Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-08-10 / 180. szám
1944 augusztus 10. 3 nA0\ÄREi.KT Megszüntetik a rögzített adók rendszerét Uj vizsgálat alapján állapítják meg a jövedelem és vagyonadót Legmagasabb napi árat tizetek hulló almáért és egyéb gyümölcsért. Bármilyen mennyiségben átveszem. Németh József gyümöltskereskedő Bíró Márton utca 56. földmunkálatok és talán még ez évben teljesen elkészül az ut, amelyért nem tudunk eléggé hálásak lenni. Mennyi hozzájárulást kellett vállalni a községnek ? — A 305 ezer pengős építkezési költséghez viszonyítva aránylag nem sokat, 58 ezer pengőt, Ezért szintén az alispán urnák tartozunk köszönettel. aki tekintettel volt arra, hogy az idei községi pótadónk 133 százalék. — De mondják meg azt is, — szólt közbe Devecseri János főjegyző —, hogy az útépítésre eddig már 48 ezer pengőt fizettek le, a többit meg szüret után törlesztik. . így élnek, igy gazdálkodnak a jó sepseiek, meg a báni borvidék többi községének messze földön ismert bortermelő gazdái. Egy évszázaddal ezelőtt őseink törték fel a hegyoldalaknak addig ekevas, ásó és kapa által nem érintett földjét és szőlőt, gyümölcsöst telepítve oda életet teremtettek itt, amely méltán vetekedik a leghíresebb magyar és külföldi borvidékkel. A föld nem is volt hálátlan Visszafizette a belé- hullatott verejtéket, meghálálta a délbaranyai magyarok szorgalmát, földszeretetét és hozzáértését. így is van ez jól. Azoknak adózzék a báni borvidék, azoknak teremtsen továbbra is gondtalan megélhetést és jólétet, akik már nemzedékek óta munkálják ezt az acélos búzát, pompás izü gyümölcsöket és a nektárként illatozó nemes borokat termő áldott baranyai földet. KOCSIS BÉLA. Zalaegerszeg egyéni sakkbajnoksága Zalaegerszeg város 1944 évi sakkbajnoka híméért most folyik a küzdelem a zalaegerszegi Baross Gábor Sakkörben, naponta este háromnegyed 7 órától 11-ig. A verseny be- fejeztéig lejátszandó 45 játszmából eddig 16 mérkőzést bonyolítottak le. A bajnoki címért folyó eme 1. osztályú verseny — amely egyszersmind az erőlista megállapítását is szolgálja — az első harmad befejeztével a versenyzők pontállása a következő: Kálmán Oszkár, Délnyugatdunántúl sakkbajnoka: 51/2 egység (hátralevő mérkőzéseinek száma 3), Maczek Józsiéi: 3egység (hátralevő mérkőzése: 4), dr. Pintér Lajos: 2 egység (hátralevő 7 mérkőzéssel), dr. Sipols Béla: 2 egység (hátralevő 6 játszmával), Bogai) László: D/g egység (hátralevő 3 játszmával), Székely János:. 1 egység (hátralevő 5 játszmával), Bita József: 1/2 egység (hátralévő 7 játszmával), Kopócs Imre: 0 egység (hátralevő 5 játszmával), Albert Kátolly és Bita Lajo;s: 0 egység (hátralevő 9 játszmával). A II. osztályú versenyen — amely szintén minősítő — kilencen küzdenek. A vezetők sorrendje: Kátyú: 4 pont (hátralévő mérkőzéseinek száma 3), DankoVits: 4 pont (hátralévő 2 játszmával), Dercsérfyi: 3 pont (hátralevő 4 játszmával). Itt jegyezzük meg, hogy a verseny egyik szorgalmas látogatója, a sakk és a sakkozók iránti szeretettől vezettetve, a bajnoki versenyre értékes tiszteletdíjat ajánlott fel. A versenyrendezőség az első és második osztályú verseny 3—3 első helyezettjének 3—3 tiszteletdíj kiadását tervezi a teljesítmény viszonzásaként. A verseny a Baross Szövetségnek ,a Kossuth Lajos-utcai új helyiségében folyik és díjtalanul tekinthető meg. Más esztendőkben mindig elkészült július végéig minden állami adóhivatal a vagyon- és jövedelemadók kivetésével. Addigra már a pénzügyigazgatóság is felülvizsgálta a kivetést és a községekben az elöljáróságokhoz, városokban pedig a városi adóhivatalhoz tették át a kivetéseket behajtás végett. Most azonban új rendelkezés jelent meg, amely kissé meghosszabbítja az adókivetések munkáját. Eddig ugyanis gyakorlatban volt az úgynevezett rögzített adó, amelyet nem kellett felülvizsgálni és évről-évre kivethette a hatóság a régi szilárd összegben. Az új miniszteri rendelkezés most teljesen megszüntette a rögzített adók rendszerét és utasította az a'dókivető hatóságokat, hogy alapos és új vizsgálat alapján állapítsák meg a jövedelem- és vagyonadó-alapot és ennek alapján vessék A napilapokban sűrűn bukkan az olvasó a MÁV. felhívásaira, melyben kéri a közönséget, hogy minden vasútra vonatkozó adalékot szolgáltasson be az igazgatóságnak, mert a MÁV. méltó keretek között akarja 1946 ban megünnepelni százéves fennállásának ünnepét. Természetesen az ünneplés igazi módja megkívánja egy hatalmas kiállítás rendezését is, ezért kérte és kéri ma is a MÁV. az olvasókat, hogy minden emléket bocsássanak a kiállítás rendelkezésére. A Magyar Vidéki Sajtótudósitó budapesti munkatársa a kiállítással kapcsolatban a következő felvilágosítást nyerte : — Nagyon sok viz folyt le a Dunán, mig végre 1828-ban megindult Széchenyiék első gőzhajója. Nagyon sok vaslengelyes és fatengelyes kocsi vájta a Duna balpartján a kétezeréves római hadiutat, mig Széchenyiék elkészítették száz évvel ezelőtt a szekér-műutat. Mennyi ellenkezés, mennyi félelem előzte meg gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos és gróf Batthyány Kázmér vaspályáját, mig végre 1846. julius 15-én meg is nyilt. Az emberek attól tartottak, hogy mindent felgyújt a mozdony kéményéből kicsapó szikra, ismét mások szerint mindenki megőrül, aki a robogó vonatból kinéz, a harmadik n^zet szerint a mezőn legelésző állatok meddők llesznek a rémülettől1, ha látják, hogy magától fut az ördög masinája? Volt olyan, aki éppen azért ‘kerítések közé akarta szorítani a vasutat, mint valami világ- csúfjái De a vasút mégis elindult, az emberek nem bolondultak meg 'sem a vonat baji, sem az utakon, az állatok sem lettek meddők, még a kerítés is elmaradj, elég volt egy egy-, - szerű sorompó is, a mezők sem égtek lej. A robogó vasút összekötötte az országokat egymással és műveltséget vitt mindenfelé. — Igaz, vitt háborút is. Európában a magyar vasút volt az első, amelyet bekapcsoltak a hadiszállításba. Lőszert, csapatokat vitt Kossuth harcaihoz a Vaspálya Pest—Vác és Pest—Szolnok között 1848-ban. Még ez év Szilveszter éjjelén robogott a magyar országgyűlés (is Kossuth Lajossal és a Szent ‘Koronával Szolnokon keresztül Debrecenbe az osztrák elől. 'A magyar vas- paripa történelmi időkben ugrott (ki az ércbányák mélyéből, ijgazán elmondhatjuk, hogy ki az erre az évre fizetendő jövedelem- és kereseti adót. Az állami adóhivatalok természetesen hozzáfogtak a nagy munkához. Igen nagy munkát jelent az új kivetés, hiszen a tételek ezreit kell megvizsgálni. Az adóhivatalnak szinte teljes személyzete ebben az ügyben dolgozik. Úgy gondolják, hogy augusztus közepéig befejezik a munkát, addig elkészülhetnek mind az új adatok felvételével!, mind pedig a kivizsgálással. Viszont múlhatatlanul szükség volt a megrögzített adók felülvizsgálására, a jövedelmek alapos átvizsgálására, mert ezek az utóbbi] esztendőkben alaposan megváltoztak. Az államnak viszont föltétlenül szüksége van az adójövedelemre. Az adófizető polgárnak elsőrendű kötelessége, hogy áldozatokat vállaljon és elsősorban az, hogy hiánytalanul eleget tegyen adófizetési kötelezettségének. méltó volt a fehér lóhoz, amellyel Árpád ide-: vezette népét. — Az éjtszakákban dohog, irobog, nyiiiog a sok vasszügyü mozdony, némelyik a magyar lángelme, Kandó Kálmán világszerte megcsodált alkotása. Bármilyen vérzivataros időket élünk is, gondolnunk kell ennek a valóban hűséges és csodálatos vasparipának jubileumára. Legújabban Déda—Szeretfalva, holnap ki tudja, merre veszi még útját. Bizonyos, hogy mindig szorosan együttfutnak !az acélsínek a magyar sors száguldó őrszellemével. — A magyar ipar, a magyar lángelme, a magyar műveltség ünnepe lesz az a csodálatos kiállítás, amellyel igazán be tudjuk megint bizonyítani a világ népei lelőtt, hogy mi csak adtunk Európának, bár sohasem ^kaptunk tőle. Szerte a világban robognak a magyar mozdonyok »tejtestvérei«, áramvonalas műszaki csodák. Mind-mind a csendes magyar propaganda nyelvén szólnak a nagy világhoz: a magyar föld ércéből öntöttek bennünket, a magyar szellem csinált belőlünk, élettelen anyagból ördöngös villámvonatot, a magyar becsület munkálta utolsó csavarunkat is, hogy megbízhatók vagyunk, mint az alvilág leigazolt szellemei. — Igen, ilyen, szinte költői gondolatok jutnak eszünkbe, amikor a magyar műszaki tudomány nagy ünnepére készülünk. Hisszük, hogy minden magyar ember megérti, meny^ nyíre fontos a magyar vasút történelmének még jelentéktelennek tetsző epizódja is, ha a százesztendős jubileum Kiállításáról van szól ZS. I. INNEN IS — ONNAN IS A sebesülést kapott Maglione bíboros, pápai államtitkár állapota lényegesen javult. Szülővárosában, Caseribában gyógykezelik. —• Halálra gázolta egy gépkocsi Debrecenben a motorkerékpáron haladó Elekes Dénes fiatat honvédtisztet. — Eltűnt Szegedről az egyik lefoglalt és leltározás alatt álló zsidó magán- gyűjteményből egy eredeti Corvin-kódex töredék egy része és több eredeti Kossuth-levél, A nagyértékü ritkaságok után való nyomozást a, fővárosban is folytatják. — Szívenlőtte maigát a fürdőszobában dr. Gerlóczy Pál budapesti orvos felesége, dr. Appel Klára fogorvosnő. Csapatot, lőszert Európában először a magyar vasút szállított kilencvennyolc esztendővel ezelőtt A százéves „magyar gőzös vaspálya" jubileuma
