Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-08-05 / 176. szám
riAdftÄRELET 1944 augusztus 5. Vasárnapi hangulat az arcvonal mögött Sok beszámoló és riport látott már napvilágot arról, hogyan harcol a magyar ebben a világot rengető háborúban. Hallottuk, hogyan küzd a Sztalin-orgonák és aknák poklában az Utolsó lehelletéig hű dunántúli fiú, az alföldi gyerek és a székely, meg a többiek. Ez a háború. Az öldöklés egyetemes zűrzavarában azonos minden háborúk lényegével, de cé.jai- ban mégis más, mégis új: két, egymással homlokegyenesen ellentétes világnézet vívja ma már döntő párbaját. A világnézeteknek ebben a naponta új és új fegyverekkel alátámasztott harcában ott áll a magyar is és ma is, mint a múltban bármikor, felfigyelt a »honvéd« szóra a világ. Baráti és ellenséges oldalról egyaránt csodálattal adóznak a példátlan szívóssággal és vakmerőséggel rohamozó és sikert sikerre halmozó honvédeinknek. De amíg a harctereken a véres harcok folynak, a mögöttes hadműveleti területeken csaknem békés viszonyok között pihennek a köny- nyebb sebesüléssel, vagy más betegséggel az első vonalból hátraszállított katonák. J. községben ma vasárnap van. Meleg, sőt forró júniusi vasárnap. A község öt-hatszáz méter magasan fekszik a Kárpátok előhegységeiben, elrejtve az örökzöld fenyvesek közé. Valamikor ez is fürdőhely, sőt messzeföldön híres gyógyfürdőhely volt. Tulajdonképpen ma is ezt a hivatását teljesíti. Csakhogy az egykor pazarul berendezett villák és szállodák kényelmes falai között nem polgári lakosság pihen és élvezi a természet fenséges szépségét és a levegőben szinte megfoghatóan lebegő békét, hanem — a magyar honvéd. Vasárnap van. A fürdőhely árnyas sétányain most harcteret járt hősök sétálnak, beszélgeti nek, nevetgélnek és ismerkednek a megmaradt polgári lakosság szebbik nemével. Az egyik mankón biceg, a másiknak karja van felkötve, a harmadiknak fejét burkolja be a fehér pólya, a negyediket úgy tolja maga előtt kerekeken gördülő nyúgvóágyon az egészségügyi katona. Vannak természetesen teljesen »éptestűek« is. Ezek a gyógyultak, akik nemsokára visz- szamennek csapattestükhöz, hogy felfrissülve, testben-lélekben megerősödve folytassák tovább a harcot. Ebben a küzdelemben, mint egyének, csak apró porszemek, de ezekből az apró ember-porszemekből tevődik össze az ellenállhatatlan lendületű erő, amely a magyar honvédet ezer és ezer viszontagság között is egyik győzelemből a másikba viszi. Bizonyosan ugyanez az erő adja meg a lendületet is a végső nagy összecsapáshoz. Errefelé nem járnak hosszú autókaravánok, a kis község kiesik a fontos útvonalból. Ide csak vöröskeresztes sebesült- és betegszállító autók érkeznek. Nincs por. A távoli hegyek mögött tombol a harc — itt nyugalom van és jóleső, pihentető kikapcsolódás. Kis oázis a nagy vérengzés Szaharájában. Még temploma is van, amelynek tornya minden rongálástól mentesen mutat a hegy- vonulatok felett mosolygó égen lassan elúszó felhők felé. Alig öt perce harangoztak misére. Mert — bármilyen hihetetlen — itt még harangszó is van, amitől lassan teljesen elszokott az ember. Bent a templomban a kinti rekkenő hőséggel ellentétben jóleső, ájtatos hűvösség árad szét; Olyan ez, mint amikor a lázas homlokhoz hűvös, simogató kéz ér. A templom tömjénillátú csöndjében búgni kezd az orgona és — Istenem! — magyar szenté éneket énekelnek a padokban a véres harcoknak imádkozó emberekké szelídült fiai. KÁLLAY GÁBOR, haditudósító. A hét legújabb tudnivalói Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy a Zalai Magyar Élet újságot mindennap olvassa, mert ez a lap napróKnapra közli az életbevágó kormányrendeleteket és egyéb tudnivalókat. Kit kell hősi halottnak tekinteni ? Legújabb kormányrendelet szerint a honvédelmi miniszter abban az esetben ad ki olyan értesítést, amelynek alapján a halotti anyakönyvben „A hazáért hősi halált halt“ megjelölés bejegyzésének van helye, ha a meghalt, illetve halottnak nyilvánított személyt a a rendelkezések szerint hősi halottnak kell tekinteni. Hősi halott az, aki mint a honvédség, csendörség, rendőrség, pénzügyőrség vagy az állami erdészet fegyveres személyzetében tényleges szolgalatot teljesítő, avagy mint leventekötelezettséget, légvédelmi szolgálatot teljesítő személy a harctéren elesett, eltűnt és holtnak nyilvánították; ha hadműveleti területen vesztette életét, vagy olyan sebesülést, egészségromlást szenvedett, melynek közvetlen következtében a háború megszűnésének napjától számított két év eltelte előtt meghalt, hadműveleti területen kívül szolgálatával kapcsolatban ellenséges harcieszköz, vagy más harci cselekmény következtében életét vesztette, vagy halálos sérülést, vagy egészségromlást szenvedett, hadifogságban meghalt, vagy egészség- romlást szenvedett. Azt, aki a honvédség kötelékében kisegítő szolgálatot teljesített, csak abban az esetben lehet hősi halottnak tekinteni, ha olyan cselekményt hajtott végre, amelyért utólag kitüntették. Nem lehet hősi halottnak tekinteni azt a hadifogságba esett személyt, akinek magatartását „nemigazoltnak“ minősítették. Hősi halottnak kell tekinteni azt is, aki a háborúval, vagy a háborús veszéllyel kapcsolatos események következtében az ellenséggel szemben fegyverrel harcolt és a harcban elesett, vagy olyan sebesülést vagy egészségromlást szenveded, hogy a háború megszűnésétől számított két év eltelte előtt meghalt. A felkelők az ellenséggel egytekintet alá esnek. Ez a rendelet nem érinti az 1914—18. évi háborúban hősi halált haltak anyakönyvi bejegyzésére vonatkozó rendelkezéseket. Felemelték a hadisegélyt és a hadigondozottak járadékát. Előző lapszámunkban kivonatosan már megemlékeztünk a hadisegélyezettek és hadigondozottak járandóságát felemelő kormányrendeletről. Most a rendeletet részletesen ismertetjük. Az uj hadisegélyrendelet a hadisegélyben részesülés előfeltételéül szolgáló jövedelemhatárokat általában 25 százalékkal emelte fel. A hadisegélyek összegeit is lényegesen felemelték, még pedig a 12.800 lakosnál nem nagyobb lélekszámú községekben a legalább középiskolai négy osztályos végzettségű avagy önálló iparos vagy önálló kereskedő bevonultak felesége után havi 48 pengőről 60 pengőre, többi hozzátartozója után pedig havi 18 pengőről 25 pengőre. Azoknak a bevonultaknak hozzátartozói, akik nem tartoznak az előbb felsoroltak közé, a feleség után havi 36 pengő helyett 45 pengőt kapnak. A 12 000 lakosnál nagyobb lélekszámú községekben, továbbá megyei és törvényhatósági jogú városokban s legalább középiskolai négy osztályos végzettségű bevonult felesége után a hadisegély összegét havi 60 pengőről havi 75 pengőre, többi hozzátartozója után pedig havi 24 pengőről havi 30 pengőre, a többi bevonult felesége után pedig havi 48 pengőről 60 pengőre, többi hozzátartozója után pedig 24 pengőről 30 pengőre emelték fel. Az uj hadisegélyrendelet gondoskodik arról is, hogy a hadbavonultak- nak a légoltalmi kiürítés miatt más községbe költözött hozzátartozói a magasabb összegű hadisegélyt akkor is megtarthassák, ha az uj tartózkodási helyen csak alacsonyabb összegű hadisegély volna megállapítható. Ha azonban az uj tartózkodási helyen magasabb összegű hadisegély járna, az odaköltözött személyek részére ezt a magasabb összegű hadisegélyt kell folyósítani. A hadigondozottak járadékemelését szabályozó kormányrendelet felemeli a II. és III járadékosztályu hadirokkantak járadékát, még pedig a legénységi ellátási csoportba tartozó II. jaradékosziályu hadirokkantét havi 72 pengőről 90 pengőre, a III. járadékosztályuét pedig 36 pengőről 50 pengőre. Hasonló arányú emelés történt a tiszti és altiszti ellátású csoportban is. Magasabb összegben állapították meg a jelenlegi háború hadiözvegyeinek járadékait is, úgyhogy a jövőben a tiszti ellátási csoportba tartozó hadiözvegy havi 140 pengőt, az altiszti és legénységi csoportba tartozó hadiözvegy pedig havi 90 pengőt kap. Az emelés mértéke tehát itt eléri a 25 százalékot. A hadiárvák járadékát a rendelet ugyancsak felemelte. A szülődén árva a tiszti ellátási csoportban 110 pengőt, az altiszti és a legénységi ellátási csoportban pedig 70 pengőt fog kapni. Körülbelül ilyen arányban emelkedtek a félárvák járadékai és a hadigondozott családta- gokdak, azaz a munkaképtelen szülőknek járadéksegélyei is. A rokkantotthoni, illetőleg gyógyintézeti ápolásban részesülő hadirokkanlak rokkantotthoni pótléka 20—50 százalékkal növekszik. Az 1914—18 as háború hadigondozottjainak járadékai már eddig is azonosak voltak a jelenlegi háború hadirokkantjainak járadékösz- szegeivel. A hadirokkantak gyermekeinek nevelési pótlékát, továbbá a hadiözvegyek és hadiárvák járadékait a rendelet most az eddigiek kétszeresére emelte fel. Az 1920-as évek folyamán járadékmegváltásban részesült hadiözvegyek segélyösszegeit a rendelet ugyancsak £az eddigiek kétszeresére emelte fel. Újabb jelentések a Zalában pusztító viharokról Ennek az évnek nyarán többször is végigvonult a vihar Zala megye egyes részein és jégveréssel párosulva, érzékeny károkat okozott. Emlékezetes az, hogy a június 30-i jégvihar olyan erejű volt, hogy tetőket tört össze és ablakokat is kivágott. Akkor az érintett helyeken, a csömödéri és pákái körjegyzőség területén százszázalékos pusztítást csinált a kenyérmagvakban, a krumplibain és takarmányrépában pedig körülbelül 60 száz- lékra tehető a kár. Július elején a lenti és lasztonyai körzetben tapasztaltak jégkárokat, legutóbb pedig — mint arról már megemlékeztünk — a zalaegerszegi, zalaszeintgróti és sümegi járásban pusztított a jég. Most befutott magánjelentéseink szerint a zalaegerszegi járásban kilenc község van érintve és pedig Teskánd és Alibánfa 15—\ 30, Vorhota és Andráshida 20—50, Kemend- ollár 50—75, Szepetk 60—100, Söjtör 15—30, Ozmánbük, Vaspör 20—30 százalékos kárral hozzávetőleg. A zalaistvándi szőlősgazdák kára körülbelül 15 százalék. A zalaszentgróti járásban Kisszentgrót, Csáford, Zalabér, Batyk, Zalavég és Tűrje volt érintve és pedig a kis- szentgrótiak 15—50, a csáfordiak körülbelül 40 százalék kárral. Zalabér vidékén különösen a zab és a kukorica szenvedett, hír szerint a kár ezekben a terményekben 60—80 százalékra rúg. Batykon szintén a kukoricában és a zabban érezhető hasonló kár, ugyanígy Zalavégen és Türjén is. A sümegi járás területén Nyirádon és Szőcén okozott a jégvihar számítás szerint 30—80 százalékos károkat a terményben. Jelentéseink vannak arról, hogy Gógánfa község fele határát 50 százalékos kárral érte a jégverés, amely a még lábon álló terményeket sújtotta, Hetyefő községet pedig 70—80 százalékos kár érte.
