Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-08-05 / 176. szám
ÄRA 20 FILLÉF 1944 AUGUSZTUS 5. SZOMBAT V. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP » T7 6. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. A visszafizetés Megrázó erejű rádiószózatot intézett vitéz Jaross Andor belügyminiszter a német rádió rövidhullámú adásában az amerikai magyarokhoz. —1 Kemény és sorsdöntő időket élünk — mondotta a belügyminiszter — és úgy érzem, kötelesség nekünk, magyaroknak, akármilyen világtájon is legyen jelenleg az otthonuník, hogy elsősorban önmagunk között alakítsuk lei a becsületes magyar törekvések értelmében, az örök magyar célok szellemében a közvéleményt. A világháború hihetetlen szívóssággal és elkeseredéssel folyik az európai földrészen. Az Európára törő bolsevista politika kikényszerítette az angolszász hatalmak partraszállását a nyugati végeken és azótai képtelen bőségben ömlik a vér, de különösen az angol-amerikai vér a normandiai romi városokban, a gránátok felszaggatta lankákon. Moszkvában gúnyos örömmel könyvelik el ezt a vérveszteséget, mert a bolsevista világa forradalomnak föltétlenül szüksége van arra, hogy Londonban és Newyorkban egyaránt fölvesse fejét az elégedetlenség, előtérbe nyomuljon a felelösségrevonás szelleme és diadalt üljön a mai r'endszer pusztulása utáni vágy.. Merő képzelgés azt hinni, hogy a francia nép felszabadítókként köszönti a városait, falvadt és lakosságát elpusztítókat. Mérhetetlenül felháborító és a krisztusi erkölcsöt arculütő volt az Úristenhez intézett fohász, amelyet az angol—amerikai hírverés kürtőit széjjel a világban, mielőtt az elözönlő haderő vállalkozására elindult. A világháború mai törekvéseinek elfajulásáért azok felelősek, akik tehetetlenségükben az Európát védő haderőt úgy akarják legyőzni, hogy el akarják pusztítani a védtelen lakosságot, legnagyobbrészt asszonyok és gyermekek lakta városokat és falvakat. Az eddigi hadászati célpontok helyett rendszeresen pusztítanak kórházakat, templomokat, zárdákat és temetőket. így kellett eljönni annak az időnek, amikor a műszaki tudomány hatalmas Vívmányainak birtokában megindult London és Délangfia ellen a távolból irányítható bombasorozat és a folyamatos támadás. Tudjuk, hogy soha nem tapasztalt pusztulás fakad a bombák nyomán. Egész városok lakossága menekül el, minden védekezés csak időleges, tűz és halál kíséri útjukat biztosan és kivédhetetlenül. Itt csak visszaütésről van szó. A német hadvezetőség fizet Hamburgért, Brémáért, Kölnért, Berlinért, Stuttgartért és a többi bombázott német városért. Mi, magyarok, bizalommal, sorsunk tökéletes tisztánlátásával figyeljük a nagy birkózást, amely a különféle arcvonalakon tombol. Véreink ott küzdenek a Kárpátok előterében és Keletlengyelország síkságain. Az angol és amerikai bombázó rajok ismételten támadják meg fővárosunkat, vidéki városainkat és az egyszerű magyar otthonokat^ Legutóbb Zalában is borzalommal tapasztaltuk, hogy védtelen családok, asszonyok és gyermekek esnek áldozatul a pusztító ingoll- amerikai kegyetlenségnek. Most már nekünk is van számolni valónk velük és visszaütni nekik. A Délanglia felett süvítő és pusztító, repülőbombák fizetnek most magyarokért, Budapestért, Szolnokért, Miskolcért, Szegedért, Nagyváradért, Kolozsvárért és másokért. Nekünk is vannak néma halottaink, akik vádolnak, nem hagynak pihenni. Nagy célunk mellett most már őértük harcolunk s győzünk, hogy magyarokként éljünk a jövőben. Nem vagyunk semmiféle megtévesztés áldozatai, tisztán él előttünk a magyar jelen és nyugodt szemmel nézünk a jövőbe. Meg kell akadályoznunk, hogy idegen, távoli érdek szabja meg életünk lehetőségeit, Európa szolgasága a mi szolgaságunk is. közel kétmillió pengő államsegélyt engedélyezett a belügyminiszter a zalai községek háztartási egyensúlyának biztosítására Most érkezett meg az alispáni hivatalhoz a zalai községek 1944 évi költségvetésének jóváhagyása. Ennek kapcsán az az örvendetes meglepetés érte vármegyénket, hogy a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben egymillió 860 ezer 990 pengő államsegélyt engedélyezett a községek háztartási egyensúlyának biztosítására. Zalában van 483 község, ezekből 426 részesül államsegélyben. Kikötötte azonban a belüg} mmis|te|, hogy abban az esetben, ha a községháza,tolvosi lakás, iskola stb. építést az esetleges anyaghiány miatt egyelőre nem lehet megvalósítani, az engedélyezett államsegélyt más célra . Jhasz- nálni nem szabad. Nagyobb államsegélyt kapott Murabeszterce és pedig 71 ezer ?-42 pengőt községi építkezésre és Alsódörg'icse 80 ezer pengőt. Érdekes, hogy az alispán jiavas- lata pénzintézeti kölcsön felvételéről szól Alsó- dörgicsét illetően, a kormány azonban ehelyett rendkívüli államsegélyt engedélyezett s így Alsódörgicse polgárságának helyzetét módfölött megjavította. A részletekbe belepillantva, azt látjuk, hogy az alsólendvai járás községei összesen 253 ezer 892, a balatonfüredié 217 ezer 414, a Csáktornyáié 296 ezer 774, a keszthelyié 98 ezer 541, a lentié 79 ezer 78, a letenyeié 170 ezer 538, a nagykanizsaié 88 ezer 121, a novaié 181 ezer 277, a pacsaié 10.828, a perlakié 88 ezer 821, a sümegié 42 ezer 491, a tapolcaié 169 ezer 325, a zalaegerszegié 162 ezer 218, a zalaszentgrótié 47 ezer 699 pengő államsegélyt kaptak. Az államsegély a rendkívül magas pótadóval sújtott polgárság terheinek kiegyensúlyozását szolgálja. Figyelemreméltó körülmény ugyanis az, hogy Zalában két község, Adorjánfalva és Murabeszterce 180—180 százalék pótadóval küszködik, 114 községben 170 százalék a pótadó. A legkisebb pótadó van Türjén, 22 százalék és Alsódomborúban, 32 százalék. Legboldogabb azonban Pusztaszentlászló, ahol semmi pótadó sincs. Konkoly These Sándor államtitkár az állattenyésztésünk termelőképességének kihasználásáról Konkoly Thege Sándor földmívelésügyi minisztériumi államtitkár a »Magyar Állat- tenyésztés« most megjelent számában tanulságos cikket írt, amelyben az idei kedvező takarmánytermés megfelelő hasznosítására hívja fel a gazdák figyelmét az állattenyésztés növelése és a közeílátás javítása érdekében. Rámutat cikkében az államtitkár arra, hogy háborús gazdálkodásunknak nagy tehertétele volt az évek óta megismétlődő kedvezőtlen szálas- és kapástakarmánytermés, ami nemcsak az állatlétszám csökkenését idézte elő több vonatkozásban, hanem megakadályozta állatállományunk termelőképességének teljes kifejtését is. Az idei esztendő végre jó szálastakarmány- termést biztosított, a legelők fűnövése bőséges, a kapásnövényekből is jó termés ígérkezik. Ezért az új gazdasági esztendő egyik legfontosabb feladata a szántóföldi termelés színvonalának lehető fenntartásán és fokozásán kívül az, hogy állattenyésztésünk termelő- képességének minél nagyobb kihasználását érjük el az idei viszonylag jó takarmánytermés segélyével. Ennek keretében különösen fontosnak tartja az államtitkár az igásállatok erőteljes takarmányozását, mert ezeknek a háborús okok ‘ következtében az eddiginél több és jobb munkát kell végezniük. A jobb takarmánytermés lehetővé teszi a borjúnevelés kiterjesztését is a háborús igénybevételek pótlására. Főleg üszők és tinók nevelését tartja szükségesnek. Minthogy tehénállományunk az elmúlt években a takarmányozási nehézségek és hiányok miatt tejtermelőképességét nem tudta kifejteni, nagyon fontos feladatnak minősíti a jobb takarmánytermés segélyével a tehenek takarmányozásának okszerűbbé tételét és ezáltal a tejtermelés fokozását. Ha a kukoricatermés a mai kilátásoknak megfelelően sikerül, akkor lehetővé válik a sertésnevelés és hizlalás kereteinek kiterjesztése. Ez azért is kívánatos, hogy a húsellátásból a sertésvágás ismét kivehesse régi részét. A sertésnevelés kereteinek növelésén kívül nagyon kívánatos a hízósertéseknek nagyobb súlyra történő hizlalása is,
