Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)
1944-10-14 / 234. szám
1944 október 14. 3 MA(j*MR$1ET A magyar testvéri érzés mély részvéte mellett temették díszsírba Zalaegerszeg hetedik polgári hősihalottját vérmárgezés! kapott és ez okozta a halálát. A temetés is stilszerü volt a halálhoz, mert légiri dó előzte meg s igy a kitűzött határidőnél később kezdődhetett csak meg a szertartás, amelyet dr. Galambos Miklós plébános végzett. A temetésen megjelent a város képviselete és koszorút helyezett el a koporsó lábához, a többi hatóságok kiküldöttei, testületileg vonultak ki az iparosok, a kertészek pedig koszo ut tettek le, kivonultak a légöszolgálatos ' leventék és nagyszámú gyászoló közönség. Az európai viszonylatban is kiváló magyar élettan tudós gárda egy esztendővel ezelőtt a Dráva és Duna deltájában, Bellyétől és Kopács- tól Apatinig több mint ezer hold kiterjedésű és kimeríthetetlen gazdagságú kutaíóterülethez jutott. — Albrecht ktr. herceg, aki nemcsak kiváló ismerője az erdők, zsombékos rétek és vizek világának, de az élettani kutalások iráni is nagy érdeklődést tanusit, 1943. nyarán kutatóállomásr állított fel a bellyei uradalmában. A magyar tudományos világ érthető örömmé! szerzett tudomást az elhatározásról, mert ez annyit jelentett számunkra, hogy rendszeres kutatásokat végezhetnek a Magyarországon szinte egyedülálló, a legszebb és legváltozatosabb állatvilággal rendelkező bellyei ősparkban, g Ennek az óriási terüietnek nagyrészét Albrecht kir. heiceg védetté nyilvánította és tavaly a magyar és velük együtt dolgozó külföldi tudósok rendelkezésére bocsátotta. A magyar természettudósok új munkaterületének megtekintésére kértünk és kaptunk engedélyt a főherceg jószágigazgatóságatói és most szemben ülünk a fiaai, mindig mosolygó Mitták Vilmos erdőmérnökkel, a bellyei erdő- gondnokság rokonszenves vezetőjével, aki kéz déltől fogva közreműködött a kutatóállomás megszervezésében és mint elméletileg és gyakorlatilag is jól képzett szakember mindenben segítséget és támogatást nyújt a kutatóknak. A Természettudományi Muzeum irányit!a a kutató munkát Az eidőmérnök finom Ízléssel berendezett otthonában, amely valaha a törökverő S/.avolyai Jenő herceget, az egykori [bellyei föidesurat látta falai között, mindenekelőtt az után érdeklődünk, hogy a kutató állomás milyen kapcsolatot tart fenn a tudományos világgal, miiyen területre terjed ki a működési köre és az itt végzett munkától milyen eredmények várhatók. Az előkészítő munkálatok után — mondotta — gyors ütemben szervezték meg a Magyar Nemzeti Muzeum Albrecht kir herceg biológiaiállomását, amelynek vezetője Homonnay Marton egyetemi magántanárt, az ismert nevű fiatal tudóst nevezték ki. Az alapitó levél szerint Albrecht kir. herceg hozzájárulásával az itt talált ritkaságok a Természettudományi Muzeum birtokába mennek át, amelynek a bellyei állomás szerves tartozéka. Az állomás, amint halljuk, a múlt év nyarán kezdte meg működését Dr. Homonnay Márton nap mint nap kinn volt a vizen és fáradhatatlanul tanulmányozta a viziszárnyasok, halak, rovarok és csúszó-mászók világát Bár alapos ismerője a természetnek, mégis nagy élményt jelenteit számára ez az uj kutató munka, amely az őstermészet háboritatian szépségével, millió és millió erdei és vizi lénynek eddig még ki Könyvet él írószert Zalaegerszegen a cserkészükéiben rendeljen. Bárhol hirdetett szépirodalmi könyvet beszerezhet illetőleg megrendelhet. Telefon: 266. nem fürkészett életévei minden természetbúvár részére bőséges alkalmat nyújt új eredmények elérésére. Az idei nyáron dr. Homonnayt katonai szolgálat szólította el a belivel kutatóállomásró! és igy helyette dr. Srékessy Vilmos vette át az áilomás vezetését. D>. Székessy különösen a rovarvilágot vette behaió tanulmányozás alá. Siker ült is egy eddig teljesen ismeretlen, a futrinkák családjába tartozó bogarat felfedeznie. Eredményes kutatásai után éppen a napokban utazott vissza Budapestre, úgyhogy pillanatnyilag a Természettani Muzeum részéről senki sem tartózkodik Beüyén. A maláriakérdést is tanulmányozzák és meg akariák szüntetni a szunyogveszedelmet Az állomás vezetőjének távollétében Miiták mérnök ad felvilágosítást a kutató munkáról: — Az intézet működése arra irányul — mondja, — hogy tanulmányozza a helyszínen fellelhető sajátos állási életet és ezzel kapcsolatban olyan feladatokat oldjon meg, amelyek hazánkban csak itt a Dráva-Duna szögben lehetségesek. Maga Pongrácz Sándor főigazgató, aki szintén végig cserkészte már a behyei ősparkot, egyik cikkeben pedig azt hangsúlyozta, hogy az élettani áliomás egyik főprogrammpontja az állat- kutatás lesz, a további cél pedig az élővilág elemzése és azoknak a tényezőknek a meg- állapiiása lesz, melyek az élet egyensúlyát vizen, szárazon és a levegőben együttesen megadják. A tudományos munka azonban nemcsak elméleti sikon mozog, hanem gyakorlati kérdéseket is tanulmányoz. így a bellyei állomás megkezdte a maláriának beható tanulmányozását is. A maláriakutatásba már külföldi tudósok is belekapcsolódtak Legutóbb egy berlini egyetemi tanár tartózkodott ott huzamosabb ideig Bellyén és kizárólag csak a szúnyogok élettanával foglalkozott. Természetraizi muzeum létesül Bellyén Később átmegyünk az udvari épületi részbe, ahol az állomást helyezték el. A bejárat mellett fehér zománciábla van, ezzel a szöveggel: A Magyar Nemzeti Muzeum Albrechi Kir. Herceg Biológiai Állomása Bellye, Baranya megye. Benn az épületben nagy a felfordulás. Megbontott falak, süllyesztésre váró villanyvezetékek, felszedett padozat A nagyarányú átalakulás miatt a kutatók magukkal vitték műszereiket, kisérleli eszközeiket, rajzaikat, naplóikat, úgyhogy az áliomás belső berendezéséről nem lehet számot adni. Az egymásba nyiló széles, tágas helyiségekben azonban nemcsak az állomás székel, hanem ide kerül a természetrajzi muzeum is. Itt kapnak helyet a Duna-Dráva szög összes állatritkaságai, tehát a vizimadarak, a rovarok, csúszómászók és a halak. A munkálatok a háború miatt nehezen haladnak, de még ebben az évben remélhető, hogy az első helyiséget, a viziszárnyasok kiállítási helyiségét be tudják rendezni. A tervek szerint a helyiségnek a bejárattal szemben ievő falsikján festett háttér érzékelteti majd a vizimadarak környezetéi. A kikészítés nehéz és nagy hozzáértést Kívánó munkáját Horváth Lajos pécsi gimnáziumi tanár végzi. A madarak, halak és hüllők nem összezsufoltan, élettelen kiállítási anyagként, hanem a maguk természetes környezetébe beillesztetten adnak' majd bepillantást a Kopácsi tó viziéletébe. KOCSIS BÉLA. Zalai gazdák iskolája: Buzavefés burgonya, kukorica, répa után A zalai gazda búzája egyrészét krumpli, kukorica, répa után veti. E növények általában rossz előveteményei a búzának. Későn kerül a talajba, nincs elég ideje ősszel megerősödni, de a talajelőkészítésre sincs idő. Különösen kukorica után a búzaszem rossz viszonyok közé kerül. Most, amikor a vetéssel a sok eső miatt úgyis megkésünk, kétszeresen fontos megismerni azt a búzavetési módot, amely mellett a vetőmagnak még e rossz elővetemé- nyek után is megfelelő vetőágyat biztosíthatunk. Az őszi esőzés összetörni a kukorica és a többi kapás földjét. Ha szárazság van, akkor pedig oly rögös a talaj, hogy abban a kis vetőmag elvész. Különösen nehéz megfelelő vetőágyat elkészíteni akkor, amikor a kapás nem kapott megfelelő ápolási munkát. Régen a kétszeri-háromszori kapálás volt a szokás. Újabban a kukoricát is háromszor kapálja a jó gazda. Még a háromszori kapálás esetén is érintetlen hónapszám a talaj a búzavetés előtt. Más elővetemény után éppen ebben az időben adja a gazda a tarló-, keverő-, vetőszántást. Kapások alá nem tud többször, csak egyszer szántani, az pótolja mind a három előkészítő talajmunkát. Felületes elgondolás az egyszeri munka tökéletlenségében keresi a rogsz elővetemény okát. Pedig nem ez a hiba. Kevesebb miunkával is lehet jő vetőágyat készíteni. A mostani viszonyok mellett éppen az a korszerű növénytermelő, aki kevés munkával éri el a célt. A korszerű talajelőkészítés búza alá kapások után a legjobb példa arra, hogy kevés munkával is el lehet érni tökéletes talijelő- készítést. Sőt kevesebb munkával tökéletesebbet, mint sok munkával! A kukoricát, burgonyát betakarítottuk, a répa szedése is folyamatban van. A búza ve■ * . Élettani kutatóélteméit állitotí fel Albrecht főherceg Sellyén A ma egy hete Zilaegerszegeí ért ellenséges bombalámadásnak hetedik halálos áldozatát, Horváth Endre 54 éves önálló kertésziparost tegnap temették el Zalaegerszegen, a hösök parcellájában a város által adományozott díszsírba. Horváih, axinek egyik fia a harctérről jött meg sebesülten, a másik fia pedig szintén katona, a kötelességteljesités áldozata lelt. Mint légó segédrendőr teljesített szolgálatot a támadás idejében, a robbanáskor egy nagy kő vágódott hozzá, úgyhogy lábtörést szenvedett. Műlétet hajtottak rajta végre, azonban
