Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)

1944-08-26 / 193. szám

1944 augusztus 26. 3 riA^ifkET Nagyarányú fejlődés a Balaton minden üdülőhelyén Száz és száz családiház épült a Balatonnál Ui kikötő és móló Balatontüreden Harmadfélmillió éitszaka a Balaton partián Balatonfüred, augusztus. Az idén töltötte be működésének első év­tizedét a Balatoni Intéző Bizottság, amely a gyönyörűséges magyar tenger fejlesztése, népszerűsítése és fürdőhelyeinek kiépítése te­rén évről-évre hatalmas munkát fejt ki. A bizottság elsőrendű érdemeket szerzett abban, hogy a Balaton partján a mai nagyvonalú és világviszonylatban is jelentős fürdőélet kifej­lődhetett. A jubileumi esztendő különösen kimagasló eredményekkel jelentkezik. Minden eddiginél jelentősebb fejlődést lehet elkönyvelni, akár az építkezés, akár a fürdő és nyaralási élet, akár pedig a balatoni sport területén. Az építkezést illetően mindjárt itt Balaton- füreden megállapíthatjuk, hogy nagyszabású munkálatok folytak. Megépítették az új, tel­jesen korszerű, hatalmas füredi kikötőt, a hozzátartozó jókora mólóval együtt. Az új kikötőnél tekintélyes nagyságú, szabályos négyzet-alakú szigetet építettek, amelyhez két felnyitható vashíddal ellátott hosszú, termés­kőből épített töltés vezet. A szigetkén pá- zsitos, virágos ágyások gyönyörködtetik a szemet. Itt helyezték el a teljesen korszerű, kényelmes, hatalmas hajóállomást a váró >sar- nokkal együtt. A balatonfüredi kikötő az egész Balaton­nak legnagyobb és legszebb ilyen berendezése. Ugyancsak helyrehozták a földvári és siófoki kikötőt is, több kisebb kikötő kikotrásának munkálatai pedig folyamatban vannak. A Balaton mentén ebben az évben száz­számra épültek minden fürdőhelyen a családi házak és a villák. A múlt évben 395 épületet emeltek 227.043 köbméter térfogattal, az idei építkezések sem maradtak el mögöttük, noha az általános építkezési tilalom lényegesen visz- szavetette a lehetőségeket. De nemcsak ma­gánépítkezések folynak a Balatonnál. Rengeteg közmunkát is folytatnak. így elsősorban említésre érdemes a kútépítések nagy sorozata a balatoni fürd&telepek 2n és községekben. Számos helyen ugyanis panasz volt az ivóvízre. Az Országos Közegészségügyi Intézet meg­vizsgálta a panaszolt ivóvizeket és eddig tizen­két kutat furatott, további jóvízű közkút furatása pedig most van előkészület alatt. Ezen a téren azonban fontosabb az egysé­ges megoldás, vagyis a vízvezeték létesítése a Balaton valamennyi fürdőhelyén. Ennek a víz­vezetékrendszernek kiépítése rövidesen meg­kezdődik. Jelenleg Földvárott, Siófokon, Őszö­dön, Lellén, Hévizén, Füreden, Tihanyban, Fonyódon, Kenésén és Almádiban van már vízvezeték. Folytatták a tópart fásításának munkálatait is, úgy hogy a kopár foltok már nemsokára eltűnnek a Balaton partjáról. Kár, hogy a balatoni új műút szélén nem fásítanak, illető­leg nem nemes gyümölcsfákkal, hanem vad- gesztenye- és nyárfákkal ültetik be az utak! két szélét. A balatoni nyaralók élelmezése szempont­jából óriási fontossága volna az olcsó, bőséges gyümölcsnek, amelynek ára a fák tulajdonosának évről-évre biztos jelentős jövedelmet jelentene. Ezen a téren tehát fontos mulasztásokat kell sürgősen helyrehozni. A Balatoni Intéző Bizottság hasznos mun­kájának eredménye az is, hogy a gyógyhelyi díjakból most már évente 200 ezer pengő folyik be‘, amit a balatoni fürdőélet fejlesz­tésére fordítanak. A bizottság eredményes hír­verésének tulajdonítható, hogy a múlt évben 300 ezer vendég időzött a Balaton partján és az eltöltött éjtszakák száma 2,500.000 volt. A nagyszerű balatoni műút építésének foly­tatásában a háborús' viszonyok ellenére sin­A keszthelyi Festetics-palota szélesen és díszesen uralkodik a balatoni városon. Karcsú tornya messze ellátszik a Balaton síkságán. A kastély azonban nemcsak építészeti nagy­ságával emelkedik ki a környező városrész házai közül, hanem messzire sugárzik belőle a művelődés fénye. Ez a fény nemcsak a jelent aranyozza be ragyogással, hanem a múltba is visszavetiti sugarait, mintegy két évszázaddal visszalelé. A Festetics-család ugyanis a 18. század negyvenes éveitől kezdve kegyura Keszthelynek, akkor települt itt a mai hercegi kastély egyik szárnyával, de már akkor meg­vetette itt egy szétágazó műveltségbeli fejlődés alapjait is. A magyar művelődés fejlődésének egészen külön fejezete az a munka, melynek alapjait Festetics Kristóf, a keszthelyi könyvtár felállítá­sával rakta le s melynek továbbfejlesztői voltak utódai, közülük is leginkább gróf Festetics György, a Georgicon és sok más időtálló és iránytmutató intézmény megalapítója. Most azonban nem a Festeticsek művelődési munká­járól akarunk írni, hanem arról a férfiúról, aki ennek a munkának kutatója, feldolgozója és közlője. Dr. K 1 e m p a Károly premontrei kanonok, a keszthelyi gimnázium tudós tanára ez a férfiú, akiről abból az alkalomból emlékezünk meg, hogy most jelent meg nyomtatásban legújabb tanulmánya a Festetics családdal vonatkozásban „Gottsched és a Festeticsek“ címmel. Szerző ebben a tanulmányában a grófi rangra emelke­dett Festetics Pál lipcsei egyetemi éveiről emlékezik meg s egyúttal arra mutat rá, hogy a német nemzeti szellemű mozgalom apostola, milyen nagy és jó hatással volt főúri tanítványára. Dr. Klempa Károly, aki a Festetics könyvtár könyvtárosa és rendezője s aki jelenleg a gazdag hercegi levéltár további rendezési munkáit végzi, munkája folyamán értékes műveltség- történeti adatokra bukkant a könyvtár, de főként a levéltár gazdag anyagában. S mert dr. Klempa Károlyban a régi szerzetesi kutató szellem él, azonkívül megvan benne a szerzetes iró lelke­sedése és képzettsége, az ismeretlen műveltség­történeti adatokat fel is dolgozza a nyilvános­ság számára. Ilyirányu önálló dolgozatai: II, József Keszthelyen, Gróf Festetics György kultúr­politikai törekvései (németül). Az első keszt­helyi zeneiskola, A Festetics könyvtár története, A Festetics könyvtár ősnyomtatványai stb. Amikor felkerestük lakásán a premontrei rendházban, nagy munkában találtuk. Hatalmas fóliánsok, régi könyvek voltak kiteregetve minden bútordarabon. Kérdésünkre elmondta, hogy jubileumi munkán dolgozik. Három év múlva, 1947-ben lesz másfél évszázada, hogy a Georgicon, a világ legelső gazdasági főiskolája megnyílt. A jubileumra összefoglaló irodalmi mű készül; a mű számára ő dolgozza fel a georgiconi tanárok irodalmi munkásságát. Beszélgetésünk során újabb adatokat tudtunk csen fennakadás. Most végzik az út ttolsq szakaszának építését, amellyel az út teljesein befejeződik és végesvégig egyforma burko­latot kap. Örvendetes a balatoni sportélet ugrásszerű fejlődése is. Ez legszemléltetőbben a vitorlás­sport terén figyelhető meg: csak az idei jú­nius folyamán — a háború ellenére is —. 15 darab 50-es balatoni cirkálót, 5 darab 30-as versényvitorlást és 50 darab Kalóz típusú kiképző vitorlást bocsátottak vízre. Ezzel a tekintélyes számú hajórajjial a Balaton sport­hajózása csúcsszámot ért el. A balatonfüredi hajógyár a háború ellenére is teljes erővel dolgozik. A balatoni víziélet pompás fejlődést mutat. PÉCHY-HORVATH REZSŐ. meg dr. Klempa Károly művelődéspolitikai munkásságáról. Kitűnt, hogy készen van az a tanulmánya, melyben a Festetics könyvtár régi magyar könyveit dolgozta fel. A könyvtárban mintegy 400 olyan magyar könyv van, mely a szatmári béke előtt jelent meg. A Keszthelyi Festetics levéltárban sok eredeti levél található a magyar irodalom neves alak­jaitól, köztük Kazinczy, Kisfaludy, Berzsenyi, Kiss János stb. levelezése Festetics György gróffal. Dr. Klempa Károly nemrégiben hét ismeretlen Csokonai levélre bukkant a levéltárban, a mostoha sorsú költő és az előkelő főur levelezésének közzététele irodalmi csemegének kínálkozik. (Mintegy másfél hónap múlva jelenik meg.) Mivel dr. Klempa Károly a szerény emberek közé tartozik, magától nehezen nyilatkozik. így azt is csak külön kérdésünkre mondja el, hogy a napokban akadt rá a hercegi levél­tárban Bacsányi János egyik ismeretlen költeményére, melyet a tapolcai származású költő abból az alkalomból irt, hogy gróf Festetics György vizrebocsátotta az első személyszállító balatoni luxusvitorlást. (Örömmel jelentem, hogy ezt a Bacsányi verset kérésünkre dr. Klempa Károly átengedte közlésre a Zalai Magyar Életnek). Hogy teljes legyen dr. Klempa Károly műveltségpolitikai arcképe, kiegészítésül meg­említjük, hogy a tudós szorgalmas kutatója a német—spanyol szellemi kapcsolatoknak s ebből a tárgykörből már hat értekezése jelent meg. Jelentős azonkívül rendtörténeti munkássága (pl. Goethe és Mozart összekötteíése a premont­reiekkel.) Irt azonkívül német irodalomtörténetet (a II. kiadása is elfogyott), szerzője számos sikeres diákoperettnek és dalműnek stb. Szét­ágazó és érdemes irodalmi munkásságát jutal­mazta a Győri Kisfaludy Kör és a Szent István Akadémia, amikor tagjai sorába választotta. Még sok kiegészítő adatot tudnánk felsorolni annak bizonyságául, hogy dr. Klempa Károly milyen jelentős munkát végez az egyetemes magyar művelődés érdekében, de különösen a zalai és keszthelyi művelődési kérdések ismer­tetése terén. Ezen a téren még sokat várunk tőle, a középkori szerzetesek modern utódjától. BALATONI G. LAJOS. Bor felajánlása a honvédségnek (Hirdetmény.) A m. kir. honvédelmi miniszter úr rendelete alapján felhívom a város hazafias lakosságát, testületeket, egyesületeket és vállalatokat, hogy a honvédség részére felajánlani szándékozott bormennyiséget hivatalomban (városháza I, emelet 1. ajtó) jelentsék be. Polgármester. , összefoglaló irodalmi mű készül a keszthelyi Georgikon százötvenéves jubileumára

Next

/
Oldalképek
Tartalom