Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-07-10 / 153. szám
T 1944 július 8. Séfa a budaoesfí színházak körül (Budapesti munkatársunk írása.) Budapesten az idén nem valami kedvező kilátások mellett indult a nyár. Az angolszász bombázók hetenkint többször is bombaesőt zúdítanak a magyar fővárosra, amelynek közönsége azonban bátor helytállással mutat példát a vidéknek is. A budapesti színházak nagy része a nyár kezdetéig nyitva tartotta kapuit, sőt a télen játszó színházak közül több még bemutatkozóra is vállalkozott. És történt ez akkor, amikor a magyar főváros több, mint negyedmilliós zsidó lakosságát elkülönítették, sárgacsillagos házakba költöztették és korlátozták tevékenységét . . . Megdőlt tehát az a hit, hogy Budapesten csak a zsidóság „pártolta“ a művelődés ügyét. A főváros magyar lakossága öntudatra ébredt s nem kér többet abból az „irodalomból“ és „művészetből,“ amellyel eddig a szabadelvű világ agyonreklámozott féltehetségei akarták megmételyezni szellemi és lelki életűket. Uj korszak kezdődött a főváros színházi arcvonalán is. Erre a változásra érdemes felfigyelni. A vidéki közönséget bizonyára érdekelni fogja, hogy milyen színdarabok szórakoztatják a nyári Budapestet. Seregszemlénket az átszervezett és teljesen árjásított Madách Színházzal kezdjük, amelynek élén Cselle Lajos igazgató, a Színművészeti Kamara volt főtitkára áll. A Madách Színház félévvel ezelőtt egyik kedvenc szórakozó helye volt a főváros zsidó lakosságának. Ma ez a színház Kádár Lajos „Ártatlanok ?“ cimti remek színművét játsza es’.énkint zsúfolt házak előtt. Kádár Lajos ebben a darabban hű tükörképet rajzol a nemzetközi zsidóság alattomos aknamunkájáról, amellyel a gyanútlan falusi magyarságot behálózza, kiszipolyozza. A végén két gerinces magyar ember leleplezi a lelkiismeretlen kufárokat s börtönbe juttatja őket. Az „Ártatlanok?“ nem egyszerű propaganda színdarab, hanem komoly irodalmi mű, amely túl fogja élni a mai kort. Kádár Lajos színművét a vidéki magyar színészet egyik legkiválóbb értéke, Kardoss Géza rendezte művészi gonddal és nagy hozzáértéssel. A szereplők tudásuk legjavát adták. Különösen kitűnt remek alakításával Tompa Béla, Ignáth Gyula, Bánhidy László, továbbá Toronyi Imre, Kardoss Géza, Iványi Zoltán, Szakáts Zoltán, Puskás Tibor és Berky József, a női szereplők közül pedig Bacsányi Paula, Kovács Klára, Dinnyéssy Juliska, Égyed Lenke és Zentai Anna. A szereplők legtöbbjét jól ismeri a vidéki közönség is. Immár a századik előadás felé közeledik az Uj Magyar Színházban Vaszary Gábor és Eisemann Mihály szellemes és mulatságos nagy meseoperettje, az „Őfelsége, a mama.“ Vaszary szövegkönyve tele van ötlettel és humorral. Eisemann muzsikája pedig csupa frisseség és ritmus. A női főszerepben Fedák Sári ismét ragyogtatja a maga ízes humorát, utolérhetetlen alakitó tehetségét, de mellette egész sereg elsőrangú szereplő áll a siker szolgálatában. A hatalmas névsorból elég csak nehányat megemlíteni, igy Medgyánszky Ágit, Harcos Irént, Palotás Imrét, Solthy Györgyöt, Harsányi Rezsőt, Pataky Miklóst, Sugár Lajost, Zilahy Pált, Besse Miklóst, Skultéthy Dánielt, ifj. Szalma Sándort és utolsónak, de a legkitűnőbbnek Pethes Ferencet, akinek minden LELKIISMERET VIZSGALAT ESTE: Holnap okvetlenül be kell fizetnem a Zalai Magyar Élet-nél fennálló »előfizetési« hátralékomat. Nem kívánok külön költséget csinálni a lapnak, hogy felszólító levelet küldjenek. De azt se szeretném, ha a lap küldését megszüntetnék. jelenete nyiltszini tapsot robbant ki esténkint a nézőtéren. A hallatlanul mulatságos meseoperettet Ihász Aladár rendezte stílusosan, mig a zenekart Fest Vidor karnagy vezényli. Megcáfolhatatlan bizonyítékát szolgáltatta Lehár Ferenc páratlan népszerűségének a Fővárosi Operettszinház, amely Kovách Kálmán új fordításában a „Luxemburg grófját“ újította fel pompás szerep- osztásban és Tihanyi Vilmos rendezésében. Lehár áradó dallamai ismét meghódították a budapesti közönséget. A címszerepben Sárdy János, mint operettbonviván is forró sikereket arat. Kelly Anna méltó partnere Sárdynak. De az együttes többi tagja is teljes elismerést érdemel. így elsősorban Csikós Rózsi, Papp Manci, valamint Misoga László, vitéz Gozmány György, Pártos Gusztáv, Anfók Ferenc, Fülöp Sándor. A zenekart esténkint Endre Emil karnagy vezényli fegyelmező kézzel. De nem rettentették vissza az angolszász bombázók a nyári Budapest népszerű színházi vállalkozóját, Erdélyi Mihályt sem, aki az Erzsébetvárosi Színházban olyan pazar szereposztásban hozta szinte idei nyári operettjét, hogy a legkényesebb igényeket is kielégítheti. Az operett cime: „Cserebogár, Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy a Zalai Magyar Élet újságot mindennap olvassa, mert ez la lap napróUnapra közli az életbevágó kormányrendeleteket és egyéb tudnivalókat. . Milyen építkezéseket szabad folytatni ? A Budapesti Közlöny szerdai számában jelent meg a magánépitkezések korlátozásáról és egyes építőanyagok bejelentéséről szóló 32.600— 1944. Ip. M. számú rendelet. E szerint magán- épitkezést megkezdeni, továbbá a rendelet hatálybalépésének napja előtt megkezdett magán- épitkezést folytatni csak a m. kir. Ipari Anyaghivatalnak engedélye alapján szabad. A 100 négyzetméter alapterületet és 400 köbmétert meg nem haladó olyan magánépitkezést, amelynél az alapfaiazás a talajszintig elkészült, 1944. augusztus 15. napjáig külön engedély nélkül szabad folytatni. Minden olyan személy, aki akár saját, akár más részére a rendeletben felsorolt építőanyagból készletet tart, köteles azt az anyag tárolásának helye szerint illetékes községi elöljáróságnak (polgármesternek) bejelenteni. A bejelentés alá eső építőanyagokat csak az Anyaghivatal engedélyével szabad felhasználni vagy forgalomba hozni. Nem kell bejelentést tenni az építőanyagokat előállító iparosnak, a förga- lombahozó kereskedőnek s a rendeletben meghatározott más személyeknek. Nemzetközi postautalvány- nyal lehet anyakönyvi kivonatokat Szlovákiából beszerezni. Anyakönyvi kivonatoknak Szlovákiából való beszerzésével kapcsolatban illetékes helyről felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar püspöki kar határozata értelmében minden kivonat után 5 P térítendő meg a kiállítási díj, a bélyegilleték és a postaköltség fejében az illetékes plébániahivatalnak. Ezt az összeget, melyet a megkereséssel egyidejűleg kell elküldeni, jelenleg nemzetközi bélyegszelvény formájában nem lehet átutalni, ezért az érdekeltek minden esetben nemzetközi postautalványon küldjék azt meg arra a címre, ahonnan az anyakönyvi kivonatot kérik. sárga cserebogár“. Szövegét Erdélyi Mihály irta és ugyancsak ő szerezte a zenéjét is. A nagy hozzáértéssel összeválogatott szereplő gárda élén Honthy Hanna és Csortos Gyula vezet, de közvetlenül sorakoznak mögöttük a a többiek: Fejes Teri, Somogyi Nusi, Rév Erzsi, Bilicsi Tivadar, Kertész Dezső, Török Ilona, Csányi László, Miklós Livia, Nádor Jenő, Zala Karola, Olasz Lajos. A zenekart a tehetséges Bánfalvy Miklós főkarnagy vezényelte, aki egyben invenciózus hangszerelésével is feltűnést keltett. Ugyancsak Erdélyi Mihály vállalkozásában mutatta be a Márkus Parkszinház a „Szakitok Magával“ cimü fordulatos francia vígjátékot. A darab szerzője Jean de Letnaz, mig a könnyed és kellemes muzsikát a Debrecenből felkerült Csanak Béla szerzetté Kovách Kálmán verseire. A női főszerepben Simor Erzsi hóditőan elegáns, Turay Ida egy önző kis hárpiát alakit remekül. Hámory Eta csinos. A férfi szereplők közül Nagyajtay György aratja a legnagyobb sikert, de igen jó Perényi László, Kovács Károly és Kőváry Gyula. A darabot E. Kovách Aladár rendezte, aki egyben a fordítást is végezte. Mint láthatóba budapesti közönségnek bőven van miben válogatnia, hová menjen szórakozni. Most már csak az volna a legfontosabb, hogy az angolszász bombázók minél kevesebbszer „látogatnák“ meg a magyar fővárost, amelynek keresztény lakossága már eddig is olyan ragyogó példát mutatott a helytállásra. A hivatalos lap közölte a földmivelésügyi miniszter rendeletét a vadászati tilalmi idők megállapításáról. Eszerint tilos vadászni szarvasbikára október 16- tói szeptember 1-ig, szarvastehénre és szarvasborjura február 1-től szeptember 1-ig, dámbikára és szarvasbikára november 16-tól október 1-ig, dámtehénre, dámborjura, szikaszarvastehénre és szikaszarvasborjura február 1-tői október 16 ig, őzbakra október 16-tól május 1-ig, őzsutára és gidára január 1-től november 1-ig, zergére, muflonra egész évben, mezei nyulra január 16-tól október 1-ig, siket- fajdkakasra május 16-tól április 16-ig, siket- fajd tojóra és jércére egész évben, nyirfajd- kakasra május 16-tól április 16-ig, nyírfajdtojára és jércére egész évben, császármadárra november 1-től augusztus 16-ig, tuzokkakasra junius 1-től április 1-ig, tuzoktojóra és jércére egész évben, fácánkakasra január 16-tól október 16-ig, fácántyukra január 1-től november 1-ig, fogolyra egész évben, fürjre, harisra és vadgalambra (kék és örvös) január 1-től augusztus 1-ig, gerlére jan. 1-től jul. 16-ig, erdei szalonkára ápr. 16-tól aug. 16-ig kivéve a kárpátaljai és erdélyi részeket amelyeken máj. 1-től aug. 16-ig, mocsári szalonkára április 16-tól julius 10-ig, kivéve a kárpátaljai és erdélyi részeket, kis és nagykócsagra, kanalasgémre, üstökösgémre, batlára (fekete íbiszre), fekete gólyára, gólyatöcsre, gulipánra, godára, bíbicre és dankasirályra egész évben, a kacsák minden fajára és egyéb vizimadarakra április 1-től julius 16-ig, vándorsólyomra, várósólyomra és hollóra február 1-től október 1-ig, éneklő madárra, reznektúzokra, ugartyukra, vércsére egerészölyvre, keselyűre, dögkeselyűre, sasokra, baglyokra egész évben. A tilalmi idők alatt nem szabad sem a vadak fiait, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni vagy tojásaikat elszedni. Tilos vadászni mindenféle vadra hajtókutyával január 1-től augusztus 1-ig, fényszóróval, gépkocsival, motorqg jármüvei egész évben, mindenféle csülkös vadra és medvére söréttel és postával vagy vágott ólommal, beleértve a kegyelemlövést is, egész évben, hasznos vadra hajtókkal április 16-tól augusztus 1-ig, hasznos vadra lesgödörből, kivéve az átvonuló vizi- madarakat egészében. A rendelet augusztus 1-én lép életbe. BENYOVSZKY PÁL. A hét legújabb tudnivalói Fogolyra az egész évben nem lehet vadászni
