Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)

1944-08-11 / 181. szám

ÄRA 14 FILLÉR

1944 AUGUSZTUUS 11. PÉNTEK

V- évfolyam # politikai napilap # 181. szám.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P.

Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTfiV PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz.

Intő emlékeztető

Most 25 éve a nemzet lelke és ereje elseperte azt a kommunista patkányhadat, amely százharminchárom napos rémuralma alatt örök szégyenfoltot hagyott az ország történetében. A népbiztosok és véres kezű terroristák hanyatt- homlok menekültek az ég négy tája felé és a szörnyű lidércnyomástól felszabadult nemzet a romokon megkezdhette az újjáépítést. Most, negyedszázad után kell, hogy elénk meredjen a magyar kommün uralmának minden borzalma, fékevesztett dühe és gyilkos szándékai; kell, hogy visszaidézzük a kinzókamrák rémségeit az ellenforradalmárok akasztófáinak hosszú sorát, a fehérhátu szovjetbankók teljes értéktelenségét, a nyomort és ínséget, amely gerslii alakjában mutatta be a szociális jólétet. Kell, hogy végigszaladjon a hideg a hátunkon, amikor átvirrasztott éjtszakák kínos és tehetetlen tépelődéseire, kínzó aggodalmainkra gondolunk és visszacseng fülünkben a terroristák fegyvereinek dörrenése, a magyar rónákon végigszáguldó halálvonatok dübörgése, egyre újabb és újabb vértanuk után. Most negyedszázad után, újra ugyanez a rém döngeti a Kárpátok előterében az ország kapuit. A vörösök kigyósziszegéséí már itt halljuk a közelben. Riadtan nézünk szét és kérdezzük: vájjon az elmúlt negyedszázad elég volt-e, hogy tisztára mossa akaratunkat, újjáélessze elalélt idegeinket, megacélozza karjainkat és kinyissa a szemünket, hogy úgy fogadjuk és szálljunk szembe a felénk áradó óriási vörös veszedelemmel, hogy erre az áldott földre soha, de soha többé ne tehesse a lábát ? Tépelődéseinkben felmagasodik előttünk a honvéd alakja, amint erős karjával a fegyvert szorítja az örök magyar határhegylánc keleti nyúlványainál. És halljuk a honvéd kemény fogadalmát : Tudjuk, mi a kötelességünk! Őrt állunk utolsó lehelletünkig. Győzünk, vagy meghalunk 1 Errre a fogadalomra a nemzetnek kell megadni a választ. Ez csak az lehet, hogy a 25 év előtti véres és szégyenteljes napokra visszaemlékezve, mint egy ember áll fel a nemzet és azt üzeni hős fiainak: Ahogy az Isten él, uralkodik és ítélkezik felettünk, úgy fogadjuk, hogy megadunk mindent, ami az ő harcukhoz maradéktalanul szükséges. Megadunk mindent, mert hitványak lennénk a magyar névre, ősi múltúnkra, megdicsőült hőseink dicső emlékére, ha csak egy pillanatra is nem a végsőkig való kitartásra gondolunk. Nem érdemli meg még a levegőt sem az, aki a 133 napos bolsevista rémnapok negyedszázados árnyékában a tiz körmével is ne segítene előkaparni mindent, ami a Kárpátok erősítését célozza és ne adna meg mindent, életet, munkát, minden anyagi javakat, egységet, rendet és fegyelmet, ami egyetlen táborba sorakoztatja a nemzet minden fiát. Az első világháború hősei, akik a Kárpátok védelmében haltak meg, itélőszemmel tekintenek le ránk, méltók tudunk- e lenni hozzájuk. A magyarországi bolsevizmus halottjai sírjukból figyelnek fel ránk, nem szennyezzük-e be emléküket azzal, hogy gyengék leszünk, amikor erő van bennünk. Életről és halálról van szó, nemcsak a magunk életéről, hanem a gyermekeinkéről is. Kemény, komoly szavak ezek 1 De nincs más út: élet vagy halál! Nincs más választás 1 Ha összefogva erősek leszünk, átéljük a vihart. Ha gyávák leszünk merni és tenni, hogyha bedülünk a gombamódra termesztett rémhireknek, a felelőtlen jóslásoknak, ha megijedünk a kuvikmadaraktól, amilyenek találA mai nap világ- és

vonatkozású eseményei

Budapestről jelentik: Tegnap a késő esti órákban egyes ellenséges repülőgépek északkeleti irányban átlépték az országhatárt, majd Erdély ,á trepülése után délnyugati irányban távoztak. Ma a kora hajnali órákban valól-s színűleg ugyanezek a gépek a berepülési útvonalon tértek vissza. A berepülés zavaró jellegű volt. Bombázásról, károkról nem érkezett jelentés. (MTI)

Budapestről jelentik: A MÉP tegnapi rögtönzött ülésén gróf Teleki Mihály országos elnök, dr. vitéz Bonczos Miklós belügyminiszter és vitéz Csatay Lajos honvédelmi miniszter adott táj-5fc>'»i.j.«ióí Jft zerű kérdésekről. Az elnök bejelentette, hogy vitéz Sztójay Döme miniszterelnök betegsége miatt nem jelenhetett meg a klubnapon, de levelet intézett a MÉP vezetőségéhez. A levelet Re- ményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter olvasta fel. A levél először is a Magyar Megi újulás Párt minisztereinek kilépéséről és vitéz Bonczos Miklós belügyminiszterré való kinevezéséről, illetve dr. Szász Lajos iparügyi miniszter megbízatásáról szólt. Hangsúlyozta a levél, hogy ez nem jelenti az egy párt tagjaiból alakult kormány egyeduralmát, sőt ellenkezőleg, a többi jobboldali pártnak az ország vezetésébe való beleszólása a nemzet érdeke. Sajnálatos, hogy az egység még nem tudott létrejönni, de remélhető, hogy a mostani kormányátalakulás már véget vethet a széthúzásnak. Semmi sem fontosabb ugyanis, mint az, hogy a honvédséget harcában segítsük, a munkásság szociális helyzetét továbbra is gyökeresen javítsuk és általába,n nemzetünknek biztos révbejutását előmozdítsuk. Ezt azonban csak úgy lehet megtenni, hogy minden egyéni érdeket félreteszünk és mindenki egy emberként dolgozik az ország jobb jövőjéért. A levél felolvasása Után gróf Teleki Mihály országos elnök a párttagok élénk helyeslése közben kijelentette, hogy minden erejével azon dolgozik, hogy "az iegység létre-, hozására indított tárgyalások sikerrel járjanak, Csatay Lajos honvédelmi miniszter a keleti, főleg a magyar arcvonal harcairól számolt be és ezzel a rögtönzött ülés Vvégetért. (MOT)

Budapestről jelentik: A budapesti büntető törvényszék rögtönítélő tanácsa kötéláltali halálra ítélte Andó László "36 éves napszámost, mert elsötétítés alatt az alvó emberek zsebéből ellopta az értékeket. Az elítélt kegyelmet kért.- (MTI)

*

Berlinből jelentik: A nyugati arcvonalon a keleti részre tolódott a harcok súlypontja. Itt a kanadaiak hatalmas erőket vonultatnak fel, hogy kierőszakolják az áttörést dél felé. A hadianyagbevetés nagyságára jellemző, hogy két nap alatt 278 páncélost vesztettek. Az

amerikaiak Breta)gneban a német támaszpontok ellen intéztek támadást. A támadások elakadtak, csupán St. Maloban folyik elkeseredett harc. A keleti arcvonalon Delatynnál voltak nagyobb harcok. A szovjet mostani előretörése azonban hozzá sem hasonlítható a két héttel ezelőtt elért előretöréseihez. (MTI)

Bukarestből jelentik: A román hadijelentés szerint a Dnyeszter álsó folyásánál, Bessza- rábia középső részén és Moldvában nem volt jelentősebb harci esemény. A brit—északamerikai bombázók a csütörtökre virradó éjt- szaka támadást intéztek Ploesti és Bukarest, valamint az llhov és Prahova tartományban lévő több község ellen. Augusztus 10-én délelőtt északamerikai repülőgépek mélyrepülésben tűzfegyvereikkel és bombáikkal támadták Ploesti lakónegyedeit és Munténia tartomány több községét. A vadászvédelem több északamerikai négymótoros bombázót lelőtt. (MTI)

Berlinből jelentik: Északamerikai repülőgépek bombatámadást intéztek a bánsági Ali- bunár község ellen. Károk és veszteségek keletkeztek. (MTI)

Berlinből jelenti az NTI: A partizánok a1 legutóbbi napokban Szarajevó környékén 227 halottat vesztettek. A németek elfoglalták Uosina városkát. (MTI)

Berlinből jelentik: Hír szerint Mikolajczyk azért szakította meg moszkvai tárgyalásait, mert a szovjet az 1939-ben kötött angol—< lengyel szövetségi és szavatossági szerződés érvénytelenítését kívánta. Amszterdamból jelentik, hogy Mikolajczyk csütörtökön reggel repülőgépen hagyta el Moszkvát. (MTI)

Helsinkiből jelentik, hogy newyorki közlés szerint az Amerikában élő 100 ezer fiiul Deweyre adta le szavazatát. Több kisebb nemzetiség amerikai állampolgárai is Deweyre szavaztak. (MTI)

Zágrábból jelentik, hogy horvát hadműveleti területen, a lakása előtt hátulról agyonlőtték Frars Schmitsch tábornokot. A legszigorúbb nyomozást indították meg. (MTI)

Berlinből jelentik: Göbbels birodalmi miniszter a »Das Reich« legújabb számában cikket írt a teljes háború megkezdése érdekében hozott rendeletekről. A cikk hangoztatja, hogy a rendeletekre azért volt szükség, hogy a német nép százezeréit a fegyverkezés szolgálatába, a német katonát pedig a harctérre állítsa a legteljesebb mértékben. A német nép éppen ezért többet kívánhat munkájáért és a német nép nem vesztheti el a háborút,

tói, akkor csakugyan megérdemeljük, hogy a bolsevizmus keresztülgázoljon rajtunk. Ebből a szégyenteljes halálból azonban aligha lesz feltámadás.

tatnak nemcsak a legalacsonyabb társadalmi rétegekben, hanem — sajnos — az értelmiségi foglalkozásban levőknél, ha engedjük lelki erőnket gyengíteni az ellenség tudatalatti szolgálatában levő borúlátók véleménymondásai-