Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-07-26 / 167. szám
1944 július 26. X. Xi 3 Egerszegnek a ineve? Vájjon az Eger család tett szert erre a településre? Régesrégi adó- összeírásokban bujkálva, valóban ráakadunk Göcsejben az Eger családi névre. De Ugyancsak középkori forrásokban Egerszegnek a neve Egerzugnak is szerepéi. Kissé mulatságosnak hat néhai dr. Pacséry Károly nyug. tanfelügyelőnek, a történetírónak és Ferenc Ferdinand trónörökös életírójának magyarázata a megyeszékhely nevéről. Pagséry azt írta niékem, hogy ő Ejgerszeg nevét onnan (származtatja, hogy Zala hajdan az egri püspök tulajdona volt és ennek a birtoknak a •szögénél feküdt ez a település. Az egészből annyi a legbizonyosabb, hogy Zala székhelye valóban zugban fekszik, áz Isten háta mögött, azért olyan nehéz ezt a városkát megközelíteni az ország forgalmi központjaiból ma is. Göcsejben sok az akácfa és ezért számosán foglalkoznak a méhészkedéssel is. Jó jövedelmi forrás, ha az akácvirágzás beválik. Gomb összegen azonban csak egyetlen méhészkedő gazda van, az sem szívesein válik meg a méztől, legalább hatósági áron nem/. Petrikereszturon már olcsóbban lehet kapni mézet — mondják a gom boss zegigk. Ide járnak ők egyébként a jegyzőségre ügyes-bajos dolgaikban, bevásárolni, meg néha a templomba is. Templomba ugyanis vajmi keveset járnak, .amely nem .dicséretes szokásukat ázzál mentegetik, hogy a petrikereszturi templom igen kicsiny. Állítólag a mostani templom helyén régen másik volt. Elő is került a földből egy hatalmas ládaszerü kő, amelyneik tetejét leemelvén, abban Szűz Mária-szobrot találtak. A kóládat az iskola elé helyezték és szónoki emelvénynek használják ünnepélyes alkalmakkor. Petrikeresztúrnak megbecsülhetetlen néprajzi értékei semmisültek meg az újabb időben, amikor egymásután többször pusztított ott a tűzvész. Nevezetessége a köz-« ségnek, hogy * ott lakott 1812-től 18-ig Pálóczi Horváth Ádám, a népköltészet, különösen a kurucköltészet emlékeinek gyűjtögetoje. Innen ment el So- mogyba meghalni. A petrikereszturiak között azonban az a hagyomány él, 'hogy ott van eltemetve, ha nem is ott 'halt miqg. Ez a hit támasztékot nyer abban, hogy pár évtizeddel ezelőtt találtak egy korhádt, kidőlt fa-* keresztet, ezzel a felírással: »Itt nyugszik Horváth Ádám«. Mondani sem kell, hogy Horváth Ádám keresztje jóval később került a petrikereszturi temetőbe, mint amikor Pálóczi meghalt. Leszállt az éjfél, amikor visszafelé, hazafelé kocsizunk. Bazitán néhálny ablakszem kivilágítva, Egerszegen is a városi béreslakáj- sokban. Amikor elismeréssel adózunk azért a Szorgalomért, hogy egyes házakban még éjjel is folyik a munka,, megrettenünk attól a gondolattól, hogy légiriadók alkalmával milyen könnyen támpontot találhatnának felénk az ellenséges gépek. Csak 'a kívül levő ember látja, milyen messzire elvilágít a legigényte- lenebb petróleumlámpa is. Több /okosságot, előrelátást és nagyobb fegyelmet, (erősebb ellenőrzést Szeretnénk. P.P. Látogatás a „h f v eljövendő békés világban váló 'elhelyezkedésre. Ebben az egészséges felfogásban minden ‘de- r(ék ember egyetért a gombosszegiekkel az egész országban. Egyébként a most folyó világháborúnak már egy hősi halottja is kikerült a községből: Sebestyén Vince, aki az 1942 év borzalmas januárjában maradt ott a jég- és hólepte orosz pusztákon. A fiatal házasoknál több a gyerek, áz idős párok még annak a fájdalmas felfogásínak pldozatai, hogy »minek annyi gyerek?« Most érzik aztán csak a gyerek hiányát, amikor bizony nagyon kéne a gyerek, hogy segítség legyen a gazdaságban. Azért <is boldogok és hálásak, ha a menhelyről kaphatnak egyetégyet. A rozskenyeret csak távolból 'ismerik, itt tnjndíg csak a tiszta 'búzakenyér járja*, Bizonyára ennek is van valami magyarázata, ők tudják. Egyébként különösebb népszokások nincsenek, vagy legalább is tagadják, hogy Volnának. Csupán azt emlegetik, hogy szent- karácsony este szénát kell rakni az asztal alá, Jiézuska állatainak kell. A jó világban számos kiránduló kereste föl a községet, amelynek közelében idillikus /endo húzódik, azt mondják, az »ágazási híd«. Most is láthatók az erdőben a tűzrakások nyomai, a hamu, amely arról tanúskodik, hogy az .egerszegi úri társaság cigánypecse* nyét sütött, vagy szalonnát pirított nyárson. A szalonnáról a kenyérre csepegő zsír a leg- ízesebb falat. Jót lehet húzni rá az otthonról hozott borból, vagy a, sörből, amelyet az Ipndőben hűsítenek. Pedig kár a városi uraknak italt hozni magukkal ide. Büszke rá a nép, hogy itt a szomszédban terem nemcsak Göcsej, de az ország »legjobb« bora, a Pató- hegyen. Abban a borban sok a nóta, a szerelem és a gyerek. Téved, aki azt gondolná, hogy talán Pató Pál úrról nevezték el ezt a kitűnő' bortermő hegyet. A Pató név elferdülése a Patay névnek, amilyen nevű család éppúgy lakott itt a »szegekben«, rtiint a Szamár család, amelyet másképpen Zamár néven is emlegetnek a régi írások. Ma is megvan a Rató-erdői dűlő. Hajdan falu volt a helyén, Patófalunak hívták. Ennek temploma is volt. Most is üdítő vizet ad az a forrás, amelyet Harangoskútnak hívnak. A portyázó törökök elől ide dobták be a templom harangját. Nagyon erősítik, hogy énnek a kútnak nincsen feneke. A falu lakosságának a felét Gombos-nak hívják. Régesrégi kismemesek, tőlük kapta a nevét is a közséjg. Legalább is Gönczi Ferenc úgy magyarázta, hogy a szeg elnevezés oninan származik, hogy az illető család szert tett erre a településre. Találónak látszik ai (magyarázat. Csák az üt szeget az ember fejébe, hogy hát akkor honnan származtatható (Tudósítás az orosz harctérről.) Ma már semmi sincs itt, ami megokoiílá tenné és igazolná ezt a nevet: haláldomb. Magas bükkfák árnyékában vagyunk, előttem egy kis deszkából rögtönzött íróasztal, körülöltem egy csomó nevetőarcu honvéd: zempléniek, hevesiek, szabolcsiak, de van közöttük dunántúli és egy-két szegedi is . . . Mondhatnám, az ország minden vidéke képviselve van ebben a csoportban és a sok táj, a sok város és falu fiai egységes csapattá kovácsolódtak itt össze és valamennyien büszkén vallják, hogy hegyivadászok . . . Dombtetőn vagyunk most. Alattunk a völgyben húzódnak meg az orosz állások. Helyenként nem lehetnek messzebb 150—200 méternél. Ui fegyverek A hangulat egyébként kitűnő. Egymást ugratják a fiuk, de ugratják az ellenséget is. Néha egészen ártalmatlan tréfákkal. Az elmúlt napokban valamelyik kitalálta, hogy a kilőtt puska- hüvelyt pálca segítségével egészen az ellenséges vonalig lehet dobni és az eközben félelmetes fütyülő hangot ad. Nem is kellett több nekik. Hamarosan nagy dobálásba kezdtek és az oroszok egyideig azt hitték, hogy valami uj fegyverrel lövik állásaikat. A fütyülő hang hallatára jobban keresték a fedezéket, mint a géppuska sorozatokra. Néhány nap múlva azonban rájöttek az ötletre és most már ők is dobálóznak. Kurta tizedest szólítom most meg és kérem, mesélje el, miért hívják ezt a helyet „haláldombnak“. Szabódik először, majd mégis csak beszelni kezd, társai is segítenek neki és igy lassan tisztázódik előttem a tényállás. Kolomea előtt félkörben támadásban voltak a magyar csapatok. Az általános nagy támadás keretében igen fontos szerep jutott az első hegyi dandárnak, amely a legnehezebb terepen haladt előre. A zászlóaljak azonban vitézül verekedtek és mindig elérték időben a kitűzött célt. — Önkéntes vállalkozás Az általános támadás kibontakozása előtt szükséges volt egy dombnak az elfoglalása, ahová az ellenség nagyon befészkelte magát. N. hadnagy és H. zászlós vállalkozott a domb elfoglalására önkéntes jelentkezőkből alakított csoportjával. Ez a csoport nem törődve a legvadabb ellenséges tűzzel sem, megközelítette az említett dombot és az ellenséget heve? közelharcban megfutamította, majd beásta ma^ gát és körkörös védelembe két napig kitartott a bolsevisták szinte óráról-órára megismétlődő támadásaival szemben. Csodálatosképpen a hős csoportnak alig voit vesztesége, egy-két halott kivételével, akik még az első közelharc alkalmával elestek, köztük a haláltmegvető bátorsággal rohamozó Komjáthy hadapród. Két napi állandó harc után az orosz hullák tömege hevert a dombon, — Ezért hívják a dombot „haláldomb“-nak. KONCZ ANTAL. — ADAKOZZUNK A LÉGITÁMADÁSOK Áldozatainak megsegítésére! máváut MÁVAUT • Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1944. junius 5-étől A forgalom vasár- és Zalaegerszeg —Bak—Keszthely. ünnepnap szünetel. Menetdij —---*--14 4 5*** i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10'35*** 17'05* T40---'--15 ' 17 é. Bak Hangya szövetkezet i. 10 03 16-33 — 815* 15 20 i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 45 1630 2-50 853 15 43 i. Zalaszentmihály—Pacsa rk. temp i. 9 22 16 07 — 8 55 1545 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 20 16 05 6 40 10 18 17 13 é. Hévizszentandrés posta i. 7 42 1437 6 40 1047 17 42 é, Keszthely Hungária szálló i. 7 25 1415 640 1050* 17 45*** é. Keszthely pályaudvar i. 7 10*** 14 -* Menetdíj Bak Nova — 8-30** 15 25** i. Bak pályaudvar é. — 18 15** — 8 15 15'30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 10 —** 1805 2-40 910** 16 10** é. Nova i. 9 20** 17 25** Menetdíj Zalaegerszeg—Bak—Bánokszentgyörgy 17 35* i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é.—' — T40 18T3* i Bak Hangya szövetkezet é. 7-0Ű 2-40 18 49 i. Sőjtör Búza-vendéglő é. 6 42 4-40 1940 é. Bánokszentgyörgy i. 5‘50 * — csak hétfőn, szerdán, pénteken közlekedik ** = csak kedden, csütörtökön, szombaton közlekedik *** = Szerdán nem közlekedik.
