Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-04-22 / 90. szám
ÄRA 20 PILLÉÉ 1944 ÁPRILIS 22. SZOMBAT V. évfolyam POLITIKAI NAPILAP + 90. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tiittössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. A zalai uradalmak közül tejtermeiéiben vezet a több országos díjat nyert keszthelyi mezőgazdasági főiskola Büszkék vagyunk rátok, hős honvédeink A honvéd ismét új 'hőskölteménnyel gazdagítja a magyar történelmet. Ahol több, mint negyedszázaddal ezelőtt apáik segítettek megállítani és összeroppantani a nyugat felé zúduló orosz gőzhengert, Galícia véráztatta földjén védi most Európát és abban az ezeréves magyar határokat. Kemény léptei negyedszázados jeltelen tömegsírokon dübörögnek. Szívükben a hős apák büszke, dacos hite és elszántsága, szemükben a hazaszeretet tüze ég. ők is tudják, hogy mögöttük az örök magyar Kárpátokon túl minden magyar szeme rajtuk csüng, minden féltő gond és laggódás értük tör elő a szívekből és iminden alázatos imádság az ő életükért száll a gondviselő Istenhez. Amit a honvéd most müvei, ismét hőskölteménybe illő. A hivatalos hadijelentés állandóan dicséri honvédeinket, akik jelenleg is a Dnyeszteren túlra vetett szovjet erők után nyomulnak előre kelet felé. A honvédeknek ez a hősi helytállása a keresztény polgáriasultság és a magyar határok védelmében, pontosan beleilleszkedik a nemzet itthoni életébe. Ez a magyar élet most egyetlen roppant erőfeszítés: úrrá lenni minden Akadályon, útvesztőn, bajon és veszedelmen, hogy az egység töretlen legyen és minden erő, akarat egy célt szolgáljon: a nemzet jövőjét, függetlenségét és szabadságát. Ez a külső és belső erőfeszítés egybekapcsoló- dik, egymást kiegészíti, egymást bátorítja. A külső és belső arcvonal egyaránt a lélek, a szív és az idegek megingathatatlan épségét követeli, mert itt is, ott is naponta ezer halál és pusztulás fenyeget. De ahogy a honvéd az ellenség előtt nem ismer mást, mint kötelességtudást és halálmegvetést, itthon is a bombák ezerszámra olthatják ki a magyar életeket és dönthetik romba a békés otthonokat, a rend, a fegyelem mégis szilárd marad és a gyász önmagába roskadó kétségbeesése helyett a dacos, kötelességtudó helytállás erősödik. De bármilyen nehéz is ma a magyar élet itthon, a határokon belül és bármennyire szükséges itthon tartani éberségünket, annyi időnk mindig akad, hogy a harctéréin fegyverét szorító honvédfiainkat szívünk minden hálás sze- retétével, féltő aggódásunkkal körülfonjuk és fölvértezzük őket értük meg nem szűnő imáinkkal. És amíg itthon maradék nélkül megtesz- szük kötelességeinket, a tavaszi szellő szárnyain azt üzenjük nekik: büszkék vagyunk rátok, hős honvédfiaink! Hősi harcotok útmutatás nekünk, hogy amiért ti ott künn fegyverrel harcoltok, azért mi itthon helytállónk a? Utolsó 1-ehelletünkig. Részletesen megemlékeztünk lapunk április 14-i számában a Zalavármegyei Állattenyésztő Egyesület közgyűlésén történtekről. Ezúttal ki- egészítőleg még néhány érdekes adatra térünk vissza annak a jelentésnek kapcsán, amelyet Primőr Ferenczi István m. kir. gazdasági felügyelő, ügyvezető igazgató terjesztett elő. — Vármegyénk állattenyésztő gazdái — hangzik a jelentés — a rendkívül megnehezült viszonyok mellett is teljesítik hivatásukat és munkájuk eredménye gyanánt a szarvasmarha- tenyésztés terén, főként a külemi minőség tekintetében fokozott javulás tapasztalható. Ennek Jegtárgyilagosabb bizonyítéka az, hogy az állami szervek állandóan kedvvel vásárolják a zialai tenyészanyagot. Sajnálatos azonban, hogy a termelőképesség nem tart lépést a külső érték javulásával. 1936- tól kezdve az egyesületi átlag állandóan és nagymértékben csökken az uradalmi és a népies szarvasmarhatenyészetekben egyaránt. Bár az egyesületi átlagon belül néhány uradalom tehenészetében a termelés terén országos viszonylatban is kimagasló eredményeket találhatunk, az uradalmi és népies tehenészetek legnagyobb részének termelését föltétlenül fokozni kell. Nemcsak azért, mert alacsony termeléssel a tehenészet ráfizetéssel dolgozik, hanem azért is, mert ezen a téren a vásárló és a hivatalos szervek mindig nagyobb követelményt támasztanak. Kisgazdáink figyelmét föl kell hívnunk a takarmányterületek lényeges kibővítésére, illetve a meglevő termés fokozására. Kisgazdáink legnagyobb része csak úgy látja biztosítottnak a jövőjét és kenyerét, ha túlnyomórészt gabonát termel gazdaságában. Kenyér ma több kell, mint valaha, de ia behatóbb takarmánytermeléssel állatainkat szebbé, értékesebbé, jobbtermeíövé tehetjük. így azok több és jobb trágyát szolgáltatnak, ami a földbe visszakerülve, fokozza takarmány- és gabonatermésünket. Tehát az állat- tenyésztés a jobb és bőségesebb takarmányozással biztosíthatja a szükséges gabonameny- nyiség megtermelését kisebb területeken is és jóval nagyobb jövedelmet nyújt mezőgazda- sági üzemünknek. — Az elmúlt évben az uradalmak közül tejtermelésben első volt a keszthelyi mezőgazdasági főiskola (5.282 kilogram), második Ruf bint Károly palini uradalma (3.497 kilogram), harmadik herceg Esterházy Pál gyulakeszi uradalma. (3.489), negyedik Gyömörey István kilimáni gazdasága (3.310), ötödik Máhler Tibor zalaszentmihályi gazdasága (3.178) és a har todik gróf Teleki Tibonné pölöskei uradalma (3.169 kilogram tejhozammal). A népies tehenészetek közül első helyen vannak Cserszeg- tomaj 3.469, másodikon Nagykanizsa 2.882, harmadikon Zalaszentbalázs 2.838, negyediken Nemesrádó 2.454, ötödiken Káptalantóti 2.389 és a hatodikon Baktüttős község kistenyésztői 2.386 kilogram tejhozammal. — Országos tejelési és tenyésztési díjazás során a keszthelyi mezőgazdasági főiskola tehenészete termelési és tenyésztési eredményéivel ismét több országos díjazást ért el. — A jól fejlett, egészséges, a fajta jellegnek megfelelő, jó belső tulajdonságokkal rendelkező tenyészállatokban nagy a kereslet és hihetőleg messze jövőben is még az marad. Az állattenyésztő tanfolyamokon a szakismeretet terjesztő füzeteknek, az állandó fclviláf gosító munkának és a kihelyezett jóminőségű vármegyei apaállatok nemesítő hatásának eredménye az, hogy kisgazdáinktól is nagyon 'jó minőségű tenyészállatokat lehet vásárolni. — Az Állattenyésztési Alap a műit évben 319 darab bikát szerzett be. Az előző évi beszerzésekkel együtt az év végén 627 bika volt a tulajdonában. Őszintén sajnálhatjuk, hogy az Állattenyésztési Alap csak 1942-ben létesült. Mert a jó minőségű apaállatok kihelyezésének javító hatásából tárgyilagosan megállapítható, hogy ma Zala megye az ország egyik legjelentősebb állattenyésztő vidéke lehetne, Ti a az Alap 40—15 évvel ezelőtt létesül. — A Zalavármegyei Állattenyésztési Alap a múlt évben elsőízben rendezett idegen vármegyék részére tenyészüsző vásárokat. Ezek (eredménye nagyon kielégítő volt. Fejér, Hajdú, Szolnok, Bihar és még más vármegyék részére 364 üszőborjút, vemhes üszőt, illetve tehenet vásároltak. A vásárokat az egyesület átlag kéthavonként nagyobb körzetek bevonásával mindig megrendezi. Tanult- ságuk az, hogy kisgazdáink megismerik a jó .tenyészállatok külső alakját s a jövőben ilyenek nevelésére törekednek. — Az igénybevételek során a miult évben vármegyéinkból 12.819 darab szarvasmarhát a belföldi, 10.843 darabot pedig a külföldi piacokria szállítottak el. A szarvasmarha meddőség nagy kártételének leküzdésére a föfdmívelésügyi miniszter nagymérvű állami támogatást nyújtott az "ónként jelentkező tehenészeteknek. Bár ezt a támogatást az egyesület minden módon meghirdette* arra mindössze csak 169 uradalmi és 49 kisgazda tehénnel jelentkeztek.
