Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-07-29 / 170. szám
2 1944 július 29. 1 Amikor a balatonfüredi sétányon tartották a minisztertanácsot Képek Füred aranykönyvéből — Kossuth Lajos, mint a Balaton riportere 1846-ban Kossuth Lajos meglátogatta a a Balatont, amelynek szépségéről, kincses értékéről sokat hallott. Vasút, persze, abban áz időben mé|g nem járt a Balatonhoz, bár éppen most nyáron van száz esztendeje, hagy már folytak az előkészületek ennek a magyar ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi életben beláthatatlan jelentőségű újításnak a bevezetésére. A mozjgalom élén gróf Széchenyi István, gróf Batthyány Kázmér és Kossuth Lajos volt. Az első vonal a pest—váci szakaszon létesült és a fejvirájgozott első magyar vonat Petőfit versre, Than Mórt pedig művészi képalkotásra ihlette. Kossuth tehát 1846-ban még gyorskocsin jutott el Füredre. Reggel 5-kor indult el Pestről a Nagy Pipától és aznap este szállt le Füreden a nagyvendéglönéh |g0n boldog órákat töltött a magyar tenger partján. Ennek emlékét őrzik a következő sorai, amelyek az újságriport színes elevenségével hatnak. Kicseindül belőlük a varázs, a lenyűgöző igézet, ábránd és fenség, amelyet a Balaton gyakorol minden emberre, aki csak egyszer is látta szelíden mosolygó, vagy dühösen tomboló tükrét és aki csak egyszer is érezte levegőjének mámorát. , ■ »Este van (írja Kossuth). Azon esték egyike,, melynek szelíd nyugalmában a számoló esz elandalodik, minden gondolat a szívben terem, az emlékezet páraképei feltűnni szeretnének a tárgytalan merengés előtt s a jövendőnek sejtelmeivel gőzalakként egybeolvadnak. S mily mondhatatlanul gyönyörű ^ste Füreden! Ablakom előtt suttogva terül el a Balaton, mint jegy nagyszerű tükör, melyet önszemléletének alkotott a Mindenható. Amott távol a láthatáron, iáhol Somogynak alacsony partját az esthomálynak leple fö- dözi, szelíd aranyfényben kél a teli hold s keresztül az egész rezgő <vízszínen egy sugárcsomót lövei, leírhatatlanul bájost, gyönyörűt. Szép ez a Balaton, szép mindenkoron. Szép, midőn csendes és foltokként ;a színét változtatja. Szép, midőn medre mélyéből az üvöltő szél sötét habokat paskoígat ,föl. Szép, midőn a vihar közeígését haragos zöld iszínt öltve jelenti (méltó tanulmány egy 'Daguerrenek). De legszebb, mondhatatlanul szép, midőn a kelő nap az első sugarát, vagy a teli hold la bájos fénycsomót göndör vízszínén végig Höveli. Ki a Mindenható mosolyát egy földi képbein látni sóvá fog, ezt nézze misig. És mégis, az embernek szíve fáj, midőn a roppant vízre tekint. Oly holt, minő csak Palesztinában a megátkozott Holt-tenger ileRegény ^ Magyarra fordította Gaál Olga (60) A fölkelők lováglása hosszú és fárad-i ságos volt a szteppén keresztül és nagyon hosszú volt az út a kaukázusi hégyekig, ahol a hegyi törzsekből alakult osztagokkal kellett találkozniok. Valami nagyobb dolgot tervezett a vezér. A legénység meg nem tudta biztosan, mi készül, hogy a vezér miben töri a, fejét. — Ne erőltessétek meg magatokat nagyon, fiúk, — figyelmeztette őket — mert még kemény munka vár reátok! De a nagy tétet még meg kell nyernünk! Beszéde egyelőre rejtvény maradt a számunkra. Végre elkövetkezett a nap, amikor elértük a hegyláncot. hét! Volna csak másutt ]e tó, amarra nyugat felé, fürge gőzösök ünnepelnék rajta az emberész diadalát.« Kossuth riportjában, íme, az alkotó lélek vágya is megnyilvánul a Balaton vízének hasznosítására és forgalmának emelésére. Akkor meg csak a Dunán jártak a gőzhajók, de a legnagyobb magyar, Széchenyi, a zalai alispánnal, mán forgatta a balatoni hajózás tervét. Balatonfüred mindig kedvelt találkozó helye volt az államférfiaknak, a művész- és inemes- világnak. Ha Füred aranykönyvében lapozunk, nemcsak Kisfaludynak, Deáknak és számos közéleti jelesünknek neveire bukkanunk, de arról is értesülünk, hagy eigy alkalommal az egész magyar kormány is ott tanácskozott. Báró Bánffy Dezső idejében történt ez. Nyolc héten át rendszeresen lejárt oda »viken- dezni« az egész kabinet. A közel félkilométer hosszú, négyfasoros Deák-sétányon jöttek ösz- sze és ott beszélték meg a kormányzati ügyeket, szinte minisztertanácsot tartottak. Wlassies Gyula, Zalaegerszeg szülötte volt akkor a kultuszminiszter. Már nagykanizsai alügyész korában is hű vendége volt Fürednek és éveken át abban a villában lakott, amelyet később Jókai vett meg. Wlassicsnak legnagyobb élvezete volt, amikor a vitorláson ha- nyattfekve, szinte egész nap a Balaton napját sugároztathatta testére, lelkére. — Milyen jó annak az embernek, akit reg- geltől-estig agyonzaklatnak, ha egyszer magára maradhat és nem lát egyebet, mint a Balaton kéklő víztükrét és fölötte a kéklő eget! — mondogatta. Akkoriban történt, hogy a zalai alispán tolmácsolta Zalaegerszeg város lakosságának köszönetét és háláját a gimnázium felállításáért. Az alispán a beszélgetés folyamán valahogyan szóbahozta, hogy a város hálából emléktáblával akarja megjelöltetni azt a házat, amelyben nagy fia született. A miniszter hevesen tiltakozott és azt mondta az alispánnak: — Élő emberről ne csináljanak szobrot és ne állítsanak neki emléktáblát. Csak a halála Után lehet az embert érdeme szerint megítélni. A város mégis márványtáblával jelölte meg az akkor még Iskola-utcának nevezett utca 13. ■számú házát és a leleplező ünnepségre a minisztert is meghívta. Wlassics azonban, ha már az emléktáblát nem is tudta összetöretni és az ünnepséget megtiltani, nagyon megbosz- szankodott ezen a > hízelgésen«. Az ünnepségen való megjelenését kereken megtagadta és annyira megsértődött, hog> sohasem kívánta megtekinteni a szülővárosát. Néhány fölkelő jól ismerte ezt az utat és átvette a vezetést. Libasorban vonultunk át a keskeny szoroson. Balról hatalmas sziklafalak zárták el a kilátást, jobbról mély szakadék tátongott A lovak óvatosan lépkedtek. A fölkelők kimerültén ültek a Uyeregben. Körülöttük mély csend, csak lent a szakadékba^ csörgedezett egyhangúan a kis patak. Keleten már pirkadt az ég, amikor a sziklás hegyoldalban sötéten ásító, hatalmas barlang bejáratához értünk. Megálltunk s a vezér hozzánk fordult: — Itt hosszabb pihenőt tartunk, mert ezen a helyen beszéltük meg a találkozást. Leszál- lunk tehát! Gondoskodjatok ennivalóról, meg a lovakról! A barlang belsejét fáklyákkal átkutattuk), A barlang ürege olyan óriási volt, hogy mindannyian kényelmesen elfértünk benne. 'Gyorsan hozzáláttunk az ennivaló elkészítéséhez és egy óra múlva már mindannyian alvásra készülődtünk. — A fáradt test megkívánja a maga pihé-i A zalaegerszegi 3ézus Szive ferences plébánia hirei A ferences plébánián májusban megindult A. C. vándorbabakeledgye mozgalom befejeződött. A jószívvel adott és szorgalommal ösz- szefgyüjtött anyagot többször tartott munka- délutánon az ügyes és készséges lelkek feldolgozták és július 23-án adták át a Jézus Szíve ferences plébánia szociális és jótékony- sági szakosztályának. A sok munka eredményeképpen a szakosztálynak 12 ■csomaf'g vándor^ babakelehgye áll rendelkezésére. Az elkészített anyagra már több édesanya, jelentett be igénylést. A ruhákat a szakosztály megbízásából két-két ferences világi rendi nővér és a Jézus Szíve Szövetségbeli tagok (gondozzák és kiadják. A szakosztály 5 csomag vándorbabakelengyét az A. C. központtól kapott 650 pengő ellenében. Viszont a szakosztály 200 pengőt segély címén ajándékozott az A. C. központnak, a most szervezés alatt álló Katolikus Akció Bajtársi Szolgálata ílapra (pedig 105.30 pengő jutott. Ugyancsak - közli a plébániahivatal!, hogy a Betegek Apostoli Mozgalom »szeretet angyalai« most járják a plébánia utcáit, hogy össze-l írják öregjeinket, betegeinket és a gyengélkedőket. Július 30-án, vasárnap tartja Ebergény község a hagyományos Szent Jakab búcsúját. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes nagymise szentbeszéddel, délután 3 órakor litánia,. Uj bérkocsidíjszabás Zalaegerszegen A polgármester a következőkben közli a vármegyei kisgyülés rendelkezése alapján megállapított új bérkocsidíjszabást: I. időszerinti díjak a város belterületén t a) első félórára 3, b) minden további megkezdett félórára 1, c) égész napra reggel 6 órától este 6 óráig 32, d) félnapra 16 pengő. II. Vasúti állomásokra: a) Arany János-iutcá- tól keletre eső városrészekből a zaladgerszegi, a nyugatra eső városrészekből az ólai állomásra 2 penígő, b) az Arany János-|u,tcától nyugatra eső városrészekből a zalaegerszegi, a keletre eső városrészekből az ólai állomásra' 3 pengő, c) a 'bérkocsiállomásról a zalaegerszegi, vagy az ólai állomásra 2 pengő, d) a zalaszentiváni állomásra lő pengő. III. Külterületekre: a) Nekeresd-major, szanatórium, külterületi malmok, téglagyárakba 5 pengő, b) a város határában levő szőlőhegyekre külön megállapodás szeriint. IV. Vidékre: A várakozási idő betudásával 3 óráig terjedő időre lő pengő, 3—6 óráig terjedő időre 2Ő pengő, 6—12 óráig terjedő időre 36 pengő. V. Temetéseknél, esküvők, vágy díszfelvonulások alkalmával 6 pergő. Ezt a díjszabást a bérkocsikban látható he-< lyen ki kell függeszteni. nését — mondta vezérünk. — Aludjatok, fiúk, hogy friss erőben ébredjetek, mert nem tudni, mi áll még előttünk ... * A kimerült fölkelők az egész napot és éjt- szakát átaliudták. Senki sem zavarta meg a nyugalmunkat. Vezérünk, aki az őrszolgálatot két napra előre ’beosztotta, csak egyszer kelt föl, hogy megnézze, nincs-e valami baj és ismét folytatta mély alvását. Másnap reggel, amikor az őrség leváltotta egymást, két lövés dördült ell A hegyek sokszoros erővel visszhangozták a dörrenést. Pillanat alatt fölélénkült a barimig. 'Mindenki feszülten figyelte a barlang bejáratát). Vezérünk ott állt az őr mellett. — Mi történt? — Lovasok tűntek föl a völgyben. Onnan hangzottak a lövések. A vezér elégedetten bólintott. Távcsövével átkutatta a vidéket. Most már szabadszemmel is jól láttuk, hogy lovas-csoport közeledik.
