Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)

1944-09-16 / 210. szám

fl/íá^RÍLET 1944 szeptember 16. A veszprémi megyéspüspők hivatalos látogatása Sümegen A veszprémi megyéspüspök Mária ünnepén tette meg első hivatalos látogatását Sümegem Dp. Nagy Béla járási főszolgabíró és vitéz gróf Kornis Elemér országgyűlési képviselő fogadták a városka határában. A Szent István- téren felállított díszkapu körül a papság, a hivatalok, egyesületek és a hívek hatalmas serege, várta. A leventezenekar játéka után Molnár István közsé'gbíró és Mecseky Gab­riella leánypol'gárista üdvözölte a püspököt. Este 6 órakor első főpapi miséjét mondotta el Bíró Márton püspök 'gyönyörű templomá­ban. Evangélium után beszédet mondott, amelyben hivatkozott arra, hogy Sümeg vá­roska-történelmi levegővel van tele s la Bo;l- dogságos Szüzanyáinak kiválasztott helye, ahol számos cso-da hirdeti a kegyhelyi minőségét. Itt járt a romkoronás várban Szent László, A napfürdő délelőtt 11-től 2-ig van. Ezek­ben az órákban kifeküsznek a kőgátra a fiatal­emberek erősen ható színekben, piros és kék úszónadrágokban és ,a bennük maradt pogány vággyal imádják a napot. A lányok pedig, akik szőkék és halványak, hasonlóan nekidőlnek a hőségnek és udvaroltatnak maguknak a sugarakkal. Majdnem mind ismerem őket. Részint sze­mélyesen, részint a képeslapokból. Füred ez­úttal egész művésztelepet szállásol el. Ezek a szerecsenre sült alakok, akiknek más a képe, a megjelenése télen, mint nyáron, most alig mutatják, hogy kicsodák. Egy sörényes zene­szerző, akinek ideges és hősi ütemeit feb­ruárban a szimfonikusoknál hallottam, most tar koponyával fekszik itt, miint egy mitológiai alak, dagadó bronzmellel, feszülő vasizmokkal. Amott egy festő, mint valami római harcos. Itt a túlfinomult író, egy barbárnak Kemény­ségével. Amott a máskor könyvére hajoló pápaszemes tudós napellenző mögül bámul szobormereven az égre. A művésznő, aki a színpad deszkáin esténként fergeteges tapsok bűvkörében hajladozott, most csónakjában he­verve, ringattatja magát szinte egy helyben. Mindegyik örül a változásnak. Órákhosszatt feküsznek és izzadnak, szomjúhozmak, hogy csak egy árnyalattal is bámuljon az arcuk. Amint előttem van ez a sok-sok arc, a nap­sugár ecsetje alatt, a fényképésznek másoló kereteit látom, az érzékeny papírokat, amelye­ket csak a nap ragyogta! fel az élet (egészséges színeiben. Arra gondolok, hogy talán ők is tökéletesen életképes, egészebb lelket, új arc­képet várnak a természettől. Egyszerre beleugrana'k a gyémántos tóba és ilyenkor eszembe jut a fényképész arany? fürdője, ők mostan új képet »fixiroznak«. Át kell alakulniuk teljesen. Le kell vetkőzniök mindent, a szokásokat, a művészi cafrangokat, a ruhát, az inget, a régi bőrüket, a beteges városi színüket is. Hatalmas vágy ez. Az ember szeret öltöz­ködni. Valami öltözködési rögeszme sarkal­hatja őket arra is, hogy új színt kapjanak. Szabadulni akarnak a múlttól. Nagy Gábor gyümölcskereskedőnél, (Kazinczy-tér 2.) a dinnye kilója 60 fillér IV. Béla király és itt éltek szentéle,tű püspö1- keink közül többen, így Ujlaky, aki vértanú- halált halt, a két Sennyey, Széchenyi György, a későbbi érsek, Padányi Bíró Márton, a plébániatemplom és a püspöki kastély építte­tője. A történelem folyamán Szent István kirá­lyunk óta négyízben ajánlotta föl nemzetünk hazánkat a Szűzanyának, mint Magyarország Patronájának. Most itt az idő, hogy ötödször is felajánljuk. Mert tanuljuk meg, hogy a ne­héz időkben ne lefelé tekintsünk, a mély, haragosan tajtékzó örvényekbe, hanem fel, az égi magasokba, ahonnan biztosan segítsé­get várhatunk és kapunk, amint azt a magyar nemzet már többször tapasztalhatta történel­me során. Mise után a szép barokk kastélyban fof- gadta Sümeg társadalmának vezetőit. Megfigyeltem a nyaralókat és ezen a ponton mindegyiket egyenlőnek találtam. Játszanak és az ellenkezőjét játsszák annak, ami az életük. Minden nyaraló: színész. A legtöbb adót fizető polgár a sétányon kés és villa nélkül falatozik. A kis masamód beül a Grand Hotelba és vasárnap este az ismerő­seivel elmulatja az összekuporgatott pénzét. Mindenki logikátlan és boldognak látszik. Feltűnt egy máskor túlságosan »modern« leány, aki most símán fésüli a haját és Jókai- regényt olvas. Azok pedig, akiket a színházak­ból, a 'hangversenytermekből ismerek, az at­léták »dresszét« öltik magukra. Olyan édes mindnyájunknak eljátszani a szerepet, hogy ezúttal a fürdőn, a nyaraláson mások vagyunk, nem azok, akik tegnap. Ma­gunkat csaljuk és a napfürdő után önfeledten .gázoljuk a homokot, meg hadakozunk kitárt karokkal a vízzel, mint valami hadvezérek. Este pedig éjfélig van a holdfürdői. Ennek is van közönsége: az, amelyik nem volt ott a napfürdőben. Ilyenkor a művészek fáradt­A csabrendeki római katolikus plébánia ala­pítási éve ismeretlen ugyan, de valószínű, hogy éppen úgy, mint a Szent Lőrinc tem­ploma, amelynek búcsúja augusztus 10-én van, Szent István alapítása. Rendekre jártak a kör­nyékbeli falvak, telepek lakói istentiszteletre, mert a gyömörői, gógánfai, káptalanfai plébá­niák csak később alakultak. Okiratok szerint a csabrendeki plébánia az esperesi kerületben már a 13-ik században plébánia gyanánt van kimutatva. Hogy a csabrendeki templom és plébánia Szent István alapítása, abból is ki­derül, hogy Szent László király 1091-ben elrendelte a 37 országos ünnep mellett augusztus 10-én Szent Lőrinc napjának megünnep­lését. A zsidóság letelepedése valószínűleg 1222 körül, II. Endre alatt történt meg, amikor már Rendeknek piaca volt. Addig ugyanis ma­guk a nemesek és a királyi tisztek bonyolí­tották le a cserekereskedelmet. Sokan nem lehettek a zsidók, mivel letelepedésüket csak a főpapi városokban engedték meg. A lakosság írni, olvasni nem tudott. Ä ne­messég a 14-ik, 15-ik században még író­deákot tartott. Ilyen viszonyok között, amikor írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszeri/ javításokat vállalok Horváth Miklós irógépműszerész. ságtól részegen horkolnak a párnákon,. De ki­jönnek a partokra számosán, akiket délelőtt, délután hiába kerestem. Leülnek a piros pa­dokra, a fűbe, a homokba, élvezik a platáno­kon, jegenyéken átsugárzó holdfényt, sőt ki­vonulnak a mólóra és süttetik arcukat az ólomfénvü hold­világgal. Bizonyára azt akarják, hogy kicsit megfehérül- jön a pirospozsgás arcuk, puhuljon a kérges lelkűk és köd lopózzék nagyon is határozott, merész és éles szemeikby. ők is kúrát tarta­nak. Az idő néha nagyon is kedvez nekik. Lát­tam ilyen tündéri estet. Felhők között emel­kedik a hold. A tó az ezeregyéjtszaka játékait játssza. Távol, a tihanyi partoknál, ahol a visszhang alszik, világoszöld visszfényben tün­dököl a víz és a badacsonyi szőlőhegyek felől idetévedt szél énekhangokat, illatot, hó­dító idegizgalmat hoz. A holdfürdő közönsége mind érzelgős. Egy borügyinök el van ragad­tatva a természet szépségeitől. Egy politikus a költészetet dicséri és szinte ájultan tartja fejét a beteg égitest felé. Egy zsidóvagyonrejtegető könnyezik, egy árdrágításért nemrég elítélt honfi az idealizmusról beszélt E!gy vénleány Petőfi szerelmes versét szavalja. Különös össz­hangba olvad össze az' est, a holdfény, a ciga­retták illata, a halk beszéd, sóhajtás, a víz locsogása, a tücsökzene és a békaburuttyolás. Egy elviharzott asszony hernyóhoz hasonlító elhervadt szája megindultan mozog. Egy nagy­vállalati vezérigazgató tántorogva áll a gyö­nyörűségben. Aranyfogai csillognak a hoW- fényben. Mély meggyőződéssel sóhajt. Ki- düllesztett hasát dicsfénybe vonja be a holdi. A rádió ébreszti föl a társaságot a költé­szet mámorából: Légiveszély! Egyszerre a kegyetlen valóságra döbben mindegyik: Háborúban vagyunk. Az ábrándozó ember egyszerre semmi más nem lesz, csak ember, aki a puszta létének sorsán reszket... a kereskedelem és a föídmívelés alig fejlődött, Csabrendek sem haladt előbbre századokon keresztül. A 16-ik században a rendi alkot­mány védelmében folyó harcokból Török Bá­lint és Nádasdi alatt a rendekiek is kivették részüket. Ott voltak a dunántúli csapatokban, Budavár visszavételének kísérletében 1540-ben, később Veszprém, Győr, Komárom mellett levő harcokban is. Veszprém elestének hírére már á jobbágyság is fegyvert fogott a haza védelmére. A csabrendeki nemesség Ferdinánd megkoronázása után a pozsonyi országgyűlé­sen sürgette az ország sérelmeinek orvoslását. Amikor pedig nyíltan kitört a harc az alkot­mány megsértése miatt a király és a nemesség között, a rendekiek szívósan harcoltak az al­kotmány védelme mellett. De ott voltak a harcban akkor is, amikor a pápa szentháborút hirdetett a kereszténység és a haza megmentésére karddal, adóval és vérrel a török ellen. Résztvettek a végvárak, Győr és Kanizsa meg­erősítésénél is. Később a nemesség elszegé­nyedett része zsoldba állt a török ellen részben Boriszló veszprémi püspök vezérlete alatt, rész­ben Choron András sümegi várnagy és Bocs- kay zászlói alatt. POSGAY ERZSÉBET. Napfürdő és holdfürdő a Balaton partján Füredi emlékkép tegnapról A csabrendeki nemesek szerepe az alkotmány és a haza védelmében

Next

/
Oldalképek
Tartalom