükségben felállított, rosszul-felfegyverzett „második vonalbeli“ alakulat volt. Az első világháborúban, amikor az idősebb korosztályokat is besorozták és külön alakulatokba osztották, alakult meg igazi mivoltában a népfelkelés és akkor szereztek a magyar honvédség öreg, népfelkelő honvédéi örök dicsőséget hadtörténelmünknek. Az 1848 május 17-i felhívás értelmében tehát megindult a tíz nemzetőri zászlóalj toborzása. Főként tanult férfiak vagy tanuló ifjak jelentkeztek a nemzetőr alakulatokba. Számos esetben megtörtént, hogy szerzetesek és tanárok együtt vétenék fel magukat tanítványaikkal a nemzetőrségbe. Az egyszerűbb néposztályok fiai, különösen a földművesek, az első felszólításra csekélyebb számban jelentkeztek, azonban később, amikor a Haza már nagyobb veszélyben forgott, tömegesen álltak a nemzetőrség zászlói alá. Szolgálati idő: három év A nemzetőrök szolgálati idejét három évre tervezték. A hadsereg kiképzését a soralakulatokból önként átlépő tisztekre bízták. A nemzetőrség jelentőségét mutatja, illetve e tényből láthatjuk, hogy a kormány milyen fontosnak tartotta a nemzetőrség kiváló szellemét: kétszeres zsoldot adtak a nemzetőröknek. A lovas ágyűtelep nemzetőreit pedig egyharmaddal jobban fizették, mint a soralakulatok tüzérségét. A sorkatonaság figyelmét külön felhívták, hogy a nemzetőröket testvéreiknek tekintsék és kiváló kiképzésükre mindent elkövessenek. A minisztérium báró Baldacci Manó ezredest bízta meg a nemzetőrség szervezésével. Sajnos, csak nagyon korlátolt mennyiségben állottak fegyvereink rendelkezésére s igy nem szerelhette tel kellőképen a lelkes sereget. Fel is szólította ezért a nemzetőröket, hogy saját fegyvereiket „a fenyegetett országrész rendelkezése alá bocsássák“. Azonban — mint történelmünk számos dicső ténye igazolja — a lélek és a magyar harciszellem pótolta a hiányzó anyagi felszerelést. Nemzetőr csapataink számos gyönyörű fegyverténnyel írták be nevüket a hadtörténelembe. Valóban méltóak voltak a későbbi és a mai honvédséghez. Szabadság- harcunk folyamán a lelkesedés és a harcvágy soha nem látott nagyságban mutatkozott. 13-14 esztendős gyermekek is berimánkodták magukat a nemzetőrök közé. Tudományos és művészi életünk számos kimagasló egyénisége volt gyermekkorában nemzetőr. így többek között Than Károly, Vastagh György, Vadnay Károly, Zlinszkv István és számos neves Írónk, tudósunk és művészünk . . . Hisszük, hogy a 48 as nemzetőrök példája a mai nehéz időkben is követésre talál és a honvédelmi miniszter felszólítására a nemzet minden fegyverforgató férfia az új idők korszerű nemzetőrségének zászlaja alatt áll. Az újjászervezett, illetve újból megalakított nemzetőrség — az ősök példája nyomán — bizonyára hathatós támogatást jelent élet-halál harcunk sikeres megvívásához és nagyban hozzá fog járulni — a végső győzelmünkhöz! KAP1TÁNFFY KÁLMÁN (Magyar Katonaujság.) 3 HÍREK AZ ELSÖTÉTÍTÉS MA ESTE HAT ÓRÁTÓL REGGEL FÉLHATIG TART »Szép halál az egész elfolyt életet megfénye- síti. Az ember egész életét úgy rendelje el, hogy jól halhasson meg. A gyáva ezerszeresen átszenvedi, a hős csak egyszer ízleli a halált. Vesd meg a halált, az nem olyan szokatlan és rettenetes, mint a mi hitvány földi testünk1 gondolja. A halál az az adó, amelyet minden ember e világon ennek a világnak adózik.« v Zrínyi., — o — — Kinevezés a vármegyén. A főispán dr. Kovács László Csáktornyái szolgabírót tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki, — Hirtelen meghalt a várvölgyi plébános. Ambrus Jenő várvölgyi (zsidi) plébános 62-ik életévében hirtelen meghalt. Földi maradványait a keszthelyi kármelita templom kriptájába temették. Az elhúnyt néhány évig Tüskeváron káplánkodott, majd 1911-ben Homok- komáromban lett plébános. A várvölgyi plébánia élére 1927-ben került. (C) — Tanévkezdés a zalaegerszegi téli gazdasági iskolában. A zalaegerszegi m. kir. téli gazdasági iskola igazgatóságától vett értesülésünk szerint a földmívelésügyi miniszter rendeleté értelmében a téli gazdasági iskolák az 1944—45 iskolaévben az I. évfolyamot nem nyithatják meg. A 11. évfolyamot végző tanulók részére a tanítás legkorábban december 1-én kezdhető meg, ha erre a miniszter —< az igazgatónak a tanítás zavartalan biztosítására irányuló javaslatára — engedélyt ad. Az érdekelt tanulók a tanítás kezdetéről annak idején értesítést kapnak. — Halálozás. Pados Lajos pécsi egyetemi III. évés joghallgató, Pados József nyug. igazgató-tanító fia, hosszas betegség után 21 éves korában Budapesten október 18-án elhúnyt. Budapesten helyezték örök nyugalomra. Pados Lajos a zalaegerszegi gimnáziumban érettségizett. — Segédjegyzői kinevezés. Az alispán Ferencz Zoltán okleveles jegyző, bagodvitenyédi lakost a bagodvitenyédi (Álsóbagod) körjegyzőséghez segédjegyzővé nevezte ki. (C) — Hétfőn kezdődik a szünet a zalaegerszegi téli gazdasági iskola szőlőtelepén. Értesülésünk szerint hétfőn kezdik meg a szüretet a zalaegerszegi téli gazdasági iskola gógánhegyi telepén. Ez az első szüret körülbelül egy hétig tart és eredménye gyanánt 120—150 hektó mustra számítanak. Egyébként a birtokon lévő almafák gyümölcshulliadékából körülbelül 10 hektoliter jó minőségű mustot préseltek. Az a terv, hogy törkölyön megérlelik és majd munkásbornak használják fel. Alulírottak mély fájdalommal jelentik, hogy a legjobb feleség (édesanya) Vörös Ist szül. Éder Ilona életének 38 ik, boldog házasságának 19 ik évében hosszas szenvedés után a halotti szentségek felvételével az Urban megerősitve 19-én este fél 11 órakor elhunyt. Temetése szombaton 21-én délután fél 4 órakor lesz az ujtemető halottasházából. Az engesztelő szentmise-áldozatot szombaton 21-én reggel fél 8 órakor tartják a Mária Magdolna plébánia templomban. Gyászolják: Vörös István férje Vörös Ilonka és Vörös Pityu gyermekei Baár Istvánná szül. Éder Anna, Simon Mihályné szül. Éder Mária, Kovács Béláné szül. Éder Teréz tesvérei. Pál Ferencné szül. Vörös Juliska, Lőrincz Istvánná szül. Vörös Margit sógornői. Vörös József és Vörös Ferenc sógorai. Minden külön értesítés helyett.
