Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-04-26 / 93. szám
l'ííé&p^kn 1944 április 26. 2 Miért nem exportképesek a zalai borok? Emlékezés a tüzoitójubileumról és Barabás Béláról, aki zalaegerszegi látogatásával kapcsolatban ismerte meg a zalai borokat A tűzvédelem céljait szolgáló társadalmi szervezkedésnek József nádor vetette meg az alapját. Utána az idősebb József főherceg, majd gróf Széchenyi Istvánnak ifjabbik fia, Ödön gróf — a korábbi konstantinápolyi tűzoltófőparancsnok — állott a mozgalom élére. Zalaegerszegen ez a társadalmi szervezet 1869- ben Torna Egylet néven kezdte meg a működését. Csakhamar tűzoltó eszközöket szerzett be és Kovács Károly — később Zalaegerszeg rendezett tanácsú város első polgármestere — parancsnoknak vezetése mellett tűzoltó munkát is végzett. 1874-ben 45 taggal önálló testületté alakult ezen a néven: »Zalaegerszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület«. A Torna Egylet pedig megszűnt. Tehát most ünnepeljük a 70 éves jubileumát annak a vagyonmentö és minden hazafias szolgálatban vezető szerepet betöltő egyesületnek, amelynek alakításában érdemeket szerzett Kovács Károly, Hanthy Károly és Udvardy Ignác. Mindegyik már a temetőben pihen., Büszkék vagyunk rá, hogy Zalaegerszegen alakult meg országos viszonylatban is úgyszólván elsőnek az ilyen egyesület. Hogy milyen hírnévre tett szert, mutatja az az esemény, hogy 1882-ben Egerszegen rendezték meg a négy napig tartó országos tüz- oltóünnepségét, kongresszust és kiállítást. A régi nemesi megyegyűlések óta nem látott a vármegye székhelye akkora gyülekezetét, mint ekkor. Negyvenhárom tűzoltóegylet képviselői jelentek meg, közel 400 tűzoltó vett részt a Kazinczy-téren rendezett díszgyakorlaton. Csak tíz évvel ezelőtt, 1934-ben, amikor az Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 60 éves fordulóját ünnepeltük, akkor csődült össze szintén akkora, vagy ha lehet, még nagyobb tűzoltó- sereg ide az ország különböző részéből. Ekkor ugyanis már a hivatásos és önkéntes tűzoltók egyaránt szerepeltek az ünneplők között. Meghívták erre a jubileumra Aradról Barabás Bélát is, akinek azonban a njegszálló románok nem adtak útlevelet. Barabás Béla látogatására azért számítottunk főképp, mert ö is reszt- vett Zalaegerszegen az 1882-ben tartott tűzoltó ünnepségen. |Ki ez a Barabás Béla? Egykor fogalom volt a személye és a neve. Hatalmas termetű emberpéldány. Rákóczinak és Kossuth Lajosnak rendületlen híve, az aradi vértanúk emlékének áhítatos kegyelettel őrzője és kutatója mindhalálig. Hogy Aradon állt a szabadságszobor és hogy az 1849 október 6-án kivégzett 13 tábornok földi maradványainak és a kivégzésnek emlékhelye pontos megállapítást nyert, az ő szívós és áldozatos munkájának eredménye. Régi polgártársaink emlékezhetnek rá, hogy a a képviselőházban minden felszólalása esemény volt. Hangja mint a búgó harang zúgta be előbb a Sándor-utcai, majd a mostani parlamenti palota képviselőháza üléstermének levegőjét. Mindenki felfigyelt a kemény gerincű ősmagyar-mintára, aki fajának minden jellegét magán viselte testi, lelki tekintetben egyaránt). Hivatására nézve ügyvéd volt. De milyen ügyvéd! A szó szoros értelmében az elnyomottak, igazságtalanságot szenvedők ügyének önzetlen védője. Ezzel a foglalkozásával sohasem keresett magáinak vagyont, pedig 79 évet élt. Amellett, hogy erősen ellenzéki volt, a józan megítélésű Ferenc József király is becsülte, mert látta, hogy hozzáférhetetlen, becsületes, egyszerű lelkű ember és hogy amit csinál, mond, azt a szívével érzi is. Népszerűségére jellemző, hogy tizenkétszer kapott képviselői megbízatást és Nagyváradon megbuktatta a mindenható Tisza Kálmán miniszterelnököt is. Amikor a Wekerle-kormány alatt a delegáció elnöke lett, a király felhatalmazta a miniszterielnököt, hogy terjessze elő Barabás Bélát a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságra való kinevezésre. Furcsa lett volna ugyanis, ha a delegációnak egy tekintetes úr az elnöke, holott a tagok közt számos kegyelmes úr van. Amikor Barabás megtudta, hogy elő akarják A legutóbbi légitámadással kapcsolatban az Országos Sport Központ a következő közleményt adta ki: — Az Országos Sport Központ a mai rendkívüli időkben minden eszközzel biztosítani kívánja a honvédelmi célok szolgálatába állított sport működésének folytonosságát. Különösen fontoá a sportélet haladéktalan újrafel- vétele azokon a helyeken, amelyeket légitámadás. sújtott. A légitámadás következtében kárt, rombolást szenvedett sportegyesületeken való terjeszteni a »kegyelmes úr« címre, úgy tett, mint Deák Ferenc tette. Kijelentette a miniszterelnöknek, hogy neki nem kell semmiféle kitüntetés, ő meg akar maradni a haza egyszerű polgárának. A király nem sértődött meg a kitüntetés elől való kitérés miatt, sőt a delegációd ebéd alkalmával maga mellé ültette és így szólt neki: ' — Örülök, hogy egy polgárember mellett foglalhatok helyet! Amikor Barabás Béla 1882-ben Zalaegerszegen járt, alkalmilag beutazta a Balaton mentét is. Bizonyára akkor ismerkedett meg bena- tóbban az ízes, tüzes zalai borokkal. Ennek az ismeretségnek aztán visszhangja kelt az egyik udvari ebéden is. Barabás Béla később ezt maga beszélte el: — Őfelsége igen szerette az anekdotákat, tréfákat. Amikor ilyeneket elbeszélt, vagy ilyeneket hallott, különösen elemébein volt. Egy alkalommal tokaji bort szolgáltak fel. Valahogyan szóbakerült Festetics György, az érdekes keszthelyi gróf, a Georgikon és Helikon megi alapítója, akiről szintén számos anekdota forgott közszájon. Ennek kapcsán természetesen ráterelődött a beszéd Zalára is. Én megemlítettem, hogy a zalai borokat nem ismeri a világ, pedig azok is nagyon jók. Hozzátettem, azért nem ismerik, mert nem exportképesek. — Miért? — kérdezte a király. Elnevettem magamat. — Azért, felség, mert mire elkövetkeznék a,z export ideje, a zalaiak már minden borukat megisszák. Felcsattant a király kacagása. A könnye is dicsordult a nagy nevetéstől. Az udvari emberek még évek múlva is emlegették, uogy ritkán látták a királyt ilyen széles jókedvében).; segítést az Országos Sport Központ első és legfontosabb kötelességének tartja s fezért minden lehető segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy a megrongált sporttelepek a legrövidebb időn belül újra használhatókká tétessenek és az elpusztult nélkülözhetetlen fölszerelési tárgyak a leggyorsabban pótoltassanak. Felhívja tehát a bombakárosult sportegyesületeket, hogy haladéktalanul jelentsék az Országos Sport Központnak a sporttelepükön és sportfölszerelési tárgyaikban ellenséges légitámadásból származó mindazokat a károkat, amelyek az egyesület sportműködését lehetetlenné teszik. A leventék országos parancsnoka kilátásba helyezte, hogy a sporttelepeken esett károk helyreállítására leventéket (elsősorban kisegítő előképzős ifjakat) bocsát rendelkezésre. Az épületekben (öltözők stb.) esett károk helyreállításáról ideiglenes épületek (barakk öltözők stb.) építése útján kell gondoskodni. A szükséges pénzösszeg folyósítása iránt az OSK haladéktalanul intézkedik. A fölszerelési tárgyakban esett károk sürgős pótlása iránt a károsult egyesületnek — a szakszövetség útján — szintén az Országos Sport Központhoz kell fordulnia. Az elpusztult sportcipők (labdarugó cipők) pótlása biztosítva van, az egyéb fölszerelési tárgyak (mei- zek, nadrágok, sportszárak stb.) pótlása tekintetében szükséges intézkedéseket a központ folyamatba tette. E fölszerelési cikkeket az Országos Sport Központ díjtalanul bocsátja a bombiakjárosuJt (egyesület rendelkezésére. Az 1600-1944. M. £. számú rendelet értelmében értékpapírok és , értéktárgyak minden helybeli banknál letétbe helyezhetőkDr. PESTHY PÁL. Támogatást kapnak a légitámadások által sújtott sportegyesületek \
