Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-09-30 / 222. szám
riActóűffr.ET 1944 szeptember 30. Zalai alispán-választás száztíz évvel ezelőtt Az ellenpárt hivei a harangok félreverésével akartak zavart kelteni Özv. Barthelmes Wallerné szül. Skublics Celine nagyatyjának Skublics József császári és királyi huszárkapitány, táblabirónak levelesládájában érdekes adatokat találtunk az 1834. szeptember 22 én megtartott zalai alispánválasztásra vonatkozó ag. Az első alispáni állásra Botka József, Herte- lendy Károly és Bertalan Pál pályáztak. A választást megelőzőleg már hónapokon át folyt a korteskedés s a vármegye vezető körei Botka József mellett, a kisebb nemesek pedig Hertelendy Károly mellett foglaltak állást. A Botka párt választási vezetője Skublics József volt s vele együtt Csány László, Sümeghy Mihály, a zala- béri Horváthok és sokan mások vettek tevékeny részt a választási mozgalomban Csány László a sümegi, keszthelyi, pacsaí és a szentgróti járások községeit járta. Amint Skublics Józsefhez intézett levelében Írja, a választást megelőző éjtszakán Büköt, Lakot, Koppányi, Kallosdot magához rendelte Zala- csányba szállásra, a bókaházai, szentpéteruri, vörrői és nemesszeri nemeseket Mándon reggelizteti, Egerszegre való beszállításukról gondoskodik, őket borral, kenyérrel és pecsenyével ellátja és annyi mindenre vállalkozott, hogy alig képes kötelezettségeinek megfelelni. Sümeghy Mihály Nagylengyelből „Gergátiának residentionális városából“ számol be a választók hangulatáról s a választó nemesek megbízhatatlanságáról panaszkodik. Csány^László és társai, úgy látszik, urai voltak a helyzetnek, tekintélyük s az anyagi áldozatokra is kész támogatásuk eredményének tudható be, hogy a gróf Batthyány Imre főispán, kormánybiztos elnöklete alatt szeptember 22-én megtartott megyegyülésen az első alispáni állásra Botka Józsefet választották meg 2954 szavazattal, Hertelendy Károly 1673 és Bertalan Pál 2 szavazatával szemben. A közgyűlési jegyzőkönyv beszámol arról is, hogy a választás alatt a plébániatemplom mellett a földön álló lábakban elhelyezett harangokat ismeretlen tettesek félreverték s ez által zavart és ijedelmet keltettek. A zavar verekedéssé fajult, a városháza mellett gyülekező Herlelendy-pártiak a Kaszaháza felől jövő Botka párti nemeseket téglákkal megdobálták, majd a házak kerítéseit botoknak felhasználván, általános verekedés támadt. A vizsgálat lefolytatására kiküldött Simon Mihály főszolgabíró csak annyit tudott megállapítani, hogy bár a verekedés megtörtént, panaszos nincsen és hogy a legsúlyosabban bántalmazott Paizs István nemes ember is saját lábán távozott el a városból és óvakodott a panasztételtől. — A második napi közgyűlés ezért bölcsen úgy határozott, hogy a város elöljáróságát a harangoknak a tornyokba való azonnali felhúzására utasítják, nehogy mégegyszer hasonló rendzavarás történjék. A választást követő éjtszakán ismeretlen tettesek felgyújtották Skublics József döbrétei pajtáját is, a kiküldött bizottság azonban a kártevők kilétét nem tudta megállapítani. A választás nem szűkölködött romantikában sem. A Hertelendy pártiak a következő ékes rigmusokban szerkesztették ki Botka Józsefet: Jó borunk lesz, nem kell vogyka Vicispánnak sem kell Botka. Mert amaz borunk elrontja, Ez címünket elrútítja. Hatvan évig már otthon ült, Kálha szurdékokba csücsült S most kívánja : válasszák őt Vicispánnak — s még be sem jött Mindeddig a gyűlésekre S csak otthon ült, nem volt kedve. Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy a Zalai Magyar Élet újságot mindennap olvassa, mert ez a lap napról-napra közli az életbevágó kormányrendeleteket és egyéb tudnivalókat. Földet kapnak a dicső fegyvertényt felmutató honvédek Közöltük már a legutóbbi minisztertanács határozatát, amely szerint a m. kir. honvédségnek azt a tagját, aki a most folyó háborúban fegyverrel vívott harcok során az egyéni küzdelem hősi erényeivel ellenséges harckocsit bármely közelharci eszközzel használhatatlanná tett, vagy harcképes állapotban zsákmányul ejtett, mindenegyes harckocsi után 5 katasztrális hold terjedelmű, művelhető, legalább középminőségű földhöz kell juttatni. Ha a fegyvertény során a harcos életét vesztette, akkor a törvényes leszármazottját, vagy annak hiányában a házastársát, illetve a szüleit 10 katasztrális hold föld illeti meg. A földet az igény bejelentésének a honvédelmi miniszterhez való beérkezésétől számított 15 napon belül ki kell adni. Ha a harcos lakóhelyén nincs megfelelő művelhető terület rendelkezésre, akkor a lgeközelebb eső helység területén kell megtörténniie a 'juttatásnak. Tizezerpengős hitelt kapnak a kisiparosok A kormány a kereskedelmi hiteljuttatást a kisiparosokra is kiterjeszti. A kérdést úgy oldják meg, hogy öt nagy bank, továbbá az IOKSz és a kisipari Hitelintézet fog hitelt nyújtani a rászoruló kisiparosoknak. A kölcsön felső határa 10 ezer pengő lesz, a kamatot 6.5 százalékban, kivételes esetben pedig 6 százalékban állapítják meg. Mivel bankszerű fedezetet kevés kisiparos tud nyújtani, a kölcsön visszafizetésére vonatkozó biztonságot az állandó ellenőrzéssel helyettesítik. Nyertbőrárak megállapítása A Budapesti Közlöny szeptember 26-i számában megjelent árkormánybiztosi rendelet intézkedik a nyers mezei- és házinyúl-, a kutya-, macska-, őz-, szarvas- és dámvadbőrök legmagasabb árának megállapításáról. A rendelet szerint téli nyúlbőr darabonként 2.40, őszi 1.20, nyári 60 fillér. Házinyúlbőr szücsárú, légszáraz állapotban kilónként 16, timárárú 11, nyírásra való 9 pengő. Kutyabőr darabonként 7 pengő. Macskabőr ttimárárú darabja 3.50, szűcsárú 10 pengő. Özbőr, nyári darabja 30, téli 15 pengő. Szarvasbőr 15 pengő. Ezek az árak elsőrendű minőségű, farokkal és szőrrel, lábbal együtt szállított nyersbőrre vonatkoznak. Másodosztályúaknái 10, harmadosztályú- aknái 20 és negyedosztályúaknál 40 százalékkal alacsonyabb az ár. Szabályozták a faiskolák növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatának diiát Jurcsek Béla földmívelésügyi miniszter a hivatalos lap csütörtöki számában megjelent rendeletével egységesen szabályozta ia faiskolák, lerakatok, valamint a faiskolai termeszt- vényeket tartalmazó küldemények növényegészségügyi ellenőrzésének vizsgálati díjait. Faiskola esetében katasztrális holdanként 10 Hibás is a lába, keze, Nem illik az első helyre. Jobb lenne néki honn ülni, Podegrájával vesződni. S ha most a nagyobb urakat Tisztségekre emeljük, ígérgető szavaiknak Kis ideig engedünk, Majd foglaljak birtokaink S orvoslókat nem lelünk S késő lészen azt mondani Magunk kára: öntettünk. pengőt, de telepenként legkevesebb 20 pengőt, továbbá lerakat esetében is 20 pengőt kell fizetni. A növényegészségügyi zár alá helyezéssel kapcsolatos felülvizsgálatok esetében a díjösszeg az előbbieknek kétszerese. Posta, vagy 15 métermázsa súlyt meg nem haladó darabárú küldemények növényegészségügyi vizsgálatának és ciános fertőtlenítésének ellenőrzési díja 20 pengő, vasúti kocsi, gépkocsi, vagy fogatos járómű, valamint hajóküldemények díja 60 pengő. A rendelet egyszerűsíti a díjak befizetésének módját. A rendeletben megállapított és mindenki által kiszámítható díjösszeget postatakarékpénztári csekkszámlára kell befizetni és a fcsekk »Elismervény« szelvényét az ellenőrző vizsgálati bejelentéssel, illetve kérelemmel egyidejűleg kell az illetékes m. kir. növényegészségügyi körzet vezetőjének átadni. Gondviselő gazdaságvezetők kirendelése A hivatalos lap vasárnapi száma közölte a kormány rendeletét a háború következtében ügyeik ellátásában akadályozott személyek gazdasága részére gondviselő gazdaságvezető kirendeléséről. A rendelet lehetővé teszi, hogy a katonai, vagy munkaszolgálatot teljesítő, hadifogságba esett, vagy eltűnt és általában mindazok a személyek, akik az általuk vezetett gazdaság ügyeinek ellátásában akadályozottak, megfelelő gondviselő gazdaságvezető kirendelésével helyettesíthetők legyenek. A háborús viszonyok miatt gyakran előfordul, hogy a katonai szolgálatra, vagy munkaszolgálatra behívott középbirtokosok és kisebb birtokosok itthonmaradt családtagjai a gazdálkodást folytatják ugyan, de a gazdaság vezetéséhez megfelelő szakértelemmel nem rendelkeznek. Ilyen esetben a hátramaradt személy, családtag, vagy a birtok tulajdonosa gondviselő gazdaságvezető kirendelését kérheti az illetékes főszolgabírótól, illetőleg polgármestertől. Gondviselő gazdaságvezetőt lehetőleg a mezőgazdasági ingatlan közelében lakó okleveles, vagy "kellő gyakorlattal bíró gazdák közül a járási (városi) m. kir. gazdasági felügyelő meghallgatása után, mégpedig a katonai szolgálatra alkalmatlan, vagy polgári foglalkozásában meghagyott, illetve 48 éven felüli személyek közül kell kirendelni. A gondviselő gazdaságvezető kétféle hatáskörben működhet. Az egyik esetben csak szaktanáccsal látja el a gazdálkodást folytató személyt és a munkafegyelem fenntartásában támogatja. Ebben az esetben számára csak a szükséges fuvart, esetleg az ellátást kell biztosítani és a fölmerült készkiadásait kell megtéríteni. Ha azonban szükséges, a gondviselő gazdaságvezető a gazdaságban az igazgatási, kezelési és ellenőrzési teendőket is köteles ellátni. Ez esetben gazdatiszti hatáskört tölt be, tehát részére a helyi szokásoknak megfelelő javadalmazás jár. Ha a gondviselő gazdaságvezető kötelességének nem tesz elegét, kihágást követ el. A termelés zavartalanságának biztosítása érdekében az ügyeik vitelében akadályozott személyek e rendelet alapján kérjék gondviselő gazdaságvezető kirendelését. Ne halassza holnapra, ami újdonságot már ma olvashat a MACóSufflET -ben. A hét legúiabb tudnivalói
