Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)

1944-08-09 / 179. szám

[ ÁRA 14 FILLÉR 1944 AUGUSZTUS 9. SZERDA

V. évfolyam

^ POLITIKAI NAPILAP #

17 9. szám.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80.

Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL

Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz.

Honvédeink dicső teljesítményei és a német birodalom vezérének sondviselésszerü életbenmaradása biztató jelenségek harcunknak diadalmas megküzdésére — mondotta a főispán

A lesszebb nemesi levél.

Dolgozni kell mindenkinek. A munka nemesit. Ez a békeidők jelszava volt, de a munka most kötelesség. A nemzet parancsa. Aki nem dolgozik, az valóban nem érdemli meg a mindennapi kenyeret. Amikor a honvéd harcol, vérzik és életét áldozza a határokért, akkor itthon a legkevesebb, amit tehetünk, hogy dolgozzunk. Minden munka kevés a veszélyben álló hazáért. Dolgozni kell látástól vakulásig. A munka verejtéke ma tisztesség és becsület. Ha soha, most

a munka nemesi levél és igazolás a küzdő

honvéd előtt.

Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert hol itt, hol ott hiányzik a munkaerő sokszor fontos feladatok elvégzésénél. Hogy lehet ez ? Joggal merül fel a kérdés, mert tudjuk, lehetne másként is. Ennek a munkáshiánynak meg kellene szűnnie, mert erre meg volna a mód. Nézzük csak végig az utcákat. Lépten-nyomon életerős fiatalembereket, javakorbeli férfiakkal látni, akik dologidőben gondnélkül sétálgatnak, kirándulnak, mondjuk ki magyarán, lopják a napot. Arra gondolunk, nem volna-e lehetséges ezeket a töretlen erőket beállítani a harcban álló nemzet dolgos kezeket sürgető nagy munkájába? A középiskolák felsőbb osztályai, az egyetemi és főiskolai hallgatók felemelően szép példáját adják kötelességtudásuknak. Miért ne lehetne ezeket a munkabíró fiatalembereket és férfiakat egyszer megállítani és megkérdezni: Miért nem akarnak belekapcsolódni a munkába ? Azután ha nincs kellő magyarázatuk dologtalanságukra, a nemzet nevében rákényszeríteni őket, hogy munkával érdemeljék ki a békés itthoniétet, a mindennapi kenyeret, amelyet, háború lévén, minden ellenszolgáltatás nélkül megkívánnak a küzdő, vérző nemzettől. Nincs igazuk, bármivel is védekeznek. Most egyesegyedül a harcért, a győzelemért kell mindent megtennünk. Aki nincs a harctéren, annak itthon kell dolgozni. Annak a határokon belül a munka katonájává kell válnia. Vállalni kell minden munkát, bármi legyen is, ha az a küzdő nemzet érdekeit viszi előre.

Munkakényszert követelünk minden épkézláb ember számára, aki még mindig nem találta meg elhelyezkedését a nemzet jövőjéért folyó élet-halál harcban

Munkakényszert, minél sürgősebben, mert a dologtalanságot, munkakerülést látni, ma lázítás, izgatás a köteles rend és fegyelem ellen. A nemzet ereje kérje számon mindenkitől, könyörtelenül és irgalmatlanul, mit dolgozik, tesz-e valamit, hogy a nemzet független, szabad életét biztosíthassuk. Mert a munka ma mindenkire egyformán kötelező. És mindenki hazaáruló, aki dologtalanul él akkor, amikor megvan a két dolgos keze, csak az akarata hiányzik hozzá, hogy beálljon a dolgozók táborába. Aki hibáján kivül munkanélkül van, gondoskodni kell foglalkoztatásáról. így lesz az ország a dolgozók hazája. Aki pedig kerüli a munkát és tétlenkedik, mig más verejtékezik, az érezze a szigort és a fenyitő kezet.

Zala vármegye törvényhatósági kisgyülésén az elnöklő vitéz gróf Teleki Béla főispán megemlékezett azokról a biztató jelenségekről, amelyek azzal a tudattal töltenek el bennünket, hogy diadalmasan küzdjük végig német szövetségeseink oldalán ezt a háborút, bármilyen mértékben jelentkezik is a túlerő. Honvédségünk a kárpáti harcokban diadalmasan megállta helyét és

példaadó vitézségével újra beírta a magyar katonaerényt a történelembe.

Ez a háború, amely az európai kereszténységet és polgáriasultságot fenyegeti a bolsevizmus részéről, Magyarország léte ellen is irányul.

A bolsevikiek ellen folyó harcban zalai fiaink is derekasan kiveszik részüket, közülök bizo- I nyára számosán életüket is áldozták a magyar jövőnek biztosításáért. Kegyelettel emlékezett róluk a főispán épugy, mint a belső arcvonal zalai hősi halottairól. A bizottság tagjai néma felállással, csendes percet szenteltek a kegyeletérzés megnyilatkozásának. Azután a főispán megemlékezett a gyalázatos merényletről, amelyet a német birodalom vezére ellen követtek el a közelmúltban és amely merényletből a vezér majdnem sértetlenül került ki. Hinnünk kell, hogy

Hitler megmenekülésével a Mindenható megmutatta, hogy gondviselésszerü küldetése van annak a férfiúnak,

aki most még nagyobb elszántsággal emeli magasra a zászlót a kereszténység és polgáriasultság védelmében

Azután a tárgysorozaton levő 30 pontban történt határozathozatal. Ezek során jóváhagyták Zalaegerszeg és Nagykanizsa város határozatait. Nagykanizsa légoltalmi kiadásokra 250 ezer pengő államsegélyt kapott, amely kölcsönt tiz éven át 25 ezer pengős részietekben fizeti vissza.

A 400 ezer pengőt kitevő légoltalmi kiadások további részét MAB1 kölcsönből fedezi a város. Ugyancsak jóváhagyta a törvényhatóság a vizi- szentgyörgyi és zalacsányi körjegyzőségek községeinek határozatát a második OM díjnoki állás szervezésére, valamint Polay József nagy kanizsa városi adóügyi számvevő nyugdíjazását. Belatinc község ingatlant vásárolhat levente célra. A pécsi egyetemi kisebbségi intézetet 500 pengővel segélyezi a vármegye, ezenkívül

a kisebbségi intézet részére egy 1800 pengős zalai ösztöndíjat létesít.

Ezt az ösztöndíjat a pécsi egyetemen tanuló olyan diák nyeri el, aki a nemzeti kisebbségi kérdések keretében különösen a zalai kisebbségi viszonyokat tanulmányozza és elkötelezett séget fogad arra nézve, hogy tanulmányainak befejezése után Zaia vármegye közigazgatásánál kíván elhelyezkedni. Iklódbördőce határát nemrégiben súlyos jégcsapás érte, amelynek folyamán az iskolaépület és a tanitólakás cserépteteje is erősen megrongálódott. A vármegye 3000 pengő segélyt ad az iskola helyre- állításhoz és módját ejti annak, hogy az Anyaghivataltól való közel 800 ezer darab cserép igénylésének keretében az iklódbördőcei iskola is anyaghoz jusson Nem hagyta jóvá a vármegye a lenti körjegyzőség községeinek határozatát a körjegyzőség szétválasztására vonatkozóan. A Paloznak községi népház céljára nyújtott 4 ezer pengő segélynek telekkönyvi bekebelezéséhez hozzájárult a vármegye.

Közben légiriadóra megszólaltak a szirénák

s így {

a kisgyűlést köveftő közigazgatási bizottsági ülést már Villany- és gyertyafény melllett, az óvóhelyen kellett megtartani.

Az előadói előterjesztésekhez dr. Koller István, Gyömörey Sándor és Kovács Ferenc bizottsági tagok szóltak. Intézkedést kértek az állatijgénybevételek során fölmerülő nehézségek kiküszöbölésére, valamint a cséplési üzemanyag és a mezőgazdasági cselédség lábbeliellátásának biztosítására. Nagy derültséget keltett, amikor Gyömörey Sándor egy levél bemutatásával igazolta, hogy a pénzügyigazgatóság egyes közegei egy korábban hozott kormányrendelet betűjéhez ragaszkodva, csupán keresztlevél bemutatásának ellenében hajlandók a mezőgazdasági adómentes hajtóanyag kiszolgáltatása ügyében intézkedni. Az a rendelet, amaly a keresztlevél bemutatását kívánta hónapokkal ezelőtt, gyakorlati értelemben a vidékre vonatkozóan már taljesen időszerűtlen. A felszólalásokra adott válaszában a főispán bejelentette, hogy miként eddig, ezután is

mindem tőle télhető intézkedést megtesz az üzemanyaghiányon való segítés érdekében.

Ha országos viszonylatban áthidalhatatlan akadály nincs, bízik abban, hogy meg is lesz az eredménye az illetékes helyen való sürgős eljárásának. A lábbeliellátás ügyében a bőr- kormánybiztosságnál újra eljár, de már eddig is biztatást kapott, hogy őszig a megfelelő gondoskodás etekintetben megtörténik. Az állatbeszolgáltatások tekintdtében a, méltánytalanság kiküszöbölésére mód van újabban azáltal is, hogy a rendelkezés a közellátási felügyelőség befolyását is biztosítja a jövőbeti^ Személyesén kíván közbenjárni a főispán az orvoshiány fedezésére is. Végül a főispán beszámolt a beszolgáltatást kötelesség teljesí-