Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-09-16 / 210. szám
fl/íá^RÍLET 1944 szeptember 16. A veszprémi megyéspüspők hivatalos látogatása Sümegen A veszprémi megyéspüspök Mária ünnepén tette meg első hivatalos látogatását Sümegem Dp. Nagy Béla járási főszolgabíró és vitéz gróf Kornis Elemér országgyűlési képviselő fogadták a városka határában. A Szent István- téren felállított díszkapu körül a papság, a hivatalok, egyesületek és a hívek hatalmas serege, várta. A leventezenekar játéka után Molnár István közsé'gbíró és Mecseky Gabriella leánypol'gárista üdvözölte a püspököt. Este 6 órakor első főpapi miséjét mondotta el Bíró Márton püspök 'gyönyörű templomában. Evangélium után beszédet mondott, amelyben hivatkozott arra, hogy Sümeg városka-történelmi levegővel van tele s la Bo;l- dogságos Szüzanyáinak kiválasztott helye, ahol számos cso-da hirdeti a kegyhelyi minőségét. Itt járt a romkoronás várban Szent László, A napfürdő délelőtt 11-től 2-ig van. Ezekben az órákban kifeküsznek a kőgátra a fiatalemberek erősen ható színekben, piros és kék úszónadrágokban és ,a bennük maradt pogány vággyal imádják a napot. A lányok pedig, akik szőkék és halványak, hasonlóan nekidőlnek a hőségnek és udvaroltatnak maguknak a sugarakkal. Majdnem mind ismerem őket. Részint személyesen, részint a képeslapokból. Füred ezúttal egész művésztelepet szállásol el. Ezek a szerecsenre sült alakok, akiknek más a képe, a megjelenése télen, mint nyáron, most alig mutatják, hogy kicsodák. Egy sörényes zeneszerző, akinek ideges és hősi ütemeit februárban a szimfonikusoknál hallottam, most tar koponyával fekszik itt, miint egy mitológiai alak, dagadó bronzmellel, feszülő vasizmokkal. Amott egy festő, mint valami római harcos. Itt a túlfinomult író, egy barbárnak Keménységével. Amott a máskor könyvére hajoló pápaszemes tudós napellenző mögül bámul szobormereven az égre. A művésznő, aki a színpad deszkáin esténként fergeteges tapsok bűvkörében hajladozott, most csónakjában heverve, ringattatja magát szinte egy helyben. Mindegyik örül a változásnak. Órákhosszatt feküsznek és izzadnak, szomjúhozmak, hogy csak egy árnyalattal is bámuljon az arcuk. Amint előttem van ez a sok-sok arc, a napsugár ecsetje alatt, a fényképésznek másoló kereteit látom, az érzékeny papírokat, amelyeket csak a nap ragyogta! fel az élet (egészséges színeiben. Arra gondolok, hogy talán ők is tökéletesen életképes, egészebb lelket, új arcképet várnak a természettől. Egyszerre beleugrana'k a gyémántos tóba és ilyenkor eszembe jut a fényképész arany? fürdője, ők mostan új képet »fixiroznak«. Át kell alakulniuk teljesen. Le kell vetkőzniök mindent, a szokásokat, a művészi cafrangokat, a ruhát, az inget, a régi bőrüket, a beteges városi színüket is. Hatalmas vágy ez. Az ember szeret öltözködni. Valami öltözködési rögeszme sarkalhatja őket arra is, hogy új színt kapjanak. Szabadulni akarnak a múlttól. Nagy Gábor gyümölcskereskedőnél, (Kazinczy-tér 2.) a dinnye kilója 60 fillér IV. Béla király és itt éltek szentéle,tű püspö1- keink közül többen, így Ujlaky, aki vértanú- halált halt, a két Sennyey, Széchenyi György, a későbbi érsek, Padányi Bíró Márton, a plébániatemplom és a püspöki kastély építtetője. A történelem folyamán Szent István királyunk óta négyízben ajánlotta föl nemzetünk hazánkat a Szűzanyának, mint Magyarország Patronájának. Most itt az idő, hogy ötödször is felajánljuk. Mert tanuljuk meg, hogy a nehéz időkben ne lefelé tekintsünk, a mély, haragosan tajtékzó örvényekbe, hanem fel, az égi magasokba, ahonnan biztosan segítséget várhatunk és kapunk, amint azt a magyar nemzet már többször tapasztalhatta történelme során. Mise után a szép barokk kastélyban fof- gadta Sümeg társadalmának vezetőit. Megfigyeltem a nyaralókat és ezen a ponton mindegyiket egyenlőnek találtam. Játszanak és az ellenkezőjét játsszák annak, ami az életük. Minden nyaraló: színész. A legtöbb adót fizető polgár a sétányon kés és villa nélkül falatozik. A kis masamód beül a Grand Hotelba és vasárnap este az ismerőseivel elmulatja az összekuporgatott pénzét. Mindenki logikátlan és boldognak látszik. Feltűnt egy máskor túlságosan »modern« leány, aki most símán fésüli a haját és Jókai- regényt olvas. Azok pedig, akiket a színházakból, a 'hangversenytermekből ismerek, az atléták »dresszét« öltik magukra. Olyan édes mindnyájunknak eljátszani a szerepet, hogy ezúttal a fürdőn, a nyaraláson mások vagyunk, nem azok, akik tegnap. Magunkat csaljuk és a napfürdő után önfeledten .gázoljuk a homokot, meg hadakozunk kitárt karokkal a vízzel, mint valami hadvezérek. Este pedig éjfélig van a holdfürdői. Ennek is van közönsége: az, amelyik nem volt ott a napfürdőben. Ilyenkor a művészek fáradtA csabrendeki római katolikus plébánia alapítási éve ismeretlen ugyan, de valószínű, hogy éppen úgy, mint a Szent Lőrinc temploma, amelynek búcsúja augusztus 10-én van, Szent István alapítása. Rendekre jártak a környékbeli falvak, telepek lakói istentiszteletre, mert a gyömörői, gógánfai, káptalanfai plébániák csak később alakultak. Okiratok szerint a csabrendeki plébánia az esperesi kerületben már a 13-ik században plébánia gyanánt van kimutatva. Hogy a csabrendeki templom és plébánia Szent István alapítása, abból is kiderül, hogy Szent László király 1091-ben elrendelte a 37 országos ünnep mellett augusztus 10-én Szent Lőrinc napjának megünneplését. A zsidóság letelepedése valószínűleg 1222 körül, II. Endre alatt történt meg, amikor már Rendeknek piaca volt. Addig ugyanis maguk a nemesek és a királyi tisztek bonyolították le a cserekereskedelmet. Sokan nem lehettek a zsidók, mivel letelepedésüket csak a főpapi városokban engedték meg. A lakosság írni, olvasni nem tudott. Ä nemesség a 14-ik, 15-ik században még íródeákot tartott. Ilyen viszonyok között, amikor írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszeri/ javításokat vállalok Horváth Miklós irógépműszerész. ságtól részegen horkolnak a párnákon,. De kijönnek a partokra számosán, akiket délelőtt, délután hiába kerestem. Leülnek a piros padokra, a fűbe, a homokba, élvezik a platánokon, jegenyéken átsugárzó holdfényt, sőt kivonulnak a mólóra és süttetik arcukat az ólomfénvü holdvilággal. Bizonyára azt akarják, hogy kicsit megfehérül- jön a pirospozsgás arcuk, puhuljon a kérges lelkűk és köd lopózzék nagyon is határozott, merész és éles szemeikby. ők is kúrát tartanak. Az idő néha nagyon is kedvez nekik. Láttam ilyen tündéri estet. Felhők között emelkedik a hold. A tó az ezeregyéjtszaka játékait játssza. Távol, a tihanyi partoknál, ahol a visszhang alszik, világoszöld visszfényben tündököl a víz és a badacsonyi szőlőhegyek felől idetévedt szél énekhangokat, illatot, hódító idegizgalmat hoz. A holdfürdő közönsége mind érzelgős. Egy borügyinök el van ragadtatva a természet szépségeitől. Egy politikus a költészetet dicséri és szinte ájultan tartja fejét a beteg égitest felé. Egy zsidóvagyonrejtegető könnyezik, egy árdrágításért nemrég elítélt honfi az idealizmusról beszélt E!gy vénleány Petőfi szerelmes versét szavalja. Különös összhangba olvad össze az' est, a holdfény, a cigaretták illata, a halk beszéd, sóhajtás, a víz locsogása, a tücsökzene és a békaburuttyolás. Egy elviharzott asszony hernyóhoz hasonlító elhervadt szája megindultan mozog. Egy nagyvállalati vezérigazgató tántorogva áll a gyönyörűségben. Aranyfogai csillognak a hoW- fényben. Mély meggyőződéssel sóhajt. Ki- düllesztett hasát dicsfénybe vonja be a holdi. A rádió ébreszti föl a társaságot a költészet mámorából: Légiveszély! Egyszerre a kegyetlen valóságra döbben mindegyik: Háborúban vagyunk. Az ábrándozó ember egyszerre semmi más nem lesz, csak ember, aki a puszta létének sorsán reszket... a kereskedelem és a föídmívelés alig fejlődött, Csabrendek sem haladt előbbre századokon keresztül. A 16-ik században a rendi alkotmány védelmében folyó harcokból Török Bálint és Nádasdi alatt a rendekiek is kivették részüket. Ott voltak a dunántúli csapatokban, Budavár visszavételének kísérletében 1540-ben, később Veszprém, Győr, Komárom mellett levő harcokban is. Veszprém elestének hírére már á jobbágyság is fegyvert fogott a haza védelmére. A csabrendeki nemesség Ferdinánd megkoronázása után a pozsonyi országgyűlésen sürgette az ország sérelmeinek orvoslását. Amikor pedig nyíltan kitört a harc az alkotmány megsértése miatt a király és a nemesség között, a rendekiek szívósan harcoltak az alkotmány védelme mellett. De ott voltak a harcban akkor is, amikor a pápa szentháborút hirdetett a kereszténység és a haza megmentésére karddal, adóval és vérrel a török ellen. Résztvettek a végvárak, Győr és Kanizsa megerősítésénél is. Később a nemesség elszegényedett része zsoldba állt a török ellen részben Boriszló veszprémi püspök vezérlete alatt, részben Choron András sümegi várnagy és Bocs- kay zászlói alatt. POSGAY ERZSÉBET. Napfürdő és holdfürdő a Balaton partján Füredi emlékkép tegnapról A csabrendeki nemesek szerepe az alkotmány és a haza védelmében
