Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-07-29 / 170. szám
/ 4 ÜááöSLÉlET 1944 július 29. — Át kell fejteni a sárga alapú cégtáblákat. Zalaegerszeg város polgármestere felhívja a kereskedők és iparosok fegyelmét arra, hogy akinek sárga alapon cinóbervörös betűkkel befestett cégtáblája van, az ezt a cégtáblát változtassa meg más színekre. A sárga alapú es cinóbervörös betűs táblákat Ujgyanis össze leget téveszteni a légo. táblákkal s ez a körülmény csak zavarólag hat. Ugyancsak felhívja a polgármester a közönség figyelmét arra, hogy az egyes (utcákban kirakott homok- halmok légoltalmi célokat szolgálnak a gyújtóbombák és a gyújtóhasábok eloltására. Ezeknek az ellenséges eszközöknek ez az1 egyetlen oltóeszköze, úgy hogy a homok széthordása, vagy a gyerekek által 'való szét- kaparása a legnagyobb veszély ellen való oltószernek használatát hiúsítja meg. A kö-i zön,ség saját érdeke, hogy ezeknek a homok- kupacoknak megkíméléséről gondoskodjék. ■— Szemencsétlanséig a zalaegerszegi Vasútállomáson. Máramarosi Zoltán oktató (és vezetőtiszt állomásbejárás céljából fel akart szállni az egyik mozgásban levő 'vonatra. Közben (nekiütődött a villamos oszlopnak. /Az ütés következtében bordatörést és a -vállán zúzó- dásokat szenvedett. Orvosi sqgélynyújtásban részesült, majd házi ápolásba bocsátották.-— Kiét dobcjz aranypénzt tálaltak a föltár o- záis során az egyik zalaegerszegi zsidó lakásban. A volt gettó lakásainak leltározása során az egyik lakás udvarán elásva két dobozt találtak, amelyek tele voltak magyar és német aranypénzekkel. Több .régi százkoronás arany került elő. Másik zsidó lakásban két -elpusztult kutya hullája terjesztette a bűzt* A leletek tehát nagyon is változatosak. — Eddig 21 balatoni fürdőhletyian végeztek vizsgálatot a szúnyogirtás megkezdésére1. Az idei tavaszi időjárás hozta magával, hogy a szúnyogok mindenfelé nagyon elszaporodtak és szinte lehetetlenné teszik esténként a sza,-j bádban való tartózkodást. Különösen nagy szunyograjok lepték el a folyók és a Balaton partvidékét. A Mlura mentén, ahol malária * szempontjából is veszedelmes a szunyogcsí- pés, különösen sok a panasz, de a Balaton mellett üdülőknek is kellemetlen estéket szet- réz a szunyoghad. Az Országos Közegészségügyi Intézet újabb hadjáratot indított a szúr nyogirtásra és ebből a célból már 21 balatoni fürdőhelyen végeztetett szakvizsgálatot. Ezen vizsgálatok eredményeképpen indulnak meg a mocsárlecsapolási és feltöltési munkálatok, mert a mocsarak a szúnyogok terjedésének fészkei. írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós irógépmüszerés z. rtMmRELET ZPRÓHIRDETÉSEK APRÓHIRDETÉSEK ARAT előre kell fi- zetni. Telefonon tehát nem vehetők föl apró» hirdetések, „j 'MiM bi.S» *!**• HULLÓ ALMÁT a legmagasabb napi áron vásárolok. Nagy Gábor gyümölcskereskedő, Bazita. Érdeklődni lehet Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 55. szám alatt, telefon 471. Film A SÜMEGI APOLLÓ FILMSZÍNHÁZ ELŐADÁSAI. (Telefon 47.) Augusztus 5-én, szombaton negyed 8-kor, 6-án, vasárnap délután fél 3, 5 és negyed 8 órakor: Mluki (magyar film). Augusztus 12-én, szombaton este negyed 8, 13-án, vasárnap fél 3, 5 és negyed 8 órakor: Kölcsönadott élet (magyar film). Zalai gazdák iskolája: Nyári kapálással siettessük a kukorica beéredését A búza után a kukorica a legfontosabb növényünk. Zsírtermelésünk nélkülözhetetlen növénye. Természetes, hogy mindenki törekszik arra, hogy minél nagyobb termést érjen el belőle. Nagyobb termés legegyszerűbben a több kapálással érhető el. A kukorica háromszoros kapálása általános. Ha csak ennyiszer tudjuk megművelni, akkor a kapálásokat toljuk ki úgy, hogy a harmadik júliusnak végére, augusztus elejére essék. Sokkal jobb azonban, ha előbb végezzük el és egy negyedik sarabolást adunk még növényünknek. Ezt aratás után végezzük. Van ekkor már időnk arra, annál is inkább, merít gyors munka. Mélyen nem kapálhatunk, sekélyen egy személy naponként 400 négyszögölet könnyen elvégezhet. A nyári sarabolásnak olyan előnye van,, ami maga is igen kifizetődővé teszi ezt a fáradságot. A száradt talajban a fejlődés megáll. A kukorica később hoz csöveket, későbben is érik. Ha gyomosodik, nem jut annyi víz, tápanyag, lassúbb ütemű lesz a fejlődése. Következmény itt is a később érés. Magától értetődnek ezek. Megelőzés: a nyári sarabolás. Egyik esztendőben augusztus közepére a kukoricám szépen kicsövesült. Munkáshiány miatt nem volt időm az összes kukorica nyári sarabolására. Az idővel is megkéstünk, a kukorica Is szépen állt. Nagyon nem is bántott. Augusztus végén, szeptember elején kaptam munkást. Mivel a szépen fejlett kukorica között a gazok is szép számmal tenyésztek, költséget nem kíméltem, gazirtás céljából a kukoricát megsaraboltattam. Mivel az egészre nem volt sem idő, sem munkás, tíz sort saraboltunk, tíz sort elhagytunk. Ismétlem, a kukorica szép volt mindenütt, méigis kiváncsi voltam arra, hogy ez a megkésett munka hoz-e valami eredményt. Októberben érő lófogú kukorica volt. Egész szeptember folyamán figyeltem a növényzetet. Az időjárás az érésre jó- hatással volt. Nappal meleg, éjjel jó harmat. A kukorica, amely a szemeit a csöveken most keményítette, ezt az időt szerette. A részbeni sarabolás befejezte után két hétre csodálkozva láttam a sarabolt és nem sarabolt kukorica közti fejlődés kiütközését. A sarabolt parcellákon a csövek érni kezdtek. A levélzet üde zöld maradt, de a csöveket takaró levél sárgás színt vett föl. A nem sarabolt parcellákon mintha tovább fejlődött volna a kukorica. Zöld maradt. Amikor tüzetesebben megfigyeltem, ez a zöld szín csak álcázása volt a nemfejlődésnek, illetve lassú fejlődésnek. A szemek nem akartak keményedni. Napról-napra jobban kiütközött a különbség. Oka nem volt más, mint a sarabolás. De a közelebbi okot is meg kellett keresnem. Véletlen megfigyelés által jöttem rá. A kukoricatövek között ritkán szójabab is volt vetve, ami szeptember végére beérett. Szedettem. Reggel a munkások először mindig a sarabolt parcellákon szedték, a nem sarabolt gazosakat kihagyták és -ezeket a délutáni órákban kerítették sorra. Először a harmatra gondoltam, mert reggelenként nagy volt, de amikor tíz óra felé a nap fölmelegítette a levegőt, a harmat is elszáradt, kérdeztem a munkásokat, hogy miért hagyják ki a gyomos parcellákat. A válasz az volt, hogy a talaj hideg, még nem melegült föl, majd délután! Az ember lába a legjobb talaj-hőmérő. Ellenőriztem. A parcellákba talajhőmérőket dugtam átlagosan 5—1-0 cm mélységre, de a szomszédos sarabolt és nem sarabolt parcellákban egymáshoz közel, ugyanolyan mélyre. A hőmérők 3—6 fok különbséget mutattak. A sarabolt talajon mindig magasabb volt a hőfok. Harminc-negyven napon át 3—6 fokkal több meleget kapott a sarabolt talajon levő kukorica, mint a másik. Ezenkívül vízzel is el volt látva. Világossá vált a korábbanérés oka. A hőfok-különbség is könnyen megmagyarázható. A sarabolt föld felszíne laza. A laza talaj a legjobb hő elnyelő. A szeptemberi nap melege a levelek között akadály nélkül a porhanyó talajra jiut, az magába szívja, éjjel-nappal tartja a meleget. Reggeli harmat alkalmával se hűl ki. A nem sarabolt gazos parcellán a nap melege a földet elborító gyom levélzetébe ütközik. Mint takaró, elzárja a napot a talajtól, de mint harmat-felszívó, az alatta levő talajt egész nap hűvösen tartja. A hőfok-különbség előidézéséhez nem kell sok gyom. Ritka gyomtakarói is elég ahhoz, hogy a napnak érlelő hatását a termőföld átmelegítésének a keresztülhúzása által megakadályozza. A nap érlelő hatásának a sarabolással Utat engedünk. Eredmény: a korábban történő be-érés. Nagy jelentősége van ennek akkor, amikor az időjárás a későn érő kukoricára nem kedvező. Még nagyobb előnye van akkor, ha a kukoricát búza követi. Nem mindegy, -ha a búzát két héttel korábban, vagy későbben vetjük. Ulgy sem jó előveteménye a kukorica 'a búzának, ne rosszabbítsuk még azzal, 'hogy későn tudjuk elvetni. A kukorica nyári sarabolásának az előnyét háromszor megismételt kísérlettel mutattam ki. A legnagyobb pontossággal végeztem. Nemcsak az összterméskülönbség a'’fontos a sara- bolt és nem sarabolt parcella között, hanem a ibeéredés mértéke is. Egészséges, beérett kukoricára van szükség. A be nem érett legfeljebb csak fele értékű,, A be nem érett csövek közé került a szedésnél — tekintet nélkül1 nagyságára és fejlődé'-* sére — mindaz a cső, amelynek szemei körömmel benyomhatok voltak. A törés átlagos eredménye, mivel részletekre nincs hely: a sarabolt kukorica össztermése 3460 kg, amelyből 3163 kg beérett, 263 kg be nem érett cső (8.3o/o-a nem érett be); a nem sarabolt kukorica termése 3.-040 kg, amelyből 2.330 kg beérett, 713 kg be nem érett cső (30o/o-a nem érett be). Meg kell jegyeznem, hogy a termésmennyiség kataszteri holdra van átszámítva és a kukorica későn érő lófogú volt. Hasonlítsuk most össze a termésmennyiségeket. Termés- többlet a nyári sarabolás javára 320 kg, a|mi 10 százalék termésnövekedésnek felel meg. A sarabolás javára kell írni a beérett és be nem érett csövek közötti értékkülönbséget, ami a jelen esetben kerek 10 százalékkal növeli a sarabolt területen termelt kukorica termésértékét. Kedvezőtlen 'érési időjárás esetén a lófogú kukoricáknál, ha azok későn érők, majdnem minden esetben 20 százalékkal emeli a nyári sarabolás a kukorica termésértékét. Fáradságunkat a természet tehát nagyon jól megfizeti. Nyugatzalában a kukorica nehezen érik be. Itt különösen ajánlatos a nyrári is arabolás. PÖRNECZI JÓZSEF. BÉLYEGZŐT Zalaegerszegen a cserkészüzletben rendeljen. Bárhol hirdetett szépirodalmi könyvet beszerezhet illetőleg megrendelhet. Telefon: 266. Laptulajdonos: Zalai Magyar Élet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131.
