Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)

1944-07-14 / 157. szám

1944 július 14. nps^äffeiET 3 A tüzérszakaszvezetőhőstette Csapataink súlyos harcok közben nyomul-1 nak előre K. felé. Szinte leszakad a föld a robbanások zajától. Derült az iég, de eső szi­tál felülről. Acél- és vaseső. Zuhog, huhog, vijjog a legkülönbözőbb nehéz fegyverek lö­vedéke. A pokol szabadult iel minden ördö­gével, belekapaszkodnak ennek a "földrésznek széleibe és rázzák, rángatják, le akarják se­perni a házakat, az embereket róla. Egy gyalogsági támadó csoport hatalmas lendülettel tör előre. Sikerül átgázolniok a folyón és megvetni lábukat a túlsó partoná Körülöttük recseg a föld, vijjogva csapódnak be a lövedékek. De nincs hátra, csak előre, előre, mindig csak előre... Láthatatlan kür­tösök rohamjele izzik, cseng, bong most ,a szívekben, az ezeréves jel, amely mindig csak előre ösztökélte a legnagyobb vérzivatar kö­zepette is a magyarokat. .. A sok zöldhajtókás honvéd között most feli tűnik az egyik fa árnyékában egy piroshajtó,- kás csoport is. Néhányan vannak csak!, s olyar nők, mint a pipacsok a zöld mezőben1,. Tüzé­rek. A hegyi üteg földerítői. Ott vannak a gyalogság első vonalában. Rádiójukat pilla­natok alatt telepítik, halk kattogások az ör­dögi dübörgésben és néhány pillanat múlva kész az 'összeköttetés 'az üteg főfigyelőjével. Orosz Ferenc szakaszvezető a földerítő járőr parancsnoka. Kezében térkép, műszer. Körötte gyalogsági lövedékek sivítanak. De ez csep­pet sem zavarja munkájában. Messzire be­látja a terepet,.. Apró, «mozgó, fekete tö­megeket vesz most észre. Az apró pontok egyre nőnek távcsövének mezejében. — Szovjet harckocsik, — suttogja — s mögöttük töméntelen bolsevista gyalogság. Szorgos kézzel dolgozik, méricskél a tér­képen, aztán hirtelen kezébe «veszi a rádió mikrofonját... Az üteg főfigyelője jelentke­zik. Közvetlen összeköttetést kér az üteg tü­zelőállásával ... És már mondja is a kőele­meket ... A helyzet egyre szorongatottabb lesz. Mind sűrűbben és sűrűbben surrannak el fejük fe­lett, mellettük a szovjet .gyalogsági lövedékek, akna recseg a közelükben. Ruhájukat, műsze­rüket telefröcsköli homokkal... De a tüzérek csak dolgoznak tovább. Tudják: nincs meg­állás. Mert ha most nincs helyén a szívük és eszük, akkor megsemmisül a hídfőben levő gyalogság is ... Néhány pillanat múlik csak el, de ezek a pillanatok most végtelelnségnek tűnnek. A tüzérek körül hevenyészett lövészgödrökből veszettül lő gyalogságunk, szüntelenül kelepei a .géppuska, szórja 'a golyószóró a lövedé­keket... És a bolsevisták .mégis jönnek, nyo­mulnak előre ... Ki-kidőlnek a soraikból. De mit jelent ez a néhány ember?! Olyan, mintha a vándor a búzatáblából kiszakítana itt-ott néhány marék búzát... És most borzalmas reccsenés hallatszik. Egymásután négy gyors robbanás ... Azután megint négy... És 'így továbj?. — Hurrá, — kiált föl egy honvéd — hurrá, pompásan lőtök, tüzér 'bajtársak! Most már a 'kaszás állott be a bolsevisták soraiba és arat. Rakásra hullanak a bolsevis­ták ... Megtorpan a fűzük is ... Orosz Ferenc szakaszvezető szemében bol­dog fény csillan. Sapkáját hirtelen lecsapja a földre. Homlokán kövér izzadtságcseppek gör­dülnek ... Le sem törli, hadd termékenyítse meg a földet. Mintha öt keze volna, úgy dolgozik... Egyszer a távcsőt állítja be, a másik pillanatban már a térképen mér, aztán ja rációhoz hajol— Egy közelben csapódó akna leszakít a közeli fáról ,egy nagy ágat és nya­kába zúdítja a szakaszvezetőnek. Csak egy mozdulat, mintha legyet hajtana el, félretolja az ágat és máris újabb tűzparancsot kiált be a mikrofonba. . A szovjet támadás megtorpan. Gyalogsá­gunk a hídfőt egyre szélesbíti... Az oroszok terve nem sikerült. Orosz Ferenc szakaszvezető, földerítő tisztes bátor föllépésével, ötletes, öntevékeny be­vezetésével megakadályozta a hídfő megsem­misítését. Kaplomyi György hadnagy, haditudósító. INNEN IS — ONNAN IS Elfogták a budapesti detektívek egyik an­gyalföldi korcsmában Dobos István rovott- múltú napszámost, aki a simongáti internáló­táborból megszökött és résztvett a zsidó Kar­funkel nővérek agyonverésében. — Magyar- ország első óvóhelyi színházát rendezik bei Budapesten. — A debreceni iparosok egy napot díjtalanul dolgoznak a bombakárosult társaik részére. Hivatalos órák után a posta nőalkalmazottai egy altiszt összedőlt háza rom­jainak eltakarításában segédkeztek. — Sopron- petőháza határában az ellenség által ledobott robbanó anyagot szedett föl egy háromtagú társaság. Mindannyian megsebesültek. — A vetések védelmére hívta fel pásztorlevelében Czapik Gyula egri érsek papságának a figyel­mét. Elrendelte, hogy az -esetleges 'kártevések meggátlásának megszervezésében a községi hatóságoknak segítségére legyenek és hogy az aratás és cséplés tartama alatt 'a szentmiséik után meghatározott szövegű alkalmi imát mondjanak. A zombori rendőrség őrizetbe vette díj., Tóth Lászlót, a városi közkórház nőosztályá­nak főorvosát. Az a gyanú ellene, hogy szán­dékos emberölésre való felbújtást, tiltott mű­tétet, közokirathamisítást és családi állás ellen való bűntettet követett el. Zalai iskolai értesítők 1. A zalaegerszegi állami polgári leányiskola évkönyve az 1943—44 tanévről. Most jelent meg a zalaegerszegi állami pol­gári leányiskola évkönyve a lefolyt tanévről Markos Jenőné Borbély Boriska megbí­zott igazgató szerkesztésében. A négyosztá­lyúvá kifejlesztett iskola immár 56 éve teljesíti nemzetnevelő tevékenységét. 1875-ben alapí­tották az akkori igényeknek megfelelő két- osztályú felső leányiskolát, amely állami segít­ségben részesült. Külön épülete nem vplt, hanem az elemi iskola épületében helyezték el, fölszerelése is csak néhány térképből állott;. Mindazáltal a tanulók mindjárt az első évben is nagyszámban jelentkeztek, köztük olyanok is, akik már évekkel azelőtt végezték az elemi iskolát. Az igazgatást az állami polgári fiú­iskola igazgatója látta el. Az intézet 1888-ban alakult át négyosztályú államilag segélyezett községi polgári leányiskolává, 1899-ben pedig államosították. Az iskola, amely eddig a zsidó hitközség házában volt elhelyezve, 1907-ben a mostani saját épületét kapta meg. A tanulók száma évről-iévre annyira növekedett, hogy az 1907—8 tanévtől kezdve szükségessé vált a fokozatos párhuzamosítás is. A tanulók lét­száma a csúcspontját akkor érte el, amikor az 1924—25 tanévben 312 volt a tanulólétszám. A zárdaiskola megnyíltával az iskola elnéptele­nedett s a párhuzamos osztályok az 1928—29 tanév végével megszűntek. Az évkönyv be­vezető cikket tartalmaz a polgári iskolák 75 éves jubileumával kapcsolatban. Ennek a gya­korlati iskolatípusnak a sorsa összeforrt nem­zetünk sorsával, azért jelent erőforrást az év­forduló. Az elmúlt tanévben az iskola beírt nyilvános tanulóinak száma 200, a magán­tanulóké 51. Ezek közül osztályoztak 194 nyil­vános és 50 magántanulót.. A tanulók közül mindössze három volt, aki a magyaron kívül más nyelven is beszélt. A vonaton bejárók száma 81 volt. Kitűnő eredménnyel végzett 14, jelesen 13, jól 86, osztályismétlésre mind­össze egy tanuló bukott. .Érdekes az értesítőnek az az adata, amely a háború hatásáról emlékezik meg a tanulóknál. Eszerint a tanulóknál általában lazult a szor­galom és az előmenetelnek üteme csökkent, Az osztályozás mértékét tehát a múlthoz vi­szonyítva le kellett szállítani. Az elég gyakori riadók néhány tanulóra zavaró hatással voltak. A háborús ellátás azonban nem látszott meg a tanulókon, mert legnagyobbrészt faluról jár­tak be s ott jobbak az élelmezési viszonyok. A ruházattal, cipővel, tanszerekkel való el­látottság a háborús viszonyokhoz mérten ki­elégítő voit. Legnagyobb hiány a kézimunka­anyagnál fordult elő, annak pótlására kukorica- csőhéjaí használtak. De ebből sem szerezhették meg a szükséges mennyiséget, nyilván azért, mivel a kukoricacsuhé tanfolyamok megye- szerte föllendítették a háziipart és így a ku­koricahéjban mindenfelé nagy kereslet volt. A hadbavonultak gyermekeiről állandóan történt gondoskodás. Az ifjúsági segítőalap segélyét is hadbavonultak gyermekei, illetve hadiárvák kapták meg. Hivatalos látogatás az elmúlt tanévben nem volt és a tervezett tanulmányi kirándulások is elmaradtak. 7LÁVAUT MÁVáUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendit: Érvényes 1944 junius 5-étől A forgalom vasár- és Zalaegerszeg*- Bak—Keszthely. ünnepnap szünetel. Menetdíj — —•— 14 45*** i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 1035*** 17-05* 140 — 15T7 é. Bak Hangya szövetkezet i. 1003 16-33 — 815* 15 20 i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 45 1630 250 853 15 43 i. Zalaszentmihály—Pacsark. temp i. 9 22 16 07 — 8 55 15 45 -é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 920 16 05 6 40 10 18 17 13 é Hévizszentandrás posta i. 7 42 14-37 6'40 1047 17 42 é. Keszthely Hungária szálló 1. 7 25 1415 6 40 10'50* 17 45*** é. Keszthely pályaudvar i. 7 IC*** 14-* Menetdíj Bak—Nova — 830** 15 25** i. Bak pályaudvar é. ­18 15** — 8 15 15-30 i. Bak Hangya szövetkezei é. 10 —** 18 05 2-40 9 10** ! 16 10** é. Nova i. 9 20** 17 25** Menetdíj Zalaegerszeg—Bak—Bánokszentgyörgy • 17 35* i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. — 1-40 18*13* i Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 2-40 * 18 49 i. Söjtör Búza-vendéglő é. 6-42 4-40 1940 é. Bánokszentgyörgy i. 5-50 * == csak hétfőn, szerdán, pénteken közlekedik ** = csak kedden, csütörtökön, szombaton közlekedik *** — Szerdán nem közlekedik

Next

/
Oldalképek
Tartalom