Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-04-22 / 90. szám

ÄRA 20 PILLÉÉ 1944 ÁPRILIS 22. SZOMBAT V. évfolyam POLITIKAI NAPILAP + 90. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tiittössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. A zalai uradalmak közül tejtermeiéiben vezet a több országos díjat nyert keszthelyi mezőgazdasági főiskola Büszkék vagyunk rátok, hős honvédeink A honvéd ismét új 'hőskölteménnyel gazda­gítja a magyar történelmet. Ahol több, mint negyedszázaddal ezelőtt apáik segítettek meg­állítani és összeroppantani a nyugat felé zú­duló orosz gőzhengert, Galícia véráztatta föld­jén védi most Európát és abban az ezeréves magyar határokat. Kemény léptei negyedszá­zados jeltelen tömegsírokon dübörögnek. Szí­vükben a hős apák büszke, dacos hite és el­szántsága, szemükben a hazaszeretet tüze ég. ők is tudják, hogy mögöttük az örök magyar Kárpátokon túl minden magyar szeme rajtuk csüng, min­den féltő gond és laggódás értük tör elő a szívekből és iminden alázatos imádság az ő életükért száll a gondviselő Istenhez. Amit a honvéd most müvei, ismét hőskölteménybe illő. A hivatalos hadijelentés állandóan dicséri honvédeinket, akik jelenleg is a Dnyeszteren túlra vetett szovjet erők után nyomulnak előre kelet felé. A honvédeknek ez a hősi helytállása a keresz­tény polgáriasultság és a magyar határok vé­delmében, pontosan beleilleszkedik a nemzet itthoni életébe. Ez a magyar élet most egyet­len roppant erőfeszítés: úrrá lenni minden Akadályon, útvesztőn, bajon és veszedelmen, hogy az egység töretlen legyen és minden erő, akarat egy célt szolgáljon: a nemzet jövőjét, függetlenségét és szabadságát. Ez a külső és belső erőfeszítés egybekapcsoló- dik, egymást kiegészíti, egymást bátorítja. A külső és belső arcvonal egyaránt a lélek, a szív és az idegek megingathatatlan épségét követeli, mert itt is, ott is naponta ezer halál és pusztulás fenyeget. De ahogy a honvéd az ellenség előtt nem ismer mást, mint köteles­ségtudást és halálmegvetést, itthon is a bom­bák ezerszámra olthatják ki a magyar életeket és dönthetik romba a békés otthonokat, a rend, a fegyelem mégis szilárd marad és a gyász önmagába roskadó kétségbeesése helyett a dacos, kötelességtudó helytállás erő­södik. De bármilyen nehéz is ma a magyar élet itt­hon, a határokon belül és bármennyire szük­séges itthon tartani éberségünket, annyi időnk mindig akad, hogy a harctéréin fegyverét szo­rító honvédfiainkat szívünk minden hálás sze- retétével, féltő aggódásunkkal körülfonjuk és fölvértezzük őket értük meg nem szűnő imáink­kal. És amíg itthon maradék nélkül megtesz- szük kötelességeinket, a tavaszi szellő szár­nyain azt üzenjük nekik: büszkék vagyunk rá­tok, hős honvédfiaink! Hősi harcotok útmuta­tás nekünk, hogy amiért ti ott künn fegyver­rel harcoltok, azért mi itthon helytállónk a? Utolsó 1-ehelletünkig. Részletesen megemlékeztünk lapunk április 14-i számában a Zalavármegyei Állattenyésztő Egyesület közgyűlésén történtekről. Ezúttal ki- egészítőleg még néhány érdekes adatra térünk vissza annak a jelentésnek kapcsán, amelyet Primőr Ferenczi István m. kir. gazdasági felügyelő, ügyvezető igazgató terjesztett elő. — Vármegyénk állattenyésztő gazdái — hangzik a jelentés — a rendkívül megnehezült viszonyok mellett is teljesítik hivatásukat és munkájuk eredménye gyanánt a szarvasmarha- tenyésztés terén, főként a külemi minőség te­kintetében fokozott javulás tapasztalható. En­nek Jegtárgyilagosabb bizonyítéka az, hogy az állami szervek állandóan kedvvel vá­sárolják a zialai tenyészanyagot. Sajnálatos azonban, hogy a termelőképesség nem tart lépést a külső érték javulásával. 1936- tól kezdve az egyesületi átlag állandóan és nagymértékben csökken az uradalmi és a né­pies szarvasmarhatenyészetekben egyaránt. Bár az egyesületi átlagon belül néhány uradalom tehenészetében a termelés terén országos vi­szonylatban is kimagasló eredményeket talál­hatunk, az uradalmi és népies tehenészetek legnagyobb részének termelését föltétlenül fo­kozni kell. Nemcsak azért, mert alacsony ter­meléssel a tehenészet ráfizetéssel dolgozik, hanem azért is, mert ezen a téren a vásárló és a hivatalos szervek mindig nagyobb követel­ményt támasztanak. Kisgazdáink figyelmét föl kell hívnunk a takarmányterületek lényeges kibővítésére, illetve a meglevő termés fokozá­sára. Kisgazdáink legnagyobb része csak úgy látja biztosítottnak a jövőjét és kenyerét, ha túlnyomórészt gabonát termel gazdaságában. Kenyér ma több kell, mint valaha, de ia behatóbb takarmánytermeléssel állatain­kat szebbé, értékesebbé, jobbtermeíövé tehetjük. így azok több és jobb trágyát szolgáltatnak, ami a földbe visszakerülve, fokozza takar­mány- és gabonatermésünket. Tehát az állat- tenyésztés a jobb és bőségesebb takarmányo­zással biztosíthatja a szükséges gabonameny- nyiség megtermelését kisebb területeken is és jóval nagyobb jövedelmet nyújt mezőgazda- sági üzemünknek. — Az elmúlt évben az uradalmak közül tej­termelésben első volt a keszthelyi mezőgazda­sági főiskola (5.282 kilogram), második Ruf bint Károly palini uradalma (3.497 kilogram), harmadik herceg Esterházy Pál gyulakeszi ura­dalma. (3.489), negyedik Gyömörey István ki­limáni gazdasága (3.310), ötödik Máhler Tibor zalaszentmihályi gazdasága (3.178) és a har todik gróf Teleki Tibonné pölöskei uradalma (3.169 kilogram tejhozammal). A népies tehe­nészetek közül első helyen vannak Cserszeg- tomaj 3.469, másodikon Nagykanizsa 2.882, harmadikon Zalaszentbalázs 2.838, negyediken Nemesrádó 2.454, ötödiken Káptalantóti 2.389 és a hatodikon Baktüttős község kistenyésztői 2.386 kilogram tejhozammal. — Országos tejelési és tenyésztési díjazás során a keszthelyi mezőgazdasági főiskola te­henészete termelési és tenyésztési eredményéi­vel ismét több országos díjazást ért el. — A jól fejlett, egészséges, a fajta jellegnek megfelelő, jó belső tulajdonságokkal rendel­kező tenyészállatokban nagy a kereslet és hihetőleg messze jövőben is még az marad. Az állattenyésztő tanfolyamokon a szakisme­retet terjesztő füzeteknek, az állandó fclviláf gosító munkának és a kihelyezett jóminőségű vármegyei apaállatok nemesítő hatásának ered­ménye az, hogy kisgazdáinktól is nagyon 'jó minőségű tenyészállatokat lehet vásárolni. — Az Állattenyésztési Alap a műit évben 319 darab bikát szerzett be. Az előző évi be­szerzésekkel együtt az év végén 627 bika volt a tulajdonában. Őszintén sajnálhatjuk, hogy az Állattenyésztési Alap csak 1942-ben létesült. Mert a jó minőségű apaállatok kihelyezésének javító hatásából tárgyilagosan megállapítható, hogy ma Zala megye az ország egyik legjelen­tősebb állattenyésztő vidéke lehetne, Ti a az Alap 40—15 évvel ezelőtt létesül. — A Zalavármegyei Állattenyésztési Alap a múlt évben elsőízben rendezett idegen vár­megyék részére tenyészüsző vásárokat. Ezek (eredménye nagyon kielégítő volt. Fejér, Hajdú, Szolnok, Bihar és még más várme­gyék részére 364 üszőborjút, vemhes üszőt, illetve tehenet vásároltak. A vásárokat az egyesület átlag kéthavonként nagyobb körze­tek bevonásával mindig megrendezi. Tanult- ságuk az, hogy kisgazdáink megismerik a jó .tenyészállatok külső alakját s a jövőben ilyenek nevelésére törekednek. — Az igénybevételek során a miult évben vármegyéinkból 12.819 da­rab szarvasmarhát a belföldi, 10.843 da­rabot pedig a külföldi piacokria szállí­tottak el. A szarvasmarha meddőség nagy kártételének leküzdésére a föfdmívelésügyi miniszter nagy­mérvű állami támogatást nyújtott az "ónként jelentkező tehenészeteknek. Bár ezt a támoga­tást az egyesület minden módon meghirdette* arra mindössze csak 169 uradalmi és 49 kis­gazda tehénnel jelentkeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom